Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

VIII. CSENDES ÉJ 2003, december 24,, szerda Terülj-terülj asztalkám A karácsonyi hagyományvilág­ban minden népnél jelentősége van az ünnepi étkeknek. A spe­cialitások elkészítése, megkós­tolása saját ünnepi menünket is változatosabbá, gazdagabbá teheti. Al-dunai halleves Egykilónyi halat megtisztítunk, húsát lefejtjük a csontról, felda­raboljuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, megsózzuk, meg­hintjük pirospaprikával, megfőz­zük. A halfejet, a csontokat tízde­kányi hagymával, tíz deka paradi­csommal, tizenöt dekányi vegyes zöldséggel, két zöldpaprikával, egy babérlevéllel mintegy nyolc deci vízben erős lángon főzzük egy óráig, majd leszűrjük és a halhoz öntjük. Három tojássárgá­ját három deci tejföllel elkeve­rünk, belehabarjuk a levesbe, íz­lés szerint borsozzuk. Aki savany­kásabbra akarja, tehet bele pár csepp citromlevet vagy kevéske ecetet. Szokás bele csipetkét vagy galuskát főzni. Svéd húsgombóc (Köttbullar) Két evőkanál zsiradékban meg­párolunk egy fej apróra vágott vöröshagymát. Felverünk villával egy tojást, hozzáadunk egy deci tejet, négy-öt deka zsemlemor­zsát, és kb. öt percig hagyjuk „összeállni". Belekeverünk két kávéskanál sót, egy csipetnyi pi­rospaprikát, borsot, szerecsendi­ót, fél kiló darált marhahúst és a hagymát. Két-négy centi nagysá­gú gombócokat formázunk, két­kanálnyi zsírban kisütjük, majd egy meleg tálba tesszük őket. A maradék zsiradékba beleteszünk három evőkanál lisztet, picit megpirítjuk, csipetnyi sót és cuk­rot hintünk rá, lassan hozzáada­golunk két és fél deci vizet és egy deci tejszínt, s addig főzzük (ál­landóan kevergetve), amíg besű­rűsödik. A húsgombócokat bele­tesszük a mártásba. Mexikói csirke Két evőkanál lisztet csipetnyi sóval és borssal összekeverünk, beleforgatjuk a csirkedarabokat (kb. egy kilót). Felolvasztunk öt deka vajat, és megsütjük benne a csirkehúst. Amikor mindkét ol­dala pirul, hozzáadunk egy fej apróra vágott vöröshagymát, és sárgára összepároljuk. Belete­szünk egy-két szeletelt paradi­csomot, hat-nyolc szem olajbo­gyót, tizenöt dekányi mazsolát, felöntjük két deci vízzel, és ad­dig főzzük, amíg a hús meg nem puhul (kb.1-1,5 óra). A teljes megfövés előtt kb. öt perccel beleteszünk egy-két darab fahé­jat (amit a tálalás előtt kisze­dünk). Céklás-diós északi saláta Egy kiló meghámozott céklát megfőzünk sós, ételízesítős víz­ben. Egy kefirt, egy tejfölt, egy evőkanálnyi majonézt, egy cso­mó aprított zöldhagymát, egy ge­rezd összetört fokhagymát, csi­petnyi sót, borsot, tört korian­dert, reszelt citromhéjat össze­dolgozunk tíz deka apróra vágott (nem ledarált!) dióval. Apró koc­kákra vágjuk a céklát és összeke­verjük a dresszinggel, majd hűtő­be tesszük pár órára, hogy össze­érjen. Tálaláskor a tetejét lehet hagymaszárral, diószemekkel dí­szíteni. Ahány nép, annyi ünnepi szokás A karácsony megünneplésében ősi, pogány mágiák, vallási liturgiák, a természet változásaihoz kötődő hiedelmek, varázslások, praktikák, egyházi parancsolatok, nagyrészt kö­telezővé vált népi hagyományok, nemzeti sajátosságok ötvöződnek, öröklödnek és változnak napjainkban is. Gyökereikben közösek, ám mégis ahány nép, annyiféle a karácsony­ünnep. Fényünnep és svédasztal Az ünnepi előkészület Svédország­ban is december elején indul, az adventi koszorú gyertyáinak meg­gyújtásával, ám a svédek karácsonya tulajdonképpen Lucával, az év leg­rövidebb napjának megünneplésé­vel kezdődik. A házakat kívül-belül feldíszítik fenyőágakkal, szalmadí­szekkel, piros és fehér virágokkal, az ablakokba karácsonyfa alakú adventi gyertyatartó kerül. E jellemzően skandináv motívumos díszítés mellé az ünnep előtti héten sok svéd család készít gyömbéres mézeskalácsból házikót. A karácsonyfa alá vagy a lakásajtó elé pedig majdnem min­denhol bekerül a szalmából készült kecskebak, a Jul-Bock, aminek a nép­hit szerint szerencsét biztosító ereje van. Az ajándékokat a gyereknépnek december 24-én este a család va­lamelyik férfitagja osztja ki nagy zsákból, Télapónak öltözve. Régeb­ben a svédek egymást is ajándé­kozták, sajátos módon, úgy, hogy az ajándékozandó kapuját megzörget­ték, bedobták a meglepetést, s el­szaladtak. Ünnepi terített asztaluk nyomán terjedt el a világban, s lett közkedvelt a sokféle finomsággal megrakott svédasztal. Elmaradhatat­lan eledel a főtt és sült sonka, a hideg és meleg fogások között jellemző a pácolt és füstölt hal, a vadhús, va­lamint a specialitás, a húsgombóc, továbbá ott vannak a pástétomok, a vegyes zöldségtálak, a vörös káposz­ta és a céklás savanyúságok. Békesség és rizskása A svédek szomszédságában lakó finnek karácsonya békehirdetésük­ről híresült el. Több mint hatszáz éves szokás ugyanis Finnországban, hogy december 24-én 12 órakor a turkui elöljáróság kihirdeti a kará­csonyi békét, mondván, innentől víz­keresztig legyen nyugalom az egész országban, s büntettessenek meg a békétlenkedők. A békesség, a segí­tőkészség jegyében az ünnep előtti napokban a finnek a szegények meg­segítésére gyűjtenek az utcákon, sze­retetvásárokon, a bolhapiaci forga­tagban. A díszítési, vásárlási láz itt is sajátja az ünnepváró időnek, miként az is, hogy „kiskarácsonyi ünnepek", partik vannak a munkahelyeken ­szaunázással. Ami egyébként a finn családok ünnepéből sem maradhat el: szenteste, gyertyagyújtás előtt kö­zösen szaunáznak. Az ünnepi va­csorában ott a sonka (itt-ott puly­kasült), a májpástétom, a krumpli, a répa, esznek szilvalevest, és van rizs­kása, amiben egy szem mandula van, aki megtalálja, annak ezzel a jövő évre házasságot jósolnak. Karácsony másnapján hajnali mise van, az ün­nepi étkek között pedig ott egy kü­lönleges halétel, a lipeakala. Ilyenkor van a családi látogatások ideje. Szenteste nélkül Bár Angliában a karácsonyi készü­lődés, a vásárlási csábítás mosta­nában már októberben megkezdő­dik, a karácsony mégis egy nappal késik. A protestáns angolszász ka­rácsonyban ugyanis nincsen szent­este, nincsen éjféli mise, december 24-én este csak a gyerekek készítik ki hosszú szárú harisnyáikat és a sü­teményt, meg némi itókát az aján­dékhozó Santa Clausnak, azaz Father Christmas-nek. Az ünnep a Chritmas Day-jel, az ajándékozás napjával, de­cember 25-ével köszönt be, akkor a család templomba megy, majd ki­bontják ajándékaikat. S következik az ünnepi ebéd, melyben ott a gesz­tenyével töltött pulyka, a krumpli- és zöldségköret. Elmaradhatatlan a ka­rácsonyi puding, az aszalt gyümöl­csökkel, brandyvel, fűszerekkel há­zilag készített csemege. Sajátos szo­kás a karácsonyfára pukkanó cuk­rokat tenni, picike ajándékokkal. Sárgarépa a rénszarvasoknak Az ír szomszédok nemhogy később kezdenék a karácsonyt, inkább elébe mennek, s már december 13-án el­kezdik az ünneplést a „Little Christ­mas"-szel. A „kiskarácsonyt" követi a nagy, amikor írország-szerte gyer­tyákat állítanak az ablakokba, fenyő­fát díszítenek, sajátos hagyomány­ként egy pohár whiskyt készítenek az ajándékhozó apónak, csokornyi sár­garépát a rénszarvasainak, aztán el­mennek a misére. Az ajándékbontás és a közös családi ebéd ideje de­cember 25., másnap viszont régi szo­kás szerint sokan az utcákon mu­latoznak, lóversenyre mennek. S él még az a hagyomány, hogy a falvak házait Wren Boy-ok, rongyokba öl­tözött fiúk járják énekekkel, zenével köszöntve az ünnepet, aprópénzt „koldulva" (akárcsak nálunk a ko­lindálók, regösök, betlehemezők). Tizenkét napig A görögök ugyancsak sokáig, ti­zenkét napig ünnepelnek, úgy, hogy ég a házi oltár gyertyája vagy a kandallótűz, végig ott a bőven te­rített asztal, hogy vendégszeretetre tekinthessen be a néphit szerint mindenhová ellátogató Krisztus és Szent Vasziliosz. December 25-én szinte egész nap szól az örömha­rang, egymást érik az istentisztele­tek. Délben az ünnepi asztalra még ma is sok helyütt kerül tradi­cionális étel, a főtt disznófej, s ilyenkor vágják fel a specialitást, a krisztuskenyeret, a Hrisztopszo­mot, amit parázson, kalácstésztá­ból sütnek, rituálészerűen, jelké­pekkel. Családi mulatságok A gyerekeknek nagy szerep jut a mexikóiak karácsonyában is: kilenc napig Jézus születésnapja előtt házról házra járnak, eljátsszák Szűz Mária és Szent József betlehemi zarándoklá­sát, és pasodát, szállást kérnek. A Pa­soda után Pinata, azaz játékos jutal­mazás következik, a bekötött szemű kicsiknek egy bottal el kell találniuk egy színes, felfüggesztett papírdo­bozt, amiből déligyümölcs, cukor, csoki hull a jól célzók fejére. A mókát figyelő felnőttek közben forró pun­csot iszogatnak, vigadnak. A katolikus mexikóiak december 24-én éjféli mi­sével, csengettyűszóval, tűzijátékkal fogadják a kisded születését. Aztán pompásan terített asztalokhoz ülnek, ezek mellé szokás meghívni egyedül­álló ismerősöket is. Ételspecialitásuk a tamales, egy kukoricapépből ké­szült, mindenfélével töltött lepény, amit több napig sütnek, úgy, hogy a tésztamassza készítése közben éne­kelnek, táncolnak, mulatoznak. SZABÓ MAGDOLNA SZEGEDRŐL ELSZÁRMAZOTT AUSZTRALOK KARACSONYA Keblek közé zárt vaníliafagyi Harmincöt fok árnyékban, apró bikiniben és Mi­kulás-sapkában feszítő bombázók, medence part­ján csillagokkal, girlandokkal és üveggömbökkel feldíszített eukaliptuszok - így ünnepli már közel tíz éve a Szegedről Sydney kertvárosába költözött Bálint József a karácsonyt. Mulatt felesége és két lánya, valamint fotós szakmája miatt tucatnyi modell vesz részt a Christmas-partyn. Fehér karácsonyról álmodik szinte mjndenki kisha­zánkban. Néhány ezer kilométerrel távolabb, a kon­tinensnyi szigeten, Ausztráliában pedig lenge ruhába bújt emberek gyűlnek össze a fenyőfa körül. Persze, ha van egyáltalán fenyőfa. Ha nincs, megteszi a fel­díszített cédrus vagy eukaliptusz is. Bálint József tizennégy éve döntött úgy, hogy a napfényes, de igen hideg Szegedet felcseréli Syd­ney-vel.'- Fotós a szakmám, így gondoltam, hogy a kenguruk földjén is kipróbálhatom magam - mesélte. Fortuna gyorsan kegyeibe fogadta a két bőrönddel Ausztráliába érkező szegedi fiatalembert. Összeismer­kedett egy kinti férfimagazin tulajdonosával és két hónapra rá már az ő fotója került a címlapra. Az egyik modelljét, egy mulatt szépséget vett fe­leségül, aki két aranyos lánykával ajándékozta meg. ­Danielle és Yvett még sohasem járt Magyarországon, havat is csak a televízióban láttak - mondta az édes­apa. Így a két 1 ár^eDu^^ c|(glftyytfcTi, mi is az a fehér AZ állományából törölve karácsony. Kertvárosi házuk hatalmas udvarán, a me­dence partján ünneplik Jézus születését. Tavaly egy eltévedt koala kicsit megrongálta a fel­díszített eukaliptuszt. A pici maci csak vacsorázni akart a levelekből, s közben a fa alatt álló asztalon sorakozó pezsgőspoharakba potyogtatta az üveggöm­böket. Tanulva az esetből, idén a tisztáson terítenek. A család és a baráti kör fürdőruhára vetkőzve vesz részt már évek óta a karácsonyi bulin. - Szerencsére a feleségem nem féltékeny típus, így eltűri, hogy szépsé­gek lepjék el kertünket - mondta nevetve Bálint József. A karácsonyi hangulatot a feldíszített fákon kívül más nem nagyon jelzi. Hacsak nem tekintjük annak az amerikai mintára felfújt cicikben pompázó hölgyek fejére húzott Mikulás-sapkát. Tavaly egy kis családi vita is lett ebből, mert József anyósa szerint túl sok volt a mell a kertben. - Apósomat viszont nem zavarta, persze csak akkor jegyezte meg ezt, mikor felesége a bóléval volt elfoglalva - mosolygott a szegedi auszt­rál. A tavalyi buli szenzációja a fagyiverseny volt. Az olvasó téved, ha arra gondol, hogy az nyert, aki adott időn belül több gombócot tudott megenni. Csak hölgyek nevezhettek. A játék lényege pedig egyszerű: ki tud több vaníliagömböt felhalmozni keblei között. A győztesről elég annyit elárulni, hogy mellmérete kö­zelít a 125 centiméterhez. Az idén még nem lehet tudni, mivel áll elő a házigazda. - Ezt sohasem tervezem meg előre. Mindig a társaság és a hangulat hozza - tette hozzá végül Bálint József. K.T.

Next

/
Thumbnails
Contents