Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

Szombat, 2004. január 17. SZIESZTA 15 Amerika visszatér Eugene Cernan amerikai űrhajós volt az utolsó ember, aki 1972. december 14-én a Holdra lépett Harrison Schmitt társaságában Az Egyesült Államok a követ­kező évtized második felében visszatér a Holdra, amely ké­sőbb ugródeszkaként szolgál majd a Mars és a Naprend­szer kutatásához - jelentette be a hét közepén George Bush amerikai elnök. WASHINGTON (MTI) Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA washingtoni központ­jában George Bush közölte, hogy az amerikai űrhajósok 2015 és 2020 között, egyre hosszabb küldetésben vissza­térnek a Holdra, lakható bázist létesítve Földünk kísérőjén. A Hold-bázis ugródeszka lesz a Naprendszer további kutatá­sához, így egy későbbi Mars-expedícióhoz. Az elnök elmondta, hogy új típusú, az embert a Holdra Hold-missziók 1959. szeptember 14.: a szovjet Luna2 az első űrszon­da, amely a Hold közelébe ér. Három héttel később a Luna3 fényképeket készít a Hold túl­oldaláról. 1961. május 25.: John F Kennedy amerikai elnök arra ösztönzi a kongresszust, hogy még ebben az évtizedben segít­se az ember Holdra juttatását. 1964. július 31.: az amerikai Ranger7 űrszonda beleütközik az égitest felszínébe, de még a becsapódás előtt felvételeket készít a Holdról. 1966. február 3.: a szovjet Luna9 landol elsőként az égi­test felszínén, szintén felvé­teleket készít. 1966. április-május: a szov­jet LunalO 460-szor megkerüli a Holdat. 1966. június 2.: az első amerikai űrszonda a Surve­yorl, amely landolni képes a Hold felszínén. 1968. december 21-27.: az amerikai Apollo űrhajó em­berekkel kerüli meg a Holdat. 1969. július 20.: Neil Armst­rong amerikai űrhajós az első ember a Holdon. 1970. április 11.: az ame­rikai Apollo 13 űrhajó vissza­térni kénytelen küldetéséről. 1972. december 14.: az Apollol7 az eddigi utolsó em­beri vállalkozás a Holdon ­azóta nem járt ember az égi­testen. szállító űrhajóval cserélik le 2010-ig a mostani űrrepülő­gép-flottát. Az új űrhajó a ki­fejlesztés és kipróbálás után legkésőbb 2014-ben indulna első küldetésére emberrel a fedélzetén. Robot holdjárók­kal már 2008-tól megkezdik az égitest kutatását annak elő­készítésére, hogy az ember tartósan megvethesse a lábát rajta. A Holdon 32 évvel ez­előtt járt utoljára ember. Bush hangsúlyozta, hogy kezdeményezésével ismét táv­latokat akar adni az amerikai űrkutatásnak. Nem említette John F. Kennedy néhai elnök nevét, aki a Szovjetunióval folytatott, az űrkutatásban is kiéleződött versengésben 1961-ben meghirdette, hogy Amerika az évtized végéig em­bert küld a Holdra. Ugyanakkor a múltra célozva kijelentette, hogy az általa felvázolt elkép­zelés nem verseny, hanem olyan utazás, amelyen más nemzetek is részt vehetnek. Az elnök biztosította nemzet­közi partnereit, hogy Amerika teljesíti vállalásait a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás összeszerelésében, majd 2010­re kivonja űrhajósait onnan és addigra lecseréli az elöregedett űrrepülőgépeket. Az űrsiklók azóta a földön vesztegelnek, hogy 2003 februárjában a Co­lumbia leszállás közben darab­jaira szakadt és hét asztronau­tája szörnyethalt. Bush elnök az elkövetkező öt évre mindössze egymilliárd dollárt kér a kongresszustól az ambiciózus terv elindítására, további 11 milliárd dollárt pe­dig az űrkutatási hivatal öt évre szóló, 86 milliárd dolláros költségvetésén belül teremte­nek elő más programokra szánt összegek átcsoportosí­tásával. A meghirdetett prog­ram több százmilliárd dollárt is felemészthet. A demokraták soraiban már a bejelentés előtt többen is bí­rálták az elképzelést, azt han­goztatva, hogy a pénzt az ame­rikaiak életkörülményeinek ja­vítására kellene felhasználni. Az Egyesült Államok 41. el­nöke, idősebb George Bush 1989. július 20-án, a Hold­ra szállás 20. évfordulóján ugyancsak kezdeményezte a holdutazások felújítását, majd Mars-expedíció indítását. A NASA óriási összegű, 400 mil­liárd dolláros költségvetési tervvel állt elő, amely így az asztalfiók mélyére került. ELINDULT ELS0 UTJARA MINDEN ID0K LEGNAGYOBB 0CEANJAR0JA a fedélzeten Kilenc és fél millió forintnak megfelelő fontért is váltottak jegyet Nagy-Britanniában a Queen Mary 2 óceánjáróra, amely a hét elején indult első útjára. A hajó ugyanabból a kikötőből futott ki, mint ahon­nan közel egy évszázaddal ez­előtt a maga korában szintén a legnagyobb tengeri utasszál­lítónak számító Titanic vágott neki először és egyben utol­jára az Atlanti-óceánnak. A két hajó közti hasonlóság eny­nyiben minden bizonnyal ki is merül, hiszen ez utóbbi végül nem érte el végállomását. Az angliai Southampton és a floridai Fort Lauderdaie között valahol félúton szeli most az At­lanti-óceán vizét minden idők leghosszabb, legmagasabb és legdrágább utasszállító hajója, a Queen Mary 2. Az óceánjáró 2620 utassal és 1300 főnyi, főleg a Fülöp-szigetekről toborzott személyzettel a fedélzetén fu­tott ki hétfőn. Az első, kéthetes útra 2000 és 26 ezer font, vagyis 740 ezer és 9,6 millió forint kö­zötti áron adták el a jegyeket. Ez utóbbi tarifát azok fizették, akik az öt luxuslakosztály egyikében szálltak meg. A kétszintes, csaknem 300 négyzetméteres apartmanok mindegyikéhez külön portaszolgálat és inas jár. A franciaországi St. Nazaire kikötőjében alig két év alatt megépített óceánjáróért a közel 170 éves múltra visszatekintő brit hajózási társaság, a Cunard Line 550 millió fontot - mintegy 1 milliárd dollárt - fizetett a francia Alstom cégnek. A sout­hamptoni kikötőben horgony­zó Queen Mary 2-t múlt csütör­tökön a 78 éves II. Erzsébet brit királynő avatta fel: a hagyomá­nyoknak megfelelően - igaz, modernizálva, vagyis gomb­nyomással - pezsgősüveget vá­gott a hajó oldalához. A cere­mónia szerényebb volt a szoká­sosnál, mert az utasszállító épí­tését tragédia árnyékolta be: a hajóépítők családtagjai tavaly novemberben megtekinthették az óceánjárót, ám a partszegély és a fedélzet közé rakott átjáró leszakadt, és a 30 méteres mélységbe zuhant vendégek közül tizenöten meghaltak. Lenyűgöző méretek * A hajó a brit királynő 1953-ban elhunyt nagymamá­jának nevét kapta a keresz­telőn. A nevében szereplő sor­A TITANIC ES A QUEEN MARY 2 - A 20. ÉS A 21. SZÁZAD ELEJÉNEK LEGNAGYOBB ÓCEÁNJÁRÓI TITANIC QUEEN MARY 2 1911 270 méter 29 méter 54 méter 46 000 tonna 22,5 csomó (41 km/h) 46 000 lóerő 2440 utas és 860 fős személyzet* "(Első és egyben utolsó útján 1316 utas és 891 főnyi személyzet szállt fel a hajóra.) HOSSZÚSÁG MAGASSÁG (a tökesúlytól a kémény tetejéig) ÖSSZSÚLY CSÚCSSEBESSÉG MOTOR TELJESÍTMÉNYE BEFOGADÓKÉPESSÉG 2003 345 méter 45 méter 72 méter 150 000 tonna 30 csomó (55 km/h) 150 000 lóerő 2620 utas és 1300 fős személyzet szám azt jelenti, hogy ez a második hajó, amely a királyi ős nevét viseli. Az 1934-ben vízre bocsátott első Queen Maryt 1967-ben vonták ki a forgalomból. A gázturbinás-dízelelektro­mos vegyes ciklusú, kiemelten környezetkímélőnek mondott motorok által hajtott utasszál­lító óránként 30 csomós, va­gyis 55 kilométeres végsebes­ségre képes. Méreteire pedig jellemző, hogy majdnem olyan hosszú, mint az Empire State Building, s amikor a hajó a New York-i Szabadság-szobor előtt halad el, a legfelső, 17. fe­délzeten utazók egyenesen a nőalak szemébe nézhetnek. Az elsüllyeszthetetlen A Queen Mary 2 tervezői igazi luxuskörülményeket teremtet­tek az utasok számára. Az óce­ánjáró belső berendezése a nosztalgia jegyében art deco stílusban készült. A minta a Queen Elizabeth 2 volt, amely nyáron menetrendszerűen sze­li át az Atíanti-óceánt. A Queen Mary 2-n a szálláskínálat a „standard", 45 négyzetméteres, zömmel tengerre néző, eseten­ként balkonnal megtoldott szo­báktól a közel 300 négyzetmé­teres, kétszintes, kifelé teljes üvegfalas, saját tornateremmel, terasszal ellátott lakosztályokig terjed. Az utasok szórakoztatá­sára egyebek mellett planetári­umot, bál- és színháztermet, öt uszodát, egy nagy könyvtárat, télikertet, művészeti galériát, és ezer négyzetméter alapterületű fitneszközpontot építettek be a hajóba. Az utasszállítón 150 számítógép működik, amelyek nemcsak a hajó irányító beren­dezéseit felügyelik, hanem hi­telkártya-tranzakciókat is lebo­nyolítanak és internetkapcso­latot biztosítanak az utasok és a legénység számára. A maga korában a legna­gyobb óceánjárónak számító Titanicon is az akkori legtelje­sebb luxuskörülmények fo­gadták az utasokat - legalábbis az első osztályra jegyet váltó­kat. A White Star Line társaság 1911-ben elkészült hajóját még gőzfürdővel is felszerel­ték. Az utasok cserépbe ülte­tett pálmákkal szegélyezett széles verandákon sétálhattak. Konyhája is minden igényt ki­elégített, a legjobb hajózene­kart szerződtették, a szalon pe­dig a versailles-i kastély beren­dezésének mintájára készült. A biztonságra is ügyeltek: auto­matikusan működtethető aj­tókkai zárták el egymástól a hajó tizenhat óriás légkamrá­ját. - Ezt a hajót még Isten sem tudná elsüllyeszteni - mondta állítólag büszkélkedve az indu­láskor a legénység egyik tagja a southamptoni kikötőben ösz­szegyűlt riportereknek, mielőtt a gőzös 891 fős legénységgel és 1316 utassal a fedélzetén 1912. április 10-én elindult első és utolsó útjára New York felé. A Queen Mary 2 bálterme FOTÓ: MTI/AP/PA/FIONA HANSON Furcsa mód a Queen Mary 2 hivatalos névadó ünnepségét éppen azon a napon, január 8-án tartották, amikor 31 évvel ezelőtt a luxushajó egyik elődje, a Queen Elizabeth titokzatos körülmények között elpusztult. A Queen Elizabeth 83 ezer ton­nájával a maga idejében szin­tén a legnagyobb utasszállító volt. 1938-as vízre bocsátását követően először háborús fel­adatokra használták, 1968-ig az Atlanti-óceánon szállította az utasokat, majd egy hongkongi hajótársaság, az Island Naviga­tion tulajdonába került. Seawi­se Universityre keresztelték, s éppen teljes körű felújításának utolsó simításait végezték, ami­kor Hongkong kikötőjében máig ismeretlen körülmények között kigyulladt és elsüllyedt. Mindössze 4 napon, 17 órán és 30 percen át szelte az óceánt, majd jéghegynek ütközve ápri­lis 15-én hajnalban a víz alá merült. Az utasok és a legény­ség kevesebb mint harmada, összesen 705 ember élte túl a katasztrófát. Őket a segítsé­gükre siető Carpathia tenger­járó vette a fedélzetére. A tévedés ára Hasonló tragédia pecsételte meg fél évszázaddal korábban az Atlantic sorsát. Az ugyan­csak a White Star Line társaság tulajdonában lévő hajó is New York felé tartott 1873 már­ciusában, 782 utassal és 142 ta­gú legénységgel a fedélzetén. A tizenegyedik napon az a kérdés nyugtalanította őket, elég lesz-e a tüzelőanyag New Yorkig. A fögépész kevésnek ítélte a szénkészletét, ezért a hajó egy közelebbi kikötő, Ha­lifax felé vette az irányt. Új-Skócia partjainál azonban zátonyra futott. S bár a közeli halászfalu lakói sokakat ki­mentettek, 562-en a hullámsír­ban lelték halálukat. Mindany­nyian egy hibás döntés követ­keztében haltak meg, az utóla­gos vizsgálatokból ugyanis ki­derült, a tüzelőanyag kitartott volna New Yorkig. HEGEDŰS SZABOLCS

Next

/
Thumbnails
Contents