Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-16 / 292. szám

Kedd, 2003. december 16. A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA INFORMÁCIÓS OLDALA 7 Védjegy a kamarától A kamarai tagok igényeinek eleget téve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége /í íiY m döntött a Kiváló Minőségű Szolgáltatás MKIK Tanúsító védjegy bevezetéséről. Ennek jegyében kidolgozták a tanúsító védjegy dokumentációját (szabályzat, jelentkezési lap, követelmények), elsőként az ingatlangazdálkodás és az informatika területén. A Tanúsító védjegyet pályázati formában lehet elnyerni. Információ és dokumentáció letölthető a www.pbkik. hu/tanusitovedjegy weboldalról, vagy a kamarában kérhető. Ötmilliós a hitelkeret Alig több mint egyesztendős a Széchenyi-hitelkártyaprogram. A korábbi, nem minden esetben kedvező tapasztalatokat felhasználva, júliustól megújult a konstrukció. Az ügyfelek jelzései, kérései, felvetései alapján olyan változtatásokat hajtottak végre a programon, amelyek könynyebbé, jobbá, hasznosabbá teszik a Széchenyi-kártyát a vállalkozók számára. A legfontosabb változás, hogy a hitelkeret felső határa 5 millió forintra nőtt. Információk első kézből A kamara közel száz rendezvényt szervezett ebben az évben. A szervezők arra törekszenek, hogy ezek a programok aktuálisak, magas színvonalúak legyenek, lehetőség szerint a vállalkozások által határidőre elvégzendő feladatokhoz, s természetesen az európai uniós csatlakozáshoz kötődjenek. Legutóbb a visegrádi országok szakértőinek közreműködésével szerveztek nemzetközi közlekedési konferenciát Szegeden. Itt a kedvezménykártya A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hamarosan indítja Kamarai Kedvezmény Rendszerét (KKR), melynek célja, hogy a CSMKIK tagjai a mindennapi üzleti életben alkalmazható szolgáltatásokat, termékeket kedvezményesen vásárolhassák meg. A kártyát a kamara ügyfélszolgálatán lehet kérni. Az első időszak 2004. március 31-éig tart, addig a kártya ingyenesen igényelhető. Ezt követően az érvényessége minden év április l-jétől következő év március 31-éig tart. A kártya mellé az igénylők tájékoztató kiadványt kapnak a kedvezményadókról és kedvezményekről. Kedvezményadó bármely vállalkozás lehet, amely szándéknyilatkozat aláírásával csatlakozik a rendszerhez. A kedvezményadók adatai és a kedvezmények leírása folyamatosan elérhető a www. csmkik.hu, valamint a http: //kamara.intelligensregio.hu oldalon a KKR-logo alatt, illetve félévente nyomtatásban is megjelenik. Bővebb információ: a 62-486-987/131 vagy a 181-es melléken. Heti elektronikus hírlevél A kamara brüsszeli forrásokból információs központot hozott létre. Az Európai Információs Központ (EIC) segítségével évek óta szervezi európai uniós felkészítő rendezvényeit. Vagy negyven különféle kamarai kiadvány és folyamatosan bővülő házi könyvtár is segíti a vállalkozók felkészülését. Több ezren használják már a központ ingyenes elektronikus hírlevelét, melyet e-mailen kapnak meg heti rendszerességgel az érdeklődők. A hírlevél főbb témakörei: tájékoztatás a kamara és az EIC aktuális rendezvényeiről, tanfolyamairól, uniós hírek, pályázati lehetőségek, hasznos internetcímek, üzleti partnerközvetítés, könyvajánló. Hírlevél igénylése: tel.: 62/486-987/143, e-mail: szekeres.ildiko@csmkik.hu Az oldal a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült. Szerkesztette: Őrfi Ferenc SZERI ISTVÁN: AZ UNIÓS CSATLAKOZASSAL FELERTEKELODIK A TERSEG SZEREPE Eljön az igazság pillanata Már csak néhány hónap van hátra az ország európai uniós csatlakozásáig. Nő az izgalom a vállalkozók körében is vannak, akiket felkészülten, vannak, akiket készületlenül ér a változás. A schengeni határok kitolódása miatt felértékelődhet Csongrád megye szerepe. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke se nem optimista, se nem pesszimista, realista. - Elnök úr, hogyan állnak a felkészüléssel a Csongrád megyei vállalkozói? - Ellentmondásos a kép. Míg a vállalkozások jelentős része évek óta tudatosan készül a csatlakozásra, mások főleg a kis- és mikrovállalkozások közül egyáltalán nem, vagy csak alig fordítottak energiát az uniós ismeretek, technikák elsajátítására, esélyeik, lehetőségeik feltérképezésére. Pedig 2004. május elsején mindenki számára eljön az igazság pillanata. Amelyik vállalkozás felkészült, képes alkalmazkodni a változásokhoz, be tud kapcsolódni a kooperációs rendszerekbe, beszállítói programokba, az megmarad, aki erre képtelen, bajba kerülhet. - Mit tudott tenni a kamara azért, hogy a csatlakozással járó kihívások ne érjék váratlanul a vállalkozókat? - A kamara évek óta hívja, várja a vállalkozókat felkészítő rendezvényeire. Most szeptemberben például a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium országjáró európai uniós felkészítő roadshow-jára, melyet a megye hét kistérségében szerveztünk meg. Az EU házhoz jön címmel meghirdetett fórumokon az előadók rendre olyan- speciális tudnivalókról, elvárásokról beszéltek, amelyek az adott térség jellemző ágazatait, szakmacsoportjait a leginkább érintik. Az Szeri István egyhetes rendezvénysorozaton mintegy ezer vállalkozás képviseltette magát. - Az európai uniós csatlakozás milyen esélyeket, lehetőségeket kínál Csongrád megye számára? - Földrajzi elhelyezkedésünk predesztinálja ezt a térséget arra, hogy az európai uniós csatlakozással felértékelődjék a szerepe. Tényleg Európa kapujában, közlekedési csomópontjában vagyunk, ott, ahol hamarosan a schengeni határok húzódnak. Reményeim szerint itt rövid időn belül logisztikai központok működnek, virágzik a szállítmányozás, a raktározás, a kereskedelem, a vám- és pénzügyi forgalom, vagyis határszolgáltatások rendszere. Már most komoly érdeklődés mutatkozik raktárak, irodák iránt. Ebben a térségben rendkívüli szerep vár a biotechnológiára épülő élelmiszeriparra is. Tavaszszal alakult meg a kutatási-fejlesztési programokat összefogó Szeged-Biopolisz Élettudományi konzorcium, amire máris olyan innovációs cég alakult, mely összekapcsolja a tudományt a gazdasággal. Az innovációs iparban az informatikának is komoly dimenziói vannak Szegeden. - Az utóbbi időben a kamarában is megnőtt a vendégforgalom, nagykövetek, gazdasági diplomaták adják egymásnak a kilincset. Jellemzően miket kérdeznek? - Mindenekelőtt az infrastruktúra fejlettsége érdekli őket. Ha az M5-ös átok nem ülne rajtunk, semmivel nem lennénk rosszabb helyzetben, mint más térségek. Visszatérő téma a munkaerő minősége, szerkezete, alkalmazkodóképessége a változásokhoz. Vendégeink rendre igen élénken érdeklődnek a befektetést, beruházást ösztönző állami, s még inkább önkormányzati politika iránt. - A befektetési lehetőségeken, a közvetlenül pénzre váltható értékeken túl más nem érdekli a külföldieket? - Dehogynem. Rendkívüli módon érdekli vendégeinket, hogy milyen itt az élet minősége, milyen a települések feelingje. A szolgáltatások színvonalától kezdve az egészségügyi ellátáson át a kulturális és szórakoztató programokig mindenre kíváncsiak. Rendre megkérdezik, miképpen viszonyulnak az itt élő emberek az idegenekhez, a külföldiekhez. Befogadó emberek vagyunk - mondjuk mindig büszkén -, amire a határmentiség és az egyetem régóta megtanított bennünket. Nem szívesen mondom, de mindig szóba hozzák a politikai kultúra színvonalát, a döntéshozó személyek, testületek demokratikus képességét, s a korrupciós jelenségeket is. E tekintetben nem túl jó Magyarország híre a világban. Ezen mi nem nagyon tudunk változtatni, de azt mindig gyorsan elmondjuk, hogy Csongrád megyében sokkal magasabb a politikai kultúra színvonala az országos átlagnál. Ő.F. A SZAKKEPZESBEN KÖZELÍTENI KELL A GAZDASAG IGÉNYÉIHEZ Egy életen át kell játszani A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) tevékenységének egyik legfontosabb vonulata a szakképzéshez kötődik. Zoltán Péter oktatási igazgató minőségről, eladható munkaerőről, új típusú tantervekről, életen át való tanulásról beszél. Zoltán Péter kritikus ember, elmondja, nem ismerik eléggé a piac igényeit, viszont már látják, milyen az eladható munkaerő: nem túl szerencsés angol fordítással minőség-, környezetvédelem- és munkavédelem-tudatos. Ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az illető mindig úgy és olyan színvonalon végzi a munkáját, ahogy azt elvárják tőle - akkor is, ha nincs ott a főnöke. Alapvető ma már a számítógép ismerete, kezelése, különféle programok használata, s persze állandó nyitottság az új ismeretek befogadására. Aztán a nyelvtudás - a piac azt a munkaerőt keresi, amelyik képes egy vagy két nyelven kommunikálni. És mindezzel párosul az élethosszig való tanulás képessége. Ez a kultúra Csongrád megyében még hiányzik, noha a komolyabb befektetők éppen az ilyet keresik - jegyezte meg a kamara oktatási igazgatója. Zoltán Péter szerint a szakképzés folyamatában alapvető változásokat kell elérni, hogy a friss munkaerő már a piacnak megfelelő tudással, képesséZoltán Péter gekkel és nagyon jó hozzáállással rendelkezzen. A problémák már ott kezdődnek, hogy korszerűtlenek a tanmenetek; hibás az elméleti és a gyakorlati képzés aránya, az utóbbi rovására; míg az egyik szakmából túlképzés van, a másikban állandósul a hiány. Alig van információ a képzés hatékonyságáról - az elhelyezkedési arányok továbbra sincsenek befolyással az iskolák támogatására. Az oktatási igazgató problémának látja azt is, hogy túl sok gazdája van a szakképzésnek, így könnyen elvész a felelősség. A kamara több csatornán is megpróbálja a gazdaság igényeinek megfelelően befolyásolni a szakképzést: állami jogosítvánnyal szervezi a tanulószerződéseket, ellenőrzi a gyakorlati képzőhelyeket, s szakértőket delegál a vizsgabizottságokba. Új feladatként az oktatási minisztérium 16 szakmában a kamarát bízza meg a szintvizsgák megszervezésével. És folyamatosan pályáznak, hogy az európai uniós követelményeket, módszereket be tudják hozni a szakképzésbe. Rájöttünk arra, nem érdemes várni az országos nagy megoldásokra, nekünk itt, helyben kell megtennünk, amit csak lehet fogalmazott az új elvekről Zoltán Péter. A kamara a munkaügyi tanáccsal és a munkaügyi központtal közösen indított egy programot, amelyben a piaci igényeknek megfelelő tantervvel kívánják ellátni az egyes szakmákat, iskolákat. A pékekkel és a húsfeldolgozókkal kezdik. A kamara oktatási tevékenységének másik jelentős ága a felnőttképzés. A CSMKIK az elmúlt hónapokban 18 új képzési programot hirdetett meg. Mesternek hívják őket A kamara szervezésében hét szakmából harmincegyen tettek sikeres mestervizsgát ebben az esztendőben Az avatóünnepséget követően egy autóvillamossági szerelő, három autószerelő, öt asztalos, hat cukrász, öt nőiruha-készítő, hat kozmetikus valamint öt szobafestő-mázoló és tapétázó viselheti szakmája legmagasabb „rendfokozatát", a mester címet. Déli szél A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar - Szerb és Montenegrói Tagozatának szervezési feladatait a Csongrád megyeiek látják el. A tagozat főbb célja a két ország közötti kereskedelmi forgalom élénkítése, termelési típusú kooperációk létrejöttének segítése és a magyar vállalkozások ösztönzése a szerbia-montenegrói privatizációban való részvételre. Klubélet A tagság és az érdeklődő vállalkozások speciális igényeinek kielégítésére, a szakemberek összefogására, szakmai fejlődésük segítésére a kamara továbbra is hat klubot működtet. Ezek jellemzően európai uniós, informatikai és logisztikai, számviteli, kommunikációs és reklám-, marketing* és humánkérdésekkel foglalkoznak. Békéltető testület Kevesen ismerik, hogy a fogyasztói érdekvédelem jogorvoslatának új rendszerében független békéltető testület működik a kamara mellett. Feladata, hogy elősegítse, megkísérelje a felek közötti megegyezést. A megyei testülethez a legnagyobb arányban építkezéssel, tatarozással, lakásszereléssel valamint használt gépkocsik javításával és biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifogások érkeztek. Évente 20-30 bejelentés érkezik az Arany Jánosné dr. Dobler Katalin vezette testülethez.