Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 19. «AKTUÁLIS* 3 SZAKEMBEREK, TIZENHÉT ORSZÁGBÓL A kutatásba több tudományterület jeles képviselőit is bevonnák, így ugyanis széles körű következtetésekre juthatnak a problémával kapcsolatban. A kémikusok előállítanák és elemeznék a megelőző, illetve káros hatású anyagokat, a matematikusok kapcsolatot keresnének a különböző tápanyagok gyakorisága és betegségstatisztikai adatok között, míg az orvosok gyakorlatban tesztelnék az eredményeket. Ahogy a kutató elmondta, az együttműködés nem csupán az unió államait érinti, hiszen a betegségek nem állnak meg az országhatároknál, ezért kíváncsiak ukrán, szerb és román kollégáik tapasztalataira is. Összességében tizenhét ország szakembereit irányítaná a szegedi egyetem a civilizációs betegséggel kapcsolatos projektben. Lobbikonferenciára hívja a szakma a politikát Román szervezet a Szabadság mellett Aradon a Szabadság-szobor fölállítását pártolja a piaci árusokat tömörítő szakszervezet, miközben a szélsőségesek újabb tüntetésre készülnek - ellene. A hónap végén Bukarestben eldől, hová kerül Zala György alkotása. Az aradi piacon működő árusok szakszervezete, a Solidaritatea 2002 támogató nyilatkozatot tett közzé a Szabadság-szobor ügyében. A Nyugati Jelen című aradi magyar napilapban megjelent közlemény szerint a szervezet támogatja, hogy Zala György alkotása a Tűzoltó téren kapjon helyet. Az árusok szerint a talapzat felállítására már így is sok pénzt költöttek, és Aradon viszonylag kevés a köztéri szobor. „Ugyanakkor azt szeretnénk, ha szoborügyben nem csupán a szélsőségesek és az idősek, hanem a fiatalok véleményét is meghallgatnák" - fogalmaz a közlemény. Viszont a Nagy-Románia Párt Arad megyei elnöke, akit Gheorghe Feiesnek hívnak, azt nyilatkozta, „ezek a tábornokok nem a szabadságot hozták, hanem a nemzetünk szabadságára törtek", ezért ők föllépnek a szobor fölállítása ellen, de nem tüntetnek. Mint arról lapunk beszámolt: a Vatra Romaneasca január 24-én, 10 órakor ismét tüntet a Tűzoltó téren a szobor ellen. Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke lapunk kérdésére azt mondta, eljárt már az idő az ilyen megmozdulások fölött. A január 24-i dátum ugyan szimbolikus, hiszen ezen a napon ünneplik a románok Havasalföld és Moldva egyesülését, ez azonban az aradiaknak nem sokat mond. A szoborról e hónap végén tárgyal az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt Bukarestben. A két párt együttműködését rögzítő egyezmény értékelő megbeszélésén nagy valószínűséggel eldől, hol áll majd a szobor. Az RMDSZ ragaszkodik a Tűzoltó téri helyszínhez, mert olyan javaslat még nem született, amely ennél jobb lehetne. B. A. Vita az ingyenes helyiségekről MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi párthelyiségek díjmentes használatával kapcsolatban tett törvényességi észrevételt a megyei közigazgatási hivatal. Amint arról lapunkban beszámoltunk: a város önkormányzata a korábban bérleti díj fejében használatba adott helyiségeket november óta ingyenesen bocsátja a pártok helyi szervezeteinek rendelkezésére. A közigazgatási hivatal álláspontja szerint ugyanis a tör-» vény értelmében a pártok költségvetési szervtől, állami vállalattól vagyoni hozzájárulást nem fogadhatnak el. Épp ezért indítványozták az önkormányzat határozatának megszüntetését és visszamenőleg a bérleti díj beszedését. A vásárhelyi testület viszont úgy véli, a hivatal észrevétele nem megalapozott, hiszen egyetlen vonatkozó jogszabály sem nevesíti költségvetési szervként magát az önkormányzatot, ezért a törvényességi észrevételt a közgyűlés nem fogadta el. Menne az út Kanizsára Folytatás az 1. oldalról Ennek az elképzelésnek a Dunántúlon vannak ellenzői. Ok úgy vélik, ha ez megvalósul, az M9-es megépítése tovább halasztódik. - Mi is nagyon szeretnénk az M9-est, viszont a följavított főútra később, az M9-es megépülése után is szükség lenne - mondja Rigó Mihály. - Sokan beszélnek a Budapesthez kötő M5-ös fontosságáról. Szerintem a Csongrád megyeieknek az is fontos lenne, hogy a Dél-Dunántúlt, s azon keresztül a horvát, a szlovén, az osztrák, s nem utolsósorban a fejlett észak-olaszországi hálózatot is gyorsabban elérjék. A négy megyei közútkezelő kht. főmérnökei már korábban megegyeztek abban, odafigyelnek erre a vonalra; ha jut rá pénz, szélesítik, hogy mindenütt érje el a hétméteres szélességet, és megnagyobbítják a háromszáz méteresnél kisebb sugarú íveket. A Tolna megyei közútkezelő már nyert is pályázatot a Dombóvári Hőgyésszel összekötő, nagyon rossz állapotban lévő szakasz szélesítésére. Ugyanígy Jánoshalma környékén is indul az építkezés. Új út kialakítására csak Dusnok és Hajós között lenne szükség, illetve az elkerülőknél. - Én eddig is támogattam, most is támogatom ezt az elképzelést - felelte kérdésünkre Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. - A nemrégen megtárgyalt közútfejlesztési koncepcióban 2015-ig nem szerepel az M9-es megépítése, és azután sincs rá nagy esély. A már meglévő 55-ös út szélesítésével - esetleg négysávúsításával - az elkerülök bekapcsolásával viszont meg lehet oldani az eddigi problémákat. Szerintem is felértékelődik ez az útvonal, bár nálunk a sugaras úthálózat alakult ki, ami észak-déli összeköttetést jelent, ellenben a gazdasági kapcsolatkeresés iránya a hidegháború befejezése óta nyugat-keleti. BAKOS ANDRÁS Molnár József: fó esélye van az uniónál a nemzetközi csoportnak Tizenhatmillió euró rákkutatásra Politikai látlelet PANEK SÁNDOR Az önkormányzat megrendelésére felmérés készült a szegedi közérzetről és a város egyes politikusainak támogatottságáról. A lapunkban olvasható eredmény egyik legkiugróbb pontján ellentmond annak a tévhitnek, hogy a választók csakis pártpreferenciák szerint, és csak az országos politika eseményei nyomán döntenek. A számok inkább azt mutatják, hogy a válaszadók az országos és a helyi teljesítmény ékről külön alkotnak vélemény, ami biztosabb pohtikai ítélőképességre vall, mint ahogyan a közélet egy-egy nyilatkozója feltételezi. A politika területén a legfeltűnőbb különbség, hogy Szegeden a MSZP megítélése a Fideszhez képest jobb, mint a párt országos vezetéséről alkotott aktuáhs kép. Bár a felmérés nem tisztázza kellőképpen, hogy a jelenlegi és a régi városvezetés vagy a két politikai erő jelenleg funkcióban lévő pohtikusainak megítélését méri-e fel, tény, hogy ismertség és népszerűség dolgában Botka László szerepel a legjobban. Ennek oka lehet, hogy a Botka-féle városvezetés igyekszik elsősorban a fejlesztésekről kommunikálni, nem alakultak ki körülötte politikai botrányok, a másik oldalt pedig változatlanul a korábbi városvezetéssel azonosítják a megkérdezettek. Hogy mi a véleményük a Fidesz önkormányzati ellenzékéről, az legfeljebb közvetve derül ki, de így is megállapítható, hogy a jobboldal nem tudott eléggé eredményesen tematizálva, pozitívabb alternatívaként megjelenni a szegedi választók előtt. A felmérés e ponton értelmezhetetlen ugyan, de az látszik, hogy az Orbán-ciklus idején Szegedre érkező jelentős támogatások ellenére Bartha László városvezetése ezt az előnyt nem tudta pohtikai tőkévé formálni. A Fidesz 2002-es országos vereségének okai között ott van szegedi eredménytelensége is. Ezzel szemben Botka László, pártjának belső állapota miatt is kedvező helyzetben van, mindkét tábor előtt, jellemző, hogy a Fidesz-szavazók 48 százaléka szívesen látná őt a jövőben fontos politikai szerepben. Ez, a polgármester kedvező tulajdonságai mellett azt is tükrözi, hogy Botka új politikus, nem szerepelt a Kádár-rendszer nómenklatúrájában, és - Újhelyi Istvántól eltérően - nem vállalt részt pártjának viszonylagos hitelű kommunikációjában. A Fidesz ugyanakkor Szegeden - átmenetileg legalábbis - hátrányban van a reprezentáns személyiségek tekintetében. Fiatal önkormányzati frakcióvezető pohtikusa, Dobó László tagja ugyan pártja országos vezetőségének, mégis majdnem harmad annyian ismerik, mint azt a Bartha Lászlót, aki de facto nem tölt be funkciót a szegedi politikában. Miközben Bartha László ismertsége és népszerűsége között kiáltóan negatív az arány, Dobó személye, sokkal jobb mutatói ellenére a megkérdezettek 66 százaléka előtt nem emelheti a Fidesz népszerűségét - mivelhogy nem ismerik. A Fidesznek jelenleg nincs olyan politikusa, akit legalább informálisan lehetséges polgármesternek tekinthetnek a szegediek, és ez bizonyára kihat a párt helyi szerepének megítélésére.is. Másik kérdés, hogy az önkormányzat által megrendelt felmérés miért azt a Bartha Lászlót szerepelteti, akit pártja nem indított a polgármesteri címért, és miért nem mondjuk Rákos Tibor szegedi Fidesz-elnököt, aki szintén országgyűlési képviselő. Ha viszont az előző és a mostani városvezetés megítélésének összehasonlítása volt a cél, akkor az akkori fejlesztések és elégedettségi adatok hiányoznak. Egy azonban biztos, és alighanem fontosabb is a fentieknél: a válaszadók kétharmada szerint jó Szegeden élni. HACCP-kézikönyv A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kézikönyvet jelentetett meg az élelmiszer-forgalmazóknak a HACCP-rendszer kialakításához. A kiadvány segítséget ad ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozó élelmiszerkereskedők szakértő igénybevétele nélkül is bevezessék a HACCP-rendszert az európai uniós csatlakozásig. Az ingyenes kézikönyvet a GKM ötezer példányban jelentette meg és az abban szereplő információk olvashatók a tárca honlapján is. Jogi doktorokat avattak a szegedi egyetemen A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 181 frissen végzett diákja szombaton a Szegedi Nemzeti Színházban vette át diplomáját Szabó Gábor rektortól és Szabó Imre dékántól. Hárman summa cum laude, hetvenen cum laude végeztek. A végzős hallgatpkat az Egyetemi Tanács köszöntötte, majd ünnepélyes keretek között doktorrá fogadták őket Fotó: Schmidt Andrea azt, hogy antialkoholistának kellene lenni, hiszen a szeszes italok, például a jóféle borok is a kultúránk részét képezik, és bizonyos rákellenes hatásuk is van, de fontos szempont az elfogyasztott mennyiség és minőség is - árulta el a tudós. A rákkutató szerint alapos vizsgálatot igényelnek a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használatos vegyszerek hosszú távú hatásai, és komolyan kell figyelni az ilyen termékek feldolgozási-fogyasztási útjára is. A jövőbeni célok egyike az így előállított élelmiszerek „lekövetése". Egy másik fontos kutatási területet jelent az, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek összefüggésbe hozhatók-e a rák kialakulásával, amelyről egyelőre nagyon keveset tudunk. - Nehéz megítélni, hogy hosszabb távon milyen hatása van annak, hogy fagytűrő paradicsomot vagy szárazságtűrő kukoricát eszünk - mint az egyetemi tanár mondja. Az élelmiszer-adalékok szűrése is hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen egy-egy biztonságosnak ítélt szer ugyan nem vált ki rákot, de ha az már kialakult, erősítheti a káros sejtburjánzást. Erre nézve viszont igencsak hiányosak a szűrések, ellenőrzések. Addig is, amíg a tervezett kutatások meghozzák az első eredményeiket, Molnár József azt javasolja, hogy együnk minél több rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt, a húsokat pedig lehetőleg ne süssük sötétre. Kerüljük a zsírok fogyasztását is, és természetesen a dohányzásról is mondjunk le. TOMBÁCZ RÓBERT A táplálkozás és a rák kialakulása közti összefüggést térképezné föl az a kutatás, amelyre a szegedi egyetem más országok hasonló intézményeivel együtt közös pályázatot nyújtott be az unióhoz. Hazánkban a rák a második leggyakoribb halálos kór, ami elsősorban környezeti ártalmak és az egészségtelen életmód miatt alakul ki. Az SZTE több európai egyetemmel közösen pályázik a táplálkozási szokások és a rák kialakulása közti összefüggést vizsgáló kutatás lebonyolítására. Molnár József professzor, a projekt egyik ötletgazdája szerint jó esély van arra, hogy a szegedi irányítású együttműködés elnyerje a 16 millió eurót, amit az Európai Unió szán a programra. A pályázat elbírálása ősszel várható. Az Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet egyetemi tanára elmondta azt is, hogy a daganatos megbetegedések Magyarországon a második leggyakoribb halálozási okot képezik, de ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, no meg pénzt, hamarosan vezető pozícióba kerülhetnek ezen a feketelistán. Meglátása szerint a rákot elsősorban a Molnár József bízik a pályázat sikerében környezeti hatásolcra lehet viszszavezetm, ezen belül pedig kiemelt szerepet játszik a táplálkozás. Mint tudjuk, a magyar konyha nem kifejezetten egészségességéről híres: sok zsíros és Fotó: Káinok Csaba füstölt ételt eszünk, jelentős az alkohol- és dohányfogyasztásunk is, amelyek elősegítik az ún. szabadgyökök képződését, és ezért bizonyítottan rákkeltő hatásúak. - Ez persze nem jelenti