Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-12 / 9. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 12. •AKTUÁLIS" 3 Májustól a pálinkaadó is nő Kevesebbet főzethetünk Főzethetünk pálinkát az unióban is, csak kevesebbet és többért. A bizonytalanságban működő szeszfőzdék több információt szeretnének az illetékes szervektől, mert szolgáltatásuk piaca évről évre növekszik. Csongrád megyében huszonnégy szeszfőzde várja a május elsejei uniós csatlakozást. Helyzetük bizonytalan, annak ellenére, hogy a rendszerváltozás után a konzervgyárak megszűnése miatt évről évre egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le ezek a lakossági szolgáltatásra specializált üzemek. A működtetők úgy tapasztalják, a szeszfőzdék ellenőrzésében illetékes hatóságok nem tájékoztatják őket a jövőbeni kilátásokról. - Naponta 3600 liter gyümölcscefréből háromszáz liter pálinkát állítunk elő, a lakossági igény pedig folyamatosan növekszik - nyilatkozta lapunknak Tóth Sándor, a csongrádi ÁFÉSZ Kereszt utcai szeszfőzdéjének vezetője. Szerinte azért fordulnak egyre többen a pálinkafőzetés felé, mert a megtermelt gyümölcsöt képtelenség jó áron értékesíteni, így inkább ez a verzió a kifizetődőbb a kisebb termelőknek. - Akár fejleszteni is lehetne a szeszfőzdénket, áldoznánk is rá, azonban a bizonytalanság miatt nem merünk kezdeményezni mondta Gulyás Sándor, a csongrádi ÁFÉSZ igazgatója. Gulyás úgy véli: konkrét információk hiányában a gazdaság semmilyen ágazatában nem lehet fejleszteA szeszfőzdék forgalma évről évre nőtt, a tulajdonosok mégsem mernek fejleszteni. Fotó: Bíró Dániel ni, bővíteni, mert hatalmas a kockázat. Információnk szerint a szeszfőzdék működésében kompetens Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás csak a szolgáltatás beindításakor végez élelmiszer-higiéniai ellenőrzést, de ez elsősorban a gyümölcscefre tárolására és a főzés előkészítésére vonatkozik. A későbbiekben a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnoksága az illetékes ellenőrző hatóság; A jelenleg hatályos szabályozás május elsejétől változik. Április 30-áig egy bérfőző évente 100 liter 50 fokos, illetve arányaiban ezzel megegyező menynyiségű és etil-alkoholtartalmú, maximum 55 fokos pálinkát főzethet, ez után pedig literenként 885 forint pálinkaadót kell fizetnie. Amennyiben a bérfőzető túllépi a megengedett határt, literenként 1920 forint adót köteles fizetni - nyilatkozta lapunknak Bukszát László, a Vám- és Pénzügyőrség illetékese. Május elsejétől annyiban változik a rendelet, hogy csupán 50 liter 50 fokos, illetve arányaiban megegyező pálinkát főzethet egy bérfőző, literenként már 960 forint pálinkaadó ellenében, ha pedig túllépi egt a határt: az addigi szabályozáshoz hasonlóan 1920 forintot köteles fizetni literenként. Még egy fontos változás van a csatlakozással egy időben hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, ez pedig a háztartásokra vonatkozik. Április 30-áig háztartásonként bármennyi bérfőző igénybe veheti a szolgáltatást a már említett határok és fizetendő összegek mellett, május l-jétől viszont egy bérfőző egy háztartásnak számít, tehát jóval kevesebb pálinkát főzethetünk, jóval magasabb áron. BÍRÓ DÁNIEL Szerbiában és Romániában is a földgáz számít drágának A minimálbér semmire sem elég Folytatás a 1. oldalról Romániában információink szerint január l-jétől emelték a minimálbért 17 ezer 700 forintra, s megduplázták a téesznyugdíjakat. A volt termelőszövetkezeti dolgozók immáron 800 ezer lejt kapnak, ami viszont alig több mint 5000 forint. Akiknek tavaly még csak a 2500 forintot hozott havonta a postás, mindössze fél karton cigarettát vehetett az áráért. Szerbia-Montenegróban pedig a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számító havi 16 ezer forintos összeg nem „központilag" ennyi: az ottani törvény ágazatonként határozza meg a legkisebb keresetet. Benzinért mellesleg még mindig érdemes átrándulni a nagylaki határállomás túloldalára, hiszen az év eleji romániai árdrágulás ellenére is csak 180 forint körüli áron mérik a tankba a nafta literjét. Szerbiában viszont jelentéktelen összeggel, 10-15 forinttal árulják olcsóbban a benzint, mint nálunk, így ez a kirándulás nem lenne kifizetődő. Az albérlet mindhárom országban drága, minimálbérből élőknek nem javallott: adataink szerint a szerbiai bérleti díjak kétszer akkorák, mint a legkisebb kereset. F.K. Újra itt a Vatra PANEK SÁNDOR Nem sikerült különösebben jól a Vatra Romaneasca egyesület visszatérése a román közéletbe. A szervezetnek, amely a kilencvenes évek második felében a romániai integrációs célok erősödésével visszaszorult, a hét végén kevesebb mint 200 tüntetőt sikerült összetoboroznia Aradon. A Vatra, mint emlékszünk, az 1990-es marosvásárhelyi zavargások kirobbantója és számos magyarellenes balhé szervezője volt, ám helyét fokozatosan átvette a Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Eugen Barbu által meghatározott Nagy Románia Párt. A mostani visszatérés aligha a véletlen műve. Néhány héttel ezelőtt egy látszólag váratlan esemény előzte meg: Vadim Tudor, a NRP elnöke nyilvánosan bocsánatot kért a román politika szereplőitől, kormánypártiaktól és ellenzékiektől egyaránt, a gyanútlan megfigyelőkben - már amennyiben Romániában még létezik ilyen - azt az érzést keltve, hogy pártja a jövőben európai mérték szerint kívánja a nemzeti politikát képviselni. A Nagy Románia Párt képviselői nem is vettek részt a Vatra Szabadság-szobor ellenes tüntetésén, a tüntetők pedig érdekes módon nem őket, hanem az aradi tanácsosok jelenlétét követelték. Úgy tűnik, a közeledő romániai választások előtt a Nagy Románia Párt európai átvedlési kísérletével együtt jár a Vatra felélesztése. Mint sejthető, a forgatókönyv szerint az NRP ezután erre a •szervezetre bízza majd az európai célokkal nehezen összeférő akciókat, ő maga pedig megpróbálja elfoglalni az erőtlen demokratikus jobboldal helyét. Az előzményekhez tudni kell, hogy mind Vadim Tudor, mind Barbu a Ceausescu rendszer preferált költője, szerkesztője - és Securitate-ügynöke volt. Előbbit úgy emlegetik, mint Ceausescu udvari költőjét: rendszeres szereplője volt a rendszer által támogatott nacionalista előadói szeánszoknak, amelyeket Ceausescuék a kor rockkoncertjeinek mintájára találtak ki a fiataloknak, s ahol a tombolásba belefért, hogy a Kárpátok Géniuszát éltessék. Eugen Barbunak, az NRP mai alelnökének (a szóbeszéd szerint ma Románia egyik leggazdagabb emberej a nyolcvanas években ugyancsak közvetlen befolyása volt Ceausescura, s egyike volt azoknak, akiknek hatására Romániában a sztálinista diktatúrát az elképesztően vak nacionalizmussal keverték. A mai román szélsőjobb (jelentős politikai erő, parlamenti részvétellel) vezetői nem egyszerűen opportunista kiszolgálói voltak a rendszernek, hanem ismert bajkeverői annak a cinikus, feljelentésekkel és zsarolásokkal teli korszaknak, amelynek terhétől Románia több mint egy évtized után sem tud megszabadulni. A román pohtikai vezetők érdekei, beidegződései mélyen ebbe a Ceausescu-korszakban gyökereznek, jelezve azt is, hogy az 1898-as forradalom egyáltalán nem seperte tisztára az asztalt Romániában. A Vatra, annak ellenére, hogy nemigen lesz már képes az 1990-eshez hasonló balhékra, nagyobb szerepet játszhat, mint amennyi támogatót össze tud gyűjteni egy tüntetésre. A szervezetre igény van Romániában, hiszen az európai normákhoz igazodni kénytelen pohtikai erők nem vállalhatják nyíltan a társadalomban erősen továbbélő balkáni színezetű nacionahzmust. Jó példa erre a legutóbbi kolozsvári helyhatósági választások eredménye, amelyen az uniós csatlakozást 95% fölött támogató lakosok úgy szavazták be Funart a polgármesteri székbe, hogy ellene szinte a teljes román-és magyar demokratikus ellenzék összefogott. Hogy mennyire erős ez a társadalmi igény, az is mutatja: a baloldah román kormánypárt szinte kizárólag az erdélyi magyar „szélsőségesek" elítélésével azonos összefüggésben hajlandó bírálni a Ceausescu-korszak továbbélő figuráit. Más honlapokon a halapenz.hu Jóllehet már napokkal ezelőtt megszűnt a nagy vihart kavart halapenz.hu internetes oldal, az érdeklődők megtalálhatják a teljes adatállományt különféle külföldi webhelyeken. MUNKATÁRSUNKTÓL Halapenz.hu emlékoldal néven a halapenz.cjb.net címen olvasható a weboldal, amelyet az üzembe helyezés óta máris több mint négyezren látogattak meg. Erről az oldalról elérhető a halapenz.tripod.com is, amely az eredeti weblap másolata, amit azonban akkor mentettek el, amikor a vidéki szülészek adatai már nem szerepeltek rajta. Mindeközben a magyar honlapon Nyíró Balázs, a website tulajdonosa nyilatkozatot adott közzé, amely szerint nincs kapcsolata a külföldön működő honlapokkal, és azoktól elhatárolja magát. Ugyanakkor Nyírő sajnálatát fejezte ki, hogy valaki a magyar jogterületen kívül, „bujkálva" készített hasonló oldalakat. Egyébként a külföldi weblapok létrehozása előtt is már megtalálható volt a teljes orvosi adatbázis. A google keresőben ugyanis elmentették a halapenz.hu-t. A kormány azonnal továbbadja az autópályát Német cégé az M5-ös Folytatás az 1. oldalról A kivásárlás után a kormány minden bizonnyal átalakítja a koncessziós szerződést. Ezután kapná meg az autópálya továbbépítésért cserébe térítésmentesen az AKA többségi tulajdonrészét a BH. A német cég jelenleg a részvények 42 százalékával rendelkezik. A BH korábban már tett árajánlatot a Szegedig tartó szakasz megépítésére: az akkori 90 milliárdos kalkulációt a kormány túl magasnak tartotta, a kabinet mintegy 70-75 milliárdnyi építési árral számolt. Azt egyelőre nem tudni melyik fél tett engedményeket a megállapodás érdekében. A beruházás finanszírozását a német Deutsche Bank vállalta. Ami az üzemeltetést illeti: az új szakaszról az építő tulajdonába kerülő AKA Rt. gondoskodhat, a meglévő szakasz üzemeltetése viszont az Állami Autópá lya-kezelő Rt. feladata lesz. Román történelemóra az aradi Tűzoltó téren A Vatra tüntetett a Szabadság ellen Folytatás az 1. oldalról A rendezvény szónoka „magyar és román testvéreimnek" szólította a hallgatóságot, és leszögezte: ez a rendezvény.nem a magyarok ellen, nem Magyarország ellen, s nem a román állam ellen szerveződött, hanem az RMDSZ vezetőinek és a román politikusok egy részének a figyelmét akarja fölhívni arra: a Szabadság-szobor fölállítása sérti az itt élő románok nemzeti érzéseit. Mert igaz ugyan, hogy a tizenhárom honvédtábornok a Habsburg hatalom ellen harcolt, és ez a szabadságharc az akkori korszerű európai liberális eszmék jegyében folyt. Am nem szabad elfelejteni - emelte föl ujját Doru Bogdán -, hogy ez a honvédsereg egyesíteni akarta Erdélyt Magyarországgal, a magyar honvédek több száz román papot öltek meg, több román falut elpusztítottak, ezért erre a hadseregre nem úgy gondol a románság, ahogyan a magyarság. Miközben a két nép közös történelmének nemcsak véres lapjai vannak, hanem olyanok is, amelyek a megértésről, a toleranciáról és a megbecsülésről szólnak. Vajon ki merné sovinisztának nevezni Ferdinánd királyt és Bratianu miniszterelnököt? Pedig ezek az európai gondolkodású férfiak döntöttek úgy 1925-ben, hogy ezt a szobrot le kell bontani. Kedves magyar testvéreink! Megértjük, hogy a Szabadság nagyon fontos nektek. Épp ezért azt mondom, jó lenne, ha ez a szobor minél hamarabb elindulna Magyarország felé - dörögte Bogdán. A közönség hangosan helyeselt, akadt, aki azt kiáltotta, vigyék vissza a szobrukat a magyarok Mongóliába. A városképi jelentőségű figura, Nicu Jeran, akit hivatásos forradalmárnak neveznek a város lakói, mert minden tüntetésre elmegy, és Nem sok tüntető gyűlt össze a téren. Fotó: Karnok Csaba egyszer egy szekrénybe is bezárkózott, mert így akart tiltakozni valami ellen, most román zászlóval a hátán fölmászott az árván maradt szobortalapzatra, és azt kiáltotta: „nem adjuk Erdélyt, magyarok!" Ezt elismételte párszor, aztán Vartaci úr hátraszólt: „Ne űzd már az eszedet, fiam!" Akkor lemászott, és elvegyülve a tömegben,-mindenkihez volt egy testvéri szava. Mi is beszélgettünk vele. Román és magyar szavakat keverve azt mondta, „nem haragszom én rád, barátom, van a mi családunkban is magyar asszony, aki nagyon aranyos. Csak hát, testvérem, én román vagyok, és tudod, az én hazám se kutya." Miután a szónokok lejöttek a platóról, Nicu fölmászott, és azt kiabálta, vajon hol vannak a tanácsosok, miért nem jött el a prefektus? Ők valóban nem érezték szükségét, hogy eljöjjenek, jelen volt viszont a rendőrség, és valóban európai módon ügyelt a rendre. Voltak nagy szatyrot cipelő nyugdíjasok, ők az izgalmas szombat délelőtti, programnak ígérkező tüntetés előtt bevásároltak a közeli nagypiacon. A szervezők felolvasták a Vatra csúcsvezetőségének levelét, amely szerint hamarosan több megyében is lesznek tüntetések a románellenes emlékművek ellen. S két hét múlva ugyanitt ismét demonstráció lesz. A jelenlévő magyarok szerint sokat elmond az, hogy a több hónapos huzavona nyomán most először gyúlt össze százötven ellenző. Miközben Arad nagy város: csaknem kétszázezren lakják, s a lakók többsége román. BAKOSANDRÁS