Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUAR 15. «MEGYEI TÜKÖR* Kuncze Gábor: Nem jó az osztogató szocialista és a követelő konzervatív politika Az emberek jobban gazdálkodnak; mint az állam Átkelés Négyen ülünk az autóban a nagylaki határátkelőhelyhez közeledve, hárman hazafelé jövünk Aradról, fiatal aradi kollégánk pedig azért tart velünk, mert Szegeden tanul, s itt van elintéznivalója. Nem kell sokat várnunk, a fiatal román határőr kinyúl a bódéból az útlevelekért. A magyar úti okmányokat szó nélkül kezeb, aztán beszól a kocsiba az aradi kollégánknak. Kérdez, a fiú pedig válaszol, s mivel mi nem beszéljük a nyelvet, nem sokat értünk a dialógusból, csak azt látjuk, hogy fiatal kollégánk szégyenében elpirul. A határőr végre visszaadja a dokumentumot, és mehetünk a magyar oldal felé. Közben a srác elmeséli a beszélgetést. A határőr arra volt kíváncsi, mién jön Magyarországra, s miután ő megmondta, hogy itt tanul az egyetemen, a határőr azt mondta, gúnnyal: „Akkor te nyilván nagyon okos gyerek vagy, de biztos vagy benne, hogy amit ott tanulsz, annak Romániában is hasznát veszedl" Nem tudom elképzelni, hogy a határőr ne tudta volna, ezzel kétszeresen is sikerült megbántania a barátunkat: emberi mékóságában és magyarságában. Nem mellesleg: a határőr előtt lévő számítógép monitorának oldalán úgy, hogy kívülről jól látsszon - egy csillagps uniós matrica virít. Olyan, amilyet mostanában sokfelé lehet látni nálunk is, Romániában is. B.A. KSH-kiadvány a fejlettségről és a különbségekről Magyarország régiói Kuncze Gábor: Az új pénzügyminiszternek lélegzethez kell juttatnia a gazdaságot Fotó: Miskolczi Róbert Közérdeklődésre számot tartó, színes kiadvány jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában. A kötet az Európai Unió által elfogadott térségbeosztásnak megfelelően mutatja be az ország régióinak főbb jellegzetességeit, társadalmi és gazdasági folyamatait. MUNKATÁRSUNKTÓL Az egyes régiókról szóló fejezetek egységes, áttekinthető szerkezetben ismertetik az adott régió jelenét, időbeni és szerkezeti változásait. Feltárják a földrajzi, a gazdasági lehetőségeket, bemutatják az ott élők népesedési adatait, foglalkoztatottságát, iskolázottságát, egészségügyi és szociábs helyzetét. Külön fejezet foglalkozik a régiók egymáshoz és az ország egészéhez viszonyított helyzetével, „csipetnyi" nemzetközi kitekintéssel. Innen tudhatjuk meg többek között, hogy a magyarországi régiók között számottevő fejlettségbeb különbségek vannak. Az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb, a magyarországit meghaladó mértékű különbség Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban tapasztalható, a legkisebb eltérés Írországot és Svédországot jellemzi. Az elmúlt 5-6 esztendő alatt a területi különbségek általában és Magyarországon is növekedtek. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotta Dél-Alföld 5. a magyarországi régiók fejlettségi rangsorában, csupán Észak-Alföldet és Észak-Magyarországot tudja maga mögé utasítania. Kuncze Gábor szerint nincsenek meg a feltételei annak, hogy osztogasson a költségvetés. A SZDSZ elnöke Szegeden nyilatkozott lapunknak. A vele készült interjúban hangsúlyozta, lát reményt arra, hogy a demokratikus politika távol tartsa magát a szélsőségektől. - Önök elsőként kezdték el a kampányt az uniós parlamenti választásokra. Az MDF politikusai többször kifejtették: ez a választás mutatja meg azt, hogy szükség van-e a pártra a jobboldalon, vagy kétpártrendszert akarnak Magyarországon a választók. Az SZDSZ is létfontosságúnak tartja az EU-parlamenti választást? - Szerintem ezt a kérdést nem kell föltennünk magunknak. Az SZDSZ létező párt, önállóan jutott be a parlamentbe. Mi azért kezdtük el ezt a kampányt, mert úgy látjuk, az emberek nagyon keveset tudnak még mindig az európai uniós csatlakozásról. - A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy két párt, az MDF és az SZDSZ népszerűsége hasonló... - A szabad demokraták önállóan állítottak listát 2002-ben, és bekerültünk a parlamentbe. A közvélemény-kutatások rendszeresen 5-6 százalék körül mérik a pártot. Az SZDSZ meg fogja haladni az ötszázalékos küszöböt a következő választáson is. - Pártja megosztott volt a gyűlöletbeszéd büntethetőségének kérdésében. Most, a Tilos rádióban és az épület előtt történtek után mit gondol minderről? - Felháborodtam azon, ami a rádióban elhangzott. Nagyon helyes, hogy a rádió ettől elhatárolódott, és elküldte a műsorvezetőt, meg elnézést kért mindenkitől. Szerettem volna máshol is látni hasonló esetekben, hogy elhatárolódnak az érintettektől és elküldik őket. Az, ami a tüntetésen történt, megengedhetetlen. Egy ország nemzeti szimbólumát nem lehet elégetni. Zászlóégetésre sehol semmilyen indok nem lehet. Helyeslem, hogy elhatárolódtak tőle a szervezők és az ellenzéki pártok is, ez reményt ad arra, hogy a demokratikus politika a szélsőségektől távolságot tarthat. - Önök visszatérően hangoztatják, hogy felelősen politizálnak, nem ígérgetnek, nem osztogatnak, a gazdaság valós helyzetéből indulnak ki. - Lehet-e ígérgetni, lehet-e osztogatni ott, ahol a források korlátozottak, az emberek magasnak tartják a terheket? Ahol elsődleges feladat most a gazdaság fejlesztése, hogy a növekvő és stabil gazdaság több munkaalkalmat, jobb megélhetést biztosítson. A megtermelt többlet szétosztásával lehetne jobb helyzetet teremteni. Nincsenek meg a feltételei, hogy nyakló nélkül osztogasson a költségvetés. Nem jó az osztogató szocialista politika, és nem jó az a konzervatív politika, amely újabb és újabb, pénzkiadással járó követelésekkel áll elő. Nem lehet a folyamatokat megfordítani, nem lehet azt a pénzt szétosztani, ami még rendelkezésre sem áll. Az SZDSZ nem támogat semmilyen ígérgetést, semmilyen adóemelést. Az államnak csak azokat a feladatokat kell felvállalnia, amelyek feltétlenül szükségesek, és csak ehhez szabad pénzt beszedni. Az emberek legjobb támogatása az, ha náluk marad a pénz, hiszen jobban költik el, mint ahogy az állam tenné. - A kormányfő lépett: a költségvetés problémáit érzékelve, lecserélte a pénzügyminisztert. Ez az SZDSZ szerint mennyiben segíti a gazdaság fejlődését? - Önmagában egy pénzügyminiszter-csere nem csodaeszköz. László Csaba pénzügyminiszter úr nagyon nagyot tévedett a december eleji prognózishoz képest, és ennek a felelősségét vállalnia kellett. Az új pénzügyminisztertől azt várjuk, hogy teremtsen olyan költségvetési feltételeket, ami lélegzetvételhez juttatja a gazdaságot, ami lehetővé teszi az adó- és járulékterhek csökkentését. Ez vezet ahhoz, hogy a különböző területeken elengedhetetlenül szükséges reformok akkor is meginduljanak, ha az átmenetileg egyébként népszerűtlen intézkedéseket jelent. MOLNÁR B. IMRE Lezárult a Deák-év A Deák-emlékév záró eseményeként emléktáblát avatott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Deák-emlékbizottság szerdán Budapesten, az Egyetem tér 5. szám alatt, Deák egykori lakhelyén. Fotó: Schmidt Andrea Darázs Sándor tart a szigorú uniós feltételektől A HATODIK LEGNÉPESEBB TELEPÜLÉS Csongrád megyében nyolc város van. A megyeszékhely Szegeden kívül város még Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mindszent és Mórahalom is. A jelenlegi városok közül háromban kevesebben élnek, mint Sándorfalván. Tavalyi adatok szerint Kisteleken 7677-en, Mindszenten 7667-en, Mórahalmon pedig 5669-en laknak, ezzel szemben Sándorfalván 8110 állandó lakost tartanak nyilván. A Csongrád megyei települések listáján Sándorfalva után közvetlenül Csongrád következik, a maga 18 ezer 830 lakosával. A lakók helyzetük javulásában bíznak teni az önkormányzati feladatokat. A városban ráadásul okmányiroda is működne, így a helyieknek, valamint a dóciaknak és a szatymaziaknak sem kellene Szegedre utazniuk ügyeik elintézéséért. Bertáné Csányi Edit könyvtáros úgy véli, hogy pályázati szempontból is előnyösebb, ha várossá nyilvánítják őket. Az a legnagyobb probléma, hogy a lakosságszámot nézve sok pályázatnál városként kezelnek minket. Emiatt a kistelepüléseknek járó támogatásokat nem kaphatjuk meg. De városi rangunk sincs, így a pályázataink nagy részét visszadobják. A kicsik között nagyok vagyunk, de a nagyok között még kicsik panaszolta. A városiasodás már a nyilvános testületi üléseken is szóba került. Németh Jánosné, akivel az utcán futottunk össze, már részt vett ilyenen, s ott hallott róla először. - Szeretném, ha várossá nyilvánításnak köszönhetően fejlődne nálunk az egészségügyi ellátás színvonala, megoldódna a vízhálózat cseréje és folyamatosan szépülne az egész település - fogalmazott. Az idősebb korosztály azonban jóval kevesebbet tud Sándorfalva nagy tervéről. - Én ugyan nem hallottam róla, de biztosan jó lesz - mondta a főutcán egyik ismerősével beszélgető Tóth Jánosné. A néni bízik abban, hogy talán olcsóbb lesz a villany. - Tudja, a városokban ezért a szolgáltatásért kevesebbet fizetnek az emberek, mint a faluban - mesélte. - Egyre többen költöznek ki hozzánk. Az új osztáson gyönyörű házak bújnak ki a földből. A fiatalok biztosan örülnek majd, hogy városban élhetnek. Nekünk, öregeknek már mindegy vélekedett Tóth Istvánné. K-T. Csongrád megye legnagyobb falujában több mint nyolcezren élnek Június 30-áig eldől, város lesz-e Sándorfalva A sándorfalvi önkormányzat napokon belül benyújtja pályázatát a városi rang elnyerésére. A döntést június 30-áig a köztársasági elnöknek kell meghoznia. A helyiek az életszínvonal emelkedését, régiós szerepük növekedését, valamint további fejlesztéseket várnak a település várossá nyilvánításától. - Két oka is van annak, hogy az idén szeretnénk elnyerni a városi rangot - nyilatkozta lapunknak Darázs Sándor sándorfalvi polgármestertől. - Az egyik, hogy most ünnepeljük a nagyközség alapításának 125 éves évfordulóját. A másik pedig, hogy hazánk májusi uniós csatlakozása után szigorodhatnak a várossá nyilvánítás feltételei. Ezért a képviselő-testület még e hónap végéig benyújtja pályázatát a megyei közigazgatási hivatalhoz. Elsőként egy tizenöt fős bizottság értékeli a kérelmeket. Ezt követően a belügyminiszterhez kerülnek a pályázatok, akinek május 31 -éig javaslatot kell tennie a köztársasági elnöknek. Mádl Ferenc a végső döntést június 30-áig hozza meg. Az idén mintegy harminc település jelezte, hogy városi rangot szeretne. A városi cím elnyeréséhez sok feltételnek kell teljesülnie. A törvény szerint erre több év áll az önkormányzatok rendelkezésére. A rang megszerzése után elég ezek nagy részét teljesíteni. - Infrastrukturális szempontból a szennyvízhálózat kiépítésén kívül szinte minden más megvalósult. Közintézmények szempontjából is megfelelő az ellátottságunk - folytatta a polgármester, aki többek között azt várja a várossá nyilvánítástól, hogy magasabb színvonalon lehetne teljesí-