Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-15 / 291. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. DECEMBER 18. • AKTUÁLIS" 3 CSONGI JSTELEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MÓRAHALi MAKÓ A megye hét kistérsége közül a megyeszékhely körzete a legfejlettebb Az átlag fölött csak Szeged Az ország 150 kistérsége közül a 7 Csongrád megyei fejlettsége egy kivétellel - átlag alattinak mondható. Gazdasági szempontból egyedül a szegedi kistérség fejlettebb az országos átlagnál. Az infrastrukturális mutatók alapján kialakult hazai rangsorban a kisteleki és a mórahalmi kistérség a sereghajtók közé tartozik. A gazdaság fejlettségét mérő mutatók közül a hét megyebeli kistérség közül a szegedi az országos átlagnál jobb képet mutat, hiszen itt az ezredfordulón ezer emberre 103 működő vállalkozás (az országos átlag: 80) és 329 ezer 68 forint személyi jövedelemadó (az országos átlag 308 ezer 575 forint) jutott. Ellenben a kisteleki, a makói és a mórahalmi kistérség pozíciója a leggyengébb - olvasható a területi Információs Füzetek ötödik számában. Például ezer lakosra Mórahalmon 48, Makón 52, míg Kisteleken 55 működő vállalkozás jutott. A működő vállalkozások számának 1995-től figyelt alakulása alapján az országos átlagához képest Szeged és Szentes környékén több cég maradt talpon. A lehetséges beruházókat a helyi gazdaság erejénél is jobban érdekelheti az infrastruktúra állapota. A befektető az országos átlagnál jobb helyzetet talál a közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya alapján a szegedi és a makói kistérségben. A háztartások gázellátottsága - a helyi szénhidrogénkincsre alapozva - sokkal jobb, mint hazánk más megyéiben. E szempontból is kiugróan jó Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád és Makó állapota, ahol a lakások közel 100, , illetve 76, 73 és 71 százalékába jutott el a földgáz. Az infrastrukturális ellátottság összetett szempontja alapján kialakított orszáCSONGRÁD MEGYE KISTÉRSÉGÉI OM-gratika gos rangsorban a kisteleki és a mórahalmi kistérségnél csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei encsi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baktalórántházai kistérségvan rosszabb helyzetben. Az idegenforgalmi vonzerőre is alapoznak a Dél-Alföld e részének jövőjét szépnek álmodók. Ugyanakkor a kereskedelmi szálláshely-ellátottságot kifejező mutató, a lakásság számra vetített vendégéjszakák száma alapján tény: az itteni idegenforgalmi látványosságok és rendezvények vonzereje messze elmarad az élen járó Budapesttől. A szegedi kistérség 1307 vendégéjszakája az 1725-ös országos, vagy az 54 913-as budapesti számhoz képest nagyon kevés, pedjg a fejlettséget mérő mutatók zömében az átlagosnál kedvezőbb értékkel rendelkezik. Ennél a kereskedelmi boltokkal való megyei ellátottság kiegyenk'tettebb képet mutat, ugyanakkor a nálunk elsőnek számító szegedi és az utolsó mórahalmi kistérség között 50 százalékos a különbség. Nem mindegy egy adott településről hogyan közelíthető meg a kistérségi központ, illetve a megyeszékhely. Ezen úgynevezett elérési mutató alapján valamennyi kistérségünk jobb eredményt mutat az országos átlagnál, aminek oka a megye fekvéséből adódó térszerkezet és az urbanizáltság magas foka. Ú. I. Az elnök: a vásárhelyi polgármester és honatya, Lázár János Új önkormányzati érdekképviselet alakult A hét végén Budapesten megalakult Önkormányzati Képviselők Nemzedéki Tanácsa (Önként egyesület) Lázár Jánost, Vásárhely polgármesterét és országgyűlési képviselőjét választotta elnökévé. Az új országos civil szervezet az önkormányzatok érdekképviseletét tekinti fő feladatának. MUNKATÁRSUNKTÓL Az önkormányzatok finanszírozásában reformokra van szükség, mivel a jelenlegi elosztási rendszerben aránytalanul nagy feladatokhoz aránytalanul kevés pénz jut - jelentette ki Lázár János. Az Önként egyesület elnöke szerint az önkormányzatok jelenleg csak hitelfelvétellel, tulajdonuk eladásával tudják fedezni működési és fejlesztési költségeiket. Az Önkormányzati Képviselők Nemzedéki Tanácsa a 40 évesnél fiatalabb képviselőket, bizottsági tagokat, polgármestereket összefogva kívánja képviselni az önkormányzatok és a települések lakosságának érdekeit. A településeken kisebb a jelentőssége a pártpolitikának, ezért az egyesületet szakmai alapon működik, nyitott a hasonló szervezetek felé, létrehozza saját megyei egységeit. A 450 alapító taggal létrejött érdekképviseleti szervezet kiindulópontja: ma Magyarországon a 3200 önkormányzat jelenti a legnagyobb ellátórendszert. De ennek működéséhez a költségvetés egyre kevesebb forrást biztosít. A pénzhiány - az Állami Számvevőszék adatai szerint - jelenleg 1200 település működésében okoz zavarokat. Sok önkormányzat már eladta legértékesebb ingatlanjait. E tendencia az önkormányzatok tömegének csődjével fenyeget - figyelmeztetett az Önként egyesület elnöke. Ezért az új egyesület célja az önkormányzatok finanszírozásának reformja, a nemzedéki alapú önkormányzati érdekképviselet, és a szakmai segítségnyújtás az önkormányzati munka minden szintjén. Kupa Mihály továbbra is a Centrum Párt képviselője marad Pászti a választmányi elnök Pászti Ágnest választották meg a hét végén a Centrum Párt országos választmánya elnökének. A legfőbb döntéshozói testület tagja lett még két szegedi, Kiss József Géza és Pintér Ferenc. MUNKATÁRSUNKTÓL A Centrum Párt (CP) hétvégi, budapesti taggyűlésén megválasztották az országos alapítói választmányt. A harminchárom tagú, legfőbb döntéshozói testület tagja lett a szegedi Kiss József Géza és Pintér Ferenc. Az országos választmány elnökének titkos szavazással Pászti Ágnes szegedi önkormányzati képviselőt választották. A stratégiai döntéseket előkészítő választmány egy kilenctagú ügyvivői testületet (üt) kért fel arra, hogy 2004. december 31-éig irányítsa, szervezze a párt további demokratizálódásának folyamatát, előkészítse az új alapszabályt és intézkedjen mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak kizárólagosan a választmány hatáskörébe. Az üt első ügyvivője a CP alapítója, Kovács Béla lett. Az üt tagja Pászti Ágnes és Kupa Mihály is. Pászti Ágnes lapunknak elmondta: a választmány határozott arról, hogy Kupa Mihály a december 21-én lejáró elnöki mandátuma után továbbra is a párt képviselője marad. Kérdésünkre, ki vezeti a párt Európa Parlamenti (EP) választási listáját, Pászti azt válaszolta: erről még nem döntöttek. Közölte: januárban határoznak arról, hogy a Centrum indul-e az EP-választáson. Frontvonalak PANEK SÁNDOR Nem sikerült elfogadni az Európai Unió új alkotmányának végleges formáját a szervezet hétvégi brüsszeh csúcstalálkozóján. Noha ötvenmilliárd eurós tervet hagytak jóvá az unió nagyberuházásairól és egyezség született a korábban feszültséget okozó EU-haderőközpont ügyében - az EU-csúcsot a résztvevők és a megfigyelők jó okkal tekintik kudarcnak. Azoknak lett igazuk, akik az iraki háború uniós pohtikai konfliktusai idején azt jósolták: az alkotmánytervezet vitája ennél jóval élesebb érdekérvényesítési vitát hoz majd, és eltereh a figyelmet a külpolitikáról. A brüsszeh konferencia az uniós szavazati rendszer reformja miatt került pótvizsgára, amely egyfelől praktikus hatalmi befolyásszerzési probléma, másfelől pedig előre jelzi, hogy az unió eddigi megegyezéses döntéshozatala a nagyarányú bővítés után nem mindenben tartható tovább. A konferencia kudarcával egyértelművé vált, hogy a tagállamok is arra számítanak: a jövő Európájában nagyobb szerepet kap majd a miniszterek tanácsán belül a szavazás gyakorlata, vagyis a döntésekhez nem feltétlenül kell majd minden ország egyetértése. Innen nézve érthető meg Lengyelország és Spanyolország nyakassága, ragaszkodása ahhoz a nizzai egyezményhez, amely a tagállamok súlyozott szavazatainak többségét jelöli meg döntési szempontnak, és nem a népességeloszlás alapján számol. Nizzában még csak jósolták, hogy a szavazati rendszer nem lesz tartható a csatlakozási forduló után, ám a gyors megegyezés miatt úgy gondolták, ezt a kérdést a készülő uniós alkotmánnyal egy lendületben könnyebb lesz megváltoztatni. A brüsszeh javaslat elvileg demokratikusabb szavazati rendszert állítana a nizzai helyére, s úgy adna szavazatokat, hogy a számszerű többséget alkotó országokban éljen az EU lakosságának legkevesebb 60 százaléka. Ez a népességarányhoz növelné főként a német és a francia részvéteh súlyt, ami miatt viszont az is érthető, hogy Berlin és Párizs nem vevő tovább a Nizzában már megismert spanyol követelőzésre, sem pedig a mellé társuló kategorikus varsói stílusra. E két ország természetesen attól tart, hogy Franciaország és Németország, a két legnagyobb európai állam túlsúlyt szerez az EU döntéshozatalában. E rosszkedvű uniós csúcs után nehéz előre látni az európai alkotmány jövőjét, még akkor is, ha annak már jó 95 százalékában már megállapodtak a tagországok. Magyar szempontból két elvárás is kedvezően alakult: a kisebbségi jogokról emhtést tenne az alkotmány, és esély van arra, hogy a bizottság összetételének vitájában a tagállamok többsége egy időre támogatja majd az 1 tagállam-1 biztos elvet. Kérdés, hogy az ír elnökség idején sikerül-e kedvezőbb tárgyalási környezetet teremteni, hosszabb időt adva a tagállamok közötti egyeztetésnek. Ellenkező esetben az a jövő körvonalazódik, hogy az EU-n belül kialakulhat egy német-francia központú „úttörő csoport" (Chirac eufemizmusával élve), amely gazdasági erejével unió lesz az unióban. Buzánszky, Grosics és Botka leplezte le a szegedi emlékművet Szobor az Aranycsapatnak Folytatás az 1. oldalról - Olyan legendás sportolókat köszönthetünk most Szegeden, akiknek teljesítménye 50 év múltán is elismerésre méltó. A 6:3-as londoni győzelem nemzeti önbecsülésünk részévé vált, az akkori játékosok példaképek a mai fiatalok számára is hangsúlyozta Botka László polgármester, aki köszönetet mondott a szoborállítás ötletgazdáinak, a támogatóknak és az emlékművet önzetlenül elkészítő Kalmár Márton szobrászművésznek. Botka bejelentette: 100 ezer forinttal maga is hozzájárul a költségek fedezéséhez. Arra kérte a szegedieket, lehetőségeikhez mérten kövessék példáját - még több mint 300 ezer forint hiányzik ahhoz, hogy kifizethessék a bronzöntést. Szepesi György az első gól újbóli közvetítésével felidézte az évszázad mérkőzését, majd arra kérte az egybegyűlteket, némán emlékezzenek meg az Aranycsapat már elhunyt játékosairól. - 1953. november 25-e tanulsága, hogy voltak az országban olyanok, akik alázattal, hihetetlen eltökéltséggel és hazaszeretettel űzték ezt a sportágat, és valamennyiünkért futballoztak. Ezt kellene a mai felnövekvő generációknak is megtanulniuk, és akkor az Aranycsapat játékosainak nyomdokaiba léphetnének hangsúlyozta Bozóky Imre, az MLSZ elnöke. - Már a 47. másodpercben eldőlt a mérkőzés végeredménye, mert olyan játékkal rukkoltunk elő, aminek nem találták meg az ellenszerét az angolok - emlékezett a meccsre Grosics, nem osztva Szepesi opSokan vettek részt az avatáson. timizmusát, aki szerint lesz még a magyar fociban feltámadás. - Mi még abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy olyan játékosokat láthattunk, mint Lakat Károly, Sárosi György, Zsengellér, Kubala és a többiek. Az ötvenes években a Szegedi Honvéd egy-egy mérkőzésére 20-22 ezer szurkoló is kíváncsi volt - mesélte az ötletgazda dr. Soproni Lajos főorvos, aki azt is elmondta: a szoborállítással az volt a céljuk, hogy az utókor hosszú évtizedek múlva is emlékezzen majd a kilencven évig veretlen angolokat legyőző Aranycsapat nagyszerű játékosaira. A szoborral egyben azt a sok örömet is szerették volna megköszönni, amit Puskásék a szurkolóknak szereztek. A posztamenssel együtt két és fél Fotó: Karnok Csaba méter magas, egy labdát csillagszerűen körülölelő tizenkét futballcipőt mintázó bronz emlékművet Buzánszky és Grosics együtt leplezte le a polgármesterrel. A talapzatba vésve a Wembleyben szereplő tizenegy játékos és a csapatkapitány mellett még tizenegy egykori játékos neve olvasható. - Válogatott mérkőzéseinken mindig úgy éreztük, hogy az egész magyar népet képviseljük, ezért kötelességünk a legjobbat nyújtani - mondta végül Buzánszky, aki Grosiccsal és Szepesivel átvette azt a vert emlékérmet, amit erre az alkalomra Szabó Géza szegedi ötvösmester készített a szegedi, Kolozsvári téri éremverdében. H. ZS.