Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-15 / 291. szám

PÉNTEK, 2003. DECEMBER 19. •AKTUÁLIS« 5 Egy csángó falunak gyűjtenek köteteket a Dóm téren Sok jó könyv kis helyen is elfér Másfél hét alatt mintegy kétezerötszáz könyvet gyűjtöt­tek össze önkéntesek a szegedi Dóm téren. A köteteket jövő év elején egy csángó falu, Gyimes­bükk plébániájára szállítják. - Nyáron jártam kint Gyimes­bükkön, ahová visszavágyok. Nem szeretnék üres kézzel men­ni, ezért amikor kiderült, hogy mire lenne szükségük, úgy dön­töttem, gyűjtésbe kezdek - me­sélte Kismaréi Attila, a szegedi Dóm téri könyvgyűjtés koordi­nátora. Tavaly egyébként Mázán Katalin szervezett könyvgyűjtést egy kárpátaljai település számára a Dóm téren megrendezett kará­csonyi ünnepi hetek idején. A rendezvény főszervezője, Mocse­lini Rudolf, az Ördögszekér Bt. ügyvezetője felajánlott egy sátrat Kismaréi Attilának. A rókusi plébánia könyvgyűjté­sének célja - mondta Kismaréi -, hogy a csángó faluban, Gyimes­bükkön könyvtárat hozzanak lét­re. Az akció során a köteteket át­válogatják, sorszámmal látják el, leltárba veszik. Kezdetben a leg­nehezebb feladat az ügyelet meg­szervezése volt. - Nagyon sokan segítettek nekünk. Többek kö­zött Csató József, a Grand Café munkatársa, a Kiss Ferenc Erdé­szeti szakközépiskola, a Kőrösy és a Tömörkény gimnázium ta­nulói - tette hozzá a koordinátor. A Dóm téren tíz nap alatt 2 ezer 500 kötetet gyűjtöttek ösz­sze. Mesélték, volt olyan nyugdí­jas néni, aki retiküljéből vette elő a könyvet, de olyan is akadt a vi­lágirodalom remekeiből hozott el százhúsz kötetet. A szervezők mégis legjobban a szép számban 2003 GYERTYA A DÓM TÉREN Az idei karácsonyi ünnepi hetek és kézművesvásár zárá­saként egy, a nyitó ünnepség­hez hasonló látványos, ugyanakkor meghitt ese­ményt szeretne szervezni Mocselini Rudolf. Elmondta, hogy december 23-án délután 5 órára 2003 embert vár a Dóm térre, ahol a jelenlévők gyertyát gyújtanak majd, mi­közben a Lassus Énekegyüt­tes karácsonyi dalokat éne­kel. Ha az időjárás engedi, akkor a gyertyákat a Dóm tér lépcsőin helyezik majd el a résztvevők. összegyúlt mese- és más gyer­mekkönyveknek örülnek. - Örömteli, hogy a könyvek harmada ilyen. Megvan többek között a Gyűrűk Ura és a Kis herceg is. Ha egy ottani kisgye­rek bemegy majd a plébániára, bármilyen könyvet megtalál majd - magyarázta Kismaréi At­tila. Előfordul persze, hogy olyan könyveket is hoznak, amelyek nem csupán művészi­leg, de tartalmilag is elavultak. Ilyen volt a Lenin és a Sztálin életéről szóló kötet, vagy az öt­éves tervről szóló írás. Am mint a koordinátor elmondta, nincs joguk szelektálni, hiszen ez is a múltunk része, s lehet, hogy va­laki éppen erre kíváncsi. A könyveket egyébként a hóhely­zettől függően jövő év elején szállítják el Gyimesbükkre. A. T. J. Géczi az aszályról A térség aktuális mezőgazdasági kérdéseiről esett szó azon a tájé­koztatón, melyet tegnap tartott Géczi József Alajos MSZP-s or­szággyűlési képviselő. A tájékoz­tatón szó esett a gazdáknak szóló támogatási program 50 milliárd forintról 250 milliárd forintra való kiszélesítéséről, valamint arról, hogy növelni kell a pályázati akti­vitást. Az aszállyal kapcsolatos aktuális kárenyhítési kérdések mellett a képviselő elmondta, jö­vőre nem szabad előfordulnia an­nak, ami a gazdákkal az idén tör­tént, így szorgalmazzák egy olyan alap létrehozását, melyből nem­csak a kárenyhítést, de a száraz­ságtűrő növénykultúrák telepíté­sét is támogatni lehet. Utcanévváltozások Szegeden Vaszy tér és Bronz sor MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi közgyűlés határozata értelmében több utca, illetve tér új nevet kapott. Tápén a Fenyves és a Csobánka utca folytatása, valamint a Horgony és a Mada­rász utca által határolt terület a Tanító tér nevet kapta. Baktóban az Algyői út folytatásában lévő, a tervezett M43-as út, valamint a belterületi határ közötti szakaszt is Algyői útnak nevezték el. Új­petőfitelepen a korábbi Bronz ut­cát Bronz sorra változtatták. Baktóban, az 56. utcából Akácos utca lett, a Belvárosban pedig a Wesselényi utca, illetve a Belvá­rosi mozi és a színház közötti te­ret Vaszy Viktorról nevezték el. Franciahögyön a Körtöltés utcát a Gömör utcával összekötő, a Sík Sándor utcával párhuzamos köz­területből lett a Bartucz Lajos ut­ca. A Gömöri utcáról nyíló és a Sík Sándor utcához közelebb eső, L-alakú rész a Gelei József utca nevet kapta. Botka László polgármester szombaton hivatalá­ban fogadta Szeged díszpolgárait. A találkozón el­hangzott: jövőre 662 millió forintos támogatást ad a város a szabadtéri játékok lebonyolításához. A kötetlen beszélgetésen hat díszpolgár vett részt: Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök, Mé­száros Rezsó professzor, a szegedi egyetem prorek­tora, Gregor József operaénekes, Kass fános grafi­kusművész, Boda Domokos orvosprofesszor és Pé­ter László irodalomtörténész. Ilia Mihály, Kopasz Márta, Kovács Gábor, Kristó Gyula, Simon László és Solymosi Frigyes betegség, illetve egyéb elfoglalt­ság miatt nem volt jelen. A beszélgetés előtt Botka László Szeged Szabad Királyi Város Szabadságos Levelét adományozta a díszpolgároknak. A polgármester évértékelésében hangsúlyozta: legnagyobb eredménynek a városfej­lesztési alapok megteremtését tartja. Mint mond­ta, ebben a kérdésben konszenzusra jutott a város. A polgármester kitért az egészségügy és az oktatási intézmények fejlesztésére, kiemelte a városrészi alapok létrehozásának fontosságát. Tájékoztatta a díszpolgárokat a megkezdett csatornázási munká­latokról, de szóba került az M5-ös autópálya és a repülőtér fejlesztésére vonatkozó elképzelés is. A jövő évi tervekről szólva Botka kiemelte: az uniós csatlakozás mellett Szegednek legalább olyan fon­tos lesz a nagy árvíz 125. évfordulójának megün­neplése is. - Az évforduló kapcsán meghívjuk az akkor segítő fővárosokat, s a szabadtéri játékok be­mutatói is az évforduló köré rendeződnek majd. Éppen ezért minden eddiginél nagyobb, 662 millió forintos támogatást adunk a játékok lebonyolításá­hoz. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Díszpolgárokkal értékelték az évet Szeged díszpolgárai Botka Lászlónál. Fotó: Schmidt Andrea Felemás szombati munkanap Évtizedek óta fölújításra vár a Szent Mihály utca 9. alatti szecessziós épület Műemléksors, pusztulás December huszonnegyedikét egyelőre nem sikerült munka­szüneti nappá tenni, így ahhoz, hogy pihenhessünk karácsony előtt, előre kellett dolgoznunk. Szombaton mindenütt munka folyt, csak más-más értelmezés szerint. - Mindegy, mikorra esnek a sza­bad- és munkaszüneti napok, mert az ünnepek előtt sohasem pihenünk - mondja egy szegedi belvárosi butik tulajdonosa, aki a szezonra tekintettel maga is a pult mögé áll. Véleménye szerint a hivatalokban dolgozó emberek tekinthetők „normálisnak", hi­szen ők tudják követni és érvé­nyesíteni a csűrt és csavart mun­ka- és pihenőnaprendet, s a ke­reskedők, vendéglátósok tőlük tudják, hogy éppen „dolgos, lö­työgős, pénteki, szombati, vagy pihenős nap" következik. Sokan nem is követik, hogy mikor és milyen napokért cserébe kell dol­gozni. Ennek az az oka, hogy a szakszervezetek kérésére, a kor­mány javaslatára az országgyűlés az aktuális naptár szerint dönti el, hogy az adott évben mikor le­het és kell otthon maradni vagy munkába indulni. A döntést a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium formázza rende­letté. A termelő cégek számára a sza­bad-pihenő-munkanap variációk rosszul jönnek ki - véli Rácz E Zsolt, a szegedi Szeplast Kft. ügy­vezetője. - Aki öt napig fizikai munkát végez, az a hatodikra el­fárad, az utána következő hosz­szabb, jó hangulatban, családban A Szeplasztnál nem örülnek a munka- és pihenőnapok összekavarásának. Fotó: Schmidt Andrea eltöltött pihenés, vagy hosszabb szabadság után pedig testben-lé­lekben egyaránt nehéz visszata­lálni a hétköznapokhoz. A mun­kaszervezés humán problémái mellett feladat a kapacitás, a gé­pek, az üzem „átállítgatása" is. A termelőknél, úgy tűnik, osztják e véleményt, bár a módszerek elté­rőek: volt, ahol gőzerővel folyt a munka, volt, ahol szabadságként lehetett kivenni e felemás napot, s akadt, ahol csak tisztogatás, ta­karítás zajlott. A Pick Rt.-nél szombaton a vágás pihent, a hús­készítményesek azonban teljes munkaidőben gyártották a szil­veszteri virslit. A Sole Rt. szegedi tejüzemében az „ajándékba ka­pott" szombatot egyebek mellett karbantartásra, műszaki ellenőr­zésre, rendszertisztításra is fordí­tották. A szolgáltató cégeknél megszo­kott a folyamatos működés, ám az ügyfélszolgálatok szombati, mégis teljes munkanap szerinti nyitva tartása ritka. A hivatalok sem egységesen oldották meg a dolgos hétvége problémáját: akadt, ahol a pénteki munka­rend szerint délig, vagy délután két óráig kellett dolgozni, s olyan is volt, ahol egész napos foglala­tosságot írt elő a főnök. Az iskolákban nem volt taní­tás, ám az ovik, bölcsődék kény­telenek voltak fogadni a cseme­téket, sok szülőnek ugyanis dol­goznia kellett szombaton. A sze­gedi Hajnóczi utcai óvodában is érezhető volt a felemás szombat: a munkába induló szülők ugyan­is behozták csemetéiket, de az így összegyűlt ovisok elfértek volna egy nagyobb vesszőkosár­ban. Egyébként aki a 2004-es naptá­rat nézegeti, nem fog örülni, jö­vőre ugyanis nagy, munkaszüne­ti nappal járó ünnepeink java­részt hétvégékre esnek. Ezt csak úgy lehet pozitívan értékelni, ha azt mondogatjuk: sebaj, így leg­alább nem kavarodik meg a ma­gyarországi munkarend. O.K.K. A lépcsőházba csavargók piszkolnak, az ereszt eltömí­tő madártetemek miatt a la­kásokba folyik a víz, a pad­lást kábítószerezők törték föl a szegedi Szent Mihály utca 9. alatt. A műemlék szecesz­sziós épület teljes fölújításra vár - ezért nem költenek rá. Ördögi körhöz hasonlít a mű­emléki védettségű, szecessziós stílusban épített szegedi Szent Mihály utca 9. számú ház ügye. A megmaradt lakók em­lékezete szerint harminc-negy­ven éve nem végeztek komo­lyabb fölújítást a házon. Ma­gyarázat: a folyamatosan pusz­tuló, városi tulajdonú bérházat fölvették a nagyobb fölújításra váró épületek listájára - addig pedig már nem akartak költsé­gesebb munkába kezdeni. A valaha szebb napokat látott, nagypolgári lakásokat magá­ban rejtő ház viszont sohasem került a fölújítási lista élmező­nyébe: mindig volt sürgősebb feladat. így aztán a romlásában is gyönyörű épület lassan, de folyamatosan tovább pusztul. A korabeli, művészi igénnyel tervezett, öblös csatornát évtize­de szűkebbre cserélték; a lakók állítják, hogy nagyobb zápor, vagy hóolvadás idején a víz be­csorog a függőfolyosóra, amely­nek betonlapjait szétfeszíti a jég. Valamennyi fölső lakás ázik, mert a fölső párkányon magaso­dó, díszes attika fal mögött húzó­dó, s a padláson is átvezetett csa­tornát elhullott galambok tete­mei tömítik el. A szellőzőnyílás­ról elveszett a drótháló, így a ma­darak befészkelnek, ürülékük vastagon borítja a gerendákat. A lépcsőházat viszont emberek piszkítják: a faragott kapun hiá­ba cserélnek zárat, néhány na­pon belül föltörik, s a csavargók a lépcsőfordulóban könnyítenek magukon. A padlásra kábítósze­rezők vették be magukat, akik miatt a rendőrséget is kihívták már. A bajok sora még hosszú. A ti­zenhárom lakásból hat már üres, a még kitartó bérlők viszont bíz­A romlásában is gyönyörű épület. nak abban, hogy sokéves vesződ­ségük a ház megmentésére nem lesz hiábavaló, s előbb-utóbb csak helyreállítják az épületet, amelyet a közelmúltban nyilvá­nítottak műemlékké. Soós Ferenc, a Szegedi Ingat­lankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. kezelési igazgatója megérti a lakók panaszát, de - mint mond­ta - a legszükségesebb javításo­kon kívül nem sokat tehetnek a teljes helyreállításig, amelynek becsült költsége közel 400 millió forint. A ház födémcserére szo­rul, s az önkormányzatnál össze­Fotó: Miskolczi Róbert állított fölújítási lista szerint erre 2005-ben kerülhet sor. Németh István, az IKV Rt. el­nök-vezérigazgatója emlékezte­tett rá, hogy a jelenlegi önkor­mányzat üresen vette át a lakás­alap kasszáját, amelyben öt éve még több mint egymilliárd forint volt. Nincs miből megkezdeni a rekonstrukciót - ezért a város in­gatlanok eladására kényszerül, ezen felül pályázatokon igyek­szik pénzt szerezni a Szent Mi­hály utca 9. és hasonló sorsot szenvedő társai megmentésére. NYILAS PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents