Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-27 / 300. szám

V. SZIESZTA 2003. december 27., szombat FRANKIÉ LATO SZERINT ÚJRA DIVAT A JAZZ Szabad, lüktető életérzés A swing lüktetése hasonló a csár­dáséhoz. Látó Ferenc évekig tanult a legnagyobbaktól Franciaországban hegedülni, hogy a klasszikus zenére épülő improvizációkat tökéletes vir­tuozitással húzhassa. Együttese, a Frankié Látó Quartett havonta egy­szer lázba borítja a szegedi Millen­niumi Kávéház közönségét. - Mióta zenélnek együtt? - A Frankié Látó Quartett nagyjából tíz éve alakult meg, bár már ezt meg­előzően is sokat zenéltünk együtt Lu­kács Béla basszusgitárossal és Látó At­tilával, aki a dobok mögött ül, valamint állandó gitárosunkkal, Kurina Kornél­lal. Én többnyire hegedűn játszom. Több zenei stílusban is kipróbáltuk magunkat, végül a jazz egyik válfajá­nál, a swingnél állapodtunk meg. - Miért éppen swing? - Tizenhét éves koromtól több évig Franciaországban éltem, ott tanul­tam a swing- és jazzhegedülést, el­sősorban Didier Lockwood jazzhe­gedűstől, aki Stephane Grappelli egyik leghíresebb és legnagyobb mű­vésszé érett tanítványa. - Gyermekként édesapjától tanult hegedülni, aki a Szegedi Szimfo­Látó Ferenc évekig tanult a legnagyobbaktól Franciaországban hegedülni, hogy a klasszikus zenére épülő improvizációkat tökéletes virtuozitással húzhassa. FOTÓ: KARNOK CSABA nikus Zenekar tagja. Ön is fellépett velük egy ideig. Abban a zenében, amit most játszik, jelen van a klasz­szikus zene valamilyen formában? - Tulajdonképpen az egész a klasszi­kus zenére épül, ami improvizációba megy át, hiszen a jazz erről szól. Zene­művészeti főiskolások is előszeretettel járnak a fellépéseinkre. Kíváncsiak, mi újat lehet kihozni az ismert darabok­ból, bár ez a zene a klasszikus alapok mellett más technikák ismeretét is igényli. A hallgatóság bizonyos száza­léka zenész. Élvezik, amit hallgatnak, a lelkesedésük és a dallamos zene pe­dig a többieket is elragadja, így mindig jó hangulatúak a bulik. - A zenészek mellett kik járnak a koncertjeikre? - Az elmúlt tíz évben kicserélődött a társaság. Korábban az idősebb korosz­tály jött, akiket emlékek fűztek egy-egy slágerhez. Ma a fiatalabbak is kezdik felfedezni a jazzt: két év múlva megis­merik annyira a zenénket, hogy érde­mes lesz több ezres bulikat szervezni. - Vendégművészeket is elhívnak a koncertekre? - Igen. Előfordul, hogy a fellépé­seinkre meghívunk egy-egy muzsi­kust. A legutóbbi buli alkalmával Ra­fa József tangóharmonikást és Ré­vész Richárd zongoristát kértük meg, játsszanak velünk. Ennek köszönhe­tően egy egészen új hangzást értünk el, valójában azonban ugyanazokat a dalokat játsszuk, mint eddig. Ri­chárddal jelenleg egy báboperán is dolgozunk és volt már több közös fellépésünk is, ezért úgy gondoljuk, érdemes együtt dolgoznunk. Hiszen nagyon jó dolgok sülnek ki belőle. - Mennyire népszerű ma Magyar­országon a jazz és a swing? - Szerencsére itthon is egyre töb­ben kedvelik a jazzt, mi pedig igyek­szünk népszerűsíteni ezt a stílust, ezen belül pedig a djangot, minden korosztály körében. Jelenleg egy elő­adás-sorozaton dolgozunk, aminek Djangologia a neve. Django Rein­hardt és Stephane Grappelli munkás­ságát és dalait mutatjuk be. Ebben a felállásban két gitáros és egy nagybő­gős van, én pedig hegedűn játszom. - Milyen üzenetet hordoz a django stílus? - Django Reinhardt mintegy száz éve hozta magával Dél-Franciaor­szágba az amerikai swing zenét, amit sajátosan ötvözött zsitáni-cigány származásából eredő temperamen­tumával és karavánútjaiból merített élményeivel. Ezt a szabad, lüktető életérzést, a tűz körül összegyűlő vándorok életmódját tolmácsolja a django. Elsősorban az akusztikus gi­tár, a hegedű és a nagybőgő dominál, de szerepet kap némileg a zongora, a klarinét és a szopránszaxofon is. - Más magyar zenekarok is ját­szanak django zenét? - Vannak olyan cigány muzsikusok, akik elsősorban magyar nótákat ját­szanak, de megpróbáltak áttérni a swingre. Hiszen ennek a lüktetése majdnem olyan, mint a magyar csár­dásé. Amíg azonban nem mennek el oda, ahonnan ez a zene származik, mindig is magyaros hangzást fognak produkálni. - Tervezi az együttes lemez ki­adását a közeljövőben? - Tavasszal szeretnénk kiadni egy albumot, ami a django stílust szó­laltatja meg a húszas évektől egészen hatvanasakig. MÁTÉ ERZSÉBET TÖBB MINT HATMILLIÓ SZÁMJEGYBŐL ALL AZ EDDIGI LEGNAGYOBB PRÍMSZÁM Ember és gép együttes versenye az idővel Egyessel kezdődik és hetesre végződik, több mint 6 millió 300 ezer számjegyből áll. Ha A/4-es papírra kinyomtatjuk, 1825 lapot tölt meg, a legkisebb számítógépes szövegformá­tumban is több mint 6 megabájt. A világ eddig ismert legnagyobb prímszámát az internet se­gítségével találták meg. „Prímszámból prímszámok bármely adott so­kaságánál több van" - írta a görög Euklidész Elemek című művében Krisztus előtt 300-ban. Az tehát a kezdetektől világos volt, hogy lé­teznek prímek, és végtelen sokan vannak. Az izgalmas az, hogy ezek közül melyik az ismert legnagyobb szám. A prímszámoknak, amelyek csak eggyel és saját magukkal oszthatók, a gyakorlati élet­ben az elektronikus adatvédelemben, a tit­kosításban van nagy szerepük. - Kódoláskor „csak" néhány száz jegyű prímszámokat al­kalmaznak. Már ezek is elég nagy biztonsá­got jelentenek - magyarázza Klukovits La­jos, a szegedi egyetem természettudományi kara algebra és számelmélet tanszékének docense. - A kódolás ügy működik, hogy két, úgynevezett nagy, 200-300 jegyből álló prímszámot összeszorzunk. A szorzat fel­bontása már elég időigényes ahhoz, hogy ne érje meg próbálkozni, hiszen a ma ismert legjobb számítógépek is több ezer évig szá­molnának. A most talált prímszám Klukovits Lajos sze­rint inkább csak elméleti szempontból érdekes. -Az euklidészi bizonyítás a mai napig megállja a helyét. Tudjuk, hogy végtelen sok prímszám van, most már eggyel többet ismerünk - tette hozzá az egyetemi docens. A minél nagyobb prímszámok keresése te­hát egyfajta játék, másrészt számítástechni­kai szempontból jelent nagy kihívást. - A sok százezer vagy olykor egy-kétmillió jegyű számokkal való számolás a legmodernebb számítógépeknek sem egyszerű rutinfel­adat. Egy PC-vel lehetetlen egy ilyen prím­számot megtalálni, a kereséshez az inter­netre is szükség van. Ráadásul nincsenek kész számítási eljárások, számos más terü­leten elért matematikai eredményt is fel kell használni - jegyezte meg Klukovits La­jos. A prímszámok keresése mindig is izgalmas feladatnak számított. A francia Mersenne a XVII. század közepén kezdett el vizsgálni bi­zonyos alakű prímszámokat. - Az ilyen alakú prímszámok keresése mindig összefüggött a . tökéletes számok keresésével is. Ezek olyan számok, amelyek megegyeznek a nála kisebb osztók összegével. Ilyen például a 6, a 28, vagy a 496. Ezekből ma csak párosokat isme­rünk, körülbelül 40-et. Azt már Euklidész is tudta, hogy minden ilyen prímhez tartozik egy páros tökéletes szám - mondta az egye­temi docens. A nagy prímszámokat a múlt század 50-es éveiben kezdték el intenzíven keresni. ­Mersenne már 1644-ben megadott egy elég hosszú listát. Ebben volt öt hiba, három szám nem szerepelt, kettő pedig nem megfe­lelő volt. Ennek ellenére hatalmas teljesít­mény volt, hiszen semmilyen segédeszköz nem állt a rendelkezésére. A keresés a XIX-XX. század fordulóján gyorsult fel, majd a számítástechnika korában fokozódott. Ma ügy keresik ezeket a nagy prímeket, hogy ki­jelölnek egy bizonyos intervallumot, és azt vizsgálják át. Ez már gép és ember együttes versenye, hiszen az embernek azt kell kita­lálnia, hogyan kellene számolni, a gépnek meg azt kell megoldania, hogy minél gyor­sabban találjon egy újabb prímszámot - tet­te hozzá Klukovits lajos. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT SZÍNHÁZ SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 15, 19 óra: Muskétások ­ExperiDance. Bérletszünet - kiemelt helyár; holnap 19 óra: Karácsonyi Dixie-gála. Bérletszünet - emelt helyár. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap 14 óra: Némó nyomában. Színes, m. b. amerikai rajzfilm; 15.30, 17.45, 20 óra: Apósok akcióban. Színes amerikai film. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma és holnap 18.30 óra: Grazia szigete. Színes olasz film; 16.15, 20.45 óra: Swimming Pool. Színes francia film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma és holnap 16, 20.30 óra: Egy hét Pesten és Budán. Színes magyar film; 18 óra: A megtalált idő. Színes francia film. PLAZA CENEMA CITY A Karib-tenger kalózai, ma és holnap: 11.30 óra. Lépéselőny, ma és holnap: 17, 20, 22 óra. Kapitány és katona, ma és holnap: 14.15, 19, 21.45 óra. Nem férek a bőrödbe, ma és holnap: 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. Némó nyomában, ma és holnap: 10, 12, 14, 16, 18 óra. Igazából szerelem, ma és holnap: 12.15, 14.45, 17.15, 20, 22.30 óra. Malacka, a hős, ma és holnap: 11.45 óra. Apósok akcióban, ma és holnap: 13.15, 15.15,17.15,19.30,21.30 óta. S. WA 7? ma és holnap: 19.15,21.30 óra. Bolondos dallamok, ma és holnap: 11.15,13,14.45, 16.45 óra. Hóhatár - A félelem felpörget, ma és holnap: 18.30, 20.30, 22.30 óra. Spy Kiás 3D-kémkölykök, ma és holnap: 11.30, 13.30, 15.30, 17.30 óra. Szindbád, ma és holnap: 11 óra. Nagydumás kiscsajok, ma és holnap: 15.15 óra. Volt egyszer egy Mexikó, ma és holnap: 13, 17.30, 19.45, 22.15 óra. Segítség hal lettem, ma és holnap: 10.30, 12.30 óra. Titokzatos folyó, ma és holnap: 19.15, 22 óra. Mátrix Revoluúon, ma és holnap: 14.15, 16.45 óra. VÁSÁRHELY Ma és holnap 17.45 óra: Pokolba a szerelemmel. Színes amerikai film, 20 óra: Kill Bili. Színes amerikai film. MAKÓ Ma és holnap 16 óra: Szindbád - Hét tenger legendája. Színes, m. b. amerikai film,­19 óra: Kegyetlen bánásmód. Színes, m. b. amerikai film. SZENTES Ma és holnap 17.30 óra: Tomb Raider 2. Színes, m. b. amerikai akciófilm; 20 óra: Kegyetlen bánásmód. Színes amerikai kalandfilm. FÖLDEÁK Ma 19 óra: Amerikai Pite - Az esküvő. Színes, m. b. amerikai film. MINDSZENT Ma 18 óra: A Karib-tenger kalózai. Színes amerikai film. RÚZSA Holnap 18 óra: T3-A gépek lázadása. Színes, m. b. amerikai film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: A Karib-tenger kalózai. Színes amerikai film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Charlie Angyalai­Teljes gázzal. Színes, m. b. amerikai film. KÖZÉLET SZEGED Az Újszegedi Református Egyházközségben (Szent-Györgyi A. u. 6-8.) 9 órakor: gyermek és felnőtt istentisztelet. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10-től 18 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9­től 19 óráig várja látogatóit. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Gulácsy Galériában (Kárász u. 17.) megnyílt: Z. Szabó Zoltán festőművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: december 31-éig. A Tanszéki Galériában (Brüsszeli krt. 37.) megnyílt: Németh György karikaturista, fotográfus Az én városom úgy az ezredforduló tájékán című karikatúra, valamint A Szentföldtől a szent városig című fotókiállítása. Mindkét tárlat megtekinthető: 2004. január végéig naponta 8-tól 18 óráig.) A Kass Galériában (Vár u. 7.) látható: Luzsicza Árpád grafikusművész Játék­Szín-Tér című kiállítása. A tárlat megtekinthető: 2004. február 1-jéig, naponta 10-től 17 óráig, hétfő szünnap. A Quint Galéria (Kölcsey u. 4.) kortárs magyar művészek állandó kiálh'tásával várja a látogatókat. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-től 18, szombaton 9-től 13 óráig. A Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériája (Kárász u. 15.), állandó kiállítással várja az érdeklődőket de. 10-től 18 óráig. MÓRAHALOM Az Arányszám Rendezvényházban megnyílt: Schmidt Andrea, a Lapcom Délmagyarország Kiadó fotóriporterének Ünnepeink - Erdély című kiállítása. A tárlat megtekinthető: december 30-áig naponta 9-től 18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents