Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-20 / 16. szám

KEDD, 2004. JANUÁR 20. •AKTUÁLIS« 3 A makókkórház kétszázmillióval kap kevesebbet idén Rossz hír Kökény Mihálytól Folytatás az 1. oldalról - Ráadásul, ahogy hallom - foly­tatta a főigazgató -, az új mini­mumfeltételek meghatározása is kedvezőtlenül fog érinteni ben­nünket. Összességében mintegy kétszázmilliós lesz a forráshiá­nyunk, ami bizony nagyon nagy összeg a másfél milliárdos kór­házi költségvetéshez viszonyít­va. A makói főigazgató úgy véli, el­sősorban a kis kórházakat érinti kedvezőtlenül a megszorítás. Hi­szen a nagyobb intézmények a bevételüknek kisebb részét for­dítják bérkiadásokra, mint a ki­csik. Dr. Takáts István tárgyalni fog a működtető megyei önkor­mányzattal arról, mi a teendő eb­ben a helyzetben. A hódmezővásárhelyi Erzsé­bet-kórháznak száznegyvenmil­lió forintot kell valahogyan ki­gazdálkodnia a megszorítás nyo­mán. - Egy valamire jó a szegénység: megtanít takarékoskodni mondta dr. Hamvas Ödön, az in­tézmény főigazgatója. A vásárhe­lyi kórházban elkészítettek egy intézkedési tervet, amellyel, re­mélik, sikerül egyensúlyban ma­radni. Egy pályázat révén mód nyílt arra, hogy energiatakaré­kosra cseréljék az izzókat, a mennyezet szigetelése is indo­kolt volt. Ami a mindennapi mű­ködést illeti, természetesen a gyógyítás szempontjai az elsőd­legesek, de minden területen fontos szempont a takarékosság, a gépkocsik használatától a szak­mai továbbképzések szervezésé­ig­A deszki mellkasi betegségek szakkórháza az előzetes kalkulá­ciók alapján mintegy tízszázalé­kos bevételcsökkenésre számít ­felelte kérdésünkre dr. Bálint Be­atrix, az intézmény főigazgatója. Azt mondja, megvizsgálják, hol tudnak szorítani a nadrágszíjon. A változások a szentesi kórhá­zat is nagyon kellemetlenül érin­tik, azért is, mert a megszorítá­sokban a minisztérium egy olyan időszakot tekint bázisnak, ami­kor a szentesi kórház konszoli­dációs programja még nem kez­dődött el - mondja Szabó Tibor, a megyei önkormányzat közgaz­dasági osztályának vezetője. Most felméri, mit jelent ponto­san az intézmények számára a megszorítás, és a februári köz­gyűlésig elkészítenek egy tervet a tennivalókról. B. A. A makói kórházban kétszázmillió forinttal kevesebből kellene nyújtani ugyanazt, amit tavaly Fotó: Karnok Csaba A sándorfalviak támogatják a várossá nyilvánítást A képviselő-testület gyakoroljon önkritikát A nagyközség várossá nyilvání­tásával a sándorfalviak is egyet­értenek, de néhányan úgy gon­dolják, ehhez más önkormány­zati képviselők, illetve polgár­mester kell - legalábbis ez de­rült ki a tegnapi közmeghall­gatáson. Több kritikus véle­mény is elhangzott a nyílt tes­tületi ülésen. - A képviselők gyakoroljanak ön­kritikát. A testület oszlassa fel magát, a polgármester pedig mondjon le! - fogalmazott igen drasztikusan egy középkorú férfi a tegnapi sándorfalvi közmeg­hallgatással egybe kötött testüle­ti ülésen, amelynek egyetlen té­mája volt: a nagyközség várossá nyilvánítása. A felszólaló egy éve költözött a településre és úgy lát­ja, Sándorfalva állóvízhez hason­lít, mert alig fejlődött valamit. — A pályázatokat nemcsak megírni kell és postára adni, hanem vé­gigkísérni az útját egészen a fő­városi döntéshozókig. Vajon tud­ják-e Pesten, hol van Sándorfal­va ? - tette fel a kérdést. Kritikus hallgatóság Kritikus véleményének más is hangot adott. Az egyik háziorvos szerint, ha az önkormányzatnak # nincs elegendő pénze az egész­ségház 30 éves épületének felújí­tására, akkor ezt bízza a benne dolgozó orvosokra. A doktor még arra is kíváncsi volt, vajon meg­kérdezte a település vezetősége egyáltalán a sándorfalviakat, hogy akarnak-e városban élni. Emellett egy általa írt képzelt új­ságcikkből ragadott ki mondato­kat és igen keményen „odavá­gott" a testületnek. Felsorolta többek között az általános isko­la, a művelődési ház, valamint más intézmény körüli olyan problémákat, amelyeket a képvi­selők más hozzáállással pozití­vabban bírálhattak volna el. Egy hölgy arra figyelmeztette a képviselőket, hogy csak szemlé­letváltással lehet a leendő várost irányítani. - Ha ezt megteszik, akkor előbb-utóbb a lakosság is hajlandó lesz rá - vélte. Majd hozzátette: nem érti, miért az is­kolánál, a művelődési háznál vették ennyire keményen a meg­szigorításokat. - Szerényebb - A városi rang előrelépés lesz, de rajtunk múlik, hogy mekkora ­mondta Darázs Sándor polgármester Fotó: Miskolczi Róbert fesztiválok rendezésével, keve­sebb képviselői külföldi úttal is lehetett volna spórolni. A testületet és a polgármestert érő szigorú, sőt néha személyes­kedő hangú vélemények ellenére a sándorfalviak egyben egyet ér­tettek: támogatják nagyközségük várossá nyilvánítását. Többen arra voltak kíváncsiak, milyen előnye lesz a városi rangnak, il­letve a képviselők látnak-e arra reális esélyt, hogy június 30-áig a köztársasági elnök pozitívan bí­rálja el pályázatukat. "Szép gesztus lenne Darázs Sándor polgármester a személyét és a képviselőket „megtalált" véleményekre nem reagált, de a többi felmerült kér­désre válaszolt. - Mindenképpen előrelépést jelent, ha városi cí­met kapunk, de azt nem lehet tudni, mekkorát - fogalmazott. Úgy érzi szép gesztus lenne, ha a település 125 éves évfordulóján valóra válna ez a régi álom, de ő nem köztársasági elnök, nem belügyminiszter, így nem tud­hatja, hogyan döntenek. A település első embere szerint a városi címet ki kell érdemelni. Ennek érdekében dolgoztak ed­dig és fognak is dolgozni^ jövő­ben. - Ha már ezt rangot korá­ban megszereztük volna, akkor az idén már minimum 18 millió forinttal többel gazdálkodhat­nánk, illetve már működne ok­mányiroda is nálunk - vélte. 60 közül a hetedik A több száz oldalnyi pályázati anyagba rengeteg megvalósult fej­lesztést, elképzelést, illetve a tele­pülés számára kedvező statiszti­kai adatot soroltak fel. Többek között megemlítik, hogy a hatvan Csongrád megyei település közül a hetedik legfejlettebb Sándorfal­va, a listán megelőzve a nyolc vá­ros közül ötöt. Emellett kellőkép­pen kiépített' szolgáltató, illetve kiskereskedelmi hálózattal is ren­delkezik a település, amely nem­csak a helyieket szolgálja. KORMOS TAMÁS Fésűs László az elnök Fésűs Lászlót, a Debreceni Egye­tem Orvostudományi Centru­mának elnökét választotta új ve­zetőjévé az újjáalakult Magyar Akkreditációs Bizottság. Kicsinek nagy, nagynak kicsi KATKO KRISZTINA Sándorfalva vezetőinek körében is felmerült a kérdés: nagy falu maradion, vagy inkább kisvárossá váljon településük ? Végül úgy döntöttek, megpályázzák a városi címet, s június 30-áig eldől, hogy sikerhez vezet-e szándékuk. Addig is érdemes elgondol­kozni azon a hazánkban több éve tartó folyamaton, vajon miért akarja egyre több település kinőni a falu címet. Hasznos, így nem halogatható a várossá válás, ha a finanszírozás, a bevonha­tó források és támogatások oldaláról nézzük, hiszen a több mint 8 ezres lélekszámú Sándorfalva évek óta szenved attól, hogy ha pályázatról van szó, a kicsik között nagynak, a nagyok között pedig kicsinek bizonyul. Kérdés azonban, hogy ha várossá nő, akkor vajon másokhoz hasonlóan képes lesz-e érdekérvényesí­tésre, profi tenderkiírásra, városi igényeinek-pontos megfogal­mazására, pénz, üzlet, idegenforgalom, vagy saját polgárainak csábítására. Ha ebben hisznek, próbálják meg városként, s ak­kor temérdek izzasztó munka vár rájuk, ha pedig megelégsze­nek pusztán a címmel, akkor a rugalmasabb és térségünkben szerencsére rutinos kisvároskákkal szemben jócskán lemarad­hatnak. Csongrád megyének nyolc városa van: Szeged, Hódmezővásár­hely, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mindszent és Móraha­lom. Ezek közül három kisebb lélekszámú, mint Sándorfalva. Magyarország 250 városa közül ötvenkettőben lényegesen keve­sebben élnek, mint Sándorfalván. Ha tehát a városokat az ott la­kók számában mérjük, Sándorfalva nyugodtan lehetne Alexan­dercity. Fontos azonban, hogy a várossá válás és a városiassá válás két, egymástól nagyon is különböző dolog. Ha azt mondom, városias környezet, az alatt hozzáférhető és színvonalas kulturális, sza­badidős vagy turisztikai kínálatot, ápolt, jó funkcióval működte­tett épületeket, szervezett tömegközlekedést, víz- és csatornahá­lózatot, minőségi egészségügyi ellátó és oktatási rendszert is ér­tek. Es ezek mellett persze néhány olyan apróság, amelytől való­ban városias lesz egy hely: működő üzletek, vendéglátóhelyek, te­raszok, hangulatos közterek és utcácskák, köz- és díszkivilágítás, neves szülöttek satöbbi. Ez gerjeszthet keresletet, növelheti a lo­kálpatrióták számát, a település ázsióját és hozhat közvetlenül vagy közvetve bevételeket. Ám ez nagyon-nagyon sok pénzbe ke­rül. így ha drukkolok is a sándorfalviaknak, azt nem azért teszem, hogy megkapják a címet, hanem azért, hogy városiasságból vizs­gázzanak jól. Szándékosan okozott tűz és rablás gyakran együtt jár A gyújtogatás lélektana Az elmúlt napokban jó néhány olyan tűzeset tör­tént a Szentesen és környékén, melyekben a szán­dékosság tetten érhető. A tűzoltóparancsnok sze­rint a gyújtogató elsősorban megfélemlíteni akar. MUNKATÁRSUNKTÓL A szentesi tűzoltóparancsnok, Koszt György úgy gondolja, az elmúlt hónap helyi tűzesetei nem első­sorban a számuk, hanem jellegük miatt tűnnek ki. Az előző négy hétben a szentesi területen négy, Csongrádon tizenegy, Vásárhelyen hét, Szegeden huszonegy, Makón pedig négy tűzhöz riasztották az oltókat. A lángok több esetben az emberi figyel­metlenség miatt okoztak károkat. A közelmúltban azonban Szentesen több olyan tűz is keletkezett, melyet szándékosan okoztak. Koszt szerint a gyúj­togató megfélemlíteni akar, indítéka gyakran bosz­szú, rosszindulat. Ismert egy olyan történetet is, amikor egy fiatalember úgy akarta elnyerni barát­nője szimpátiáját, hogy a maga által okozott tüzet gyorsan eloltotta. A tűzzel játszani életveszélyes. Például az a szentesi férfi, akit támadói előbb kiraboltak, majd felgyújtottak, december közepe óta fekszik kór­házban. Támadói ellen a Szentesi Rendőrkapi­tányság rablás minősített esete, valamint mara­dandó testi fogyatékosságot okozó testi sértés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. A ja­nuár közepén történt szándékos gyújtogatás célja feltehetően a parancsnok által említett indítékok valamelyike lehetett: mint arról beszámoltunk, két autót gyújtott fel ismeretlen tettes. Koszt pa­rancsnok szerint nem gyújtogat az, aki fél a tűz­től, s aki bűnelkövetőként nem fél, gyújtogatással demonstrál. Ezek a cselekmények bűnözői mintát feltételeznek, a gyújtogató ugyanúgy készül tetté­re, mint egy rabló. így például arra törekszik, hogy legyen alibije, a cselekmény elkövetése előtt fel-. térképezi a terepet. Tűz és rablás együtt járt a múlt pénteken: a csongrádi nyaralóban feltehetően nem szándékos gyújtogatás okozta a tüzet - véli Bartohch János, a csongrádi laktanya parancsnoka. A tűzvizsgáló a helyszínen arra lett figyelmes, hogy az Öregszőlők­ben lévő nyaraló Tisza felé eső ablaka be van törve, az üvegszilánkok jó része belülre esett, vérnyomok mindenütt. A jelekből betörésre lehetett következ­tetni. Erre utal az a tény is, hogy a házban összeké­szített állapotban - bár már megégve - találtak egy halom holmit, köztük a gázvezetékről levágott gáz­palackot. A tűz fészke a kétszintes épület földszint­jén volt, a közelben elhelyezett szalmazsák feltehe­tően szikrától lobbanhatott lángra. Lapunk nem hivatalos információi szerint több betörő „dolgo­zott" a házban. A Csongrádi Rendőrkapitányság egyelőre lopás kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást ismeretlen tettes el­len. A teljesen leégett nyaralóban keletkezett kár hárommillió forint. Vásárhelyi tűzoltók munkában Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents