Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-10 / 8. szám

SZOMBAT, 2004. JANUÁR 10. • AKTUÁLIS* 5 Nem vihető el Szegedről Békéscsabára a telefonszám Szabad verseny ­korlátokkal Január elseje óta szabadon vá­laszthatunk a vezetékes tele­fonszolgáltatók között. Az elektronikus hírközlési törvény szerint ugyanis bármelyik tár­sasággal szerződhetünk. Az elektronikus hírközlési tör­vény értelmében január elsejétől megszűnt a vezetékes telefon­szolgáltató cégek eddigi megyei monopolhelyzete, s a lakosság­nak lehetősége van arra, hogy a neki tetsző telefontársasággal ál­lapodjon meg. Elméletileg. A gyakorlat azonban mást mutat. Ráadásul a két nagy telefontársa­ságnál is másként tudják a felté­teleket. A Csongrád megyében mono­polhelyzetben lévő Invitel Rt. szegedi kirendeltségén Lalia Gá­bor irodavezető elmondta, hogy a számhordozhatóság a szolgálta­tók között csak a körzeten belül lehetséges. - Minden egyes kör­zeten belül ki van osztva egy bi­zonyos számmező. Szegeden pél­dául a 3-as, a 4-es és az 5-ös. Ha valaki egy másik szolgáltatót vá­laszt, abban az esetben viheti át a telefonszámát, ha a körzeten be­lüli számmezőben marad. Az azonban már nem lehetséges, hogy valaki, mondjuk Makóról, a 2-es számmezőből hozza át Szegedre a telefonszámát - tette hozzá az irodavezető. Arra sincs lehetőség, hogy valaki mondjuk Békéscsabáról Szegedre hozza az ott használt telefonszámát. Igazi verseny egyelőre még nincs. Ez annak tudható be, hogy az Invitel lehetséges vetélytársai még nem jelentek meg Csongrád megyében. A lakosság viszont már érdeklődik. - A szolgáltatók megjelenését az igények határoz­zák meg. Ha úgy gondolják, meg­éri nekik Csongrád megyébe jön­ni, biztos vagyok benne, hogy azonnal megjelennek. A fogyasz­tók közül egyre többen érdeklőd­nek személyesen és telefonon egyaránt, s a félreértések miatt főleg az érdekli őket, hogyan tud­nák egyik városból a másikba vinni a telefonszámukat - je­gyezte meg Lalia Gábor. Ha valaki a szegedi Matáv Pontban szeretné lecserélni invi­teles előfizetését, akkor először egy ajánlatkérő lapot kell kitölte­nie. Az űrlapot elektronikus úton Budapestre küldik, s az ügyfélnek ezután csak várnia kell, maximum 30 napot. Ezalatt a Matáv eldönti, megéri-e neki a kért ajánlatot teljesíteni. A Ma­táv Pontban azt is megtudtuk, a szolgáltatóváltás gyakorlatilag csak azon múlik, hogy az úgyne­vezett hurokrendszert, amelyen keresztül az egyes készülékek csatlakoznak a telefonközpont­hoz, mikortól és milyen feltéte­lekkel bocsátja a versenytárs ren­delkezésére az eddig monopol­helyzetben lévő társaság. Az üz­let munkatársa azt is elmondta, hogy körzeten belül bármilyen számot bárhová el lehet vinni, és ott elvileg bármelyik szolgálta­tón keresztül lehet telefonálni. Azt azonban még nem tudják, mi a teendő akkor, ha valaki kör­zetet is akar váltani. Erre május elsejéig kereshetik a választ, ad­digra kell ugyanis teljesen felké­szülniük a telefontársaságoknak. Akkortól elvileg bárki bárhol bár­milyen számmal és bármelyik szolgáltatóval telefonálhat. G. SZ. L. Kahtka bújt meg a hátsó ülésén Védett madarakat csempésztek MUNKATÁRSUNKTÓL Kalitkában akart átcsempészni öt védett madarat két szerb­montenegrói férfi Röszkénél. Pénteken délután jelentkeztek belépésre személyautóval a rösz­kei határátkelőnél. Úti céljuk­ként Franciaországot jelölték meg, vámköteles árut nem jelen­tettek be. A vámos az autó átvizsgálása­kor a hátsó ülésen ruhával leta­karva egy ketrecben öt élő mada­rat talált. A Szegedi Vadaspark szakértője megállapította, hogy a madarak - egy mezei poszáta, egy vörösbegy és három barátpo­száta - a nemzetközi egyezmé­nyek szerint védettnek minősül­nek. Eszmei értékük példányon­ként 10 ezer forint. A két férfinak a védett mada­rak szállításához nem volt enge­délye, ezért a vámhivatal termé­szetkárosítás miatt eljárást indí­tott ellenük, a madarakat pedig lefoglalták. Az állatokat jelenleg a Szegedi Vadasparkban gondoz­zák. Az APEH várhatóan alapos vizsgálatokat kezd az orvosok körében Továbbgyűrűzik a botrány A hálapénzbotránnyal kapcso­latban etikai eljárást, valamint adóvizsgálatot kért az egészség­ügyi miniszter. Egy szegedi jo­gász szerint a tavaszi adóbe­vallások után nagyon sok orvost ellenőriznek majd. Az egészségügyi miniszter sze­rint nem minősül hálapénznek az az összeg, amelyet egy orvos előre kér pácienseitől, ezért ezzel kapcsolatban a legfőbb ügyésztől kért állásfogalást. Minderre azu­tán került sor, hogy egy interne­tes honlapon olyan adatokat tet­tek közzé kismamák, hogy nő­gyógyászuk mennyi hálapénzt kért, illetve fogadott el a vizsgála­tokért, illetve egy szülés levezeté­séért. A halapénz.hu honlapon meg­jelent írások szerint sok esetben a társadalombiztosítási rend­szerben működő kórházak orvo­sai is fix tarifát kértek egy-egy be­avatkozásért. Kökény Mihály úgy fogalmazott, a paraszolvencia a minisztérium álláspontja szerint megengedett, amelyet az adóbe­vallásban is fel kell tüntetni, a ki­követelt összeg azonban a mi­niszter véleménye szerint nem számít hálapénznek. Kökény egyúttal az adóhivatal figyelmét is felhívta egyes orvosok adóbe­vallásainak ellenőrzésére. Nárai György körlevelet adott ki, amelyben figyelmeztet a hála­pénz elfogadásának szabályaira. A szegedi városi kórház főigazga­tója hangsúlyozta, intézmény­ben még nem volt példa arra, hogy bárki ellen panaszt emeltek volna előre elkért összeg miatt. Az utóbbi időben kirobbant bot­rány miatt azonban úgy gondol­ta, hivatalosan is tájékoztatja kollégáit a szabályokról. Ezek szerint nem lehet sem általában, mm WÉf » | "K Va - % .V HZ A boríték tartalmát csak az orvos és páciense ismeri. Fotó: Miskolczi Róbert sem meghatározott összegben előre vagy ellátás közben pénzt kérni, vagy erre utaló magatar­tást tanúsítani. Borzi Miklós szegedi ügyvéd lapunknak elmondta: a vagyo­nosodási ügyek az APEH ki­emelt feladatai közé tartoznak, a miniszter levele után azonban várhatóan még alaposabb vizs­gálatokat kezdenek az orvosok körében. Az adóügyekre szako­sodott jogász szerint március után várhatóan tömegesen hur­colják meg a szülész-nőgyó­gyászokat, és ezek az ügyek minden bizonnyal a bíróságra kerülnek. Hozzátette: az akár öt évre visszamenő ellenőrzés so­rán nem a hálapénzt vizsgálják - bár a legtöbben ezt valószínű­leg fel sem tüntetik az adatla­pon -, hanem azt, hogy az orvos bevallott jövedelme és életvitele arányban áll-e egymással. Borzi szerint az interneten olvasható írások pusztán hangulatkeltésre alkalmasak, a névtelen feljelen­tések ugyanis nem bizonyítanak semmit. Az egészségügyi miniszter a Magyar Orvosi Kamarát is meg­kereste levelével, amelyben azt kérte, indítsanak etikai vizsgá­latot az ügyben. Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Ka­mara elnöke lapunknak el­mondta: a vizsgálattól nem le­het sokat várni, mert csak konk­rét ügyben lehetne konkrét lépé­seket tenni. Hangsúlyozta: az etikai kódex szerint a hálapénz szükséges rossz, ezért elfogad­ják. Azok az orvosok viszont kü­lönböző szankciókra számíthat­nak, akik előre kikövetelik a pénzt. A kamara azt szeretné, ha a hálapénzt megtiltanák, eh­hez azonban először meg kelle­ne emelni az orvosok fizetését olyan mértékben, hogy ne legye­nek rászorulva a paraszolven­ciára. TÍMÁR KRISZTA Őrizetben a sértett és a gyanúsított is Miután kirabolták, feljelentést tett a szegedi rendőrségen egy férfi, akiről kiderült, hogy ma­gánokirat-hamisítás miatt kö­rözik. MUNKATÁRSUNKTÓL A 27 éves S. R.-t a hét közepén kirabolták a szegedi Indóház tér környékén. A férfi bement a Sze­gedi Rendőrkapitányságra és fel­jelentést tett. S. R. elmondta, hogy egy férfi ököllel arcon ütöt­te őt, majd kikapta a kezéből mo­biltelefonját és elszaladt. A rend­őrök rövid időn belül megtalál­ták a rablót. A bűncselekmény ­nyel egy 38 éves hajléktalan fér­fit gyanúsítanak. Miközben a sértett adatait vették fel a nyo­mozók, kiderült, hogy S. R.-t több rendbeli magánokirat-ha­misítás miatt körözi a Kecske­méti Rendőrkapitányság. Végül nem csak a rablás gyanúsítottját, hanem annak sértettjét is őrizet­be vette a rendőrség. ,A••As^sAA'AkSí ÍE A-M8M,'A'A'sNSWMt A garázssor tulajdonosai nem egyeztek bele a költöztetésbe Folytatják a bozótirtást a Gyeviben Fölaprítják a szegedi Gyevi te­metőből kivágott aljnövényze­tet. A leendő lakópark területét most körben, húszméteres sáv­ban tisztítják meg a bozóttól. A hozzátartozók 2004. augusztu­sáig vitethetik másik nyughely­re a Gyevi temetőben elhan­toltak maradványait. Az ígért menetrend szerint, de­cemberben kezdte és az ünnepek után, januárban folytatja a szege­di Gyevi temető rendezését a Csomiber Kft. (Amint arról több­ször is írtunk, a területet a lakó­park építését tervező OTP Ingat­lan Rt. vásárolta meg.) Honti György, a beruházás le­bonyolításával megbízott Cso­miber Kft. ügyvezetője a helyszí­nen tájékoztatta lapunkat a munka állásáról. Még december­ben megtisztították az elvadult növényekkel benőtt átjárókat, amelyeknek mindkét oldaláról kivágták a sűrű bozótot. A követ­kező fázisban a temető körül, 20 méteres sávban ugyancsak föl­szabadítják a területet, az ágakat a helyszínen fölaprítják, majd el­szállítják. A szükséges engedé­lyek megérkezése után a sírok közti területekről is kiemelik a kivágásra ítélt növényeket. A szolgálati lakás épületét ­amelybe hajléktalanok költöztek - lebontják. Megmarad viszont a szomszédos ravatalozó, amelyet az építkezés idején fölvonulási épületként használnak majd. Tavaszra rendezik a terepet, a temető egész területéről kivágják az elvadult növényeket. Fotó: Káinok Csaba A lakópark esztétikus megje­lenése érdekében az OTP In­gatlan Rt. arra kérte a Tarján széle sugárút felőli garázsainak tulajdonosait, egyezzenek bele a gépkocsiszínek áttelepítésébe a belső garázssor mögé. A köl­töztetés, újraépítés és értéknö­velő fölújítás költségeit a beru­házó vállalta, ám a tulajdono­sok ilyen föltételek mellett is mereven elhárították az ajánla­tot. Az OTP Ingatlan Rt. meg­ítélése szerint városképi és ren­dezési szempontból is kiemel­ten fontos lett volna a garázsok áthelyezése, ezért különösen sajnálatos a tulajdonosok elzár­kózása. A lakópark helyéül szolgáló te­rület rendezési tervét Takács Má­té készíti. A megszüntetett sír­kert helyén, a házaktól távol, emlékparkot alakítanak ki. A te­metőben nyugvók hozzátartozói idén augusztusig gondoskodhat­nak szeretteik földi maradványa­inak áthelyezéséről. NY. P. Több önkormányzat küzd forráshiánnyal a megyében Mínuszt mutató költségvetési mérleg A Csongrád megyei települések közül igen sok küzd forráshiány­nyal. Az önkormányzatok csak állami segítséggel, illetve meg­szigorításokkal, leépítésekkel tudják kigazdálkodni a hiányt. Több községben az idén emiatt kevesebb lesz a fejlesztés. Noha Algyőn 2004-ben egy beru­házás sem marad el. Ezek közül a fürdőépítés és az iskola felújítá­sa a legjelentősebb. A községnek mintegy 125 millió forintot kell visszafizetnie a Mol Rt.-nek, mert ennyivel több iparűzési adóval számolt az olajtársaság. Az önkormányzat saját bevétele­iből próbálja meg fedezni a ki­adásokat. Az előzetes számítá­sok szerint egymilliárd forintból gazdálkodhatnak az idén. Ásotthalmon 800 millió forint bevétellel számolnak, amiből 200 millió forintot már meg­nyertek különböző pályázato­kon. Az összeget utak építésére szánják. Ennek ellenére idén is forráshiányos lesz a község, het­venmillió forinttal lesz kevesebb a kasszában. Bakson is mínuszt mutat a költ­ségvetési mérleg. A tervezett 250 millió forintos bevétellel szemben 270 millió lesz a kiadási oldal 2004-ben. Az önkormányzat pá­lyázatot nyújt be az önhikire, de addig is működési hitelként ve­szik a hiányt. Emiatt kevés fejlesz­tési lehetősége marad a község­nek. Balástyán 400 millió forintos költségvetéssel számolnak. A for­ráshiány közel húszmillió forint, amit takarékos gazdálkodással, létszámleépítéssel és pályázatok­kal kívánnak kompenzálni. Bor­dányban is kevesebb bevétellel számolnak. A 380 millió forint plusz mellett már most 407 millió forint mínusz szerepel. Deszken a bevételi oldalon az ál­lami normatívák 6-7 százalékkal ugyan növekednek, de ez nem lesz elegendő arra, hogy fedezze a vár­ható infláció mértékét. A 381 mil­lió forintos tervezett kiadást 86 millió forint hitelfelvétellel tudják megvalósítani. A forráshiány elle­nére különféle fejlesztési támoga­tásokra nyújtanak be pályázatot. Ha a pályázatok több mint felével nyernek, akkor mintegy tízmillió forint értékben végeznek fejleszté­seket, beruházásokat. Tiszaszigeten idén közel annyi forráshiánnyal (23 millió forint) számolnak, mint tavaly. A hi­ányt létszámleépítéssel, illetve az iskolai és óvodai étkeztetés vállalkozásba adásával próbálja kigazdálkodni az önkormányzat. K.T. Nem ment nyugdíjba A Délmagyarország és a Délvi­lág január 7-i számában megje­lent, 2003-ban történt Szegeden és térségében című összeállítás­ban tévesen írtuk, hogy Mészá­ros Rezső nyugállományba vo­nult. Az igazság az, hogy miu­tán Mészáros Rezső leköszönt a Szegedi Tudományegytem (SZTEI rektori tisztségéről, foly­tatta tanszékvezető egyetemi ta­nári megbízatását az SZTE Gaz­daság és Társadalomföldrajz Tanszékén. Az érintettől és ol­vasóinktól elnézést kérünk a hi­báért.

Next

/
Thumbnails
Contents