Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

SZERDA, 2003. DECEMBER 24 • SPORT" 15 Szremkó Krisztina Berki András A jók között a legjobbak - 2003 büszkeségei A Délniagyarország és a Délvilág sportrovatának a munkatársai - akárcsak minden esztendőben - is­mét összedugták a fejüket, tanakodtak, vitatkoztak, voksoltak és megválasztották 2003 legjeit, s dön­tésük alapján az alábbiak találtattak - teljesítményük, kiemelkedő produkciójuk alapján - az év leg­jobb szegedi és Csongrád megyei sportolóinak. A végeredményről a díjkiosztó ünnepség apropóján már értesülhettek olvasóink, s a beszámolóban a győztesek villámnyilatkozatait is böngészhették, melyekben már a 2004-es esztendőre is előretekintettek. Most azonban - hagyományainkhoz hűen ­ismerkedjünk meg a legjobbakkal részletesebben, elevenítsük fel miért, milyen produkcióval érdemel­ték ki az elsőséget és az azért járó díszes serleget. Mielőtt belemerülnénk, a szurkolók és az olvasók jó­kívánságait tolmácsolva mondjuk: tiszta szívből köszönjük az idei felejthetetlen pillanatokat, a világ­raszóló eredményeket, s jövőre - ne feledjük, olimpia lesz Athénban, várhatóan szegedi, Csongrád megyei (fő)szereplőkkel - is hasonló sikereket kívánunk mindannyiuknak! Vagyis: legyen 2004 is a szegedi és a Csongrád megyei sport, a sportolók nagy ünnepe. Az „Év sportolói" a Délmagyarországnál: Az esztendő legjobb csapata: Pick Szeged (férfi kézilabda), legjobb férfi sportolója: Kanyó Dénes (Du­na-Tisza Muréna Búvárklub, uszonyos és búvárúszás), női sportolója: Janics Natasa (Démász-Szegedi VE, kajak), edzője: Gyémánt Imre (Duna-Tisza Muréna Búvárklub, uszonyos és búvárúszás), után­pótlás férfi sportolója: Vadkerti Attila (Pick Szeged, kézilabda), utánpótlás női sportolója: Szerencsi Il­dikó (Szegedi VSE, tájékozódási futás), mozgássérült sportolója: Béres Dezső (Napfény SE, boccia) életműdíjasa: Vass György (Démász-Szegedi VE). Az „Év sportolói" a Délvilágnál: Az esztendő legjobb csapata: Hungerit-Szentesi VK (női vízilabda), férfi sportolója: Berki András (Legrand-Szentesi VK, vízilabda), női sportolója: Szremkó Krisztina (Hungerit-Szentesi VK, vízilab­da), edzője: Albert Tibor (Dragon SE, kick-box), utánpótlás férfi sportolója: Erdős Viktor (Makói SVSE, sakk), utánpótlás női sportolója: Szabó Valéria (Liss-HNKC, kézilabda), életműdíjasa: Nagy György Sándor (Makó KC, férfi kézilabda). A Délmagyarország és a Délvilág különdíjasai: Sportnagykövet: Szabics Imre (VfB Stuttgart, labdarúgás), közönségdíjas: Lékó Péter (Lékó Sport­egyesület, sakk). Hungerit-Szentesi VK A Hungerit-Szentesi VK női vízi­labdacsapatának kapitánya némi túlzással gyakorlatilag akkor nyer a szavazásunkon, amikor csak akar. Akárcsak ebben az esztendőben, 2001 -ben is már rá esett a választásunk. Oldalakon át lehetne sorolni a világklasszis center eredményeit, ebből csak néhányat ragadunk ki. Kilenc évvel ezelőtt, 1994-ben vi­lágbajnoki aranyérmet szerzett a válogatottal, egy év múlva Euró­pa-bajnokságon lett a csapattal ezüstérmes. Még ugyanebben az évből egy Világkupa-bronzot is őriz a vitrinében. A következő nagy sikerre 2001-ig kellett vár­ni, amikor is a budapesti Eb-n új­ból aranyérmet akasztottak a nyakába, a fukuokai világbajnok­ságon pedig ezüstöt. A Kontavill-Szentesi VK férfi ví­zilabdacsapat kapitányának pá­lyafutása egyáltalán nem úgy in­dult, hogy egyszer majd a vízben kell elszenvednie az ellenfelek védőinek mázsás pofonjait. Ma­kói születésűként a kézilabda vi­lága vonzotta leginkább, azt ter­vezte, egyszer majd ő lép az olim­piai 4. helyezett, világbajnoki ezüstérmes Szabó László öröké­be. Nagy darab, erős gyerek lé­vén, „Sonkához" hasonlóan, ő is a beálló poszton kamatoztatta kivételes fizikai erejét. Csakhogy az élet, pontosabban egy térdsérülés közbe szólt, s máris mehetett a vízbe. Eleinte úszóként tempózgatott, mígnem az általános iskola elvégzését kö­vetően átment Szentesre pólóz­ni. Kádár Józsefnél jelentkezett, Minden idők egyik legnépesebb kick-box világbajnokságát ren­dezték a franciaországi Párizs­ban. Egy kis klub nagy sikerének számít, hogy a hódmezővásárhe­lyi Dragon SE sportolója, Körösi Andrea semi-contactban a +70 kg-os súlycsoportban a harma­dik helyen végzett. A versenyző edzője, Albert Tibor 1986 óta foglalkozik a harcművé­szetekkel, 1988-tól pedig a kick-box-szal. Abban, hogy Vásár­helyen meghonosodott a sportág, nagy szerepe volt neki, valamint eszmei és gyakorlati támogatójá­nak, az elhunyt szegedi kiválóság­nak, Fekete Péternek. Albert aktív Az idei szlovéniai Európa-baj­nokságra tehát címvédőként ér­kezett a magyar női vízilabda-vá­logatott. Természetesen a ki­hagyhatatlan Szremkó Krisztiná­val a soraiban. „Szuszi" újra csak meghálálta a bizalmat, a mieink egyik legjobbjának bizonyult a ljubljanai kontinensviadalon. Ez különösen azért dicséretes, mert Faragó Tamás szövetségi kapi­tány elsősorban nem centerként, hanem bekként vette számítás­ba. Azt a feladatot is magas szín­vonalon oldotta meg. A barcelonai világbajnokság már nem sikerült ennyire jól a válogatottnak. Nem jutottak a lányok a négy közé, a hollan­dok legyőzésével csak az ötödik helyet szerezték meg. Ez pedig azt jelentette, hogy az athéni olimpián való indulásért febru­árban kvalifikációs tornán kell részt venni. Három évvel ez­előtt nem sikerült a kijutás Sydney-be, a kudarc nagyon megviselte Krisztinát, abba akarta hagyni a pólót. Szeren­csére később jobb belátásra tért, s hogy milyen jól tette, azt az azóta elért eredményei fé­nyesen igazolják. Az éremkol­lekcióból az olimpiai medál még hiányzik. A vitrinben már most megvan a helye... és a kiváló szakember rögtön lát­ta, ez a jól megtermett, erős srác centerként még sokra viheti. Nem tévedett a tréner, Berki im­már kisebb megszakításokkal 20 éve tagja a Szentesnek. A szüne­tek azt jelentik, hogy András hé­be-hóba belekóstolt a profik éle­tébe is. Játszott az olasz Anció­ban, a szlovák Slovan Bratislavá­ban, de megfordult a svájci első osztályban is. De ezek csak amo­lyan kirándulás félének számí­tottak, hiszen mindig visszatért szeretett anyaegyesületébe. Ter­mészetesen a sikerek sem kerül­ték el. Tizennégy évvel ezelőtt nyert Komjádi-kupát, az után­pótlás-válogatottal részt vett az Észak-Koreában rendezett Ifjúsá­gi Barátság Versenyen. A Szentes felnőttel a '90/9l-es OB I-ben a második helyen végzett, a '94/95-ös évadból pedig őriz egy Magyar Kupa bronzérmet. Mostanában nem megy ilyen jól a Kurca-parti alakulatnak, de erről legkevésbé Berki András te­het. Az elnyűhetetlen, lassan 35 éves center akárcsak fiatalabb korában, még manapság is tart­hatatlan, a gólok mellett kiállítá­sok kiharcolásával segíti csapa­tát. A Kontavill fiataljai minden esetben számíthatnak rá, tudják, az öreg nem hagyja cserben őket. versenyzőként a magyar bajnok­ságokon full- és light-contact sza­bályrendszerben több ezüstérmet szerzett, emellett pedig az osztrák nyílt bajnokságon is volt első. A Dragon SE 1995-ben alakult, amelynek Albert az egyesületi el­nöke és vezetőedzője. Húsz fővel indultak, majd akadt olyan esz­tendő, amikor kétszáz fölött volt a taglétszám. Ez most visszaesett közel hatvanra, a tréner szerint a Dragon SE-re így illik a kis klub elnevezés. Ennek szellemében a sportolók egy bő baráti társasá­got, Albert és tanítványa, Körösi pedig a magánéletben egy csalá­dot alkotnak. Körösi a vb-bronzéremmel az egyesület történetében a legna­gyobb és legmagasabb szintű sike­rét érte el Párizsban. Ráadásul ­bár már számos nemzetközi ese­ményen részt vett, ez a legfonto­sabb, egyben legjelentősebb egyé­ni eredménye is. Hódmezővásár­helyen tehát a tékvandó után a Dragon SE, ez az apró klub, vala­mint Albert Tibor és stábja bebi­zonyította, hogy lelkesedéssel, sok munkával igenis lehet nagy­szerű eredményeket elérni. Már hagyomány, hogy így, évvége felé, amikor szavazunk az eszten­dő legjobbjairól, a szentesi női pó­lócsapat mindig eséllyel pályázik. Akárcsak a múltban már annyi­szor, ebben az esztendőben sem volt ez másként. Túlságosan so­kat nem kellett törnünk a fejün­ket, hogy melyik gárdára voksol­junk. A Hungerit-Szentesi VK ki­emelkedett a vetélytársai közül. A Kurca-parti hölgykoszorú a 2002/2003-as pontvadászatot a gyakorlatilag verhetetlen Duna­újvárosi Főiskola és a BVSG mö­gött a harmadik helyen zárta. A sorrend a Magyar Kupában is ha­sonlóan alakult. A szentesiek a A Délvilág idei életműdíjasa, Nagy György Sándor ezer szállal kötődik a kézilabdához. A makói sportvezető középiskolás tanul­mányai során ismerkedett meg a játék alapjaival, a tanintézmény válogatottjában mindig szere­pelt. A kézilabdától sohasem szakadt el, de igazán szorosan mintegy tíz esztendeje „láncoló­dott" hozzá. 1992-ben Paku László, Szabó „Sonka" László ­az NB I/B-s gárda jelenlegi edző­je, egykori válogatott beállós - és Puskás János életre keltették a tetszhalott állapotban lévő kézi­labdát Makón. Az első klubelnök Varga Sándor lett, aki kisvártatva lemondott, s őt követte 1993-ban Nagy György Sándor. nemzetközi porondon is letették a névjegyüket, az első alkalom­mal kiírt LEN-kupában az előke­lő negyedik helyen végeztek. A középszakaszban tartó mos­tani bajnokságban mindenképpen előre lépést vár a csapattól a tulaj­donos. Ezt maximálisan figyelem­be véve, a Pengő László vezetőedző által irányított együttes az évad végén szeretne a dobogó második fokára felkapaszkodni. Bő fél évvel ezelőtt a BVSC volt a nagy vetély­társ, most viszont már a jelentő­sen megerősödött Vasas. Ami azt illeti, a Hungerit sem gyengült, a meglévő értékek mellé Tóth And­rea, HőnigÁgnes, Ádám Zsuzsa és ¡¡Ilii Sok emlékezetes meccset, nagy csatát vívott Makó KC, amely fel­került az NB I/B-be, majd vissza­csúszott az NB II-be, de rövide­sen ismét feltűnt a második vo­nalban, ahol most már harmadik éve szerepel megszakítás nélkül. Kovács Georgina leigazolása is jó húzásnak bizonyult. Az alapsza­kaszban két vetélytárson, a Duna­újvárosi Főiskolán és a Vasason kí­vül, minden ellenfelet magabizto­san győztek le Szremkó Krisztina­ék. Az együttesért szorítók méltán reménykedhetnek a gárda további fejlődésében, javulásában, .erre ugyanis garancia a saját nevelésű fiatalok egyre acélosabb teljesít­ménye. A nyári, Hollandiában rendezett ifjúsági Európa-bajnok­ságon ezüstérmet szerzett magyar válogatottban ugyanis Szabó Xé­nia, Döme Nóra és Huszka Zsu­zsa is a Hungerit-Szentesi VK-t képviselte. Szó volt már a nagy csatákról: a legemlékezetesebb minden bi­zonnyal a Fotex ellen vívott Ma­gyar Kupa-nyolcaddöntő, az új­szegedi sportcsarnokban telt ház előtt vívott fantasztikus hangulatú derbi. Az elnök nem­csak ezen a meccsen, de klubja szinte valamennyi találkozóján jelen volt és igyekezett megte­remteni, szélesíteni a sportág anyagi alapjait. Az utánpótlásra is egyre nagyobb gondot fordíta­nak és nagyszerű a kapcsolatuk a Pick Szeged (kölcsönbe és vég­legesen is kaptak játékosokat a Tisza-parti klubtól) együttesé­vel. Ezt a munkát végzi tíz éve ­és valószínűleg még sokáig ­Nagy György Sándor. Szabó Valéria Szabó Valéria másfél évvel ez­előtt került Hódmezővásárhely­re, a Liss-HNKC NB l-es női ké­zilabdacsapatához. A közönség hamar a szívébe zárta a lelkes, sokoldalú, képzett fiatal tehetsé­get, akire edzői mindig is mint „Jolly Jokerre" tekintettek, szá­mítottak - szélső létére más posztokon is bevethető és azo­kon is jó teljesítményre képes. Tehetségére hamar felfigyeltek a szakemberek, volt serdülő, ifjú­sági - és Macedónia után már ezt is múlt időben írhatjuk - junior válogatott. Remélhetőleg magára öltheti a felnőtt címeres mezt is. Apropó, válogatott! Tavaly Hel­sinkiben korosztálya Európa-baj­nokságán, idén pedig Macedóniá­ban a világbajnokságon szerzett ezüstérmet. Az előbbi eseményen Kocsis Ágnes, az utóbbin Jenőfi Katalin volt a másik vásárhelyi, viszont Szabó Vali mindkét gárdá­nak meghatározó embere volt. Kovács László szövetségi edző a macedóniai teljesítmények alap­ján a válogatott legjobb három já­tékosa (Bulath Anita és Herr Or­solya mellett) közé sorolta. Ezzel el is érkeztünk a jelenhez. Ősszel a Liss-HNKC-nek is az egyik erőssége volt, a szezon első felében elért sikerekből alaposan kivette a részét. Csongrád megye idei utánpótlás női sportolójának nem kívánhatunk mást, mint­hogy váljon valóra minden terve, álma, vagyis: nemzetközi szerep­lés, eredményes játék és a főisko­la sikeres elvégzése. Erdős Viktor A makói sakkzseni. Erdős Viktor, a Makói SVSE OB l-es sakkcsapa­tának első számú játékosa. A fia­tal, még mindig csak 16 éves ver­senyző évek óta remek sikereket ér el. Idén is hasonló produkció­val rukkolt elő. A magyar ifjúsági válogatottal aranyérmet szerzett az Európa-bajnokságon, míg a MSVSE-vel kiharcolta a feljutást, a legmagasabb osztályba kerülést. A fiatal sakkozó döntő érdemeket szerzett a sikerből, hiszen a fel­nőttek ellen is több döntő fontos­ságú mérkőzést megnyert. A Maros-parti alakulat eddig várakozáson felül szerepel a leg­jobbak között, jelenleg a közép­mezőnyben foglal helyet. Erdős Viktor szorgalmával, és hatal­mas kitartásával folyamatosan fejlődik. Nem is lehet más a pél­daképe, mint a szegedi sakkfeno­mén, Lékó Péter. Egyszer ő is sze­retne olyan sikereket elérni, mint a Tisza-parti versenyző. Idén nem is kellett sokáig azon töprengeni ki, hogy ki kapja meg a Délvilág legjobb férfi ifjúsági sportolójának a díját. Egyöntetű volt a szavazás. Erdős Viktor dup­lázott, 2001-ben már egyszer el­hódította a díszes serleget, most 2003-ban is ő lett a győztes. Albert Tibor Életműdíjas: Nagy György Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents