Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-17 / 293. szám

SZERDA, 2003. DECEMBER 17. • AKTUÁLIS" 5 Önkormányzati intézmény működtetné az épületet Üresen marad az Alkotóház Lapunk információi szerint leveszik a szegedi közgyűlés december 19-i ülésének napirendjéről az Árboc utcai Alkotóház ügyét, mert a leromlott állapotú épületet most még senkinek sem akarják odaadni. Majd januárban. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a szegedi önkormányzat november közepén felszólította a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületet (DANE), hogy három napon belül hagyja el a város tulajdonában álló Alkotóházat, mivel annak állagát veszélyeztetve látja az elzárt víz és villany miatt. Az egyesület kiköltözött, és a december elején megtartott közgyűlésén kimondta megszűnését. A DANE az elmúlt években közel tízmillió forintos adósságot halmozott fel. Kozma József várospolitikai alpolgármester többször kijelentette: a város nem tud oly módon segítséget nyújtani a civil szervezetnek, hogy átvállalja közüzemi tartozásait. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az önkormányzat számára rendkívül fontos a népművészet. Értesüléseink szerint az üresen maradt Alkotóház további hasznosításával kapcsolatosan három elképzelés látott napvilágot. Szó volt arról, hogy a népművészeti tevékenységet vagy az önkormányzati fenntartású Százszorszép Gyermekházon, vagy a szintén városi működtetésű Szegedi Ifjúsági Házon keresztül folytatná tovább az önkormányzat. A harmadik variáció szerint egy autentikus szegedi civil szervezet, a Napsugaras Népművészeti Egyesület működtethetné tovább az Alkotóházat. Ez utóbbi kézenfekvő lenne ugyan, de sokak véleménye szerint - a DANE annyira lerombolta a civil szervezetekkel kapcsolatos imázst, hogy - bár több támogatójuk is akad az önkormányzatnál - kevés esélye van annak, hogy a Napsugaras kapja meg az ingatlant. Ugyanakkor az mellettük szólhat, hogy a szakemberek szerint az épületre legkevesebb 9-10 millió forintot kellene költeni ahhoz, hogy biztonságos legyen. Márpedig az önkormányzatnak jelen gazdasági helyzetében minden forintra szüksége van. Információink szerint azért veszik le napirendről az Árboc utcai Alkotóház ügyét, mert a szakemberek megállapították: olyan áz épület állaga, hogy azt felelősséggel most még senkinek sem lehet odaadni. Úgy tudjuk, hogy a statikusok továbbvizsgálódnak a székházban. Lapunk úgy értesült, hogy a városvezetés egy önkormányzati fenntartású közművelődési intézményre szeretné bízni a házat. A Százszorszép vagy az ifjúsági ház bevonná a munkába a civil szervezeteket, köztük a Napsugaras egyesületet is. Döntés a januári közgyűlésen várható. sz. c. sz. Átadták az övezetet Szegeden tegnap átadták a Vértói út és az Ipoly sor sarkán lévő újonnan kialakított lakó pihenő övezetet. A közlekedési rend megváltoztatását a lakók kérték, mivel a forgalom annyira megnövekedett a szűk utcán, hogy a környékbeliek szinte már a garázsból sem tudtak kiállni. A jövőben a rendőrök gyakrabban ellenőrzik majd a megváltozott forgalmi rend betartását. A 700 ezer forintos beruházást a városrész önkormányzati képviselője, Ménesi Imre saját alapjából finanszírozta. Több mint 400 millió a szegedi városi alapokban Tizenegy célra tartanak Folytatás az 1. oldalról A városi alapokban elkülönített pénzeket pályázat útján osztják szét. A sporttámogatásokról a polgármester egyetértésével a közgyűlés ifjúsági és sportbizottsága dönt. Az alap adatait böngészve kiderül, hogy a Pick Szeged férfi kézilabdacsapata, a Démász-Szeged Vízisport Egyesület, a Szeged Beton VE pólósai, az FC Szeged labdarúgói, a Szedeák férfi kosárlabdacsapata és a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapata kapta idén a legtöbb támogatást. Az egyházi alap közel negyvenmillió forintos felhasználásáról a szegedi egyházak képviselőiből álló testület és a közgyűlés kulturábs bizottsága javaslata alapján Botka László dönt. Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy az egyházak ebből az alapból kaptak pénzt egyebek mellett új szentély kialakítására, orgona-, illetve tetőfelújításra. A legtöbb pénzt a Szegedi Zsidó Hitközség kapta padsorok felújítására és díszkivilágításra. Az idegenforgalmi alapból a Tourinform Iroda jutott a legtöbb pénzhez, amit különböző kiállításokon és rendez• A SZEGEDI VÁROSI ALAPOK FELOSZTÁSA Megnevezés Eredeti előirányzat összege Módosított előirányzat összege Kötelezettség-vállalás összege 2003.09.30-ig kiutalt összeg Polgármesteri alap 70 000 78 810 54 509 43 716 Sportalap 260 000 224 930 210 102 174 711 Idegenforgalmi alap 30 000 18 900 5 870 5 870 Egyházi alap 40 000 36 000 35 300 26 275 Környzetvédelmi alap 1 000 1 903 1 393 723 Szociális alap 5 000 3 390 1 998 931 Idősügyi alap 5 000 5 000 2 895 2 140 Fogyatékosűgyi alap 5 000 4 135 3 388 1 686 Oktatási alap 5 000 2 150 957 911 Ifjúsági alap 5 000 5 000 2 449 2 249 Kulturális alap 9 580 6 315 6 234 6 134 Összesen 435 580 386 533 325 095 265 347 Megl$&0$: Őssmítd kimutatás a? alapok M$. harmadik negyedévi masznátesárói A? adatok ezer forintban érteodffk Morris Polgármesteri Hivatal. ÜM^graßka vényeken való részvétebe fordított. Az idegenforgalmi támogatásokról egyébként az idegenforgalmi tanácsadó testület javaslata és a kulturális bizottság véleménye alapján a polgármester határoz. A szociális, fogyatékos- és idősügyi alap felosztásáról az egészségügyi és szociális bizottság dönt. Utóbbiak esetében a bizottság figyelembe veszi az önkormányzat fogyatékos, illetve idősügyi tanácsának javaslatait is. A három alapból senkinek sem adtak kiugróan magas támogatást - 20 és 400 ezer forint közötti összeget juttattak különböző programokra és eszközökre. Az oktatási alap felhasználásáról természetszerűleg az oktatási, az ifjúságiról az ifjúsági, a kulturálisról a kulturális, a környezetvédelmiről pedig a környezetvédelmi bizottság határoz. Kiugróan magas támogatási összegek itt sem szerepelnek. A néphagyományok ápolásától kezdve a családi görkoris vetélkedőn át az iskolabuszok beszerzéséig 30-400 ezer forinttal támogatta az önkormányzat a nyertes pályázókat. SZABÓ C. SZILÁRD Hetvenötször drágább az M5-ÖS autópálya Folytatás az 1. oldalról Ma abban reménykedhetünk, 2004-ben elkezdődik a sztráda építése, s mint az a lobbiszervezet céljai között szerepel, állami beruházásként, valamint bevonják az országos matricás rendszerbe. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, az alapítvány „ötletgazdája" hozzátette, az egy főre jutó GDP-t tekintve az ötödik helyről a kilencedikre csúsztunk. Számításai szerint a megye 12 milliárd forintot veszít egy év alatt amiatt, hogy nehéz megközehteni - elmaradt befektetésekben, nyereségkiesésben. Az alapítvány kimutatásai szerint az országos éves, egy főre jutó átlag GDP-ben 1 millió 288 ezer forint, Csongrád megyében csak 913 ezer. A fejlesztési ütem és az átlagbérek emelkedése 1995 óta évről évre lassul. Míg a többi autópályán egy kilométer megtételéért 40 fillért, az M5-ösön 32 forintot kell fizetni, ez 75-szörös szorzó. A tegnapi „intézményes csatlakozási napon" Szeged önkormányzatának képviseletét hiányolták a résztvevők. F. K. Ahét éve bujkáló szegedi férfit kiadatási őrizetbe helyezték Elfogták Sebőköt Folytatás az 1. oldalról A Csongrád Megyei Bíróság később szabadlábra helyezte a vádlottat, aki ezután nyomtalanul eltűnt. A rendőrség később megállapította, hogy Sebők Ferenc Izraelbe menekült, és azóta is ott tartózkodik. A férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de az mostanáig nem vezetett eredményre. A Sebők-ügy október 26-án szerepelt az MTV A szólás szabadsága című műsorában is. Az egyik áldozat apja, Fábián József a műsorvezetővel, Friderikusz Sándorral beszélgetve azzal vádolta a magyar igazságszolgáltatást, hogy semmit nem tesznek meg fia támadójának hazahozatala érdekében. A szólás szabadsága nagy botrányt kavart, több vizsgálat is indult az ügyben. Sebők Ferenc november elején telefonált szerkesztőségünkbe, és elmondta: vitatja a rendőrség és az ügyészség eljárását, egyúttal bűncselekményekkel vádolta meg az ügy sértettjeit. Ezt internetes honlapunkon, a www.del magyar.hu-n részletesen kifejtette. Gyakran elhúzódik az építési engedélykiadása Nincs nyoma korrupciónak Folytatás az 1. oldalról Hogy súlyos gondról van szó, arról az is árulkodik: a 300 tagot tömörítő Csongrád Megyei Építészkamara a következő év első hónapjaiban kamarai biztosi szolgálatot hoz létre, olajozottabbá téve ezzel az önkormányzat, a szakma és a megrendelő közötti viszonyt. Hogy mitől nyúlnak ezekek az ügyek úgy, mint a rétestészta? Okolható a hivatal és hibákat vétenek a kérelmezők is. Az építményekkel szemben támasztott sokféle követelmény teljesítését jogszabály írja elő, az építészeti-műszaki terv tervezőjének például nyilatkoznia kell arról, hogy a tervet a szakhatóságokkal, - mint például az ANTSZ, vagy a tűzoltóság- egyeztette. Ez gyakorta lemarad, de ha mégis megtörtént, akkor is fennáll annak a lehetősége, hogy a szakhatóságok mégsem járulnak hozzá a tervezett épület felhúzásához, vagy olyan feltételeket szabnak, amelyek az egész terv átalakítását követelik. Ez olyan időveszteség, ami előrevetíti, hatvan nap alatt lehetetlen végigvinni. Gyakori, hogy az önkormányzat nem dobja vissza az ügyet az ügyfélnek, hanem hiánypótlási felhívásokat ad ki, hosszú határidővel. Az ügyfél, aki jogosan várná el, hogy az önkormányzat teljesítse törvényi kötelezettségeit, az időhúzásból finoman szólva annyit érzékel, hogy a hatóságok nem állnak hivatásuk magaslatán. Azért tény, hogy a kivitelezők sem angyalok: Szegeden is bevett szokás, hogy építési engedély híján is megkezdődik az alapok ásása, az építkezés, mondván, majd kérünk rá fennmaradási engedélyt, csakhogy az már egy másik ügy, másik határidővel. Az is jellemző, hogy nem az eredeti tervek szerint épült fel a sok hibalehetőséget tartogató lakópark vagy nagyobb társasház, így utólag adják be a tervmódosításokat, amelyek csak hátráltatják az egyébként is tömeges építési engedélykérelmek ügyintézését. Herédi Edit Szeged város aljegyzője a fentiekre reagálva megjegyzi, ők sem ilyen helyzetről álmodtak. A rendelet szerint ugyan 60 napon belül ki kell adni az építési engedélyeket, ám az eljárás sikere, s főként a határidő betartása sok tényezőtől függ. Tavaly építésről, bontásról, egyéb, ezekkel kapcsolatos ügyről több, mint húszezer iratot iktattak, ebből 2820 határozat szüA beköltözés képes feledtetni a hercehurcát. Fotó: Schmidt Andrea letett. A munka sok, erre a 35 fős apparátus szűk, s figyelembe kell venni, hogy maga az eljárás sem egyszerű. Időbe kerül a szakhatósági hozzájárulások beszerzése, az ügyfél iratainak hiánypótlása, az adott épület körüli szomszédok „előkerítése", így ha valaki csak egy-két hetet csúszik, már veszélyben van a hatvannapos határidő. Arra a kérdésre, hogy lehet-e egy kis csúszópénzzel gyorsítani az ügyeket, s van-e tudomása ilyen esetről, Herédi Edit úgy válaszol: - Hangsúlyozom, hogy egyetlen kollégámról sem tudom elképzelni, hogy korrupt volna, ám elvileg lehetséges hogy egy 3-400 ügyet intéző munkatárs mondjuk előrevesz néhány aktát. Ezt azonban nagyon nehéz bizonyítani, azt pedig, hogy ezért pénzt kapna, különösen nehéz. Információink szerint Szeged város jegyzője és polgármestere épp tegnap döntött arról: a városvezetés áttekinti a hivatal szervezetét, módszeresen, irodáról irodára haladva. E vizsgálódásnak az a célja, hogy az ügymenetet hatékonyabbá, az ügyintézést gyorsabbá és eredményesebbé, remélhetően minden szereplő számára fájdalommentesebbé tegyék, akár szervezet-átalakítással, akár létszámbővítéssel, de mindenképpen úgy, hogy megelőzhetők legyenek a cikkben említett problémák. O.K.K. Mi valóban a rászorultaknak akarunk segíteni Szőllősi Béla: csökken az építkezési kedv A Fidesz szerint Szegeden már csak kifutó önkormányzati beruházások vannak. - Annak ellenére, hogy a lakosság mellett az állam és a gazdasági szervezetek is jelentősen kiköltekeztek, a kormány mégiscsak a lakossági túlköltekezést fogja vissza - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Szőllősi Béla, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőhelyettese. Szőllősi szerint a kormánynak nincs lakáspolitikája, amit szerinte az is bizonyít, hogy ebben az évben jelentősen csökkent az építési kedv. - Szegeden csak kifutó önkormányzati beruházások vannak - tette hozzá a frakcióvezető-helyettes. Az ellenzéki politikus közölte: a kormány választás elé állította az önkormányzatokat és Botka László polgármestert is, aki végül a használt önkormányzati bérlakások felújítása mellett döntött. - Ezzel a döntéssel kétségessé váltak az új beruházások, a Cserzy Mihály utcára tervezett 50 lakásos bérlakásépítés lehet, hogy el sem indul. Közben a kormány jelentősen csökkentette a belváros rehabilitációjára szánt támogatást is: jelenleg a szerkezet- és a homlokzatfelújításra áldozna a kabinet - jegyezte meg Szőllősi. A frakcióvezető elmondta azt is, könnyen lehet, hogy a kormány a bérlakásépítésben is beveti a „csodafegyvernek" tartott PPP-t, azaz a magántőkéből való. sulna meg a bérlakásépítés. G. SZ. L. Rászorulók kapják Solymos László, a polgármesteri hivatal kabinetfőnöke cáfolta Szőllősi Béla kijelentéseit, egyúttal megjegyezte: sajnálja, hogy a Fidesz politikusai láthatóan a kudarcban érdekeltek. - Nagyon sajnáljuk, hogy a Fidesz folyamatosan kudarcokat emleget, és nem Szeged fejlődésének örül. Szőllősi Béla állításával ellentétben tény: a város ötven bérlakás megvásárlására kapott 350 millió forint támogatást, közben a kisszínház mellett már megkezdődött 28 bérlakás építése, és információim szerint napokon belül bejelenthetjük, hogy a Belügyminisztérium támogatásával ötvenlakásos bérház épül a Cserzy Mihály utcában. Ez egy év alatt 128 új bérlakás - reagált a Fidesz önkormányzati képviselőjének kijelentéseire Solymos László, a polgármesteri hivatal kabinetfőnöke. Solymos László hangsúlyozta: az előző ciklus gyakorlatával szemben, amikor is az akkori városvezetők a nagy értékű belvárosi lakások iránt mutattak érdeklődést, Szeged jelenlegi irányítói olcsón, és valóban a rászorultaknak akarnak segíteni lakásgondjaik megoldásában.