Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. DECEMBER 11. •AKTUÁLIS« 3 Drasztikus változások a kamattámogatás eddigi rendszerében Lakáshitelcsomag a fa alá Folytatás az 1. oldalról Az állami kamattámogatás megváltozásával ez az összeg 130 ezerre is nőhet. Húszéves futamidőnél a 75 ezer forintos részlet 91 ezer forintra nő. Ötmillió forintos, tízéves futamidőre felvett hitelnél jelenleg közel 62 ezer forintot kell fizetni havonta. Ez 72 ezer forintra változna a rendelet megváltoztatása után (és még adjunk hozzá 10 ezer forintot az elveszett adókedvezmény miatt). A kormánydöntés értelmében a december 22. után kötött lakáshitel-szerződésekben az új lakások kamattámogatása az ötéves állampapírok mindenkori másodpiaci hozamának 60 százaléka lesz, a használt lakások esetében 40 százaléka. Ez 8 százalékos állampapír-piaci hozamnál 8 százalékos ügyfélkamatot jelent új lakás és 9,6 százalékosat használt lakás esetében. A támogatott hitelek plafonja új lakásnál 15 millió forint marad, használt lakás esetében a jelenlegi 15 millióról ötmillió forintra csökken. A lakásépítési hitelek után a kamatok annyival lesznek magasabbak, mint amennyivel az MNB növelte kamatait. Ahogyan a kamatok a jövőben csökkennek, azzal arányosan, bár kisebb mértékben mérséklődhetTöbbet kell fizetni a használt lakások vásárlására felvett hitelért is. Fotó: Tésik Attila nek a jövőben a lakásépítés most megemelt kamatai - fejtette ki tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök a kormányülést követően. A megszorító intézkedések az ez évi költségvetés kiadásait 35 milliárd forinttal, a 2004. évi büdzsé kiadási oldalát pedig 105 milliárd forinttal fogják vissza. A miniszterelnök szerint ha a lakáshitelezés üteme fennmaradna, kedvezményei továbbra is érvényesülnének, akkor az állam külföldről lenne kénytelen hitéleket felvenni, hogy biztosítsa az otthonteremtés kedvezményes kölcsöneinek fedezetét. F. K. Tyúk, táp, forint KATKÓ KRISZTINA Na, kérem szépen: a tegnapi, egyebek mellett a lakáshitelezési rendszer szigorításáról is szóló kormányülés az új információk mellett nagy tanulsággal szolgált. A nemcsak a népmesékhői, hanem a politikai megnyilatkozásokból is ismerős aranytojást tojó tyúkról immár kiderült, bizony csak akkor tojik aranyat, ha azzal is etetik. Amikor a lakáshitelezési rendszer alapjait a Fidesz-kormány meglehetősen felelőtlenül, nagy költségvetési elkötelezettség mellett lerakta, nemigen gondolta volna, hogy jön egy kis forintárfolyam-ingadozás, egy kis spekulatív tőke, egy kis (nagy) költségvetési hiány, a megtakarítások zuhannak majd, míg az ország lakosságának eladósodottsági mértéke soha nem látott magasságok felé tör. Most nem ők a gazdák. A gazda most Medgyessy, aki úgy döntött: karácsonyra levágja a lakáshitelezés beteg madarát. Nemigen tud mást tenni, mert a magyar államháztartás a nagyarányú, fix, a piaci folyamatoktól független kamattámogatás terhét nem képes elviselni. A lakosság tehát lesz szíves a megtakarításait növelni, az eladósodottsági mutatóit pedig csökkenteni, s bár tudjuk, hogy az ember nem eszi meg a barátját, mégis a Medgyessy-László, sőt Járni receptje szerint készült sült tyúkot le kell gyömöszölni a torkunkon. Nem fog ízleni, hiszen aligha akad lakáshitelt felvevő állampolgár, akit vigasztalna: a gazdaságkutatók örülnek, s az új rendszer biztosíthatja, hogy a hitelfelvételi hajlandóság szorosabb összefüggésbe kerüljön az inflációval és a gazdaság teherbíró képességével. Az intézkedés nélkül a lakáshitel állomány 2004-ben becslések szerint 500 milliárd forinttal emelkedett volna, az új feltételekkel a növekedés mértéke 150 milliárdnyi lesz. Ami jó lehet a hazai gazdaságnak, az érvágás a lakosságnak, így nagyjából az tanácsolható: aki találkozik kóborló, aranytojást tojó tyúkokkal, az ne dédelgesse, hanem egy határozott mozdulattal tekerje ki a nyakát. Közel hatvan új házhelyet értékesítettek Domaszéken A vásárlók nagy többsége szegedi Folytatás az 1. oldalról A megvételre kínált 59 telekből eddig ötven talált gazdára. A legtöbbet, negyvenet szegediek vásárolták meg. Hat helybeli család is úgy döntött, hogy itt vesz magának új telket. Emellett Kelebiáról, Zsombóról, Üllésről és Sándorfalváról is jött vevő. Érdekesség, hogy egy angol férfi is befizette az előleget, egymillió forintot. A kikarózott, helyrajzi számmal is ellátott telkeket a hét elején nézték meg a vevők, illetve ekkor kötötték meg a szerződéseket is. A polgármesteri hivatalban pezsgett az élet, hiszen naponta 15-20 vásárló is jött egyszerre. Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a többségében szegedi vásárló miért döntött Domaszék mellett. Azonban egyetlen, a megyeszékhelyről érkező új tulajdonos sem kívánt lapunknak nyilatkozni. Ezzel szemben a más településekről jövők sokkal készségesebbnek bizonyultak. Tatár Zoltán aljegyző tavaly költözött családjával Hódmezővásárhelyről egy domaszéki szolgálati lakásba. - A Dankó téri 60 négyzetméteres lakás szűk lett, ugyanis Dani fiam jövőre iskolás lesz és nem lakhat már egy szobában húgával - mondta az aljegyző. Emiatt döntöttek a telekvásárlás mellett. Nem egyedül vágtak bele, ugyanis sógorával közösen vettek egy 3500 négyzetméteres telket, amin tavasszal két házat építenek. - Ezzel megvalósul a családegyesítés, mivel anyósomék a nyáron költöztek Domaszékre, sógoromék meg szegedi paneljüket adják fel a friss levegőért - mesélte nevetve Tatár Zoltán. A szerződés szerint négy éven belül házat kell építeni a telkeken. Ha ez nem történik meg, akkor az önkormányzat az eladási áron visszavásárolja az ingatlant. A telekkialakítás nem áll le, hiszen 2005-ben újabb ötvenet értékesítenek Domaszéken. A község egyre vonzóbb, főleg a városiak számára. Az elmúlt öt esztendőben 460-nal nőtt a lakosságszám, így most 4300-an élnek a Szegedtől tíz kilométerre lévő községben. Telkek és árak Szegeden nem a ház drága, hanem ami alatta van. Egy új otthon teljes árának negyedét, harmadát is kiteszi a telek ára. Szeged telekárai igen szórtak. Nem mindegy, melyik városrészben fekszik a telek, s mit, milyen beépíthetőségi aránnyal lehet rá építeni. A Belvárosban egy 4-500 négyzetméteres beépíthető telekért már nem is négyzetméterárat kérnek, ha 20-22 millióért elviszi a vevő, viheti. Újszegeden 10 ezer forintos négyzetméterár alatt közművesített telekhez jutni csodaszámba megy, jelenleg 12-16, nem ritkán 20 ezer forintos, irreális árakat szabnak az eladók. így családi házra már nemigen marad pénz, ilyen árak mellett csak 8-10 lakásos társasház esetében éri meg telket venni. A kivándorlási hullám ezeknek az áraknak is köszönhető. Algyőn az elmúlt öt esztendőben 73 közművesített telket értékesített az önkormányzat. Most újabbakat, összesen 14-et kínálnak megvételre. Míg 2000-ben kétezer forint volt egy négyzetméter ára, addig az újakért már 4-5 ezret kérnek versenytárgyalás útján. Az első években jellemzően helyiek vásároltak telket Algyőn, az utóbbi két évben azonban már más településekről, főleg Szegedről költöznek a községbe. Deszken 1998 óta összesen száz közművesített telket adott el az önkormányzat. Az idén 3-4 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Az öt év alatt háromszáz fővel nőtt Deszk lakossága, jelenleg 3400-an élnek a községben. A száz telek nyolcvan százalékát a szomszédos települések lakói, illetve kis részben szegediek vették meg. K.T. Találkozás Köppennel, Csillaggal, Baráth Etelével Nógrádiék Budapesten lobbiztak Nincs pilótaképzés a megyében Többen megkeresték cikkünk nyomán tegnap a Csongrád Megyei Munkaügyi Központot, és érdeklődtek, hogyan jelentkezhetnek pilótának. Tegnapi lapunkban ugyanis bemutattuk a fiatal, munkanélküli Mártát, akinek a munkaügyi központban pilótaképzést ajánlottak, bár magyar szakon szerzett egyetemi diplomát. Noha Márta a szegedi egyetemen tanult, az említett ajánlatot egy másik megyében kapta, az állandó lakhelye szerinti munkaügyi központból hívták föl. Az ügyintézők személyre szabott munkalehetőségekkel keresik meg az állástalanokat - mondták el lapunk kérdésére a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban. Megyénkben tehát nem indít pilótaképzést a központ, és nem is keresnek jelentkezőket pilótának. Agrárfórum az EU-ról Az FVM Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesülete holnap szakmai tanácskozással egybekötött taggyűlést tart az MTESZ szegedi, Kígyó utcai székházban. Szó lesz az uniós csatlakozás agrárium számára fontos kérdésebői. Három Csongrád megyei fideszes országgyűlési képviselő is Budapesten tárgyalt a megye érdekében: Dobó László és Rákos Tibor Csillag István gazdasági miniszternél, Nógrádi Zoltán Matejka Zsuzsanna OEP-főigazgatónál és Jürgen Röppennél, az Európai Bizottság magyarországi nagyköveténél járt. - Három plusz egy kérdésről beszélgettünk Rákos Tibor képviselőtársammal Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter fogadóóráján: az M5-ös autópályáról, a logisztikai központ és a repülőtér fejlesztéséről, valamint szóba került a Szeged-Temesvár vasútvonal is - mondta Dobó László szegedi országgyűlési képviselő. Dobó közölte: biztosították a minisztert, hogy az említett beruházások mihamarabbi megvalósulása minden szegedinek fontos. A találkozón Csillag arról tájékoztatta a két fideszes képviselőt, hogy a repülőtér fejlesztésénél csak az engedélyezési eljárásban tudja segíteni a szegedi terveket. A logisztikai központtal kapcsolatban sem tudott pénzbeli támogatást ígérni a miniszter. Arra tett ígéretet, hogy a nyugati elkerülő út és a vasúthálózat fejlesztésénél figyelembe fogják venni a központot - mondta Dobó László. Az autópályával kapcsolatban a miniszter kitért Dobóék konkrét kérdései elől, így nem válaszolt arra sem, hogy valóban két irányból kezdődik-e el az építkezés. - Mindössze annyit mondott Csillag István, hogy a kormány 2004 elején írja alá a megállapodást az AKA-val arról, hogy az M5-ös is bekapcsolódik a matricás rendszerbe. Arra Nógrádi Zoltán a kistérségek lehetőségeiről is tárgyalt Jürgen Köppennel (jobbról). Fotó: Schmidt Andrea azonban nem válaszolt, hogy mikortól lehet ténylegesen is matricával autózni a sztrádán - tette hozzá a képviselő. A fogadóórán szóba került a Szeged-Temesvár vasútvonal is. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta hangsúlyozta Dobó -, hogy mivel nem európai jelentőségű korridor, így nem lehet rá támogatást szerezni. Dobóék mellett Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere is Budapesten tárgyalt. A Fidesz megyei elnöke László Csaba pénzügyminiszterrel találkozott volna, ha László az utolsó pillanatban nem mondja le a találkozót. - Szerettem volna megbeszélni vele a különböző európai uniós támogatásokra vonatkozó áfa-visszaigénylés megváltozását, amivel a SAPARD pályázókat hozták igen nehéz helyzetbe - jegyezte meg Nógrádi. A polgármester tegnap délelőtt fürgén Köppennel, az Európai Bizottság magyarországi nagykövetével is találkozott. - Baráth Etelével, az európai források felhasználásáért felelős államtitkárral közösen ültünk le tárgyalni - mondta Nógrádi Zoltán. A megyei elnök arra hívta fel a tárgyalópartnerei figyelmét, hogy a 30 ezer lakos alatti városok el sem indulhatnak bizonyos pályázatokon. - Sok helyen a kistérségi együttműködéseket is kizárták. Ezek nagyon rossz üzenetek a vidék számára. ígéretet kaptam arra, hogy még ebben az évben reagálnak a felvetett problémákra - tette hozzá Nógrádi, aki a találkozó után Matejka Zsuzsanna, OEP főigazgatóhoz volt hivatalos. Ezen a beszélgetésen pedig Mórahalom térségének járóbeteg-szakellátási hiányosságairól volt szó. G. SZ. t.