Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-20 / 16. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. JANUÁR 20. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU TARSASAGI- ES OSZTALEKADO-BEVALLASOK CSONGRÁD MEGYEBEN Kistérségek, nagy eltérések Csongrád megyében a már lezárt 2002-es évben a társas vállalkozások egy alkalmazottra jutó nettó árbevétele elérte a 14 millió forintot, nagysága azonban még így is négymillióval elmarad az országostól. A területi különbségek nagyok: a szegedi és a vásárhelyi kistérség vállalkozásainak adófizetési kötelezettsége adja a megyei összes befizetés kilenctizedét, míg a két legkisebb, a mórahalmi és a kisteleki részesedése csak egy-egy százalék - írja dr. Ráczné Sutyinszki Mónika, a KSH munkatársa a hivatal nemrégiben megjelent kiadványában, az APEH megyei elemzésére támaszkodva. Csongrád megye társas vállalkozásai 2002-ben az országos átlagot három százalékponttal meghaladó, nyolc és fél százalékos forgalomnövekedést produkáltak, összes bevételük 1100 milliárd forintot tett ki. A bővülés üteme ugyan az inflációt meghaladó mértékű, de kisebb, mint az előző években. Az összeg közel három-három tizedét a feldolgozóipari és kereskedelmi cégek érték el, de egytizedet meghaladó az energiaszektor és az építőipar részesedése is. E meghatározó ágak közül a nettó árbevétel növekedési üteme a feldolgozóiparban és az energiaszektorban az országoshoz hasonló, a kereskedelemben és az építőiparban azt meghaladó volt. A 2002. év legnagyobb vesztese a mezőgazdaság: teljesítménye és adófizetési kötelezettA BRUTTÓ HAZAI TERMEK NEMZETGAZDASAGI ÁGAK KÖZÖTTI MEGOSZLÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN (2002) Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Mezőgazdaság Egyéb Kereskedelem Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Forrás: KSH Építőipar Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások DM-Grafika sége is jelentősen visszaesett. (Tény az is, hogy az agrártermelők közül igen sok egyéni vállalkozóként és őstermelőként dolgozik, így a produktum valószínűleg alulbecsült.) A vállalkozásoknál az egy alkalmazottra jutó nettó árbevétel az országos növekedést meghaladó mértékben emelkedve elérte a 14 millió forintot. Nagysága azonban még így is 4 millióval elmarad az országos mutatótól. A forint felértékelődése, valamint a világgazdasági dekonjunktűra elhúzódása kedvezőtlen hatást gyakorolt a kivitelre. Az exportárbevétel megyei növekedése jelentősen elmaradt az elmúlt évek ütemétől, persze tény az is, hogy a megyei két százalék alatti bővüléssel szemben országosan csökkenést regisztráltak. y CSONGRÁD MEGYEI KISTÉRSÉGEK VÁLLALKOZÁSAINAK ÁRBEVÉTELE ÉS ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE (2002) Egy vállalkozásra jutó Kistersógek értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) adófizetési kötelezettség (ezer Ft) Csongrádi 51.0 344,3 Hódmezővásárhelyi 120,0 830,6 Kisteleki 39,4 211,9 Makói 72,7 246.3 Mórahalmi 61,3 401,0 Szegedi 96,9 854,7 Szentesi 111,4 373,9 Kistérségek összesen 95.4 739,5 Forrás: KSH DM-grafika A társas vállalkozások 1047 milliárd forint költséget és ráfordítást számoltak el bevételeik eléréséhez. Ezek nyolcszázalékos növekedési üteme alig maradt el a bevételekétől, így a költségszintben csak kismértékű javulás volt érzékelhető. A megye társas vállalkozásai 100 forint bevételre átlagosan 96 forint költséget számoltak el. A költségszint a legkisebb a posta, a távközlés, a legnagyobb a vendéglátás területén működő cégeknél. Az adózás előtti eredmény megyei szinten közel 50 milliárd forint volt, amely a 200l-es összeget nyolcmilliárddal haladta meg. Ez az érték a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kivételével minden gazdasági ágban pozitív. Az adózás előtti eredmény növekményének több mint nyolctizedét négy gazdasági ág vállalkozásai érték el: a feldolgozóipar 44, az energiaszektor 17, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 15 és a pénzügyi szolgáltatások 12 százalékot adtak. A megyében társaságiadó-bevallást készítő vállalkozások többségének - csaknem héttizedének - a szegedi kistérségben van a székhelye. További egytizedük a hódmezővásárhelyi településegyüttesben helyezkedik el, ugyanakkor a népességszám alapján két legkisebben - a mórahalmiban és a kistelekiben - csak a társas vállalkozások két-két százaléka található. A megyei nettó árbevételhez, adózás előtti eredményhez és adófizetési kötelezettséghez való hozzájárulásuk alapján ennél is nagyobbak a kistérségek közötti különbségek. A két legnagyobb terület vállalkozásainak adófizetési kötelezettsége adja a megye egészének kilenctizedét, míg a két legkisebb részesedése csak egy-egy százalék. Kistérségenként jelentős az eltérés a nettó árbevétel és az adófizetési kötelezettség egy vállalkozásra vetített értékeiben is. Egy átlagos Kistelek környéki vállalkozás értékesítésének nettó árbevétele negyede egy Hódmezővásárhely környékiének és 650 ezer forinttal kevesebb társasági adót fizet, mint egy Szeged környéki. A megye kistérségeinek eltérő fejlettségi szintjét mutatják az adóbevallás legfontosabb adatainak lakosságra vetített értékei is. A szegedi kistérség tetemes gazdasági előnyét jelzi, hogy az egy lakosra jutó nettó árbevétel, adózás előtti eredmény és adófizetési kötelezettség egyedül itt haladja meg a megyei átlagot, és a mindhárom mutató szerint második hódmezővásárhelyi térség értékei csak hat-héttizedét teszik ki a szegedinek. Az adóbevallások alapján a bruttó hozzáadott érték az előző évhez képest két százalékkal növekedett és elérte a 181 milliárd forintot. A bővülés mértéke több mint 5 százalékponttal marad el az országostól, ami a megye gazdasági lemaradásának további növekedését jelzi. A bruttó hazai termék előállításához csökkent a mezőgazdaság, a kereskedelem, a javítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és az oktatás ágazatának hozzájárulása. A 2002-es megyei bruttó hazai termék több mint felét az ipar adta, ezen belül a feldolgozóipar aránya 36 százalék. A Csongrádban nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar részesedése közel egytizednyi. KOVÁCS ANDRÁS Hatezer milliárdnyi adó Az APEH 5917 milliárd forint adót és járulékot szedett be 2003-ban, ami 673 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban - közölte Király László György, az adóhivatal elnöke. Tavaly 1314,4 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be az adóhivatalhoz, ami 40 milliárd forinttal több ugyan az egy évvel korábbinál, azonban 61,5 milliárddal elmarad a tervezettől. Az összes szja 49 százalékát Budapesten fizették be. A társasági adóbevételek 413,7 milliárd forintot tettek ki tavaly, az általános forgalmi adóból összesen 1699,6 milliárd forintot biztosított az APEH a költségvetésnek. ¿¿¡¡•X m VERSENYKEPESEN AZ EU-BAN! REGIONÁLIS KONFERENCIA SZEGEDEN 2004. február 5-én, a Hotel Forrásban. Előadóink a budapesti EU-delegáció, a Külügyminisztérium, az MKIK, a PricewaterhouseCoopers, a TUV Rlieinland képviselői, valamint egy ír EU-csatlakozási szakértő. Bővebb információ és jelentkezés: CSMKIR Euró Info Központ (6701 Szeged, Pf. 524, fax: 62/426-149, tel.: 62/486-987/194 m., e-mail: eicszeged@csmkik.hu). Jelentkezési határidő: 2004. január 26. 583 MILLIÓ EURO A GAZDASAGI VERSENYKÉPESSÉGHEZ Indulhatnak a cégek az uniós pénzekért Idén huszonkét jogcímen mintegy 40 milliárd forintnyi brüsszeli támogatásért versenyezhetnek a magyar intézmények és vállalkozók. A pályázati feltételek, az igényelhető összegek nagysága és egyéb információk az elmúlt hét vége óta érhetők el a gazdasági minisztérium honlapján. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül elsőként hazánkban váltak hozzáférhetővé az uniós pályázatok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál az elmúlt hét végétől fellelhető az összes ezzel kapcsolatos gyakorlati információ (www.gkm.hu). A pályázati lehetőségeket érdemes megtekinteni, mert a Szeged számára kutatásra, fejlesztésre fordítható anyagi lehetőségek, valamint a kis- és középvállatok fejlődéséhez nélkülözhetelen „ingyenpénzek" is szép számmal szerepelnek köztük. Magyarország ettől az évtől veheti igénybe az EU strukturális alapjainak támogatását, ez a költségvetésben 59,6 milliárd forinttal szerepel, amihez 27 milliárdot tesz hozzá a magyar büdzsé. Az EU-s támogatások nagy részét a Nemzeti fejlesztési terven (NFT) belül meghirdetett öt operatív program keretében vehetik igénybe a pályázók, akik jól teszik, ha megjegyzik az NFT gazdasági versenyképesség operatív programja rövidítését: GVOR Ennek részeként tette közzé ugyanis a szaktárca a már említett huszonkét felhívást, melyek a beruházásösztönzést, a kis- és középvállalkozások infrastrukturális és egyéb fejlesztését, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet, az információs társadalom és gazdaság fejlesztését célozzák. Kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára tartogatnak pénzt a műszaki-technológiai háttér fejlesztéséhez, korszerű menedzsmentrendszerek és -technikák kiépítéséhez, emelt szintű, szakmaspecifikus tanácsadás nyújtásához más kis- és középvállalkozások számára, a kis cégek egymás közötti együttműködésének szervezéséhez, s a kooperáló vállalkozások közös célú beruházásaihoz. Nem maradnak ki az önkormányzatok sem, az infrastukrurához, logisztikai köz-, ponthoz, szolgáltató önkormányzat létrehozásához nyerhetnek komoly összegeket. A pályázati lehetőségek teljes listája jelenleg rendelkezésre áll, s január 31-étől a részletes pályázati dokumentációk teljes anyaga a honlapon keresztül is elérhető lesz, a kész dokumentumokat pedig február 16-ától fogadják be a közreműködő szervezetek. A pályázatok elbírálása több lépcsőben történik, először előminősítést végeznek, ami egy-két hetet vesz igénybe, majd ezt követően az értékelő bizottság elé kerülnek a pályázatok, és ez is hasonló feldolgozási időtartamot jelent majd. A GVOP keretében 20042006 között 583 millió euró pályázható keret áll rendelkezésre, beruházásösztönzésre 140 millió euró, a kisés középvállalkozások fejlesztésére 170 millió euró, a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységre 136 millió euró, az információs társadalom és gazdaság fejlesztésére 137 millió euró vár a magyarokra. A vállalkozások egyebek mellett a műszaki-technológiai háttér fejlesztéséhez is igényelhetnek uniós támogatást FOTÓ: TÉSIK ATTILA HACCP-KEPZES KERESKEDŐKNEK A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a rendszer bevezetésével kapcsolatos törvényi-jogi háttér, követelmények, kötelezettségek, működési feltételek ismertetésére gvakorlatorientált, 2 napos képzést szervez 2004. február 4-5., 11.00-18.00 óra között. A képzésről bővebb információ kérhető a kamara ügyfélszolgálatán (tel.: 62/486-987) § Jelentkezési határidő: 2004. január 26.