Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-21 / 17. szám

SZERDA, 2004. JANUÁR 21. • MEGYEI TÜKÖR« 7 A polgármesternők a közéletről vallanak A nők esélyegyenlősége a demokrácia feltétele. Ezt a polgármesternők második konferenciáján hangsúlyozta Lévai Katalin, az esélyegyenlőségi főigazgatóság vezetője. Az elmúlt hét második felében tartott tanácskozás kapcsán saját közéleti közérzetéről kérdeztük Csongrád megye 7 polgármesternőjét. MUNKATARSAINKTOL A gyengébbik nem közéleti szerepvállalásában a legjobb arányokkal a makói kistérség dicsekedhet: az ottani 16 település közül 3 helyen hölgy tevékenykedik polgármesterként: Farkas ¡ánosné Magyarcsanád, Szegvári Ernőné Kiszombor, Szőnyi Erzsébet pedig Maroslele első számú vezetője. A budapesti konferencián mindhárman részt vettek: együtt utaztak a fővárosba. Szőnyi Erzsébet úgy gondolja, nem csupán gesztusértékű, hogy tanácskozásra hívták őket: vannak közös problémáik, tapasztalataik, amelyeket érdemes megbeszélniük. Farkas Jánosné azt mondta, Európa nyugati felén egyelőre több nő vállal közéleti szerepet, mint nálunk, és itt jellemzően kistelepülések választanak női polgármestert. Szegvári POLITIKUS ÉS NŐ A nők közéleti részvétele piramisszerű képet mutat: a politikai döntések csúcsaitól lefelé haladva egyre több nő kerül be választott testületekbe. A jelenlegi országgyűlés tagjai közt 35 nő van, hárommal több, mint ahányan 1998-ban bejutottak a parlamentbe. De a parlamenti képviselőknek még mindig csak 8,4 százaléka nő, ami jóval alulmarad az európai uniós 25 százaléknak. Az önkormányzati választásokon beigazolódott, hogy nőtt az igény a női politikusok iránt: Magyarországon 467 önkormányzatnak nő a polgármestere, azaz a települések 15 százalékában, 1994-ben ez az arány még csak 10 százalékot tett ki. Ernőné úgy vélte: talán ez a tanácskozás is hozzájárul ahhoz, hogy a nők esélyei javuljanak például egy vezető tisztség elérésére. Tapasztalatai szerint ahhoz, hogy elismerjék őket, a nőknek sokkal többet kell teljesíteniük bármilyen poszton, mint a férfiaknak. Szegvár első asszonyától, Szenczi Sándornétól megtudtuk: a polgármesternők találkozóján elhangzott: mi az, amiben a nők többet tehetnek egy-egy közösség vezetőiként a csatlakozás sikeréért. A Csongrád megyei polgármesternők között a csúcstartó Nyáriné Tajti Anna, Üllés polgármestere, aki már 30 esztendeje áll a település élén. Számára fontos, hogy első kézből tájékozódjon, jusson hozzá fontos információkhoz, ehhez pedig jó alkalom egy olyan összejövetel, mint a polgármesternők konferenciája, így gondolja ezt Balogh Lajosné is, aki Baksot irányítja immár 24 éve. O maga úgy érzi, a nők talán a mai napig hátrányban vannak az erősebb nem tagjaival szemben, hiszen saját munkájában is előfordult már, hogy nem jutott el olyan helyekre, ahol hasznos információkról értesült volna, s ennek részben női mivolta is oka lehetett. Ezen a találkozón viszont fontos témákról esett szó, és az országos politika vezető asszonyaival, így Szili Katalin házelnökkel is találkozhattak a résztvevők. Nem vett részt viszont a találkozón Balogh Jánosné, Mártély polgármestere, mert egy delegációval épp a németországi testvértelepülésükre látogattak az esemény időpontjában. Hozzátette viszont, hogy ezeknek a találkozóknak bizonyára nagy hasznuk van, hiszen a nők általában toleránsabbak, másképp gondolkodnak, és a szociális problémákra is érzékenyebbek férfitársaiknál. Játék és taneszköz húszmillió forintért Négyévnyi felszerelés beszerzésének igényét nyújtotta be Makó önkormányzatához a város két óvodája és három általános iskolája. Négy esztendőre előre igényelhettek a makói általános iskolák és óvodák alapvető felszereléseket a város önkormányzatától. Az intézmények tanulószám-arányosan nyújthatták be a beszerezni kívánt eszközök lajstromát, a város vezetése a felszerelések megvásárlására összesen húszmillió forintot különít el, ez a megjelölt célokra kötelezően elköltendő. Az összegekről évenként arányosan ütemezve rendelkezhetnek az intézmények, az igénylők a hsta összeállításánál természetesen figyelembe vették az esetleges árnövekedéseket is. A legnépesebb, így legnagyobb eszközparkra igényt tartó oktatási intézmény Makón a Belvárosi Altalános Iskola és Művészetek Iskolája, ahol jelenleg 897 tanulót tartanak számon. Itt ennek megfelelően 7 millió 180 ezer forint összegben kérhettek forrást az eszközökre. Profiljának megfelelően legnagyobbrészt hangszerek és zenei eszközök beszerzésével segítik a művészeti oktatást. A tételes listában többek között kürt, tuba és szaxofon megvásárlása is szerepel, az egyik legjelentősebb tételt a csaknem háromszázezer forintban meghatározott dobfelszerelés beszerzése jelenti. A művészeti oktatás kellékei mellett tornaeszköz, videó és kamera is a listán található. Idén mintegy 760 ezer forintot költhet eszközbeszerzésre a 477 tanulót jegyző Kertvárosi Altalános Iskola, az intézmény négy esztendőre összesen közel 3 millió 800 ezer forintnyi eszközt köteles beszerezni. A kertvárosi tanulók idén új tantermi bútorokra számíthatnak, a legjelentősebb tételt egy félmillió forintos könyvtári fénymásoló berendezés jelenti. A város harmadik legnépesebb általános iskolája, az Almási utcai intézmény 395 tanulót tart számon, így arányosan a négy év alatt közel hárommilliós eszközbeszerzést vállalhatnak. Az Almási utcai suli idén közel hatszázezer forint értékben gazdagodhat tanulói és nevelői asztalokkal, székekkel, a beszerzendők közé soroltak még egy elszívó berendezést is. Az ovik között a belvárosi a legnépesebb, ide 390 kicsit írattak be a szülők. Közel hárommillió forintot tesz ki az igényelt felszerelés értéke a négy esztendőre. Ebben az évben valamivel több mint hatszázezer forint értékben vásárolhatnak a gyermekeknek többek között mászókát, függőhidat és fektető tárolót. Az Újvárosi Óvoda 339 gyerek után közel 2 millió 700 ezer forintból vásárolhat rollert, kerékpárt és egyéb játékokat a négy évre. ILLYÉS SZABOLCS A regionális Genomikai Központ nyitott szervezet Szeged ugrásra készen áll A Hírközlési Főfelügyelet engedélyére várnak A szennyvízcsatorna frekvenciája A Genomikai Központtal kiteljesedett a szervezeti és intézményi bázis, amely az egyik alapfeltétele Szeged és a régió bioipari fejlődésének. Az évekkel ezelőtt megalapított Dél-Alföldi Bioinnovációs Centrum Kht. (DABIC] egyik részlege lesz a szentesi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Centrum, a másik a Genomikai Központ. Ezt jelentették be néhány nappal ezelőtt a megyei közgyűlés által összehívott fórumon, ahol tudósok, gazdasági szereplők és politikusok értékelték az új szervezetek jelentőségét. Esély a kitörésre Mi a Genomikai Központ? A genetikai kód ismertté válásával elképesztően gyors és forradalmian újszerű fejlődés indult a modern biológiában és a hozzá kapcsolódó, csúcstechnológiai iparban. A gének funkcióinak megismerése az élet számos területére van hatással. Különösen nagy az orvoslásra - a diagnosztikára, a terápiára, a megelőzésre -, az élelmiszeriparra, a környezetvédelemre gyakorolt hatás. A génfunkciók megismerésén alapuló, az élet minőségét javítani képes kutatások új és új eredményeire világszerte eddig nem volt biotechnológiai iparágak települnek. Szeged, a biopolisz címmel éppen egy évvel ezelőtt foglaltuk össze lapunkban azokat az elképzeléseket, amelyek az elmaradott dél-alföldi régió reménybeli fejlődéséről szóltak. Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) főigazgatója vázolta föl a szegénységből való kitörés reális esélyét. Az általa már évek óta dédelgetett terv arra épít, hogy Szeged és a régió különleges minőségű és menynyiségű szellemi teljesítménynyel dicsekedhet az élettudományok terén. Miért ne lehetne a régió javára fordítani, jobban kihasználni, hogy itt összpontosul ekkora szellemi kapacitás és tudományos érték? Ki kell választani, hogy a szerteágazó élettudományokból mely területekre érdemes koncentrálni az erőket. Régóta Élet és tudomány: a szárazságtűrő, betegségeknek ellenálló búzafajtákat a genomika eredményeinek alkalmazásával nemesítik Fotó: Schmidt Andrea világos, hogy ez a genomika. Mivel a biotechnológiai fejlesztések pénzigényesek, ráadásul kockázatvállalásra képes tőkét igényelnek, Szeged akkor lehet biopolisz, akkor telepedhetnek ide modern biotechnológiai iparágak, ha sikerül fölkelteni a tőke figyelmét. Megfelelő szervezettség és intézményrendszer nélkül ez nem megy. A pénzt hazai és nemzetközi pályázatokon mód van megszerezni, de ehhez szintén megfelelő koordináció és intézményes berendezkedés szükséges. Vagyis a városnak vagy régiónak, amelyik okkal-joggal kitörési esélyt lát a tudásipar honosításában, az az első dolga, hogy az alapvető szervezeti-intézményi hátteret megteremtse. Ami történt Az eltelt egy év alatt a következők történtek: tavaly márciusban megalakult az élettudományi konzorcium, amelyben a régió kutatással és részben fejlesztéssel foglalkozó intézményeinek mindegyike, valamint a szegedi önkormányzat is részt vesz. Hamarosan megszervezték ennek szakmai - bioinformatikai, genomikai, infrastrukturális és innovációs - kollégiumait. Decemberben megalapították a technológiai transzferrel foglalkozó céget, ez a Biopolisz Szeged Innovációs Kft. Most pedig a Csongrád megyei, valamint a szegedi önkormányzat, továbbá a DABIC közgyűlése megalapította a. Genomikai Központot. A virtuális központ Ez egy koordinációs szervezet, amolyan falak nélküli, virtuális centrum: nemcsak az élettudományi konzorcium intézményei, hanem bármely, a genomikában érdekelt kutatóhely vagy egészségügyi intézmény számára nyitva áll. Többféle feladatra hivatott: kutatási és fejlesztési projekteket valósít meg, genomikai laboratóriumok hálózatát építi ki és működteti, hazai és nemzetközi pályázatokon igyekszik pénzt szerezni a fejlesztésekhez, bekapcsolódik a Biopolisz Kft. technológiatranszfer tevékenységébe, bioinformatikai fejlesztésekbe, géntechnológiai, genomikai ismeretek oktatatásába és népszerűsítésébe. Három kiválasztott terület prioritást élvez a működése során: a klinikai genomika - kitüntetetten az onkológia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek a mikroorganizmusok genomikája és a növénygenomika. Ezeken a területeken adott a kutatási és részben a fejlesztési kapacitás az SZBK-ban, a szegedi egyetemen, a Bay Intézetben, a Gabonatermesztési Kutató Kht.-ben. Magyarán: létrejött immár a teljes szervezeti és intézményes háttér ahhoz is, hogy hazai és nemzetközi pályázatokon tőketámogatást lehessen szerezni a fejlesztésekhez, s egyszersmind ahhoz is, hogy új biotechnológiai cégek számára vonzóbb legyen ez a régió. Az első lépések megtörténtek annak érdekében, hogy a modern tudomány és technika leggyorsabban fejlődő, egymással összekapcsolódó és egymásra utalt területein, a géntechnológiában és a bioinformatikában a város, a régió a nemzetközi versenypályára léphessen, Szeged belátható idö alatt biopohsz lehessen. S. E. szállási és a klárafalvi szennyvízátemelő is a helyére került, és a tiszta vizes próbák már el is kezdődtek. - Mindkét átemelőt számítógép vezérli, rövidhullámú rádiófrekvencián kommunikálnak egymással - a tervek szerint mondja Fekete József. - Egyelőre azonban kapcsolgatni kell mindkettőt, mert meg kell várnunk a Hírközlési Főfelügyelet válaszát: frekvenciaengedélyre van szükség. Klárafalván és Ferencszálláson az errefelé kevésbé ismert, úgynevezett nyomott rendszerű szennyvízcsatorna épül, s a Klárafalva mellett működő Németh Toll Kft. szennyvíztisztító telepéhez csatlakozik. Korábban már minden portán a helyükre kerültek a kis szivattyúk, így, ha az átemelők működhetnek, a következő lépés: rá kell kötni a hálózatra a házak szennyvízcsövét. Ez a munka várhatóan márciusban kezdődik, de mivel földmunkáról van szó, ez is függ az időjárástól. A klárafalvi és ferencszállási rendszert a lajosmizsei Csorba Csőtechnika Rt. építi, a közös beruházás 286 millió forintba kerül, az összeg nyolcvan százalékát teszi ki az állami támogatás. B. A. A Hírközlési Főfelügyelet engedélyére várnak a csatornaépítők az őszre és télre maradt munFerencszálláson és Klárafalván. Mivel az átemelő szivattyúk ve- kák idején nem kedvezett az zérlőrendszerei rádión kommunikálnak egymással, hivatalos frek- építőknek, s a kábeltévé-hálóvenciára van szükség. zat kialakítása miatti áramszünetek is hátráltatták a Várhatóan márciustól, április- szennyvízelvezető rendszere, munkát. Fekete lózsef, Kláratói kezdi meg a működést Eredetileg hamarabb tervezték falva polgármestere lapunk Ferencszállás és Klárafalva a próbaüzemet, de az időjárás kérdésére elmondta, a ferencAz átemelőket rádiófrekvencia köti össze Fotó: Karnok Csaba