Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-02 / 280. szám

KEDD, 2003. DECEMBER 2. »AKTUÁLIS* 3 Búvárok és horgászok segítettek a hálóhúzásban a mártélyi Tisza-holtág várhatóan több, mint száz mázsányi busát eredményező, szelektáló halászatánál. A bekerített, rengeteg busából 50 mázsányit már hétfőn elszállítottak a gyomaendrődi halfeldolgozóba - még karácsony előtt üzletekbe kerül a halhúsok közül is kiemelten egészséges busahús. Ma és holnap folytatódik a kiemelés, szállítás. - Reméljük, közben nem szakad el a háló - mondja Bakonyi Attila, a vásárhelyi Dobó Ferenc Horgászegyesület halbiológusa. Krúgnak a darvak, csapkodnak a busák. A becslések szerint összesen 100-120 mázsányi, még egészen fiatal, növésben lévő planktonevő kerülhetett hálóba, a viszonylag nagyobbak, a 18-20 kilós pettyesek még lent lapulnak az iszap fölött, eddig jórészt az átlag 4-7 kilós fehéreket sikerült kiszedni, csónakokkal a teherkocsihoz juttatni. Mintegy öt éve kerülhettek be a holtágba a Tiszából, mint lebegő ikra, apró ivadék, s hihetetlenül gyorsan növekedtek az egysejtű algákkal dús vízben. Ez a víz nemcsak algából tartalmaz sokat, hanem, mint kiderült, számtalan elsüllyedt, iszapban rögzült ágat-bogot is rejt - búvárok híján sosem került volna partra a háló, vagy ha partra került volna, több részletben, és halak nélkül. A nagyszámú, megjelent horgász arról is meggyőződhetett: a hálószemek közé került őshonos halak kivétel nélkül visszakerültek a vízbe. Jövőre a tiszai áradások - ha lesznek - új ikrák, új ivadékok millióival pótolják a lehalászott állományt. Persze, a lehalászás csöppet sem teljes, sok busa kirepült a hálóból - még több bele sem került. Nem baj: jövő ilyenkorra nagyobb lesz. F.CS. Az önkormányzat nem kezdeményezhet felszámolást a Maryvel szemben A dolgozók fontolgatják az eljárást A szegedi önkormányzat mégsem kezdeményezhet felszámolási eljárást a Mary Cipőgyár Rt.-vel szemben, mivel az olaszok újonnan beadott adóbevallása szerint a társaság nem tartozik a városnak. A július végén bezárt és végelszámolással megszűnő Mary 2000 Cipőgyár Rt. eddig csak egy tartozását törlesztette a dolgozóknak: augusztusi elmaradt munkabérüket fizette ki. Ugyanakkor továbbra is adós a felmondási időre járó fizetséggel, valamint a végkielégítések összegével. Botka László polgármester - akihez az elkeseredett asszonyok végső kétségbeesésükben fordultak nemrégiben azt nyilatkozta az olasz tulajdonosok ügyvédjével történt konzultáció után: amennyiben a múlt hét végéig a Mary Rt. nem fizet ki mintegy 5 millió forint adótartozást a szegedi önkormányzatnak, kezdeményezik a felszámolást. Időközben azonban kiderült erről tegnap Mózes Ervin jegyző tájékoztatta lapunkat -, az önkormányzatnak, mint adóhatóságnak immáron nincs követelése a cipőgyárral szemben. A jegyző az adótitokra hivatkozva nem árulhatta el, eredetileg mekkora összegről volt szó november végén, s hogy milyen címen állt fenn a követelés, de azt megerősítette, hogy több adónemben. Új helyzetet teremtett ugyanis az, hogy az olasz tulajdonosok adóbevallást készítettek, amelyből kiderült, ők vannak pluszban, és nem fordítva. Ennek az az oka, hogy a cég beszüntette tevékenységét, adóelőleget azonban az első félévben a várt egész évi időarányos teljesítésnek megfelelően fizetett. Jelenleg tehát elvben a város tartozik a Marynek, de csak elvben, ugyanis a fennálló jogszabályok VÁSÁRHELYEN SEM HAJLANDÓ FIZETNI A CIPŐGYÁR Továbbra sem kapták meg járandóságaikat a Mary Cipőgyár Rt. vásárhelyi részlegétől elbocsátott dolgozók. Vanderstein Jánosné, aki több mint négy évtizeden át dolgozott az üzemben, s művezetőként került az utcára, elmondta: tejesen elkeserítő a helyzetük, ő maga több százezer forintját várja hónapok óta hiába. Amint arról egyébként már beszámoltunk, a gyárból százharminc embernek mondtak fel a városban, s közülük több mint nyolcvanan ügyvédhez fordultak segítségért. szerint nem kell visszafizetni a többletet annak az adózónak, aki az állammal, más önkormányzattal szemben köztartozást halmozott fel. Márpedig a Mary tartozik két kisebb önkormányzatnak, a Veszprém megyei Cseténynek és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszinek: a települések információink szerint el is indították a felszámolási eljárást. A Szegeden megmaradt pénzt majd az érvényes jogszabályok szerint a városnak át kell irányítania a bajba került településekhez. Mivel a dolgozóknak jogukban áll felszámolást kezdeményezni, ezt nagy valószínűséggel meg is lépik - nyilatkozta tegnap Bálint János ügyvéd, több mint száz szegedi volt cipőgyári asszony jogi képviselője. Jobban örült volna, ha ezt a város teszi meg helyette, mivel az önkormányzatnak nem kellett volna kifizetnie a 63 ezer forintos illetéket. FEKETE KLÁRA Ami köztévénk PANEK SÁNDOR Árulkodó, vagy annál is több, hogy bármiről kezdtek szakmai vitába a Kamera Hungária fesztivál fórumain és folyosóin, az előbb-utóbb a köztelevíziózás témájához vezetett. El lehetett indulni a média és politika viszonyától, a nézettség és a minőség arányaitól vagy a finanszírozástól, úgy tűnt, a magyar köztévé állapotában is hasonlóan - olyan, akár a magyar foci: ki-ki saját elképzelése szerint aggódik érte. fellemző, hogy még a fesztivál Riporter kerestetik játékának döntőjében is az volt a váratlan eszszékérdés témája, hogy „Az én köztévém ". Baló György, az MTV kulturális igazgatója a helyszínen bevallotta, hogy nemcsak a szokott műsorvezetői szigor miatt kérdez rá a versenyzők itt-ott esetlenül felvázolt köztévés terveibe, hanem mert minden visszajelzés fontos neki. Az 1996-os médiatörvény ugyanolyan piaci körülmények közé kényszerítette a köztévét, mint a kereskedelmi adókat. A köztévének, mint Európában sok helyütt, reagálnia kellett a kereskedelmi televíziók nézettségi kihívására, s el kellett döntenie, hogy versenytárs-e a kereskedelmi tévézés. A televíziós szerkesztők, műsorkészítők válasza a fesztiválon döntően az volt, hogy nem, hiszen a két szerep eltér egymástól, a köztévének olyan műsorok elkészítését kell vállalnia közpénzből, amelyeket a piac, a kereskedelmi televíziózás nem képes létrehozni. Miért figyeh akkor mégis mindenki az MTV-műsorok nézettségi mutatóit? Miért gyárt nagy költségen a Magyar Televízió olyan szórakoztató műsorokat, amelyeknek mintáit a kereskedelmi tévék adják ? Vagy ahogyan Baló György tette fel az önsanyargató kérdést - dolga-e a közszolgálati tévének, hogy az összes adófizető pénzéből olyan műsorokat készítsen, amely az adófizetők egy részének szól. Mint mindig, könnyebb az eszményekből kiindulva válaszolni. A köztévének nemcsak azért maradt meg Európa-szerte, mert az állam fennhatósága így érvényesül a tájékoztatásban és az ízlésformálásban, hanem mert az emberek közösségi emlékezetét ez a fajta szemlélet volt képes ápolni. Hanem, Baló György szerint sem az MTV, sem a Duna TV nem annyira színvonaltalan, mint amennyire nézetlen. Akkor hát leminősíti-e a köztévét a nézetlenség, vagy egyszerűen csak olyan feladata van, amelyet nem a műsorok nézettsége és a behozott hirdetések összege jellemez ? A Gálik-Horvát-Szente-féle tervezet, amelyet a kormányoldal egy új médiatörvény lehetséges alapjának tekint, egyenesen arra tesz javaslatot, hogy a finn példát követve, az MTV-ben ne legyenek reklámok. Az üzenet: ha már nem nyereséges, legalább készítsenek értékes műsorokat. De mi készteti akkor a műsorkészítőket nézhető műsorok gyártására, ha nem a nézettségi Es végső soron van-e közszolgálat nézettség nélkül? Hiszen nem a reklámot vonzotta el először a kereskedelmi tévé, hanem a nézőt. A betegnek néma bőrszínét kell vizsgálni Botrányosnak ítélt kérdések doktoroknak Folytatás az 1. oldalról Több kérdés vonatkozik a cigányok egészségügyi ellátásának módjára más betegekhez viszonyítva, valamint olyan kérdésekben kér állásfoglalást, mint például ösztönözni kellene-e a cigányok kivándorlását az országból. A kérdőívek nagy felháborodást váltottak ki a háziorvosok körében. Aki már megkapta, vagy azonnal széttépte, vagy egy fiók mélyére süllyesztette. Borsi Eva, a Csongrád Megyei Háziorvosi Szekció elnöke nem tud olyan esetről, hogy a megyében bárki kitöltötte volna. Mint mondta, a kiküldött pár száz kérdőív egyébként sem tükrözheti az országban lévő 6 ezer 800 háziorvos véleményét, ráadásul a kisebb települések orvosait ez alapján az anonimitás ellenére is be lehetne azonosítani. Dux László professzor, az etikai kollágium elnöke úgy fogalmazott, komoly aggályai és fenntartásai vannak a kérdőívvel kapcsolatban, hiszen az számos etikai ponttal, valamint az orvosi esküvel is ütközik. Mint mondta, meggyőződése, hogy ezek a kérdések nem szolgálják a gondok higgadt kezelését. Szirtesi Zoltán dorozsmai háziorvos ennél markánsabban fogalmazott: - Aldknek az agyában ez a kérdéssor megszületett, azok fehér köpenyes fasiszták. A kérdőív szerinte durva merénylet a cigány- és az orvostársadalom ellen is. Szirtesi doktor, aki maga is roma származású, kétszeresen is fel van háborodva. Úgy látja, az orvostársadalomra akarják az állam hibáját rákenni. A cigányok ugyanis véleménye szerint azért halnak meg 15 évvel hamarabb, mint a magyarok, mert az állam nem akar pénzt adni azokra a szűrővizsgálatokra, amelyekkel a romák tipikus betegségei megelőzhetők lennének. - Helyette gyártottak egy gusztustalan kérdőívet - mondta felháborodottan. Azt kollégái nevében kikérte magának, hogy a cigányok azért betegebbek, mert az orvosok nem látják el úgy őket, mint másokat. Elismerte, egy pici százalékban az előfordulhat, hogy türelmetlenebbek velük szemben. - De a gyógyítómunkában csak beteg van, akinek nem a bőrszínét, hanem a tüneteitvizsgálják. Ürmös Andor, az egészségügyi minisztérium társadalmi esélyegyenlőség főosztály vezetőhelyettese elmondta, ez a közvélemény-kutatási módszer nemzetközileg elfogadott és több országban már bevált, így nem gondolják, hogy hibáztak akkor, amikor ilyen kérdéseket tettek fel a háziorvosoknak. Véleménye szerint súlyos társadalmi konfliktus áll a téma mögött, ez lehet a felháborodás hátterében. Mint mondta, a leírt kitételek nap mint nap megfogalmazódnak, a kérdőív csak ezekkel szembesít. Szirtesi doktor úgy látja, a kérdőívvel pont az ellenkezőjét is elérhetik, mint ami a célja, hiszen felhívja a figyelmet a romák negatív tulajdonságaira. így akik eddig semlegesen viszonyultak hozzájuk, azok is gyűlölködők lehetnek. Éppen ezért arra kéri kollégáit, tagadják meg a válaszadásokat. TÍMÁR KRISZTA Ötven mázsa halat mái elszállítottak Repülő busák Mártélyon Többmétereseket ugranak a hálóba került busák. Fotó: Tésik Attila Szegedi orvoskör a privatizáció ellen Az orvosok képesek lennének tíz évvel meghosszabbítani az életünket, de a magyar egészségügy helyzete miatt ezt nem tudják megtenni - jelentette ki Wittman Tibor belgyógyász profeszszor egy tegnapi tájékoztatón Szegeden. Egy civil szervezet, a Szegeden nyolc éve alakult polgári orvoskör álláspontjáról annak vezetőjeként tájékoztató Wittman Tibor professzor leszögezte: a modern gyógyítás költségigényes, az egészségbiztosító ezt nem fizeti ki, vagyis a magyar egészségügy alulfinanszírozott. Ezen nem lehet úgy segíteni, ahogyan - az orvostársadalom ellenkezése dacára - a nemrég elfogadott, úgynevezett privatizációs törvény akar. A szegedi polgári orvoskör egyetért a kamarával: elengedhetetlen, hogy az, hogy az OEP évtizedek óta nem fizeti ki a gyógyítás valódi költségeit - mondta Simonka János Aurél tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Orvosi Kamara elnöke. A nemzeti össztermékből az egy fő egészségügyi ellátására fordított hányad Magyarországon mindössze egyharmada-egynyolcada az európai átlagnak. A törvény szerinti terápia hibás: a tőkebefektetőket csak az ellátás haszonnal kecsegtető részlegei érdeklik, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek csak piacot vennének. Az orvoslás lényeges szakmai elemeit, a konkrét orvosi tevékenységeket nem szabad pénz tárgyává tenni - fejtette ki a professzor. Elmondta, a kamara és az EDDSZ szervezetei megegyeztek a további tiltakozás formáiban. S.E. az egészségügyet érintő törvényeket csak a szakma egyetértésével lehessen megalkotni. Wittman Tibor hangsúlyozta, „fel kell világosítani a társadalmat": az egészségügy terápiája rossz irányt vesz a privatizációval. Nem a tőkehiány a baj, hanem Simonka János Aurél, a kamara elnöke, Wittman Tibor, a polgári orvoskör vezetője és Mécs László önkormányzati képviselő a tájékoztatón. Fotó: Schmidt Andrea