Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-13 / 290. szám

14 SZIESZTA 2003. december 13., szombat A leghosszabb répa és más csúcstartók Tudta, hogy a legtöbb olimpiát nyert vízilabdacsapat a hétszeres győztes magyar férfi válogatott? A Guinness World Records 2004 című kiadvány ismét egybegyüjtötte a világ eddigi csúcsteljesítményeit, kiegészítve azokat az újonnan felállított és megdöntött rekordokkal. Ha valaki szereti a különleges híreket, megdöbbentő fotókat és hihetetlen adatokat, ezt a könyvet kifejezetten élvezni fogja. A világ leghosszabbjairól, legsikeresebbjeiről vagy leggyorsabbjairól olvashat ugyanis majdnem 300 oldalon keresztül. Rekordokról, melyeket a természet, az emberi kitartás, vagy a véletlen produkált. Már a legelején elképesztő információk és illusztrációk láthatók a különös testek témakörében. Ezek szerint a világ legnehezebb férfija 635 kilogrammal, legmagasabbja 272 centiméterrel csúcstartó, míg egy amerikai hölgy 179 GUIiUU^SSi W «LC RECORDS 1 centis mellbőségével vált rekorderré. A rekordok sokfélesége szintén elképesztheti az olvasót. A legnagyobb hányászacskó-gyújtemény, a leggyorsabb egymérföldes szöcskejáték, vagy a legnagyobb felfújható templom például biztosan megállná a helyét a „világ abszurdumai" kategóriájában is. A Guinness World Records 2004 honi csúcstartókról is beszámol. A legsikeresebb magyar popénekes címmel kitüntetett Zámbó Jimmy lemezei foglalták el a hazai Top 40-es slágerlista első 13 helyét halála után egy hónappal, 2001. február 9-én. Az olimpiákon sorozatban nyert legtöbb, öszszesen hat aranyéremmel Gerevich Aladár kardvívó büszkélkedhet. De a legnagyobb palacsintasütő versenyt is nálunk rendezték: idén április 25-én Veszprémben 24 csoport 24 óra alatt 17 ezer 12 darab palacsintát sütött. (Guinness World Records 2004 , Gabo Könyvkiadó Bp. 2003, 288 oldal, forint.) P. D. skusz kttnyvUndiAz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu PODMANICZKY SZILÁRD Anyák napalmja Egy kisfiú útnak indul, hogy a városban lemezt vásároljon, de maga sem gondolná, míg célját eléri, micsoda kalandok várják... „Hahó! Hahó!", kiabált az özvegyasszony, akit nem is oly rég láttam az erkélyen, ott mögötte körben rípityára törve az ablaküveg. Most műanyag ételhordót himbált a kezében, óriási ó-lábakon közeledett, vaskos vádliját úgy mozgatta a földön, mintha repült volna az égben. Aztán ahogy elért egy távolságot, mintha nem haladna, mintha ott megakadna, mint kézfejben a biztostű. A tölgyfa mögül köhécselést hallottam; tudtam mindjárt, Szent Péter sziporkázik ilyen fesztelen. De újra elvesztettem a fonalat, ha hinni lehet nekem, ez már az éhség utolsó jele: az őszi fák bátorítóan forogtak fölöttem, a nap átütött rajtuk, mint vékony hártyagyűjteményen, és sárga fényben úsztam nyakig, unszoltak a forgó tölgyek: ájulj el, ájulj el mihamar, kisgyerek, nincsen neked keresnivalód ezen a földön, a föld a fáké, kisgyerek, ájulj el, ájulj el, mihamar! Megkapaszkodtam a pad támlájában. Három vad hányingert leküzdve a padra ereszkedtem, és magától lebírva a távot, üdvözölt az özvegyasszony. „Szervusz, már régóta figyellek az erkélyről, hogy itt ücsörögsz. Talán bizony nincs hová menned?" Mélyeket lélegeztem, s volt egy olyan érzésem, hogy ez már zaklatás. Mindenki jön-megy, én meg sehová nem haladok. „Éppenséggel lenne hová", mondtam udvariasan, s a jól záró piros műanyagfedél ellenére pompás illatokat szimatoltam. „Na, mindegy, mondta, hoztam neked egy kis elemózsiát. Szeretek gondoskodni, ennyi az egész." Fölnyitotta az ételhordó minden rekeszét: az egyikben sárga húsleves, a másikban hosszú metélt tészta áfonyalekváros mákkal leöntve. „Egyél", mondta az özvegyasszony, szalvétába csomagolt műanyag villát és kanalat rakott az ülőkére. Habozásnyl időt sem engedtem, éhes voltam, mint százezer ember. A kis műanyag kanálba húsz milliliternél több nem fért bele, de jó ízű volt a leves, sós, eperlevéllel, kis zöldborsóval és húsos zöldségdarabokkal. „Beleszállt az a hülye galamb az ablakba, most mondd meg, mehetek a biztosítóhoz, de legalább lett neked belőle egy kis galambleves." Megállt a kanál a számba, a földre meredtem. „Nyugodtan eheted, nincs benne üvegszilánk", mondta az özvegyasszony, és hangosan nevetett. Óvatosan ettem tovább, vártam az első korcanást, és közben láttam magam előtt annak a hülye galambnak a szemeit, ahogy a tükröző üvegtáblában saját tükörképébe húzva tulajdonképpen kivégzi magát. És most akkor én eszem... Némiképp lehiggadtam a gondolattól, hogy csak a tükörképét eszem. A csontokat illedelmesen leszopogattam, a szárnyról is, pedig hányszor mondogattam, de hányszor, hogy azt, aminek szárnya van és repül, elvből nem eszem. És most mégis. Biztos voltam benne, hogy állításom értelmét az összes szárnyason át keresték, hiába, az én szárnyasom nem volt más: csak egy angyal. A folytonos értetlenség drámai kifejlethez vezet: már magam sem tartom semmire a szavaimat. „Látom, jól esik", mondta száját törölgetve vastag csuklójával, mikor magam előtt kicseréltem az üres levestányért a mákkal kevert áfonyalekváros tésztára. Mielőtt belekóstoltam, megállapíthatatlan eredetére gondoltam, de legföljebb összehordott ételmaradék. „Kilenc férjem volt, kezdte az özvegyasszony a mesét, amiről, tudtam, nem maradhatok le, nem várható el senkitől az önzetlenség. Kilenc férjem, és egyetlen gyerekem se született. Micsoda pech. Pedig hogy szerettem volna egyet. Pont olyat, mint te. Kerekképűt, pirospozsgást. Mindent megadtam volna neki." „Finom a tészta. Ezt melyik ablakon hajították be?", próbáltam kizökkenteni. „És egyik férjem se a háborúban esett el, folytatta tehát, autóbaleset, szívroham, munkahelyi baleset, fertőzés, immunbetegség, repülőszerencsétlenség, fulladás, öngyilkosság, orvosi műhiba. De legalább egy unokám lenne! Pont olyan, mint te." „Ennyi férfi, és egy gyerek se!", mondtam szuszogva, lassacskán eltelt a hasam. „Egy se. Mindegyikkel voltunk orvosnál is, vizsgálatok százezerért, de mind csak azt szajkózta, hogy bennem van a hiba. Mindig a nőben. Pedig kilenc férj, ez pont azt bizonyítja, hogy egyikük sem volt képes teherbe ejteni. Ilyenek a férfiak, hazudnak, mint a vízfolyás." „Elég önálló a néni logikája", s megköszöntem az ételt, összeraktam a tányérokat, a szalvétában tisztára töröltem a műanyag villát és kanalat, fölálltam, legyen bármekkora a gyerekhiány, s hasonlítsak rá bármennyire is, most mennem kell, várnak a lemezeim. „Kisfiam, mondta az özvegyasszony, ne okozz szomorúságot, szívesen örökbe fogadlak", mondta, s csak egy percig gondoltam piszkosul önzőnek, aztán megértettem. Attól, hogy valaki magának akar valamit, nem feltétlenül önző, csak ha figyelmen kívül hagyja, hogy a másiknak esze ágában sincs „az" lenni. „Akkor viszlát", kiáltottam vissza a mozdulatlan özvegyasszonyra, és semmi hálát nem éreztem, és azt sem, hogy hálátlan vagyok. NAGY BANDÓ ÍZES BESZÉDE Könyves csemege Nagy Bandó András legújabb könyvében ahogy alcíme is jelzi - ételekről, életekről mesél. Az ízes beszéd egyszerre szellemes, tanulságos és az olvasó étvágyát gerjesztő kötet. Nagy Bandó András az évek alatt összegyűlt, gasztronómiai témájú publikációi és kabarészámai legjavából szerkesztette könyvét. Már az írások címei is sejtetik: nem egyszerű konyhaművészeti fejtegetésekről, sokkal inkább igazi „nagybandós" humoreszkekről van szó. Egy vajdasági fellépés emlékét őrzi a Tányérica című munka, a 80-as években egyre gyakrabban felmerülő, „nekünk a szocializmius kő?" kérdésre a Kóleves ad groteszk választ. Mellettük megtalálhatjuk a rádiókabaré egykori sikerszámát, a Németh Miklósnak címzett Nyugdíjas levél írott verzióját is. • Szó esik a kötetben orfűi kemencés udvarról, nagymamáink és nénikéink főztjeiről, a tápai tarhonyáról és halászcsárdákról, vagy a kevéssé magasztos szotyolázásról is. Az írásokat a menü előzetes megízleléseképpen magyar szólások és közmondások vezetik be. Az ízes beszéd humoros történetein kívül szójátékokban is bővelkedik. A bevezető gondolatokat, vagyis az Elő sót az ország szeretett mesterszakácsa, Benke Laci bácsi írta, aki rögtön azzal nyit: „Az olvasás élménye után már azt sem tudom, hogy vettem egy könyvet, vagy ettem egy könyvet." És hogy mi is stílusosak legyünk: Nagy Bandó műve igazi csemege lehet az olvasónak. (Nagy Bandó András: ízes beszéd, Alexandra Kiadó 2003, 272 oldal, 1999forint.) PATAKFALVI DÓRA Ki * először motoros géppel? MTI Az első motoros repülés centenáriuma alkalmával ismét felújították a múlt század eleji kérdést: valóban Wrighték voltak az elsők? A Németországból az USA-ba vándorolt Gustav Weisskopf, aki ott Whiteheadre angolosította nevét, azt állítja, ő több mint egy évvel megelőzte Wrightékat, mert 1902. január 8-án 15 kilométerre repült motoros gépével a Connecticut állambeli Bridgeportban. Ám gépéről csak a földön készült kép, amelyen a motor alig látható. Whitehead óriási reklámot csapott saját állítólagos repülésének, amit azonban hitelt érdemlően nem tudott igazolni. 1906-ban épített ugyan egy új gépet, az viszont fel sem tudott szállni. Hirdetői partnereink figyelmébe Vasárnapi ebédjét fogyassza cl nálunk! A szarnia végösszegéből 20% engedményt adunk Önnek! HL Ez a nap színesebb mint a többi ?? Próbálta már színesben? Akdónkról érdeklődjön: 62/567-839 \ií\ H.líWS .!(.. u 1» l' S/• II <ÍZ V ü l«. Hull a pe/yhes, hull a hó, Szuper Sportban hú, de jó! Sikabátok, sinadrágok és szuper Já karácsonyi ajándékok. Hú, de jó, ezek a kedvenc üzleteim: nike Szuper Sport SZEGED PLAZA - a szökőkútnál, Mikszáth Kálmán u. 17. További feltételekről érdeklődjön szalonunkban! Pécskai Autóház Kft. Szeged, Sárosi u. 11/B • Tel.: 62/493-369, 540-676