Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

MA: RANDEVÚ^ Országgyűlési Könyvtár állományából törölve MA: BIZALMASAN DELMAGYARORSZAG Tíu "Mid -Kissutca 1. sz. J ~-l(JJ/ \ (a Klauzál tér mellett) 'J - Szeged Plazában (a könyvesbolttal szemben) j Az etikettel ellátott termékekre, a készlet erejéig! CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 15., 94/12. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 70 FT (ELŐFIZETVE: 53 FT) Csongrád megye legnagyobb falujában több mint nyolcezren élnek Sándorfalva város akar lenni A település központjának egy részét 32 millió forintból újították fel. A beruházást folytatják Fotó: Schmidt Andrea TÉMÁINKBÓL www.delmagyar.hu A Gábor Dénes néhány osztályában jegyzetelik a matekot és a törit Rablás Tavaly decemberben 15 ezer 694 munkanélkülit tartottak nyil­ván a Csongrád megyei munkaügyi kirendeltségen. Amúgy az év vége mindig is a legrosszabb időszak az álláskeresők számára, mi­vel a cégek, nagyobb vállalkozások ilyenkor ritkán bővítenek lét­számot. Inkább az a jellemző megyénkre is, hogy megszűnnek a már meglévő állások is. A 2002 decemberi adathoz képest tavaly év végére tíz százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Ezzel a megyék rangsorá­ban Csongrád a kilencedik lett. A legtöbb munkanélküli Borsod-Aba­új-Zemplén megyében van. Részletek a 3. oldalon A városi rang elnyerésére kíván pályázatot benyújtani a sándor­falvi önkormányzat. A település a hatodik legnépesebb Csong­rád megyében. SEGÍTIK A GAZDÁKAT Ha minden jól megy, akkor májustól már vállalja a Dél-alföldi Bio Innovációs Centrum Kht. szentesi központja, hogy megvizsgálják és uniós tanúsítvánnyal látják el az élelmiszer-szállítmányokat. 3. oldal TÖMBFELÚJÍTÁS, KÍVÜL-BELÜL A szegedi önkormányzat 664 millió forintot költ az idén a Belváros felújítására. A munkálatokat az év közepén kezdik. Húsz nagy alapterületű lakást alakítanak a Kárász, Somogyi, Kelemen és Kölcsey utca által határolt tömbben. 5. oldal INTERJÚ KUNCZE GÁBORRAL - Az emberek jobban gazdálkodnak, mint az állam ­hangsúlyozta Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke a napokban Szegeden járt és nyilatkozott lapunknak. Elmondta: még nincsenek meg a feltételei annak, hogy a költségvetés osztogasson. 7. oldal GÖRÖG VÁLOGATOTT A BETONBAN Új szerzeménye van a szegedi férfi vízilabdacsapatnak. A görögországi Patrasz együtteséből igazolt Boros László a Szeged Beton VE-hez. 14. oldal az iskolában Elfogták a rendőrök azt a férfit, aki az egyik szegedi általános iskolában megtámadott és ki­rabolt egy diákot. A nyomozó­kat az intézmény igazgatója ve­zette nyomra. MUNKATÁRSUNKTÓL A 23 éves F. László munkát kere­sett az egyik szegedi általános is­kolában. Miután elbúcsúzott az igazgatótól, még az intézmény te­rületén megszólított egy fiút, aki­vel az épület előtt beszélgetni kezdtek. F. azt állította, tudja (?), hogy a diák kábítószert árul, és ha nem adja át neki a mobiltelefon­ját, feljelenti a rendőrségen. Azon­ban fiú ettől még nem ijedt meg. - Kibelezlek! - kiáltotta erre F. László, és hogy komolyan gon­dolja, benyúlt a kabátjába. A di­ák ekkor már megrémült és oda­adta mobilját. Mindez tanítási időben történt, a bűncselek­ménynek nem volt szemtanúja. A kirabolt fiú és szülei a tör­téntek után egy nappal feljelen­tést tettek a Szegedi Rendőrkapi­tányságon. A nyomozókat végül az iskola igazgatója vezette nyomra, részletes személyleírást adott a támadóról. A rendörök tegnap csapdát állí­tottak a rablónak. A civil ruhás rendőrök az egyik szegedi posta­hivatal előtt fogták el F. Lászlót, aki éppen munkanélküli-segé­lyét szerette volna felvenni. A férfit őrizetbe vették, s ma való­színűleg letartóztatják. Ritkán hoz munkát az esztendő vége Nem lehet aszfaltút azAlgyő és Sándorfalva közti Léniából Vétó a madarak védelmében Az életszínvonal emelkedését, sikeresebb pályázatokat és ezál­tal több fejlesztést várnak a sán­dorfalviak településük várossá nyilvánításától. Az önkormány­zat tervei között már 2002 óta szerepel a városi rang elnyerése. Sándorfalva az évek során fo­lyamatosan fejlődött, ennek is köszönhető, hogy egyre többen költöznek ide. Tizenhét eszten­dő alatt több mint ezerötszáz nőtt a lakosság száma. Jelenleg 8110 állandó lakost tartanak nyilván. Magyarországon 250 város van, közülük ötvenkettő­ben kevesebben laknak, mint Sándorfalván. Bővebben a 7. oldalon A negyvenhetes csak azután válhatott négysávúvá, hogy a földdel együtt elszállították a védett n övé nyt Fotó: Karnok Csaba Az érintett madárvonulási útvonal miatt került parkolópályára az Algyőt Sándorfalvával összekötő Lénia út terve, a csongrádi el­kerülő engedélyeztetési eljárása egy szikes rét védelme miatt nyúlik. A jó útra, befektetőre, új munkahelyekre vágyó ember és a környezet érdekeinek összehangolását törvény írja elő. Ez drágítja, de többnyire nem hiúsítja meg a beruházásokat. Éveken át alig épült új út a me­gyében, az utóbbi két esztendő azonban látványos eredményt hozott. A negyvenhetes négysá­vosítása mellett elkészült a ki­szombori elkerülő, a Tömör­kényt Pusztaszerrel, Csengelét Kiskunmajsával összekötő út. Emellett számos kisebb és na­gyobb beruházás terve formáló­dik. így például a Makót elkerü­lő, a Hódmezővásárhelyét teher­mentesítő, a Pusztaszert Gátér­ral, illetve Ópusztaszerrel, a Fel­győt Tömörkénnyel, az Ásott­halmot Rúzsával összekötő út. Mindez a polgármesteri hivata­lok, a megyei önkormányzat, a területfejlesztési tanács összefo­gásának eredménye. A tervezés, engedélyeztetés ­bár nem látványos - gyakran bo­nyolultabb, több utánajárást, energiát igényel, mint megépíte­ni az utat. Rigó Mihály, a Csong­rád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója kérdé­sünkre elmondta: a közművek kiváltása mellett a természetvé­delmi szempontok is beleszól­nak abba, hogyan, mikor készül­het el egy út. Folytatás a 3. oldalon Tankönyv híján diktálnak A szegedi Gábor Dénes közép­iskolában a diákok egy része tankönyv nélkül kénytelen ta­nulni. Bár szeptemberben ki­fizették, mégsem jutottak hoz­zá a matematika- és történe­lemkönyvhöz. A terjesztő még két hét türelmet kért. Fél évvel a tanévkezdés után még mindig nem jutottak hozzá va­lam ennyi tankönyvükhöz a sze­gedi Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola ti­zedikesei és tizenegyedikesei. Mustos Tamás iskolaigazgató ez­zel kapcsolatban kijelentette: er­ről nem az iskola tehet. - Koráb­ban az iskola intézte a tankönyv­vásárlást, idén először bíztuk ezt vállalkozásra. A tankönyvek hiá­nya pedagógiai szempontból hát­rányt jelent, mert nem tudnak megfelelő ütemben haladni az osztályok - mondta az igazgató. - Megrendeltük a matek- és tö­rikönyvet az iskola által kiadott lapon, de még mindig nem kap­tuk meg, pedig kifizettük - je­gyezte meg egy érintett diák, aki azt is elmondta, most úgy tanul­nak, hogy a tanár lediktálja a té­teleket, és azt kell mindig vissza­mondaniuk a feleléskor, ami a füzetben van. A fiú, aki kérte, hogy a neve ne jelenjen meg, azt is elárulta, ez nehézkes, fárasztó, jó lenne mielőbb megkapni a ki­fizetett könyveket. A tanárok kénytelenek lediktálni a tételeket Németh Izabella történelemta­nár szerint óriási gond, hogy ti­zedikes és tizenegyedikes gyere­kek a könyvben található forrá­sokat nem tudják elolvasni. Az új érettségi rendszerben írásbeli vizsga is lesz történelemből, amelyen a források értelmezése is feladata lesz a diákoknak. A megrendelt új könyvek ebben a szellemben készítik, pontosab­ban készítenék föl a tanulókat a vizsgára. A tanári munka pótol­hatja ugyan a könyvet, de így bi­zonyos olvasási-értelmezési készségeket nehéz fejleszteni, és a gyerekek is könnyebben hivat­koznak arra, hogy nem tanul­nak, mert nincs könyvük - tette hozzá a tanárnő. Fotó: Gyenes Kálmán A Gábor Dénes középiskola egy kisvállalkozással kötött szerződést. Ugyanez a cég látja el évek óta a város több közép­iskoláját tankönyvekkel, mind­eddig nem volt velük gond, ezért is választotta őket az in­tézmény. Folytatás az 5. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents