Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-09 / 286. szám

KEDD, 2003. DECEMBER 9. • AKTUÁLIS" 3 SULYOK ERZSÉBET A gazdasági tárca elemzi azAKARt. ajánlatát az M5-ös sztráda ügyében Még nem szállt fel a füst A privát partner Belátható idón belül épülhet Szegeden felsőoktatási kollégium. Ez jó hír. Elsősorban azért, mert a hallgatók számához képest jelenleg kevés a férőhely. Nem egészen négyezer diák lakhat a kollégiumokban - a 17 ezerből. Es akkor pem beszéltünk még a mintegy 30 ezres, nem nappali tagozaton tanuló seregletről. A többségük nem szegedi, hetente egy-két napot viszont itt kell eltölteniük előadásokon, konzultációkon, s az egyetem nem tud olcsó szálláshelyeket fölajánlani nekik. Az új kollégium újszerű konstrukcióban épül, a magán- és a közszféra együttműködésével. A fejlesztési technika angol elnevezéséből PPP-nek nevezett módszer hétköznapi nyelven és a kollégiumépítésre vonatkoztatva a következőket jelenti: az egyetem telkén a vállalkozó építteti és működteti a kollégiumot, az egyetem által meghatározott szakmai igények szerint. Vagyis a hazai kollégiumi modell hagyományaihoz és vívmányaihoz nyilvánvalóan ragaszkodik az egyetem. A diákszálló tudniilhk abban is különbözik a szállodától, hogy a közösségi lét bizonyos hagyományos szervezeteit (mint például a diákönkormányzat) működteti és használja. Mondjuk ki, jó esetben a személyiség alakulásának-fejlődésének is terepe a kollégium. Egyszersmind szolgáltató hely, ahol az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai munkát is el lehet végezni. Miért van szükség a PPP-re! Mert az államnak nincs elég pénze a kollégiumi fejlesztésekre sem. Miért szövetkezne a magántőke az állammal ? Biztosak lehetünk benne, azért, mert nyereséget remél - ebből is. Hogyan lesz nyeresége 1 Majdnem tuti, hogy az új diák• szállóban nem 5,5 vagy 6 ezer forintot kell leperkálni a diákoknak, mint a mostaniakban, hanem többet, részint azért, mert korszerű és otthonos körülmények között lakhatnak. A díjra jön az állami fejkvóta, ami most 3300 forint (valamennyivel hamarosan emelik) és amit nyilvánvalóan a vállalkozó kap majd. És gyaníthatóan még további állami pénzzel lehet rábírni az állami igények szerinti kollégium-működtetésre. Most azok a diákok, akik kénytelenek albérletet fizetni, hétezer forintos lakhatási támogatást kapnak. Ha majd lesz kollégiumi helyük, ez az állami pénz nyilván nem az albérleteztető szegedi lakástulajdonosok sokaságának a zsebében landol, hanem a diákszállót működtető vállalkozó zsebében. Vagy nem. Hiszen a diák úgy is dönthet, hogy továbbra is lakást, szobát, ágyat bérel. Ha akarom, ez is jó hír. Mert a választás lehetőségérőlszól. Mindeme feltételezések után a valóságot - majd meglátjuk. Folytatás a 1. oldalról Információink szerint az AKA Rt.-tői csak péntek este érkezett meg a javaslatot tartalmazó csomag. Garai Valéria, az AKA Rt. sajtószóvivője újra csak azt erősítette meg, amit korábban is hangsúlyozott: a társaság mindaddig nem nyilatkozik, amíg a tárgyalások nem zárulnak le. A gazdasági tárca olyan megoldást várt, amely egyrészt felvetné a kivásárlás lehetőségét, megnevezné az összeget, lehetővé tenné a matrica bevezetését az M5-ösön már 2004-től, s olyan árnyékdíjjal, amely a költségvetés számára is viselhető. Árnyékdíjon a szakértők azt az összeget értik, amelyet a koncessziós társaságnak a matrica miatt keletkező bevételkiesés miatt adnának, egyes számítások szerint ez évi 8-10 milliárd forintra rúgna. A Népszabadság úgy tudja, hogy a háttérben a minisztérium szakértői már hónapokkal ezelőtt kidolgozták az M5-ÖS országhatárig még hiányzó szakaszának megépítésére, a matricás díjrendszer kiterjesztésére és az AKA kivásárlásának elhalasztására egyidejűleg módot adó javaslatukat. A tegnapi parlamenti ülésen Manninger fenő fideszes országgyűlési képviselő Medgyessy Péter miniszterelnökhöz intézett kérdést az M5-ÖS, Európa legdrágább autópályájának ügyében, jelezve, hogy itt a vissza nem térő alkalom, hiszen 2003. december 31-ével az AKA Rt. a koncessziós szerződés szerint elveszíti a jogát a sztráda továbbépítésére. A miniszterelnök kijelentette: egyértelmű a kormány szándéka az M5-ös matricás rendszerbe történő bevonásával kapcsolatban. A kivásárlásról szólva kétszer is megismételte, hogy annak pénzügyi fedezetét a Postabank eladásából származó összeg biztosítja majd. EK. Magyar és román mérce Aradon Az aradi Szabadság-szobor felállítását támogató Teleki László Alapítvány elnöke reméli, újraindulhatnak a munkálatok a Tűzoltó téren. Közben a napokban Ion Iliescu Aradon elhelyezte a Nagy Egyesülés emlékművének alapkövét. Aradon járt a napokban a Teleki László Alapítvány delegációja, hogy a júniusban megkötött támogatási szerződés értelmében összevesse az aradiak által elküldött elszámolást a helyszínen tapasztaltakkal - adta hírül a Nyugati leien című romániai magyar napilap. A helyszíni szemlének - az építkezés leállásán kívül - semmi rendkívüli oka nem volt, az elszámolás időnkénti ellenőrzése a megállapodásban is szerepel. A Szabadság-szobor Egyesület a Teleki László Alapítványon keresztül kapta meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által megítélt 2,3 milliárd lejnyi támogatást, amelynek csak az egyharmadát használták fel. Az összeg az eddigi munkálatoknak 80 százalékát fedezte. Az egyesület beszerezte a térre szánt gránitlapokat, világítótesteket is. Ezeket a munkálatok leállítása miatt nem tudták felhasználni. Király András, az egyesület elnöke a Délmagyarország és a Délvilág kérdésére elmondta: a szoboralakok restaurálása teljes egészében, a tervek szerint befejeződött. Az egyesület most azt kéri, hogy a Teleki alapítvány a korábban már szintén megítélt, de nem folyósított összeg kifizetését ütemezze át. Diószegi László, az alapítvány elnöke azt mondta, a Szabadság-szobor újbóli felállítása nemzeti ügy, és reméli, a munkálatok hamarosan ismét folytatódhatnak. Az aradiak magyar nyelvű napilapja azt is hírül adta, hogy Ion Iliescu Aradon járt, és a polgármesterrel közösen lerakta az úgynevezett Nagy Egyesülés emlékművének alapkövét, miközben még az sem dőlt el, hogy pontosan hol fog állni ez az alkotás, milyen lesz és mekkora. Az önkormányzat urbanizációs bizottságának magyar elnöke azt nyilatkozta, a hatályos törvények értelmében részleges urbanisztikai terv nélkül tilos bármiféle építkezésbe fogni közterületen. „A város építészeti hatósága, az urbanizációs hivatal, a főépítész külön mércét használ, amikor magyar és külön, amikor román érdekű emlékmű elhelyezéséről kell döntenie" - állapította meg a Nyugati Jelen cikkírója. B.A. A szoborállítás támogatására buzdító plakát. Fotó: Gyenes Kálmán A ferencesek ötszáz esztendeje MUNKATÁRSUNKTÓL A ferences lelkiség 500 éve címmel konferenciát rendeztek tegnap a szeged-alsóvárosi ferences templom felszentelésének fél évezredes jubileumának tiszteletére. A ferences plébánia, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Történettudományi Tanszékének, valamint a Szeged Alsóváros Kultúrájáért Alapítvány szervezésében számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az ötszáz éves múltra emlékező konferenciát P. Magyar Gergely ferences tartományfőnök nyitotta meg. A szőregi Szent Fülöpmonostor, valamint az alsóvárosi kolostor történetét Nóvák István főépítész ismertette. Ezenkívül szó volt még a kolostor műemléki rekonstrukciójáról, a rendház könyvgyűjteményéről, a ferences szerzetesek szerepéről az 1848/49-es szabadságharcban, illetve arról, hogy a szerzetesek milyen hatással vannak Szeged és a dél-alföldi régió lakóinak életére. Kiskunfélegyházi fizetőkapu. Nyúlfarknyi sztráda ilyen drágán nem annyira jó út. Fotó: Karnok Csaba A németek befektetéssel hálálták meg a minőséget Autólégtartály-gyár Vásárhelyen Újabb befektetéssel alapozza meg Közép-Európa legnagyobb autólégtartály-gyárát Vásárhelyen a német Linnemann-Schetzer cég. A jelenleg tizenöt fős üzembe jövőre még negyven munkavállalót alkalmaznak. Európa több országában keresett gyártókapacitást az ezredfordulón Európa legnagyobb autólégtartály-gyártója, a német Linnemann-Schetzer, mely évente 1,8 millió acél és közel 40 ezer alumínium légféktartályt gyárt a MAN-nak és más kamiongyártóknak. A termék iránti keresletre számítva végül úgy döntöttek, hogy a vásárhelyi Alucon Kft. telepén vásárolnak maguknak területet. Az Alucont birtokló Plettac és a Linnemann-Schetzer hamar meg is állapodott egymással. Az utóbbit az is Vásárhelyre vonzotta, hogy a városban megfelelő szakértelemmel rendelkező munkavállalókat talált. - Új üzemcsarnokot épített magának a Linnemann-Schetzer Kft., melyben tíz fizikai dolgozóval, s két közvetlen termelésirányítóval kezdődött meg a munka - mondta lapunknak Tarsoly Erzsébet, a Linnemann-Schetzer Kft. megbízott igazgatója. A kis létszámot az tette lehetővé, hogy különféle szolgáltatásaival az Alucon is besegített. A Linnemann-Schetzer nem sokkal később továbblépett, s megvette az Alucontól a hazai légtartálypiacot, mely csupán egyetlen céget a Rábát, s az annak szállított évi három-négyezer tartályt jelentett. A német kft. termelésének többi részét pedig az anyavállalat által biztosított piac, így a MAN és a többi kamiongyártó jelenti. A Linnemann-Schetzer annyira elégedett volt a Vásárhelyen készített légtartályok minőségével, hogy az idén újabb fejlesztésbe kezdett. Kétmillió-kétszázezer euró értékben újabb csarnokrészt vásároltak meg az Alucontól, s ebbe most szerelik be az acél légtartálygyártó gépsort. Ezzel a termelés egy részét Vásárhelyre hozzák. De már működik az nyomáspróbázó gépsor is, mely Európában csúcstechnológiának számít. - Jövő év végére olyan présgépet állítanak itt üzembe - árulta el Tarsoly Erzsébet -, mely már az alapanyagból képes tartályfeneket sajtolni. A Linnemann szándéka, hogy 2004-ben már Vásárhelyen készüljön 112 ezer acél légtartály, mely azt jelenti, hogy Közép-Európa legjelentősebb légtartálygyára működik majd a városban. A fejlesztéshez körülbelül negyven, a fémiparban jártas szakembert vesznek fel, hogy betanított munkásként dolgozzanak. Öten már alkalmazottként ismerkednek a beüzemelésre váró hegesztőrobotokkal. KOROM ANDRÁS Az utolsó simítások az egyik tartályon. Fotó: Tésik Attila