Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-12 / 289. szám

PENTEK, 2003. DECEMBER 12. A K T U A L I S • 3 Tisza Volán vagy Hód-Mező Kft. ? - ez itt a kérdés Buszverseny Vásárhelyért Folytatás az 1. oldalról - A Tisza Volán Rt. és a vásárhe­lyi önkormányzat menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre vonatkozó szerződése 2006-ig szól - tájékoztatott Szeri István, a cég vezérigazgatója. A szolgál­tatás koncesszióköteles, s az ön­kormányzat felhívhatja a Tisza Volánt annak fejlesztésére, ha ezt azonban a piaci szereplő nem tudja vállalni, a város újabb pá­lyázatot írhat ki, a szerződés le­járta után - mondja az igazgató. A Tisza Volán is vállalja azon­ban az alacsony padlós, mozgás­sérültek szállítására alkalmas buszok közlekedtetését, négy új járművet telepítenek a városba ­mondta el Szeri István. Hozzá­tette: valamennyi buszuk Eu­ro-normás, így ezt a feltételt is teljesítik. Szeri István és Lázár János tárgyalásán szó esett arról is, hogy javítani akarják a forgal­mas megállókban várakozók komfortérzetét, s az rt. támogat­ja a fedett várók kialakítását. Bár a Tisza Volánnak nem len­ne kötelező feladata, de a külte­rületekre továbbra is a helyi jára­tokhoz hasonló sűrűséggel és kedvezménnyel közlekedtetné­nek majd helyközi autóbuszokat - sorolta Szeri István a megbe­szélésen elhangzottakat. A cég ­mely megvásárolta a pályaudvar körül lévő területet - mintegy 50 millió forintért, várhatóan 2005-ben modernizálja a pálya­udvart, körülötte pedig szerviz­és töltőállomást épít, és ezzel 8-10 új munkahelyet létesít. A városi tömegközlekedési há­Hamarosan eldől, a sárga vagy a kék busz a gyorsabb. Fotó: Tésik Attila lózatot is bővíteni kívánják, en­nek részleteit azonban a Volán és az önkormányzat szakemberei­nek ki kell dolgozniuk. A tarifa­emelés kapcsán pedig a vezérigaz­gató kiemelte, a 22 megyei jogú város közül Vásárhelyen a legol­csóbbak a díjak. A listavezető Győrben például mintegy 40 szá­zalékkal többet kell fizetni a jegye­kért, bérletekért. A Hód-Mező Kft. is folytatott tár­gyalásokat a polgármesterrel ­mondta el Vecseyné Bartók And­rea, a cég ügyvezetője, hozzátéve: ez volt az első ilyen jellegű ajánla­tuk a városnak, bár útvonalterve­ket már korábban is nyújtottak be. Következő lépésük egy szándéknyi­latkozat elkészítése lesz, s az ala­csony padlós buszokat - mivel ez hatalmas befektetés - csak akkor rendelik meg, ha a város velük köt koncessziós szerződést. Vecseyné a terveikről annyit elámít, ha ők nyernének, gyökeresen átszervez­nék a helyi tömegközlekedést. Lázár János polgármester la­punknak elmondta: a hamarosan összehívandó rendkívüli közgyű­lésnek két feladata lesz. Egyrészt a képviselőknek dönteniük kell a január elsejétől érvényes tarifák­ról - a város vezetője az infláció­val megegyező emelést tartja in­dokoltnak -, másrészt arról is ha­tározniuk kell, felbontják-e a szerződést a Tisza Volánnal. A polgármester hangsúlyozta, az érvényben lévő megállapodással kapcsolatban egyébként is felme­rültek törvényességi aggályok, a felmondásra pedig megvannak a lehetőségek. Lázár János szerint ha felhívják a szolgáltatót vala­milyen fejlesztésre, és az 90 na­pon belül nem vállalja azt, a kon­cessziós szerződés - annak lejárta előtt is - felmondható. - A város mindenképpen kedve­ző helyzetben van ebben az ügyben - mondja Lázár, hiszen a két cég közt a helyi tömegközlekedés te­rén is versenyhelyzet alakult ki. Ez pedig hatással van a Tisza Volán eddig képviselt álláspontjára is. SZÖGI ANDREA Tíz-húsz perccel csökken a menetidő Szeged és Budapest között ^ Terve van, pénze nincs a MAV-nak Értékelték az idei évet, valamint ismer­tették a vasárnaptól érvényes vasúti me­netrendet a MÁV Rt. Szegedi Tferületi Igaz­gatóságán tegnap megtartott sajtótájékoz­tatón. MUNKATÁRSUNKTÓL - Felújítanák a szegedi nagyállomást, két sín­pár vezetne a csongrádi megyeszékhelytől Budapestig, közúti és vasúti híd épülne a sze­gedi csomópontnál, de nincs rá pénz - foglal­ta össze röviden Tömpe István, a MAV Rt. stratégiai vezérigazgatója a vasúttársaság teg­napi, Szegeden megtartott évzáró sajtótájé­koztatóján. A személyszállítás terén folya­matosan fejleszteni kíván a vasút, ezt hazánk közelgő uniós csatlakozása is megköveteli. Távlati tervek között szerepel, hogy a vas­úti közlekedést összekötik a vízivel, ami már több európai országban is bevált. Mint min­den beruházás, ez is pénzfüggő. A MAV azonban nem rendelkezik akkora összeggel, amiből ezt meg tudnák valósítani. Pluszbe­vételt a vasúti ingatlanok értékesítéséből le­hetne nyerni, amibe az önkormányzatokat is be szeretnék vonni. Az évértékelés mellett szó volt még a vasár­naptól érvényes új menetrendről is. - A fővá­ros és Szeged között közlekedő gyorsvonatok menetideje 10-20 perccel, az intercity járatoké pedig 13 perccel rövidül - mondta Huszár Zol­tán, a területi személyszállítási központ veze­tője. Emellett még számos változást vezetett be a társaság, amikről bővebb információt a kiadott menetrendben olvashatnak az utasok. Drágult a szegény ember kenyere Már a burgonya ára is sokkol Folytatás a 1. oldalról Míg zsák, egy azaz évvel 30 korábban egy kiló krumplit 1500 forintért spájzolhatott be a család, ma ugyanez 2600-2700 forintba kerül. A különbség óriási, de a karácso­Nem ritka a 130 forintos burgonya sem. Fotó: Gyenes Kálmán nyi bevásárlás alatti túrákon olykor átsiklunk a szembeszökő különbség fölött. Szakértők szerint ma Magyar­országon a termésátlag nem éri el a fejlett európai országokban betakarított termény, az ottani hektáronkénti 40 tonnás hoza­mok felét sem. S amíg egy kiló magyar burgonya előállításának költsége mintegy 20 forint, a hol­landé, belgáé, lengyelé ennek csupán az 50 százaléka. A kedve­zőtlen termelési körülményeket csak súlyosbította az aszály, ami a mostani áremelkedés fő okozó­ja. Egyes számítások szerint or­szágos átlagban 40, a nem öntö­zött területeken 60 százalékos volt a terméskiesés. Emiatt so­kan azt jósolják, tavaszra elfogy­hatnak a készletek és az egész or­szágot elözönli az import burgo­nya. Juhász Imre, a vetőburgo­nyával foglalkozó üllési Kondor Trade Kft. ügyvezetője szerint azonban ettől nem kell tartani. Úgy véli, akárcsak gabonából, a krumpliból is raktároznak a ter­melők, a további áremelkedések­. ben reménykedve. De ha számí­tásaik nem jönnek be, s a burgo­nya ára mégsem megy fel a csilla­gos égig, akkor előkerülnek a készletek és újra kiegyensúlyo­zott lesz a piac. FEKETE KLÁRA MEGYEI KRUMPLI­KÖRKÉP Úgy tűnik, a dorozsmai nagy­bani, valamint a szegedi Mars téri piac pillanatnyilag a me­gye legdrágább pontjának szá­mít burgonyafronton, és ak­kor még a belvárosi kisebb élelmiszerboltok zöldséges sarkait nem is említettük. Míg a megyeszékhelyen egy kiló burgonya ára akár a 130 forintot is eléri, addig Szeged­ről kifelé haladva mérséklőd­nek az árak. A vásárhelyi pia­con még csak most érte el a 100 forintot a krumpli ára ­mondta Salamon Katalin munkatárs -, de szerinte az el­következő napokban további drágulás várható. Ugyanakkor Makón még nem rezeg a léc, éppen csak a bűvös 100 forint határát súrolja „második ke­nyerünk" ára - tájékoztatott a piacfelügyelet vezetője, Zehzi Gáborhé. A deszki, klárafalvi termelőktől a főút mellett még mindig kedvező áron jut­hatunk burgonyához - állítják azok, akik naponta ingáznak Szeged és Makó között. Szoborpénz BÁTYI ZOLTÁN Büszkélkedni, persze tudunk. Ülünk az Adria-parti vendéglő te­raszán, vagy éppenséggel Szeged külvárosának kiskocsmájában, és soroljuk a neveket. Mondunk mi dicsérő szavakat Grosicsról, Bozsikról, méltatjuk, de még mily hevülettel Hidegkúti, Puskás, Kocsis zsenialitását, s természetesen mélyen megsértődünk, ha valaki azt meri állítani, hogy talán, netán, esetleg mégis csak volt még olyan gárda e föld kerekén, amelyik annyira ismerte a foci fortélyait, mint a mi Aranycsapatunk. Majd jő a nagy ötlet, ugyan, állítsunk már méltó emléket e vi­lágverő gárdának, s máris egyértelmű: hálánk hatalmas, de any­nyit mégsem ér, hogy kinyissuk pénztárcánkat. Legalábbis ez de­rül ki abból a szegedi akcióból, aminek megkoronázására decem­ber 13-án kerül sor. Az ünnep fényét „csupán" az tompítja, hogy az összesen alig másfél millióba kerülő szoborkompozícióra köz­adakozásból eddig mindössze 350 ezer forint gyúlt össze. Vagyis a hálás utókor momentán még annyit sem áldoz, amennyiből a szobor kiöntésének költségei megtérülnének. Jó, tudom, a magyar háztartások döntő többsége még koránt­sem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy a feleség a rezsi és a konyhapénz kiszámolásakor külön fejezetet nyithasson mondjuk ilyen címmel: adakozás köztéri szobrokra. Ám azt is észre lehet venni, hogy az elmúlt évek történései során azért közel sem mind a tízmilhó magyar soroltatott a vesztesek közé. Hogy aztán miért sajnál, mondjuk ötvenezret egy szoborra az, aki a kacsalábon for­gó villája kertjébe azért nem építtet vízforgatós, feszített víztükrű medencét, mert efféle tákolmányból kettő is nyújtózkodik már a fáskamrában, megmondani, én, biz' nem tudom. De ennél is nagyobb rejtély számomra, vajh miért ragad benn a pénz, ha fociemlékműre kell forintokat szánni, mondjuk a Ma­gyar Labdarúgó-szövetségnél. Miért ne finanszírozhatná a szo­borállítást a focüiga (mit bánom én, melyik), netán egy olyan szponzor, aki egy közepesen tehetségtelen labdarúgó leigazolásá­ra szemének rebbenése nélkül kifizet milliókat. Na, jó, holnap szoboravatás, ne vesztegessünk több szót ünnep­rontásra. Reménykedjünk inkább abban, hogy az Aranycsapat szobrának híre körbejárja annyiszor az országot, hogy akár még egy havi két-hárommilhós fizetésből tengődő NB l-es profi is beié­botlik. S akkor aztán dőlni fog a pénz. mert hát az Aranycsapat meg a mai labdarúgás között mégiscsak van kapcsolat. Arról meg véletlenül sem a szobor ötletgazdái tehetnek, hogy ez bizony nem látszik. Hivatalos rendelet híján kevés a konkrétum Roham bankoknál, ügyvédeknél Folytatás az 1. oldalról Az ügyfélt terhelő kamattámo­gatás új lakásvásárlásra fordí­tott hitel esetén az ötéves ál­lampapírok hozamának 60 százaléka lesz, használt laká­soknál 40 százalék a mérték. Mindez azt jelenti, hogy a ma­ximált kamat mozogni fog, az­az eltörlődött a fix, eddig meg­szokott, 5, illetve 6 százalékos kamatplafon. Ugyanakkor teg­nap késő délután Csabai Lász­lóné lakásügyi kormánybiztos nyilatkozata szerint a régi ügyfelek mindebből mégsem érzékelnek semmit, mert az állam „lenyeli" a 6 százalékos kamatplafon fölötti részt, a ré­gi szerződések esetében. Az el­lentmondásos nyilatkozatára­datnak egyébként mindaddig nem lesz vége, míg a kor­mányrendelet, s annak végre­hajtási utasítása meg nem je­lenik. Az új rendszer a rendelet ki­hirdetését követő 10. napon lép életbe, vagyis december 22-étől. A már érvényben lévő vagy december 22-ig a bank által befogadott szerződéseket visszamenőlegesen nem érinti a döntés, azonban tény, hogy annak hatásait a régi ügyfelek is érzik majd, hiszen aki egy­éves kamatperiódusra kötötte szerződését, annak az évfordu­ló után minden bizonnyal kel­lemetlen meglepetésekkel kell szembesülnie. Azok, akik még a régi felté­telekkel szeretnének lakáshi­telhez jutni, december 12-ig, azaz ma éjfélig meg kell kötni­ük az adásvételi szerződése­ket, s a bankoknak a már em­lített december 22-i dátumig kell azokat befogadniuk. A rendszer módosítása mi­att ugyanakkor várhatóan megfordul az eddigi tenden­cia, és a jövőben lakáshitelért folyamodók körében az éves kamatperiódusú kölcsönök lesznek népszerűbbek: a jelen­legi kondíciók mellett ugyanis nem tűnhet ésszerűnek hosz­szabb periódusú hitelt válasz­tani. Ezzel ért egyet Bozsó Miklós ingatlanszakértő, a szegedi Limit Kft. ügyvezetője is, aki szerint a kormánydön­tés hatására visszaesik majd a kereslet, az emberek megfon­toltabban hozhatnak döntése­ket. A szakértő ugyanakkor utalt arra is, hogy miután a kamat­támogatás és a kamatplafon immár nem fix, hanem az ál­lampapírok hozamához igazí­tott, könnyen elképzelhető, hogy a forintárfolyam-mozgás hatására csökkenek majd a la­káshitelek kamatai is. Bozsó szerint az új, de főként a hasz­nált lakások iránti kereslet visszafogottabbá válhat, ami talán reálissá teheti a lakáshi­telezés miatt elvadult ingatlan­árakat. A használt lakásoknál beve­zetett 5 millió forintos limit a lapunknak nyilatkozó szakér­tők szerint önmagában nem okoz törést a piacon, mivel az átlagos igényelt kölcsönösszeg négy- és ötmillió forint között mozog. A hitelfolyósító bankokat nem érinti kifejezetten hátrá­nyosan az új rendszer: állami támogatást továbbra is kap­nak, a hosszú futamidejű jelzá­loghitelek fedezettsége ugyan­akkor igen magas, kockázata pedig alacsony. A kereskedelmi bankoknál egyébként tegnap reggel óta folyamatosan csö­rögnek a telefonok, ám az ügy­feleknek nem tudnak konkrét információt nyújtani mindad­dig, míg a rendelet és az adott bank belső utasítása meg nem születik. F.K.-0. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents