Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-21 / 17. szám

SZERDA, 2004. JANUÁR 21. •AKTUÁLIS* 3 Csongrád megye politikusainak többségét eddig elkerülték az atrocitások Mocskolódó fenyegetők A magyar politikai élet szereplői az utóbbi időben több névtelen, fenyegető levelet és telefont kaptak. A lapunk által megkér­dezett megyei politikusok közül volt, akit zaklattak már, sőt fizikailag is bántalmaz­tak, mást viszont még soha semmilyen atrocitás nem ért. Balogh László MDF-es képviselőt többször, többféleképpen megfenyegették, bántalmaz­ták. - A rendszerváltás óta az MDF szegedi szervezete közel 300 mocskolódó, fenyegető levelet kapott. De engem is számtalanszor ért már atrocitás. Elég, ha csak arra gondolok vissza, hogy megvertek Budapesten az utcán, és több napig voltam utána kórházban, vagy legutóbb a Medgyessy-bizottság elnökeként kaptam azt a bizonyos lövedéket. Emellett számos fenyegető levelet, telefont is kaptam, és zaklattak már az utcán is. Az utcán eddig még nem, de telefonon és SMS-ben már többször megfenyegették Bar­tha László fideszes országgyűlési képviselőt, Szeged volt polgármesterét. - Tavaly szeptem­ber óta rendszeresen kapok ilyen hívásokat és üzeneteket. Eddig nem nagyon foglalkoztam velük, de egyre inkább hajlok arra, hogy szó­lok a rendőrségnek. Sajnos az utóbbi 3 évben ez a jelenség gyakorivá vált, egy politikusnak mostanában egyáltalán nem lehet magánéle­te, ami szerintem baj - vélekedett a honatya. Botka Lászlót, Szeged polgármesterét eddig még nem fenyegették meg. - Örömmel mondhatom, hogy 10 éves politikai tevé­kenységem alatt soha semmilyen atrocitás nem ért, sem telefonon, sem levélben. Bízom benne, hogy ezután is így lesz. Egyébként na­gyon szomorúnak tartom, hogy ennyire el­durvult a politikai közhangulat. Botka sze­rint ezért valamennyi politikus felelős. Makó és térsége országgyűlési képviselője sem kapott még semmilyen fenyegetést. Martonosi György szerint ezeket a telefono­kat és leveleket akkor is komolyan kell venni, ha később kiderül róluk, hogy veszélytele­nek. - Igazából nem tudom megítélni, meny­nyire lehetnek veszélyesek a különböző leve­lek, telefonhívások és -üzenetek. Szerencsére egyikben sem volt még részem. Sajnálatos­nak tartom, hogy idáig jutott a magyar politi­kai közhangulat. Bízom abban, hogy hama­rosan normalizálódik a helyzet - mondta a fi­deszes parlamenti képviselő. Szirbik Imrét még senki sem fenyegette meg, sőt atrocitások sem érték polgármesteri ténykedése miatt. Szentes első embere el­mondta, tendenciát lát a mostani fenyegeté­sekben. - Szomorú, hogy ma Magyarorszá­gon minden további nélkül meg lehet fenye­getni egy politikust. Jó volna végre megbékél­ni, de úgy elég nehéz lesz, ha azt csak az egyik oldal akarja - tette hozzá a polgármester. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Amerika nem engedi be a magyar húst A Pick is megissza a büntetés levét A szegedi céget is büntetik, pedig másik vállalatnál találtak hiányosságot Fotó: Schmidt Andrea Az Amerikai Egyesült Államok január kö­zepén felfüggesztette a magyar hús im­portját. A döntés a Pick Rt.-t is érinti, ám a vezérigazgató szerint a tilalomból nem származik jelentős gazdasági kára a hús­ipari óriásvállalatnak. A Pick-szalámi exportját is érinti az USA azon döntése, mely szerint január 13. óta nem enged be az államok területére Ma­gyarországról származó húst, húskészít­ményt. A lépésre egy évente ismétlődő, átfogó állat-egészségügyi és élelmiszer-hi­giéniai ellenőrzést követően került sor, amelyet az amerikaiak október végén és november elején tartottak mintegy tíz ha­zai húsipari cégnél. Ekkor több vágóhidat elmarasztaltak a nem megfelelő élelmi­szer-higiéniai állapotok miatt, legvégül azonban nem egyes cégeket büntettek, hanem a teljes magyar, USA-ba irányuló exportot leállították. Kovács László, a Pick Szeged Rt. vezérigaz­gatója lapunknak elmondta, a' Picknél a szemlén nem találtak hiányosságokat a szak­emberek. Szeged és az ország legnagyobb cége áldozatul esett mások hanyagságának. A Pick Rt. évi 100-150 tonna téliszalámit szál­lít az Amerikai Egyesült Államokba, aminek értéke mintegy 150 millió forint. Ez az ösz­szeg nem rendíti meg a cég gazdálkodását, maga a döntés viszont - amire még nem volt példa - megtépázza a Pick imázsát, rontja megítélését. Olyan cégek közé sorolják majd, amelyek nem exportképesek - mondta a ve­zérigazgató. A vállalat számára fontos volt az az ameri­kai piac, ahová már a rendszerváltás előtt si­került betörnie. Egyelőre pedig még azt sem 'lehet tudni, mikor „szabadítják fel" az intéz­kedést, mikor kerül sor a következő ellenőr­zésre. Kovács László hozzátette, sürgetik a hatóságokat, hogy azok tegyenek meg min­dent egy soron kívüli szemle érdekében, amelyen biztosan meg tudnak felelni az elvá­rásoknak. A vezérigazgató tudja, mely cégek miatt büntetik a Picket, de nem kívánta őket meg­nevezni. A rossz hírt a Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás közölte vele, a hatóságot pedig a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) értesítette. Információink szerint az agrártárca egyeztetést kezdeményezett a Külügyminisztériumon keresztül az ameri­kai hatóságokkal. F.K. Önvédelmi reflex SULYOK ERZSEBET Orbán Viktornak igaza van. Legalábbis abban, amit kultúranapi beszédének egyik részletéből lehet kiolvasni. Hogy ugyanis a szel­lemi leépüléstől érdemes félni ebben az országban. Nézzük azt a szellemi leépülésről beszédes örületet, ahogyan „kezelődnek" ezekben a napokban a verbális agresszió esetei. Vessünk pillan­tást a - most éppen szocialista - politikusokat ért levél- és telefon­támadásokra. A miniszterelnök környezetében állítólag életve­szélyes fenyegetésnek minősítették, hogy egy levélben azt írták neki: az uniós csatlakozáskor már nem lesz az ország miniszter­elnöke. Mire gondoltak ? A környezetében ? Hogy valaki fog egy hatlövetűt és orvul... Uramatyám! Netán arra gondoltak, ha bár­mi más oknál fogva májusban Medgyessy már nem lesz a magyar kormány élén, az számára egyenlő az élet végévei l Vegyük elő a jobbik a eszünket és mondjunk le e két variáció esélyéről. Akkor' Miért kell életveszélyes fenyegetésként értékelni egy szokványos politikai érzelemnyilvánítás levélbeni megtestesülését? Nincs ér­telmes válasz. Lendvai Ildikó viszont elmagyarázta a tévében: nem azért szólt a rendőrségnek, hogy őt megvédjék, tudja, hogy nincs veszélyben. Hanem az otthoni telefonjára érkezett zsidózás „művelt" válto­zata idegesítette^ föl annyira, hogy azt sem bánta, ha a média ügy­gyé turbózza. Mi tagadás, ezt jobban értem, mint a kormányőrök miniszterelnököt védő fokozott éberségét. Aki pohtikusnak megy (vagy újságírónak), számolnia kell az őt érő agresszióval. Tudnia kell, hogy meg fogják dobálni - általában szóval, néha paradicsommal, záptojással, jobb esetben tortával, minálunk esetleg még kenyérrel is. (Azzal ne számoljon, hogy megverik, mint Szeged MDF-es országgyűlési képviselőjét. Balogh Lászlót. Ha mégis megtörténik, jöhet a bűnüldözés és az igazság­szolgáltatás.) Olyasmi ez, mint a gyümölcstermesztők kertészuj­ja, vagy az asztalosok gyalult ujja. Ártalom, amit nem lehet meg­úszni. Tűrni kell tudni. A kontrollt vesztett politikai handabandázás megnyilvánulásai persze ugyanúgy nem teremtenek kellemes közérzetet, mint a tenyéren a vizhólyag, vagy a legyalult ujjperc. De ezek múlékony dolgok. A faji gyűlölködés - az más. Tilos tűrni. Mert annak min­den formájában benne lakozik a valóban életveszélyes fenyege­tés. Ilyen a természete. És ezt csak a szellemi leépülés minősített eseteiben lehet figyelmen kívül hagyni. És nem elég ellene holmi kormányőri vagy rendőri fellépés. Minden ép elméjét őrző ember­nek ellene kell fordulni. Önvédelmi reflexből. Nincs járvány MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a Dunántúlon már a múlt héten azonosították az influ­enza A-vírust, Csongrád me­gyében még mindig nem talál­tak ilyen típusú megbetege­dést. Nagy Zsuzsanna megyei tiszti főorvos lapunknak el­mondta, mindössze egy-két gyanús eset történt eddig, de azokról is bebizonyosodott, hogy nem influenzamegbetege­dések voltak. A rendkívül gyorsan terjedő vírusnak egyébként most van a „szezonja", ráadásul a szokat­lanul enyhe idő még kedvező is szaporodásához. A környező országokban, sőt már Magyar­ország egyes területein is azo­nosították az influenzát, jár­ványról azonban még mindig nincs szó. Épületet, telket igényelhetnek a megye települései, önkormányzatai Hangosan kellene kopogni a kincstár ajtaján Ingyen kerülhetnek az önkormányzatok tulajdonába olyan telkek, épületek, ame­lyekre az államnak már nincs szüksége. Erről a 2004-es költségvetési törvény ren­delkezik. Több dunántúli önkormányzat már jelezte igényét, Csongrád megye te­lepülései azonban ilyen ügyben még nem keresték a Kincstári Vagyonigazgatósá­got. MUNKATÁRSUNKTÓL Meghaladja az ötszázat azoknak az in­gatlanoknak a száma, amelyek állami tulajdonban és a kincstár kezelésében vannak a megyében. Ezek közül 180 például mezőgazdasági művelésű terü­let, Szentesen és Makón 2, míg Csong­rádon 3 pártcélú ingatlan is található. Lele Gyulától, a Kincstári Vagyonigaz­gatóság Csongrád megyei kirendeltsé­gének vezetőhelyettesétől megtudtuk, egyelőre egyik önkormányzat sem je­lezte, hogy igényt tart az ingatlanok va­lamelyikére, holott erre a 2004-es költ­ségvetési törvény lehetőséget biztosít. A jogszabály értelmében ingyen az ön­kormányzatok tulajdonába adható az adott telek, épület vagy más ingatlan, ha az az állam számára felesleges, és önkormányzati célt szolgálna a haszno­sítása. Műkincsre, természetvédelmi területre ez nem vonatkozik. Az igény benyújtásához képviselő-testületi dön­tés szükséges, a kérelmet pedig a kor­mány bírálja el. A győri és a soproni önkormányzat, lehetne tőlük ellesni a jó példát, például már jelezte, mintegy 20-20 ingatlanhoz szeretne térítésmen­tesen hozzájutni. Nem csak a kincstár kezelésében áll­nak azonban állami ingatlanok. Mint megtudtuk, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez sem érkezett ed­dig igény a megyéből. A törvény mind­ezek mellett a költségvetési szervek, az­az például az egyetem, az APEH és más intézmények kezelésében álló, számuk­ra feleslegessé váló ingatlanokra is épp­úgy vonatkozik. A szegedi Kossuth Lajos sugárúton lévő egykori MHSZ-székház is a városé lehet­ne, ha a kincstár rábólintana Fotó: Miskolczi Róbert AMIEP hálapénzről, unióról A hálapénzügy csupán figyelem­elterelés, a valós problémák szőnyeg alá söprése - véli a MI­ÉP elnökhelyettese, aki tegnapi sajtótájékoztatóján a párt elleni támadásokról és az európai par­lamenti választásokon való részvételről is beszélt. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar egészségügyi és szociá­lis ellátás történelmének legmé­lyebb válságát éh - fogalmazott Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának országos alelnö­ke, a délkelet-magyarországi régió vezetője tegnapi sajtótájékoztató­ján Vásárhelyen. A párt vezetésé­nek és tagjainak álláspontját ki­fejtő Kovács szerint épp ezért a hálapénzügy előtérbe helyezése csupán az egészségügyi miniszter hgyelemelterelő akciója, és a pa­raszolvencia nem a bajok eredője, hanem következménye. Az alelnök az európai parla­menti választásokon való indu­lásról is beszélt. Kifejtette, a MI­ÉP ugyan nemet mondott a csat­lakozásra, de azt annak előnyte­len feltételei miatt tette. Az EU-ban viszont egy független frakció tagjaként, nemzeti, és nem globális érdekeket szolgálva szeretnék képviselni a csatlako­zást nem támogató tömegeket. Az elmúlt héten a MIÉP-hez közel álló Magyar Fórum című hetilap szerkesztőségébe betör­tek, onnan számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat és más tárgyakat vittek el - mondta még el az alelnök. A magyar sajtó viszont, hangsúlyozta Kovács, egy internetes újság kivételével még a rendőrségi és a MIÉP-es tájékoztató után sem reagált erre a hírre. A politikus szerint vi­szont ha más pártok irodáiba, vagy azokhoz közel álló újságok szerkesztőségébe törnének be, bizonyára máshogy viselkedne a média is.

Next

/
Thumbnails
Contents