Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
VIII. CSENDES ÉJ 2003, december 24,, szerda Terülj-terülj asztalkám A karácsonyi hagyományvilágban minden népnél jelentősége van az ünnepi étkeknek. A specialitások elkészítése, megkóstolása saját ünnepi menünket is változatosabbá, gazdagabbá teheti. Al-dunai halleves Egykilónyi halat megtisztítunk, húsát lefejtjük a csontról, feldaraboljuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, megsózzuk, meghintjük pirospaprikával, megfőzzük. A halfejet, a csontokat tízdekányi hagymával, tíz deka paradicsommal, tizenöt dekányi vegyes zöldséggel, két zöldpaprikával, egy babérlevéllel mintegy nyolc deci vízben erős lángon főzzük egy óráig, majd leszűrjük és a halhoz öntjük. Három tojássárgáját három deci tejföllel elkeverünk, belehabarjuk a levesbe, ízlés szerint borsozzuk. Aki savanykásabbra akarja, tehet bele pár csepp citromlevet vagy kevéske ecetet. Szokás bele csipetkét vagy galuskát főzni. Svéd húsgombóc (Köttbullar) Két evőkanál zsiradékban megpárolunk egy fej apróra vágott vöröshagymát. Felverünk villával egy tojást, hozzáadunk egy deci tejet, négy-öt deka zsemlemorzsát, és kb. öt percig hagyjuk „összeállni". Belekeverünk két kávéskanál sót, egy csipetnyi pirospaprikát, borsot, szerecsendiót, fél kiló darált marhahúst és a hagymát. Két-négy centi nagyságú gombócokat formázunk, kétkanálnyi zsírban kisütjük, majd egy meleg tálba tesszük őket. A maradék zsiradékba beleteszünk három evőkanál lisztet, picit megpirítjuk, csipetnyi sót és cukrot hintünk rá, lassan hozzáadagolunk két és fél deci vizet és egy deci tejszínt, s addig főzzük (állandóan kevergetve), amíg besűrűsödik. A húsgombócokat beletesszük a mártásba. Mexikói csirke Két evőkanál lisztet csipetnyi sóval és borssal összekeverünk, beleforgatjuk a csirkedarabokat (kb. egy kilót). Felolvasztunk öt deka vajat, és megsütjük benne a csirkehúst. Amikor mindkét oldala pirul, hozzáadunk egy fej apróra vágott vöröshagymát, és sárgára összepároljuk. Beleteszünk egy-két szeletelt paradicsomot, hat-nyolc szem olajbogyót, tizenöt dekányi mazsolát, felöntjük két deci vízzel, és addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul (kb.1-1,5 óra). A teljes megfövés előtt kb. öt perccel beleteszünk egy-két darab fahéjat (amit a tálalás előtt kiszedünk). Céklás-diós északi saláta Egy kiló meghámozott céklát megfőzünk sós, ételízesítős vízben. Egy kefirt, egy tejfölt, egy evőkanálnyi majonézt, egy csomó aprított zöldhagymát, egy gerezd összetört fokhagymát, csipetnyi sót, borsot, tört koriandert, reszelt citromhéjat összedolgozunk tíz deka apróra vágott (nem ledarált!) dióval. Apró kockákra vágjuk a céklát és összekeverjük a dresszinggel, majd hűtőbe tesszük pár órára, hogy összeérjen. Tálaláskor a tetejét lehet hagymaszárral, diószemekkel díszíteni. Ahány nép, annyi ünnepi szokás A karácsony megünneplésében ősi, pogány mágiák, vallási liturgiák, a természet változásaihoz kötődő hiedelmek, varázslások, praktikák, egyházi parancsolatok, nagyrészt kötelezővé vált népi hagyományok, nemzeti sajátosságok ötvöződnek, öröklödnek és változnak napjainkban is. Gyökereikben közösek, ám mégis ahány nép, annyiféle a karácsonyünnep. Fényünnep és svédasztal Az ünnepi előkészület Svédországban is december elején indul, az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtásával, ám a svédek karácsonya tulajdonképpen Lucával, az év legrövidebb napjának megünneplésével kezdődik. A házakat kívül-belül feldíszítik fenyőágakkal, szalmadíszekkel, piros és fehér virágokkal, az ablakokba karácsonyfa alakú adventi gyertyatartó kerül. E jellemzően skandináv motívumos díszítés mellé az ünnep előtti héten sok svéd család készít gyömbéres mézeskalácsból házikót. A karácsonyfa alá vagy a lakásajtó elé pedig majdnem mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak, a Jul-Bock, aminek a néphit szerint szerencsét biztosító ereje van. Az ajándékokat a gyereknépnek december 24-én este a család valamelyik férfitagja osztja ki nagy zsákból, Télapónak öltözve. Régebben a svédek egymást is ajándékozták, sajátos módon, úgy, hogy az ajándékozandó kapuját megzörgették, bedobták a meglepetést, s elszaladtak. Ünnepi terített asztaluk nyomán terjedt el a világban, s lett közkedvelt a sokféle finomsággal megrakott svédasztal. Elmaradhatatlan eledel a főtt és sült sonka, a hideg és meleg fogások között jellemző a pácolt és füstölt hal, a vadhús, valamint a specialitás, a húsgombóc, továbbá ott vannak a pástétomok, a vegyes zöldségtálak, a vörös káposzta és a céklás savanyúságok. Békesség és rizskása A svédek szomszédságában lakó finnek karácsonya békehirdetésükről híresült el. Több mint hatszáz éves szokás ugyanis Finnországban, hogy december 24-én 12 órakor a turkui elöljáróság kihirdeti a karácsonyi békét, mondván, innentől vízkeresztig legyen nyugalom az egész országban, s büntettessenek meg a békétlenkedők. A békesség, a segítőkészség jegyében az ünnep előtti napokban a finnek a szegények megsegítésére gyűjtenek az utcákon, szeretetvásárokon, a bolhapiaci forgatagban. A díszítési, vásárlási láz itt is sajátja az ünnepváró időnek, miként az is, hogy „kiskarácsonyi ünnepek", partik vannak a munkahelyeken szaunázással. Ami egyébként a finn családok ünnepéből sem maradhat el: szenteste, gyertyagyújtás előtt közösen szaunáznak. Az ünnepi vacsorában ott a sonka (itt-ott pulykasült), a májpástétom, a krumpli, a répa, esznek szilvalevest, és van rizskása, amiben egy szem mandula van, aki megtalálja, annak ezzel a jövő évre házasságot jósolnak. Karácsony másnapján hajnali mise van, az ünnepi étkek között pedig ott egy különleges halétel, a lipeakala. Ilyenkor van a családi látogatások ideje. Szenteste nélkül Bár Angliában a karácsonyi készülődés, a vásárlási csábítás mostanában már októberben megkezdődik, a karácsony mégis egy nappal késik. A protestáns angolszász karácsonyban ugyanis nincsen szenteste, nincsen éjféli mise, december 24-én este csak a gyerekek készítik ki hosszú szárú harisnyáikat és a süteményt, meg némi itókát az ajándékhozó Santa Clausnak, azaz Father Christmas-nek. Az ünnep a Chritmas Day-jel, az ajándékozás napjával, december 25-ével köszönt be, akkor a család templomba megy, majd kibontják ajándékaikat. S következik az ünnepi ebéd, melyben ott a gesztenyével töltött pulyka, a krumpli- és zöldségköret. Elmaradhatatlan a karácsonyi puding, az aszalt gyümölcsökkel, brandyvel, fűszerekkel házilag készített csemege. Sajátos szokás a karácsonyfára pukkanó cukrokat tenni, picike ajándékokkal. Sárgarépa a rénszarvasoknak Az ír szomszédok nemhogy később kezdenék a karácsonyt, inkább elébe mennek, s már december 13-án elkezdik az ünneplést a „Little Christmas"-szel. A „kiskarácsonyt" követi a nagy, amikor írország-szerte gyertyákat állítanak az ablakokba, fenyőfát díszítenek, sajátos hagyományként egy pohár whiskyt készítenek az ajándékhozó apónak, csokornyi sárgarépát a rénszarvasainak, aztán elmennek a misére. Az ajándékbontás és a közös családi ebéd ideje december 25., másnap viszont régi szokás szerint sokan az utcákon mulatoznak, lóversenyre mennek. S él még az a hagyomány, hogy a falvak házait Wren Boy-ok, rongyokba öltözött fiúk járják énekekkel, zenével köszöntve az ünnepet, aprópénzt „koldulva" (akárcsak nálunk a kolindálók, regösök, betlehemezők). Tizenkét napig A görögök ugyancsak sokáig, tizenkét napig ünnepelnek, úgy, hogy ég a házi oltár gyertyája vagy a kandallótűz, végig ott a bőven terített asztal, hogy vendégszeretetre tekinthessen be a néphit szerint mindenhová ellátogató Krisztus és Szent Vasziliosz. December 25-én szinte egész nap szól az örömharang, egymást érik az istentiszteletek. Délben az ünnepi asztalra még ma is sok helyütt kerül tradicionális étel, a főtt disznófej, s ilyenkor vágják fel a specialitást, a krisztuskenyeret, a Hrisztopszomot, amit parázson, kalácstésztából sütnek, rituálészerűen, jelképekkel. Családi mulatságok A gyerekeknek nagy szerep jut a mexikóiak karácsonyában is: kilenc napig Jézus születésnapja előtt házról házra járnak, eljátsszák Szűz Mária és Szent József betlehemi zarándoklását, és pasodát, szállást kérnek. A Pasoda után Pinata, azaz játékos jutalmazás következik, a bekötött szemű kicsiknek egy bottal el kell találniuk egy színes, felfüggesztett papírdobozt, amiből déligyümölcs, cukor, csoki hull a jól célzók fejére. A mókát figyelő felnőttek közben forró puncsot iszogatnak, vigadnak. A katolikus mexikóiak december 24-én éjféli misével, csengettyűszóval, tűzijátékkal fogadják a kisded születését. Aztán pompásan terített asztalokhoz ülnek, ezek mellé szokás meghívni egyedülálló ismerősöket is. Ételspecialitásuk a tamales, egy kukoricapépből készült, mindenfélével töltött lepény, amit több napig sütnek, úgy, hogy a tésztamassza készítése közben énekelnek, táncolnak, mulatoznak. SZABÓ MAGDOLNA SZEGEDRŐL ELSZÁRMAZOTT AUSZTRALOK KARACSONYA Keblek közé zárt vaníliafagyi Harmincöt fok árnyékban, apró bikiniben és Mikulás-sapkában feszítő bombázók, medence partján csillagokkal, girlandokkal és üveggömbökkel feldíszített eukaliptuszok - így ünnepli már közel tíz éve a Szegedről Sydney kertvárosába költözött Bálint József a karácsonyt. Mulatt felesége és két lánya, valamint fotós szakmája miatt tucatnyi modell vesz részt a Christmas-partyn. Fehér karácsonyról álmodik szinte mjndenki kishazánkban. Néhány ezer kilométerrel távolabb, a kontinensnyi szigeten, Ausztráliában pedig lenge ruhába bújt emberek gyűlnek össze a fenyőfa körül. Persze, ha van egyáltalán fenyőfa. Ha nincs, megteszi a feldíszített cédrus vagy eukaliptusz is. Bálint József tizennégy éve döntött úgy, hogy a napfényes, de igen hideg Szegedet felcseréli Sydney-vel.'- Fotós a szakmám, így gondoltam, hogy a kenguruk földjén is kipróbálhatom magam - mesélte. Fortuna gyorsan kegyeibe fogadta a két bőrönddel Ausztráliába érkező szegedi fiatalembert. Összeismerkedett egy kinti férfimagazin tulajdonosával és két hónapra rá már az ő fotója került a címlapra. Az egyik modelljét, egy mulatt szépséget vett feleségül, aki két aranyos lánykával ajándékozta meg. Danielle és Yvett még sohasem járt Magyarországon, havat is csak a televízióban láttak - mondta az édesapa. Így a két 1 ár^eDu^^ c|(glftyytfcTi, mi is az a fehér AZ állományából törölve karácsony. Kertvárosi házuk hatalmas udvarán, a medence partján ünneplik Jézus születését. Tavaly egy eltévedt koala kicsit megrongálta a feldíszített eukaliptuszt. A pici maci csak vacsorázni akart a levelekből, s közben a fa alatt álló asztalon sorakozó pezsgőspoharakba potyogtatta az üveggömböket. Tanulva az esetből, idén a tisztáson terítenek. A család és a baráti kör fürdőruhára vetkőzve vesz részt már évek óta a karácsonyi bulin. - Szerencsére a feleségem nem féltékeny típus, így eltűri, hogy szépségek lepjék el kertünket - mondta nevetve Bálint József. A karácsonyi hangulatot a feldíszített fákon kívül más nem nagyon jelzi. Hacsak nem tekintjük annak az amerikai mintára felfújt cicikben pompázó hölgyek fejére húzott Mikulás-sapkát. Tavaly egy kis családi vita is lett ebből, mert József anyósa szerint túl sok volt a mell a kertben. - Apósomat viszont nem zavarta, persze csak akkor jegyezte meg ezt, mikor felesége a bóléval volt elfoglalva - mosolygott a szegedi ausztrál. A tavalyi buli szenzációja a fagyiverseny volt. Az olvasó téved, ha arra gondol, hogy az nyert, aki adott időn belül több gombócot tudott megenni. Csak hölgyek nevezhettek. A játék lényege pedig egyszerű: ki tud több vaníliagömböt felhalmozni keblei között. A győztesről elég annyit elárulni, hogy mellmérete közelít a 125 centiméterhez. Az idén még nem lehet tudni, mivel áll elő a házigazda. - Ezt sohasem tervezem meg előre. Mindig a társaság és a hangulat hozza - tette hozzá végül Bálint József. K.T.