Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 19. • AKTUÁLIS" 5 Nem nyugszanak bele az ügyészség döntésébe Más képbe került a Városkép Kft. Az ügyészség megszüntette a nyomozást és nem emel vádat a Városkép Kft. eladása miatt. Az erről szóló határozatot valószínűleg ma írják alá. A város nem nyugszik bele a döntésbe, és amint lehetőség nyílik, pótmagánvádat nyújt be. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Városi Ügyészség több mint három hónappal (!) a nyomozás befejezése és a vádemelési javaslat kézhezvétele után úgy döntött, nem emel vádat a Városkép Kft. eladása miatt. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője, Nikolényi Gábor azt mondta, „az ügy állása 99 százalék, a határozatot a városi ügyészségen még nem írták alá, arra hétfőn kerülhet sor". A szóvivő éppen emiatt arra a kérdésre nem akart válaszolni, hogy valóban megszüntette-e az ügyészség a nyomozást és nem emel vádat a Városkép Kft. eladása miatt, valamint azt a kérdést is elhárította, hogy milyen indokok alapján döntöttek. így azt sem lehet tudni, hogy a rendőrség az ügyészség felügyelete mellett vizsgálta-e a közgyűlés felelősségét, hiszen az eladásról három éve a testület döntött, és számos képviselőt tanúként is kihallgattak. (Érdekes körülmény, hogy tavaly a szegedi önkormányzat ugyanannyiért vásárolta vissza a jelenleg már támogatásra szoruló Városkép Kft.-t, mint amenynyiért korábban a WM Hungáriának eladta.) Nikolényi Gábort meglepte, hogy a városházán már napok CSAPÓ SEM TUD RÓLA Még a feljelentő Csapót Balázs sem kapott hivatalos értesítést az ügyészség döntéséről. Az önkormányzati képviselő elmondta, nagyon kíváncsi az indoklására. Előzetesen annyit elmondott: továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, azaz az eladás körülményei szerinte bűncselekményre utalnak, mindenképpen fellebbez a döntés ellen. óta kész tényként kezelik az ügy fentebb említett lezárását, de azon kívül, hogy „csodálkozom, hogyan tudhatnak ott erről bármit", mást nem mondott. A város vezetőit „enyhén szólva is meglepte az ügyészség döntése", amint kézhez veszik a határozatot fellebbeznek, ha ezt is elutasítják, a Városkép Kft., vagy az önkormányzat pótmagánvádat nyújt be. A Városkép Kft. eladása miatt Csapó Balázs tett feljelentést. A Szegedért Egyesület elnöke szerint a közterületek reklámcélú hasznosításával foglalkozó, korábban önkormányzati cég 85 százalékának 2001-ben történt eladásával a várost a korábbi évek költségvetési adatai szerint bizonyíthatóan 6-700 millió forint kár érte. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, mint megírtuk, hűtlen kezelés miatt rendelt el nyomozást, később gyanúsítottként hallgatták ki a Városkép Kft. korábbi igazgatóját, Katona Andrást és a társaság alkalmazottait. A rendőrség adatai szerint Katona András nem tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy milyen bevételre számíthat a város a közterületi reklámtáblák bérbeadásából. A Szegedért Egyesület elnöke szerint a szegedi önkormányzat vesztesége a valós adatokat figyelembe véve elérte volna a 3 (más számítások szerint a 6-7) milliárd forintot. A rendőrség három hónappal ezelőtt, október 8-án zárta le a nyomozást. Az egymillió forintos nyomozati költséget felemésztő ügy aktáit vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségnek. Katonát és munkatársait csalással gyanúsították. A Városkép Kft. volt igazgatója és egykori munkatársai sem kaphatták még meg az ügyészség határozatát. Katona András a nyomozás számára kedvező lezárásával kapcsolatban csak annyit mondott, neki nem volt kérdéses az ügy ilyen alakulása, hiszen nemhogy bűncselekményt, de még csak szabálysértést sem követett el. Úgy gondolja, a két éve tartó eljárást politikai okok motiválták. A rendőrségen nem akarták kommentálni az ügyészség döntését, pláne azelőtt, hogy nem ismerik a vádhatóság álláspontját. Szegeden hagyománya van a lakásfenntartási támogatásnak A rezsibe beszáll a város Január l-jétől törvény szabályozza, hogy az önkormányzatoknak mekkora összegekkel kell segíteniük azokat a háztartásokat, amelyekben gondot okoz a havi rezsi lufizetése. Szegeden nem állt elő új helyzet, hiszen méltányossági alapon 2003-ban több mint 2 ezer háztartást támogattak. A korábbi törvényi szabályozás szerint az önkormányzatoknak nem írták kötelezően elő, hogy járuljanak hozzá a rászorulók lakásfenntartási költségeihez. Ha a testületek helyi rendeletet alkottak, akkor adhattak havi rendszerességgel rezsitámogatást. Szegeden - szemben a kisebb településekkel - ez a gyakorlat működött. 2004. január l-jétől azonban új helyzet állt elő, az ország öszszes önkormányzata feladatul kapta - az 1993. évi 3. számú törvény legutolsó módosítása alapján -, hogy vállalja át a rászorulók rezsiköltségeinek egy részét. Balla Erzsébettől, a szegedi polgármesteri hivatal szociális, családvédelmi és egészségügyi iroda szociális osztályának vezetőjétől tudtuk meg részleteket. A szakember elmondta, a lakásfenntartási támogatás megállapításakor megnézik, abban a bizonyos háztartásban mekkora az egy főre jutó jövedelem, illetve mennyi a havi rezsi. Ezért a kéreSokan kénytelenek az önkormányzattól segítséget kérni. Képünk illusztráció Fotó: Kamok Csaba lem benyújtásakor csatolni kell az egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a megelőző 12 hónap rezsiköltségét bizonyító számlákat. Fel kell tüntetni a lakás alapterüA SZOLGALTATONAK UTALNAK Szegeden - mint ahogy azt a szociális osztály vezetője hangsúlyozta - az önkormányzatot nem állítja új feladatok elé a törvénymódosítás, hiszen méltányossági alapon eddig is fizettek a rászorulóknak. Tavaly több mint 2 ezer háztartás átlagosan 5 ezer 600 forintot kapott havonta. Ezt a pénzt azonban nem a kérelmező kapja, hanem a városháza egyenesen a szolgáltatókhoz utalja át a számláknak megfelelően. Jellemzően a legnagyobb hányadot eddig a távhőszolgáltató kapta. Ha a rászorulók nem távfűtéses lakásban éltek, akkor a többi szolgáltató között osztották meg arányosan az összeget. letét is, ugyanis az otthon mérete is szerepet kap az elbírálásnál. A törvénymódosítás következtében a 2003-as minimum ezer forintos adható összeg megemelkedett: 2004. január 1 -je óta a legkisebb támogatás összege kötelezően 2 ezer 500 forint. De hogy legvégül miképpen állapítják meg, mekkora támogatásban részesül a háztartás? Erre is a törvény ad iránymutatást: amennyiben az egy háztartásban - tehát nem családban! - élők egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát (a 34 ezer 800 forintot), a rezsi pedig meghaladja az összjövedelem 25 százalékát, akkor megítélik a legkisebb összeget, a 2 ezer 500 forintot, természetesen a minimális lakásnagyságot is alapul véve. Ennél az összegnél akkor fizetnek többet, ha a költségek megkívánják, de ehhez új helyi rendeletet kell alkotni. A törvénynek ugyanis már akkor eleget tettek, ha a 2 ezer 500 forintokat kifizetik. Balla Erzsébet elmondta, ezekben a napokban is a rendelet megalkotásán dolgoznak. Minden, a törvényi előíráson felüli méltányossági kérelem esetében a helyi rendelet az iránymutató. Méltányossági esetekben az öregségi nyugdíj kétszeresével számolnak, ami 46 ezer 400 forint (plusz a minimális lakás-alapterület, s a rezsiköltségek százalékos aránya az összjövedelemhez képest). FEKETE KLÁRA Egyetemi sorrend Szombati számunk címoldalán közölt írásunk felcímében pontatlan adat jelent meg a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi besorolásának sorszámáról. Intézményünket a világ 6 ezer egyetemét vizsgálva a 201-250. helyre sorolták (egészen pontosan a 246. lett). Az elenyésző különbségek miatt - a blokkot egy egységnek tekintve - azonban a 20l-es helyezési szám használata is indokolt. Nagyüzem a szegedi droglaborban A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság regionális kábítószer-laboratórium dolgozóinak keze között naponta több millió forint értékű „anyag" megy keresztül, ez azonban számukra valóban nem más mint egyszerű vizsgálati anyag. - Éppen a fodrásznál voltam, amikor csörgött a telefonom, hogy azonnal menjek be a laborba. Vettem valamit vacsorára a sarki boltban, majd bejöttem dolgozni. Este nyolctól éjjel egyig bent voltam, a kollégák vittek haza - mesélt legutóbbi munkájáról leszenszky Erzsébet igazságügyi vegyész szakértő. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság regionális kábítószer-laboratóriumának vezetője elmondta, a labort 2002 szeptemberében adták át, majd tavaly április elseje óta regionális laborként működnek. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében, valamint az ezekhez a megyékhez tartozó határszakaszokon lefoglalt kábítószer mind ide érkezik. A csúcsfelszereltségű vizsgáló műszaki berendezéseit 20 millió forint pályázati pénzből vásárolták, a helyiség kialakítása és egyéb használati tárgyak beszerzése 12 millió forintjába került a főkapitányságnak. Kokapasztával most találkoztak először a laborban Fotó: Schmidt Andrea Ottjártunkkor lázas munka folyt, hiszen - mint azt korábban megírtuk - a napokban egy Szegeden élő szerb férfinél nagy mennyiségű amfetaminszármazékot, ephedrint és kokaint találtak a rendőrök. - Nem rutinmunka a miénk, hiszen találkozunk érdekes anyagokkal. Ebben a régióban ritkán foglalnak le kokaint. Kokapasztával pedig még soha nem dolgoztunk - mondta a laborvezető. A szerb férfi lakásán ugyanis ilyen anyagot is lefoglaltak a kommandósok. A kábszerlabor munkatársai először nem is tudták, mi az, és mire használják. - Szagolgattuk, nézegettük, de nem tudtunk rájönni - tette hozzá Jeszenszky Erzsébet. A marcipánra emlékeztető színű és állagú anyagot egyébként kis golyóvá formálják, a füves cigaretta végébe teszik, majd úgy szívják el. Állítólag így még jobb a hatás. A regionális droglaborban tavaly 253 esetben, több mint 1500 mintát vizsgáltak meg, és adtak róluk szakvéleményt. A labor komoly segítséget jelent a nyomozóknak, hiszen így az elsődleges szakvélemény után azonnal kiderül kábítószer-e a vizsgált anyag, vagy sem. Ha pedig az, akkor rövid időn belül vádat lehet emelni a gyanúsítottak ellen. A labor munkatársainak keze között több tízmillió forint értékű anyag megy át, ám ez nem érdekli őket. - Fogalmam sincs, mennyi ennek a forgalmi értéke, én is csak az újságban olvastam mutatott a nagy halomban álló, év végén a kiszombori határátkelőhelyen lefoglalt, 600 millió forint értékű heroinra a labor vezetője, majd hozzátette - nem is akarok becslésekbe bocsátkozni. Számunkra ez egyszerű vizsgálati anyag. A főkapitányság laborjában a .nagy mennyiségű drogot összegyűjtik, majd kommandósok kíséretében Budapestre, az Országos Rendőr-főkapitányságra szállítják, ahol megsemmisítik. A. T. J. A volt rendőrtiszt rács mögé kerülhet A vád szerint Kumbor zsarolt és csalt Az ügyészség benyújtotta a vádiratot Kumbor Tibor és társai ellen. Csongrád megyében még soha nem vádoltak magas rangú rendőrtisztet ilyen súlyos bűncselekményekkel. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala benyújtotta a vádiratot Kumbor Tibor és társai ellen. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának volt vezetőjét rendkívül súlyos bűncselekményekkel vádolják: zsarolással és csalással. Két arab társa ellen több rendbeli zsarolás a vád. Az ügy részleteit ma ismertetik. A nyomozó hivatal bizonyítottnak látja, hogy Kumbor Tibor és két arab társa több tízmillió, különböző forrásokból úgy tudjuk, százmillió forintnál is nagyobb összeget csalt, követelt ki áldozataitól. A rendőrtiszt legalább négy, T. H. két, M. R. három ügyben követte el a bűncselekményt. Információink szerint Kumbort még csalással is vádolják, viszont ejtették ellene a hivatali hatalommal visszaélés bűntettét. Az érintettek ellen, mint megírtuk, fél éve indult büntetőeljárás, az ügyészek kommandósok segítségével tavaly nyáron csaptak le a rendőrtisztre és két arab társára. Azóta valamennyien letartóztatásban várták a nyomozás befejezését. A két arab gyanúsítottat Szegeden, Kumbort Kecskeméten őrzik. A rendőrtiszt végig tagadta az ellene, ellenük felhozott vádakat, de ezeket a vallomásokon kívül a titkosszolgálat úton beszerzett bizonyítékok is alátámasztják. A Nemzetbiztonsági Hivatal olyan telefonbeszélgetéseket rögzített, amelyek pénzek átvételéről és a vádlottak együttműködéséről szóltak. Ha a bíróság bizonyítottnak látja az ügyészség vádjait, a volt rendőrtiszt hosszú évekre rács mögé kerülhet. Csongrádi tiltakozás Több száz csongrádi aláírásával is tiltakozik a környezetterhelési díj bevezetése ellen. A Tisza-parti város vezetői szerint pártpolitikától független, szakmailag dilettáns törvény született. - Hiába szánták ösztönzőnek ezt a törvényt, pontosan az ellenkezőjét érik el vele, ráadásul a beszedett pénz sem az önkormányzatokat segíti, hanem az állami kasszát gyarapítja - fejtette ki véleményét Bedő Tamás polgármester. Molnár József, a tisztítórendszer felépítését kezdeményező volt polgármester szintén szomorúságának adott hangot, mert szerinte e törvény tükrében hiábavalónak tűnik Csongrád azon igyekezete, amivel a település környezeti értékeit szerette volna megóvni.