Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-18 / 294. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. DECEMBER 18. • AKTUÁLIS" 3 Az AKA szerint a díjkorrekcióval csak az inflációt követik Matrica helyett áremelés Egyre drágább mulatság az autósoknak a sztrádát választani. Fotó: Kamok Csaba Folytatás az 1. oldalról Most inflációkövető áremelést vezet be az AKA, öt és fél százalékkal lesz drágább a díj. Garai Valéria hangsúlyozta: ez a döntés független az AKA Rt. és a kormány tárgyalásaitól. Lapunk november 13-án közölte: a kormányszóvivő bejelentette, hogy a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetője felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a koncessziós jogokat gyakorló társasággal, akár a kivásárlásról is. Tárgyalnak emellett arról is, hogyan vonhatnák bc az alföldi sztrádát is az egységes matricás rendszerbe. December 5-én este juttatta el az AKA Rt. ajánlatát a gazdasági tárcához. A minisztérium azt várta a cégtől, hogy megmondja, mennyiért válna meg a konceszsziós jogtól és az autópályától, illetve hogyan tudná bevezetni a matricás rendszert. A matrica használata miatti kieső bevételt az állam megtérítené a konceszsziós társaságnak. A számítások szerint ez évi 8-10 milliárd forintot jelent. Az AKA és a minisztérium tárgyalásai azonban a kiszivárgott információk szerint nehezen haladnak. Úgy tudni, hogy a cég követelései nem elfogadhatóak a minisztérium számára. Olyan feltételezés is napvilágot látott, miszerint a hosszadalmas egyezkedés oka, hogy a minisztérium az AKA-val építtetné meg a hiányzó szakaszt. M. B. I. Öltönyhiány KATKO KRISZTINA Az elitlisták korát éljük, hiszen a különféle szempontok szerint összeállított hazai rangsorokból szinte havonta megjelenik egy-egy- kz persze nem feltétlenül negatívum, hiszen egyrészt jelzi a társadalom fogadókészségét a jó minőségű rangsorok iránt, másrészt mutatja, kishitűségünk ellenére tehetséges kis ország a miénk, sok és sokféle értékes emberrel. A 100 legfontosabb magyar között szép számmal szerepelnek szegediek is, ami persze büszkeséggel tölt el minket, hiszen országosan ismert és elismert tudósok, sportolók, művészek, sőt politikusok is öregbítik a Tisza-parti város hírnevét. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyül, amikor a legbefolyásosabb magyarokról készült rangsorban keresgélünk, ott ugyanis nem találunk helyi „nagyágyút". Tudjuk, Szeged, a megye, a régió nem tartozik az erős gazdaságú térségek közé, s mondjuk ki, gyenge potenciálunk okán nem váltunk tényezővé. Azt csak remélni lehet, hogy egyszer talán a legsikeresebb, legbefolyásosabb magyarok között néhány szegedi gyárost, nagyvállalati menedzsert, bankárt, nagyvállalkozót találunk majd. Gazdasági súlytalanságunk egyébként összefügg azzal, hogy befolyással bíró, profi lobbistából, öltönyös csodatévőből hiány van a térségben, s nincsenek nevek a listán sem. Sokszor halljuk. Szeged számára a kultúra, a tudás jelenthet kitörési pontot. Ám tény, hogy a helyi tudósok, művészek, sportolók sokkal könnyebb helyzetben lennének, ha erősebb, a fejlődés motorját jelentő iparral, talán több és kiszámíthatóbb helyi mecenatúrával, szponzorral, üzleti partnerrel a hátuk mögött törhetnének hazai és nemzetközi babérokra. Most, itt, magukra utalva, önerőből is szép eredményeket érnek el, így jó, hogy észben, tudásban, kiművelt emberfőben, istenadta tehetségben szerencsére nincs hiány. A lista bővüljön csak évről évre. kerüljön rá több szegedi, megyei orvos, pedagógus, kutató, egyetemista, művész, politikus és tartással bíró civil, ám ha azokból nagyon-nagyon sikerszagú, magabiztos és a csodatévő öltönyös figurából nem sétálgat több a városban, az rosszabbat jelent annál, minthogy bezár néhány úriszabó-műhely. Megyeiek a magyar elitlistákon Nem tartanak fegyvert a megyei honatyák Ha kell, meg tudják védeni magukat Nem tartanak önvédelmi fegyvert, és vadászni sem járnak a megye országgyűlési képviselői. Mint mondják, nincs szükségük pisztolyra ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat. A fegyvertartás hatalmas felelősség, az engedélyek kiadásának feltételei pedig állandó vitaforrást jelentenek. A törvény jelenleg is változóban van. A megye országgyűlési képviselői közül néhányat arról kérdeztük, vajon van-e önvédelmi fegyverük, s hogyan látják ezt a meglehetősen sok vihart kavaró kérdést. Céllövöldében próbálkozott állítólag nem is rosszul - a fegyverek használatával Martonosi György makói honatya, aki két évig volt katona, így a honvédségnél is akadt alkalma lőni. Az országgyűlési képviselőnek saját pisztolya, puskája azonban sosem volt, s nem is tartja fontosnak, hogy legyen. Úgy véli, amíg a szó fegyverével kell harcolni, mindenképpen meg tudja magát védeni, s reméli, másfajta veszélyes helyzetekbe nem kerül. Nincs önvédelmi fegyvere, nem is volt, és valószínűleg nem is lesz Lázár fánosnak, Vásárhely és térsége országgyűlési képviselőjének. Mint mondta, eszébe Többek között a deszki mellkasi betegségek szakkórházának rekonstrukciója is szerepel a megyei önkormányzat jövő évre szóló költségvetési koncepciójában. A koncepcióról szóló, hetedik számú előterjesztést ma délelőtt, közmeghallgatás keretében tárgyalja a megyei közgyűlés, amelynek ülése kilenc órakor kezdődik a megyeházán. A határozati javaslat többek között leszögezi: a koncepció alapján, s sem jutott, hogy pisztolyt vásároljon, hiszen úgy érzi, e nélkül is meg tudja magát védeni. Hozzátette: gyermekkorábban ugyan közelebbi kapcsolatba került egy légpuskával, de csak kipróbálta azt, s a vadászat nem ragadta meg. A két keze az önvédelmi fegyvere Vincze László csongrádi honatyának. A képviselő elmondta, kétszer volt katona, épp elég lőgyakorlaton vett részt ahhoz, hogy ne akarjon ismét puskákkal foglalkozni. Vincze egyébként legfeljebb gázspray-t vásárolna saját biztonsága érdekében, s azt gondolja, az embernek úgy kell élnie, hogy ne egy pisztolyon múljon az élete. Persze, ha valaki olyan helyzetbe kerül, mint például a móri bankrablás áldozatai, úgyis mindegy, van-e fegyvere. Távol állnak a fegyverek Farkas Sándortól, Szentes és környéke országgyűlési képviselőjétől. A honatya elmesélte: ugyan katonaként a honvédségnél használt fegyvert, de nem szereti ezeket az eszközöket. Légpuskával sem lőtt soha, mert egyszerűen semmiféle vonzalmat nem érez a vadászat iránt. Bár valamikor vívott, és a kard is egyfajta fegyver, mégis egészen más. SZÖGI ANDREA majd a számok ismeretében az elnök úgy egyensúlyozza a jövő évi költségvetést, hogy ne kelljen fölvenni működési hitelt. Ma hallgatja meg a megyei közgyűlés a megyei és a regionális területfejlesztési tanács tevékenységéről szóló tájékoztatót is. Az előterjesztés összeveti a három megyét, többek között az elkészült pályázatok, a pályázó települések száma, az aktivitás alapján. E megközelítésekben Csongrád megye gyakran gyengébb osztályzatot kap Bács-Kiskunnál. Rendhagyó vállalkozásba fogott egy gazdasági havilap, amikor újabb listát állított öszsze a legfontosabb magyarokról. A hazai társadalom és közélet szereplőit felvonultató rangsorban szép számmal szerepelnek szegediek is. A rendszerváltás óta nagy utat tett meg az ország, s a Haszon című gazdasági-üzleti havilap elsőként vállalkozott azok felsorolására, akik ez idő alatt saját kereteik, hivatásuk és lehetőségeik szerint a legtöbbet tettek, így tényleg fontosakká váltak Magyarországon. A lista szerkesztői arra voltak kíváncsiak, kik azok, akik a legnagyobb hatással vannak az országban és a társadalomban végbemenő folyamatokra. A másfél hónapos munkával összehozott névsorból ismert személyiségekből - fakupcsek Januártól szinte mindenért többet fizetünk, aminek oka a szokásos, inflációval megemelt árakon túl az, hogy egy sor terméknél az áfakulcs 12-ről 15 százalékra módosul. Legutoljára augusztus l-jétől léptettek életbe egyszerre több szolgáltatásnál, terméknél áremeléseket: akkor átlagosan 9 százalékkal drágult az áram, emiatt azóta egy körülbelül havi 3 ezer forintos áramdíjat fizető család mintegy 300 forinttal fizet többet. A lakosságnak kilowattóránként 2 forinttal kerül többe a villamos energia, mint korábban. A mintegy 9 százalékos áremelés a 8,4 százalékkal emelkedő nappali és a 12 százalékkal növekvő éjszakai áram drágulásának átlaga. Am áramdíjügyben ezzel még nincs vége a „pechszériának", 2004. január l-jétől ugyanis 12-ről 25 százalékra emelik a villamos energia áfáját, azért, hogy illeszkedhessünk az uniós rendszerhez. Jövőre tehát havonta 600 forinttal emelkedGabriella műsorvezető, Kálmán Zsuzsa producer, Kupa Mihály politikus, Simon András műsorvezető, Stipsicz Károly, a Haszon lapalapítója és Wencheim István, a Pécsi Sörfőzde vezérigazgatója - álló zsűri választott. Mehlhoffer Tamás, a lap főszerkesztője szerint a listakészítés, a rangsorok közlése nyugaton érdekes és elfogadott műfajnak számít, nálunk azonban még vegyes ennek a fogadtatása. Talán ezért is volt fontos - hangsúlyozta -, hogy a 100 legfontosabb magyarról készült összeállítás ne a pénzről szóljon. - Természetesen a gazdasági befolyás alakítója, de csak az egyik alakítója a társadalmi trendeknek, így mi más szempontok szerint is osztályoztuk azokat, akik hatással vannak mindennapjainkra, akire egyéni teljesítményük alapján érdemes odafigyelni. A szernek a kiadások az áramdíj miatt egy átlagos családban. A magasabb áramszámla természetesen nem hagyja érintetlenül az élelmiszerek, egyéb termékek és szolgáltatások árát sem. Áremeléseket okoz majd az új évtől az is, hogy a közlekedési tarifák áfája 12-ről 15 százalékra emelkedik. A drágulás dzsungelében némi vigasz a szegedi összvonalas bérletek árának 10 százalékos csökkenése, igaz, megszűnnek az eddigi külön villakesztőség e gondolat jegyében négy részre bontotta a rangsort: a legfontosabb magyarok listájára, a jövő 25 reménységére, a 25 legbefolyásosabb honfitársunk felsorolására, s a 25 legfontosabb, hazánkban dolgozó külföldi szerepeltetésére. A listán számos magyar művész, színész, filmrendező, zeneszerző, író, tudós, kutató, politikus, közéleti szereplő, divattervező, gazdasági szakember szerepel, s szép számmal akadnak a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanáremberek, kisvállalkozók, civilek is. Az összeállítás politikailag is kiegyensúlyozott, így Medgyessy Péter miniszterelnök és Orbán Viktor volt kormányfő ugyancsak együtt említtetnek a legfontosabbak között. Mint ahogy a jövő reménységei között is található jobboldali (Rogán Antal és Szijmos-, illetve buszbérletek. A kormány 2004-től bevezette a telekáfát, amely az építkezéseket drágíthatja meg, ráadásul a legmagasabb, a 25 százalékos kulccsal. Valamennyi biztosító az inflációnak megfelelően úgy a casco, mint a kötelező biztosítások díját megemeli. Januártól átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a lakossági gázár, de a „tömbös" rendszernek köszönhetően az 1500 köbméternél kevesebbet használók csak 3,4 százalékkal jártó Péter) és baloldali [Gál J. Zoltán), valamint liberális (Gusztos Péter) politikus. Érdekes a legbefolyásosabb 25-ök csapata is, akik között zömmel politikusok, bankárok és gazdasági irányítók szerepelnek, ám kissé elszomorító, hogy olyan, aki karrierjében is Szegedhez kötődik, egy sincs a listán. • A Haszon című hetilap által öszszeállított 100 legfontosabb magyar listáján szerepel Gregor József operaénekes, Solymosi Frigyes akadémikus, Lékó Péter sakknagymester és Szabics Imre futballista. Büszkeségeink sora azonban nem ér véget, a lap az ország 25 reménysége közé sorolja Botka László szegedi polgármestert, Újhelyi István országgyűlési képviselőt és Risztov Éva úszót is. O. K. K. fizetnek majd többet. A földgáz áfája különben kedvezményes, 15 százalék marad, akárcsak a széné és a tűzifáé. A jó hírek közé tartozik, hogy a távfűtésért Szegeden egyelőre nem kérnek többet. Januártól 5 százakkal többet kell fizetni a gyógyszerekért csak az áfa miatt (ezzel együtt átlagosan 8 százalékkal drágulnak a szerekj és a tankönyvekért is. Megdrágul az eddig 12 százalékkal (a jövőben 15-tel] áfázó élelmiszer, kenyér, tejtermék, tea, cukor, ecet, hús ára. Vagyis egy mostani 130-140 forintos kenyér az áfaemelés, valamint az energia, a liszt drágulása miatt 160-200 forint is lehet januártól, míg az eddig 750-760 forintba kerülő sertéshús kilójáért 770-800 forintot fizetünk. Január J-jétől megdrágulnak a kulturális termékek és a napilapok köztük a Délmagyarország és a Délvilág - is, az áfakulcs 25, a napilapok esetében 15 százalékra való felemelése miatt. FEKETE KLÁRA A jövő évi koncepciót tárgyalja a megyei közgyűlés Deszki felújítási terv Az áfa és az infláció együtt emeli az árakat Januártól drágább lesz az élet • ÁFAKULCSOK VÁLTOZÁSA Termék, szolgáltatás 12 15 földgáz, szén, tűzifa, élelmiszerek, közlekedés, napilapok 12 25 villamosáram, kulturális termékek 25 5 könyv DM-graflka