Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-12 / 9. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 12. «AKTUÁLIS» 5 SZÁZ BUSZ SZÜKSÉGES Szeged közlekedésének lebonyolításához körülbelül száz autóbuszra van szükség. Ezek ára az előbbiek alapján legfeljebb hatmilliárd forint, de Dózsa Gábor SZKT igazgató szerint azonban ennél kevesebbért is beszerezhetők a járművek, és ennek költségét a cég föl tudja vállalni. A város vezetése azt szeretné, ha hatékonyabban működhetne a helyi közlekedés, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebbet költenének működtetésre, többet fejlesztésre. Értesüléseink szerint fölmerült, hogy a városi közlekedési hálózatot jelentősen átszervezzék, hogy olcsóbbá váljon működtetése. A polgármester ezt az értesülésünket azonban cáfolta. Egyetért a város vezetése a Szegedi Közlekedési Társaság terjeszkedési törekvéseivel. Az autóbusz-közlekedést azonban, ha jó ajánlatot tesz, a Tisza Volán Rt. is működtetheti a jövőben. Mindeközben a Volán vállalatok privatizációja során az önkormányzat tulajdonrészt akar szerezni a társaságban. - Idén várhatóan elkezdődik a Volán vállalatok privatizációja, amelyben az önkormányzatok is részt szeretnének venni mondta lapunknak Botka László. Szeged polgármestere más nagyvárosok vezetőivel egyeztetett, és közösen lobbiztak a gazdasági minisztériumnál az ügy érdekében. Botka úgy tudja, kedvező döntés születik, azaz a helyhatóságok is tulajdonrészhez juthatnak a Volánokban. Közben piaci szereplők is érdeklődnek: korábban fölröppentek olyan hírek, hogy egy győri buszgyár az ottani Volánt megvenné, a tömegközlekedési multinacionális cégek pedig Közép-Európában is terjeszkednek. A francia Connex például 22 országban működtet tömegközlekedési hálózatot. Jelen van már például Csehországban és Lengyelországban. Az unióban a közszolgáltatást végző cég igazolt veszteségeit a megrendelő köteles megtéríteni, ezért üzlet a tömegközlekedés üzemeltetése, amelybe érdemes befektetni. A helyi önkormányzatok ezentúl több évre a legjobb ajánlatot tevő cég kezébe adhatják a hálózat üzemeltetését. Mint korábban megírtuk, Szeged autóbusz-közlekedésének működtetésére a Szegedi Közlekedési Társaság |SZKT) és a Tisza Volán Rt. is ajánlkozik. Botka László szerint az állami tulajdonú Volánnak lehetősége van arra, hogy fejlesztésekkel, és kedvezőbb feltételeket kínálva bebizonyítsa: tud piaci szereplőként viselkedni. Eközben a város elemi érdeke, hogy saját közlekedési társasága, az SZKT a megváltozott viszonyok között is versenyképes legyen, és minél több szolgáltatást kínáljon - mondta a polgármester. Ebbe Botka szerint az is belefér, hogy az SZKT ajánlkozik Hódmezővásárhely helyi közlekedésének üzemeltetésére is. Eközben a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy évre kötött megállapodást a szegedi önkormányzat a Tisza Volán Rt.-vel a helyi autóbusz-közlekedés működtetéséről. A közgyűlés egyben határozott arról is, hogy felkéri a SZKT-t, vizsgálja meg, milyen föltételekkel tudná biztosítani ezt a szolgáltatást. Az SZKT korszerű autóbuszokat lízingelne, és kevesebbet kérne mindezért, mint a Volán. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója légből kapottnak nevezte ezeket a terveket, szerinte ugyanis nem lehet annyi pénzből működtetni az autóbusz-közlekedést, amennyit ezért az SZKT kér. A vita egyik eleme az, hogy mennyiért lehet beszerezni a szükséges mennyiségű autóbuszt. Magyarországon legutóbb a Budapesti Közlekedési Vállalat, előtte a Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Rt. vásárolt egyszerre több buszt. A BKV 50 csuklós Volvót vett, darabonként 62 milüó forintért. Miskolcon 2002-ben vettek 68 MAN buszt, típustól függően 32-42 millió forint közötti áron. Egész Emil, az MVK fejlesztési főmérnöke lapunknak elmondta: nem lehet megmondani, mennyiért tudna az SZKT körülbelül száz buszhoz jutni, hiszen a gyártók hatalmas árengedményekre képesek azért, hogy megrendeléshez jussanak. MOLNÁR B. IMRE Több mint százmilliót nyert két kistérség Kistelepülések nagy pénze Csongrád megye két halmozottan hátrányos kistérsége idén több mint százmillió forintot fordíthat fejlesztésekre. A mórahalmi és a kisteleki kistérség több mint 100 millió forintot nyert azon a pályázaton, amelyet még tavaly írtak ki Magyarország 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségének. A pályázatok elbírálása alaposan elhúzódott, hiszen szeptember óta kellett várni az eredményhirdetésre. - Ma vagy holnap jelenti be hivatalosan Budapesten Nagy Sándor területfejlesztési ügyekért felelős államtitkár, hogy melyik kistérség mire és mennyi pénzt nyert. Információim szerint a két hátrányos helyzetű megyei kistérség közel fele-fele arányban több mint 100 millió forintot nyert - tájékoztatta lapunkat Géczi József Alajos szocialista országgyűlési képviselő. A pályázatra kvóta alapján lehetett jelentkezni, s munkahelyteremtésre, úthálózat fejlesztésére, informatikai és gazdasági beruházásra lehetett pénzt kérni. Géczi előzetes hírei alapján a bírálóbizottság igyekezett a kistérségeken belüli legfejletlenebb településeknek adni a legnagyobb támogatást. - így nyerhetett például Ópusztaszer és Ásotthalom pénzt az utak burkolására, vagy így épülhet Kistelek és Balástya között kerékpárút - mondta a kormánypárti politikus. G. SZ. L. Leépítések, átszervezések a hivatalban Kevesebb munkatárs dolgozik az FVM-nél A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalában most harminccal dolgoznak kevesebben, mint tavaly ilyenkor. Fokozatosan csökkent a létszám a FVM Csongrád megyei hivatalában - tájékoztatta lapunkat Tasnádi Gábor hivatalvezető. 2003 nyarán 14, majd az év végéig újabb 13 munkatársnak szűnt meg az állása. Szerencsére ennél kevesebben kerültek utcára: noha a nyári leépítés következtében 14 vállalkozó falugazdásszal bontottak szerződést, közülük kilencet a Csongrád Megyei Agrárkamara tanácsadóként alkalmazott. A második hullámban elküldött 16 fő közül pedig tizenhármán az újonnan szerveződő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH) találtak munkát. A 63 földművelésügyi hivatali dolgozó közül 34 falugazdász. Ők annak érdekében, hogy az összes településen lehetőleg mindennap jelen legyenek a kiírt fogadóórák szerint, sokkal többet dolgoznak és vannak úton, mint korábban. - Az FVM-hivatalban a korábbi 90-100 szakember helyett már csak 63-an dolgozunk - mondta Tasnádi ez közel 40 százalékos leépítést jelent, miközben a feladatok alig csökkentek. Legalábbis addig, amíg az MVH-ban teljes kapacitással dolgozni nem kezdenek a szakértők. Ma még az ő megbízásából az FVM-hivatalnak kell elvégeznie a gazdák regisztrációs számával, valamint a parcella-azonosító rendszerbe való bejelentkezéssel kapcsolatos teendőket. Azok a termelők is a hivatalhoz fordulnak majd a jövőben, akik részesedni szeretnének a meghirdetett 100 milliárd forintos agrárhitelkeretből, a jogosultságról szóló igazolásokat ugyanis a jövőben is az FVM-hivatal állítja ki, valamint ellenőrzi a felhasználását is. A szegedi Belvedere-házba költöző Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - amely a korábbi Sapard-hivatal helyébe lép még nem kezdte el az érdemi munkát. EK. Botka erős, versenyképes közlekedési céget szeretne A városnak kell a Volán Autóbusz és troli a hídfőben. Az SZKT-nál úgy vélik, ők olcsóbban is be tudnák szerezni a szükséges buszokat. Fotó: Gyenes Kálmán Egy év alatt kell befejezni a munkát Szegeden regionális szemétlerakó épül Február közepéig adhatják le pályázataikat a kivitelezők a szegedi regionális hulladéklerakó infrastruktúrájának tervezésére és kiépítésére. A tavasszal kezdődő munkát egy év alatt kell befejezni. Előrelépés történt a szegedi regionális hulladéklerakó-telep fejlesztése ügyében. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti központi hulladéklerakója infrastruktúráidnak tervezésére és kiépítésére meghirdetett építési pályázat résztvevői a verseny kiíróival megbeszélést és helyszinbejárást tartottak. A pályázati anyagokat február 13-áig adhatják le, az elbírálás várható határideje február vége. A munkát tavasszal kezdhetik. December előtt még az is kérdésesnek látszott, részesül-e Szeged és régiója az Európai Unió e céba elkülönített támogatásából, mert a 2000-ben jóváhagyott összeg nem fedezte volna a 2002 és 2004 között megvalósuló beruházás költségeit. A helyzetet új építési pályázat kiírásával oldották meg: a felhívást tavaly november 27-én tették közzé. A jelentkezők az önkormányzat, az ISPA-szakértők és a környezetgazdálkodási kht. képviselőivel, valamint a szegedi ISPA-koordinátorral közös egyeztetésen vettek részt, majd megtekintették a regionális hulladéklerakót. Az infrastruktúra-fejlesztésbe az utak, térburkolatok és közművek kiépítése, a vízelvezetés, talajvízfigyelő kutak fölszerelése, valamint a növénytelepítés tartozik. A pályázat nyertesének pontosan egy esztendő áll rendelkezésére a munka befejezésére. A beruházás várható költségét firtató kérdésünkre nem kaptunk választ. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója tájékoztatása szerint már az összeg nagyságrendjének megjelölése is sértené a versenyszabályt, ezen felül nem is lenne kívánatos, hiszen befolyásolhatná az ajánlattevőket. A támogatás költségterve nem változott az eredeti, 2000-es kiíráshoz képest - tudtuk meg Ács Sánta Ágnestől, az ISPA szegedi koordinátorától, akitől a támogatási arányok esetleges módosulásáról érdeklődtünk. Eszerint a beruházási költségek 65 százalékát az ISPA, 25 százalékát az állam, 10 százalékát pedig az önkormányzat viseli. NY. P. A röszkei szervezet kapta meg Az év polgárőr egyesülete címet 16 ezer kilométert járőröztek Az év polgárőr egyesülete címet kapta meg tavalyi munkájáért a röszkei szervezet. A huszonnyolc polgárőr az elmúlt évben társadalmi munkában összesen 3 ezer 315 órát dolgozott és 16 ezer kilométert járőrözött. Csongrád megyében ötvenöt polgárőr egyesületet tartanak nyilván. A szervezetek száma egyébként országosan több százra tehető. Ezért is számít nagy elismerésnek, hogy 2003-ban a röszkeiek érdemelték ki Az év polgárőr egyesülete kitüntető címet. - Tizenhárom éve, vagyis 1991-ben alakult meg a szervezetünk - tudtuk meg Tbró István elnöktől. Jelenleg huszonnyolc állandó taggal dolgoznak, segítik a hivatalos szervek, a rendőrség és a határőrség munkáját. Kartól József, a község plébánosa régi iratainak rendezgetése közben bukkant egy érdekesre dokumentumra, amiből kiderült, hogy a második világháborúban, pontosabban 1944. január 9-én alakult meg Röszkén az első polgárőr egyesület. Hosszú évek után azonban feloszlott a szervezet. A mai polgárőrök munkája nem sokkal különbözik elődeikétől, csak a technikai feltételek változtak. Jelenleg két autóval A röszkei polgárőrök Szentmihályon és Gyálán is dolgoznak. járőröznek. Nemcsak Röszke közigazgatási területén teljesítenek szolgálatot, hanem két éve már hozzájuk tartozik Szentmihály és Gyálarét egy része is. - Ügyelünk a közbiztonságra, állandó jelenlétünkkel pedig próbáljuk megakadályozni a bűncselekményeket - folytatta az elnök. Mivel Röszke határőr község, ezért a polgárőrök jó kapcsolatban vannak a határőrséggel is. Havonta 5-6 alkalommal részt vesznek a határrendészeti akciókban, többnyire a fontosabb közúti csomópontokban ellenőrzik a gépjárműveket. Az egyesületben négy nő is van. - Munkájuk semmiben sem különbözik a férfiakétól. Ugyanúgy részt vesznek a járőrözésben, ületve a közúti ellenőrzésekben mondta Turó József. Vajon miért döntött úgy az országos vezetés, Fotó: Gyenes Kálmán hogy a röszkeieknek adja ezt a címet? Az elnök szerint a tizenhárom év eredményes munkájának, a jó kollektívának és a település egyre jobban javuló közbiztonságának köszönhető az, hogy elnyerték a kitüntető címet. Tavaly a röszkei polgárőrök 3 ezer 315 órát járőröztek, ami alatt 16 ezer kilométert „tettek bele" a két kocsiba. K.T.