Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 15. • AKTUÁLIS« 3 A tél még ki sem tombolta ma­gát, egyes szegedi üzletekben azonban már megkezdődött a téli kiárusítás. Van olyan üzlet, ahol 70 százalékot is engednek a szezonális termékek árából. Az átlagos kedvezmény egyelőre még csak 20-30 százalék. Hatalmas számok és százalékje­lek virítanak szinte az összes szegedi kirakaton, amelyek az­óta jelentek meg, hogy a keres­kedők újra magukhoz tértek a karácsony utáni kábulatból. Szilvesztert követően sokan lel­tároztak, a január 5-i, egy héttel ezelőtti munkát pedig már mér­sékelt árakon kezdték. Mint megtudtuk, a korai szezon végi kiárusítás oka az, hogy eddig el­maradtak a nagy hidegek, s mi­vel az elkövetkező tíz napra is enyhe időt jósol a meteorológia, félő, hogy a kereskedelem nya­kán marad a sok vastag holmi. Aki ügyes, már most nagyon jó áron juthat hozzá olyan dara­bokhoz, amelyek még jövőre sem mennek ki a divatból. De a számolni tudók kivárnak, hi­szen az árleszállítások csak most kezdődtek, s pontosan tudják, az utolsó darabokat pár hét múlva fillérekért vihetik el. Jelenleg ugyanis - hiába írták ti Kecsegtető ajánlat. Ha még maradt pénz az ünnepi költekezés rolni után, akkor most érdemes vásá­Fotó: Schmidt Andrea az üzletekre a 70 százalékos ár­engedményt - jellemzően csak 20-30 százalékkal kerülnek ke­LEARAZASOK MEGYESZERTE Csongrád egyik áruházában már tavaly év végén megkezdődtek a leértékelések. A napokban a méterárut, a cipőket és a konfekciót is akár 50-60 százalékkal alacsonyabb áron vásárolhatják meg a vevők, mint néhány hete-hónapja. A téli vásár korai kezdetének oka lehet, hogy a forgalom elmaradt a várttól, ezért így próbálják a vásárlókat pénzük elköltésére ösztönözni. Makón a Keyo boltban most jelentősen - 30, illetve 50 százalék­kal - értékelték le a téli árukat: kabátokat, bársonynadrágokat, pulóvereket. A jövő hónapban új kollekciót szállítanak az üzletbe, így a tavaszi áruk megérkezése előtt szeretnék eladni a téli készle­tet. A Tip-Top cipőboltban is folyamatos a leértékelés: egyes lábbe­liket 50-70 százalékos árengedménnyel kínálnak, a csizmákhoz azonban majd csak a szezon végén lehet olcsóbban hozzájutni. Szentes egy-két üzletében is megkezdődtek az akciók, igaz, itt egyelőre kisebb mértékű, 20-30-40 százalékos leárazásról szóló febratok csábítják a vevőket. Vásárhely belvárosában viszont egy­előre alig látni leárazást hirdető kirakatokat. Az egyik cipőbolt például féláron kínálja termékeit, az ékszerüzletben is olcsóbb lett a az ezüst és az arany, a ruházati boltok azonban, úgy tűnik, kivár­nak. Az egyik üzletben megtudtuk, a tél végi kiárusítást rendsze­rint csak februárban kezdik. vesebbe a termékek. A 70 szá­zalékos árzuhanás inkább csali, egy-két ruhadarabot árulnak ennyiért, nem a bolt teljes kész­letét. A Kígyó utcai Beni ruházati üz­letben Muzsla Csaba eladó azt mondta, náluk a 70 százalék a következőket jelenti: vannak márkás termékeik, amelyeket fél áron adnak, s a feléből engednek még további 20-30 százalékot, így egy Energie farmert például az eredeti 31 ezer 400 forint he­lyett már 11 ezer forintért is meg lehet kapni. Az ominózus farmer nem kifejezetten vastag, téli vi­selet, inkább szezonon kívüli holminak nevezné az eladó. A vastagabb pulóverek kiárusításá­ra szerinte még várni kell leg­alább egy-két hetet. A Skála Divatáruházban teg­nap délelőtt éppen az új árcédu­lákat ragasztották rá a kedvez­ményes körbe bevont darabokra. Még az igazgatónő, Nógrádiné Kovács Margit is besegített a munkába, s mutatta, a legjobb minőségű, márkás darabok, sí­nadrágok, dzsekik sem kivételek: mindegyiken az új, 20-30 száza­lékkal mérsékeltebb árakat tün­tetik fel. A Skálában a múlt hét végén, pénteken indult a nagy té­li árzuhanás. Nógrádiné szerint sem lehet tovább várni, nem ma­radhatnak le a többi kereskedő mögött, s az időjárás is bizonyta­lan. A Kárász utca szintén a száza­lékok bűvöletében él: minden a kiárusításról szól, az egyik üzlet ezer forintért kínált farmereket, igaz, nem az összes méretben. A Szeged Nagyáruház emeletén, a Mythosban Szél József tulajdo­nos - akinek butikjában szinte minden darabon ott a kedvez­ményt jelző páros szám - azt ál­lítja, ő nem mondaná, hogy ko­rán kezdődött volna idén a téli vásár. Szerinte már karácsony előtt is nagy kedvezményekkel kínálták a kereskedők az áruju­kat, hogy fokozzák az emberek vásárlási kedvét. F. K. A bliccelők számának csökke­nése érdekében Budapest után a nagyvárosokban, így Szegeden is szigorítja a MAV Rt. az el­lenőrzéseket. Nem csak a vo­natokon, hanem az állomások egész területén kérhetik a je­gyeket, bérleteket. - Akkor most fizetni kell a pálya­udvarra lépéskor, mint a múze­umban? - válaszolt kérdésünkre kérdéssel a szegedi Nagyállomá­son tegnap délelőtt megszólított középkorú férfi. Halmosi Károly­tól azt próbáltuk megtudni, va­jon mi a véleménye a MAV Rt. tervezett rendkívüli ellenőrzésé­ről. A közlekedési társaság a hét végén jelentette be, hogy Buda­pest után több nagyváros vasút­állomásán, így a szegedin is szi­gorúan ellenőrzik a jegyeket és a bérleteket. Az akció kiterjed a pá­lyaudvarok egész területére, va­gyis a peronokon, a várótermek­ben is kérhetik a jegyeket, bérle­teket az ellenőrök. A fentebb megszólított férfi már évek óta vonattal utazik. ­Azt megértem, hogy a társaság csökkenteni akarja veszteségét. Azt azonban nem tartom jó öt­EGYELŐRE NINCS VÁLASZ A szegedi pályaudvaron felvetett kérdéseket továbbítottuk a MAV Rt. szegedi igazgatóságának. Ott azonban azt a választ kaptuk, hogy csak a MAV Rt. kommunikációs igazgatóság előzetes enge­délyével nyilatkozhatnak. Természetesen felvettük a kapcsolatot az igazgatósággal, ahol a társaság egyik munkatársa azt közölte, hogy most még nem tudnak érdemlegeset mondani a kérdésekre, csak később. A kereskedők nem mertek tovább várni, kiárusítanak Nagy, kora téli árzuhanás MAV-ellenőrök a vonatokon és a pályaudvarok egész területén Bliccelőkre vadászik a vasúttársaság Új, a korábbiaknál nagyobb ho­zamot biztosító vöröshagyma­fajtát fejlesztett ki a makói ku­tatóállomás. GK Makolor néven jegyezték be azt az új vöröshagymafajtát, amelyen évek óta dolgozott a makói kutatóállomás. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Minősítő In­tézet az év végén - a GK Lelexir nevű fokhagymafajtával együtt ­ismerte el a GK Makolort, amely amellett, hogy ugyanolyan jól el­tartható, mint a hagyományos makói, jóval nagyobb a hozama. A fajta Balázs Imréné, Barnóczki Attila és Barnóczki Attiláné Szto­ilova Elena közös munkája, s a minősítő intézet 2001 óta teszte­li. Az azóta tapasztalt szélsősé­ges időjárási viszonyok ellenére a GK Makolor jól vizsgázott, kide­rült, hogy a többi fajtánál húsz százalékkal nagyobb hozamot biztosít. Barnóczki Attila, a Ga­bonatermesztési Kutató Kht. makói hagymakutató állomásá­nak vezetője azt mondta, a GK Makolort szabadalmaztatni fog­ják, ami az uniós viszonyok kö­zött nagy védettséget biztosít. Elit vetőmagjuk már van, s jövő­re már dughagyma termesztésé­re szolgáló vetőmagot is forgal­maznak. - Valóban régóta vártak a ter­melők a nagyobb hozamú makói hagymára, a nagy hozam és a jó eltarthatóság azonban két olyan tulajdonság, amely nehezen bé­kíthető össze - állította a kutató. - A GK Makolor esetében sokkal hosszabb időt vett igénybe a kí­sérletezés, mint máskor. - Csak örülhetünk annak, hogy a hagyományos makói génállo­mány fölhasználásával egy új, nagyobb hozamú fajta született meg. Régóta vártuk - mondta la­punk kérdésére Füleki László, a Hagyma Terméktanács titkára. A termelők érdekvédelmi szer­vezetének tisztségviselője szerint a kutatók eredménye mindenkép­pen segíti azokat a termelőket, akik elhatározták, a fajta leírásá­nak minden tekintetben megfele­lő módon termelnek, s így jogo­sultak a terméktanács által beve­zetett, engedélyeztetett földrajzi árujelző használatára. Ez három éve létezik, s egyelőre négy-öt ter­melő áruja viselheti. Ezek a cso­magok azonban rendre ott van­nak az áruházláncok polcain, el­különítve az ömlesztett, sok eset­ben külföldi hagymától. Füleki szerint egyelőre nem valószínű, hogy e termelői kör bővülni fog a közeljövőben; legföljebb akkor, ha a kisebb területen gazdálkodók integrálódnak, és vállalják, hogy pontról pontra betartják az előírt technológiát. Az új fajta minden­képpen segít a minőségi vörös­hagymát termelőkön, hiszen ha nagyobb a hozam, gazdaságosabb a termelés. Már most is nagyon sokféle hagyma van az országban, májustól pedig - a védővámok el­törlésével - még élesebb lesz a ver­seny. B. A. letnek, hogy már a peronon, sőt a váróteremben is kérik a jegyet ­tette hozzá Halmosi Károly. Beszélgetésünkbe egy idősebb nő is bekapcsolódott. - Az ellen­őr mivel tudja bizonyítani, hogy én korábban a vonatról szálltam le? Lehet, hogy csak az ismerősö­met kísértem ki az állomásra, esetleg várok valakit, vagy csak éppen újságot akarok venni ­vette át a szót Albert Istvánné. A vasúttársaság a főváros pá­lyaudvarain tavaly novemberben tartott ehhez hasonló átfogó el­lenőrzést. Akkor egyetlen vona­lon egymillió forinttal növeke­dett a cég bevétele, vagyis a vár­ható büntetéstől való félelem mi­att jóval többen vettek jegyet, mint egyébként. A szakemberek számítása szerint éves szinten 2,5-2,7 milliárd forint bevételtől esik el a MAV a bliccelők miatt. - Azt aláírom, hogy á vasút nem szeretetszolgálat. Az nem várható el, hogy ingyen furikáz­tassa az utasokat. Az akció jó, csak szerintem nincs kellőkép­pen kidolgozva - vélte Hárándi Norbert. A fiatalember többek között arra lenne kíváncsi, mi lesz azokkal, akik a pályaudva­ron csak szétnéznek, bemennek egy korsó sörre a restibe, vagy ki­jönnek valaki elé az állomásra. ­Mostantól mindezért fizetni kell? - tette fel a kérdést. K.T. A GK Makolor a régi makói géneket is hordozza Fotó: Gyenes Kálmán Tülekedés nélkül Régi termelői igényt elégített ki a kutatóállomás Nagyobb hozamú hagyma született A peronon várakozóktól is kérik majd a jegyet Fotó: Karnok Csaba FEKETE KLÁRA Nehéz lenne olyan fotókat készíteni, amint emberek egymás he­gyén-hátán zúdulnak be téli kiárusítás idején egy ruházati áruház ajtaján, félresodorva az eladókat, egymás kezéből tépve ki a puló­vereket, kabátokat. Nálunk mintha már csak mikrosütőkkel és porszívókkal lehetne lázba hozni a népeket, az ilyen darabokért még midig képesek lennének ölre menni, még akkor is, ha van belőlük otthon néhány. Magyarországon az engedményes szezon végi kiárusításokra kevesebben fókuszálnak, mint Nyugat-Európában, pedig télika­bátra, nadrágra, pulóverre is legalább akkora szükség van minden családban, mint sulinetes digitális fényképezőgépre. Az ok nagy valószínűséggel az, hogy árban szinte már nincs mi alá menni, ha ruhaneműről van szó, s nem kell olcsóságban megvárni az év­szakok végét. Az egyik oldalon a multik, a másikon a Cserepes sor diktál olyan árversenyt, szorítja présbe a középen állókat, amely elviszi a kisebb üzletek szinte teljes árrését, hasznát. Amikor azt látjuk, 2500 forintért bélelt, kapucnis dzsekit lehet vásárolni áfá­san, egy nagy hipermarketben, azt mondjuk, itt a vég. A magyar könnyűipar vége. Majd amikor eltelik egy hét, és a másik múló­nál 1990-ért kínálják ugyanazt, arra már nincs mit mondani. Fog­juk, visszük és vesszük, ha kell, ha nem, így hát, köszönjük szé­pen, van dzsekink bőven, az 1990-et úgysem képes a téli vásár hajazni. Egy évvel ezelőtt ugyanezekben a napokban hatalmas hóban csúszkáltunk, tapostunk, annak is örültünk, ha a munkahe­lyünkre eljutottunk, majd hazaértünk megint - nem mentünk hát téli vásárba vásárolni. Idén eddig még megkegyelmezett a ja­nuár az embereknek, meg hát az árzuhanást meghirdető keres­kedelemnek, így akár azt is mondhatnánk, minden feltétel adott. Mégsem tömegelünk a boltokban, mintha titokban arra várnánk, hátha pár hét múlva ingyen adják azt, ami most még csak ked­vezményes.

Next

/
Thumbnails
Contents