Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-09 / 286. szám

KEDD, 2003. DECEMBER 9. • AKTUÁLIS" 3 SULYOK ERZSÉBET A gazdasági tárca elemzi azAKARt. ajánlatát az M5-ös sztráda ügyében Még nem szállt fel a füst A privát partner Belátható idón belül épülhet Szegeden felsőoktatási kollégium. Ez jó hír. Elsősorban azért, mert a hallgatók számához képest je­lenleg kevés a férőhely. Nem egészen négyezer diák lakhat a kol­légiumokban - a 17 ezerből. Es akkor pem beszéltünk még a mintegy 30 ezres, nem nappali tagozaton tanuló seregletről. A többségük nem szegedi, hetente egy-két napot viszont itt kell el­tölteniük előadásokon, konzultációkon, s az egyetem nem tud ol­csó szálláshelyeket fölajánlani nekik. Az új kollégium újszerű konstrukcióban épül, a magán- és a közszféra együttműködésével. A fejlesztési technika angol elne­vezéséből PPP-nek nevezett módszer hétköznapi nyelven és a kollégiumépítésre vonatkoztatva a következőket jelenti: az egye­tem telkén a vállalkozó építteti és működteti a kollégiumot, az egyetem által meghatározott szakmai igények szerint. Vagyis a hazai kollégiumi modell hagyományaihoz és vívmányaihoz nyil­vánvalóan ragaszkodik az egyetem. A diákszálló tudniilhk abban is különbözik a szállodától, hogy a közösségi lét bizonyos hagyo­mányos szervezeteit (mint például a diákönkormányzat) működ­teti és használja. Mondjuk ki, jó esetben a személyiség alakulásá­nak-fejlődésének is terepe a kollégium. Egyszersmind szolgáltató hely, ahol az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai munkát is el lehet végezni. Miért van szükség a PPP-re! Mert az államnak nincs elég pénze ­a kollégiumi fejlesztésekre sem. Miért szövetkezne a magántőke az állammal ? Biztosak lehetünk benne, azért, mert nyereséget remél - ebből is. Hogyan lesz nyeresége 1 Majdnem tuti, hogy az új diák­• szállóban nem 5,5 vagy 6 ezer forintot kell leperkálni a diákoknak, mint a mostaniakban, hanem többet, részint azért, mert korszerű és otthonos körülmények között lakhatnak. A díjra jön az állami fejkvóta, ami most 3300 forint (valamennyivel hamarosan emelik) és amit nyilvánvalóan a vállalkozó kap majd. És gyaníthatóan még további állami pénzzel lehet rábírni az állami igények szerinti kol­légium-működtetésre. Most azok a diákok, akik kénytelenek albér­letet fizetni, hétezer forintos lakhatási támogatást kapnak. Ha majd lesz kollégiumi helyük, ez az állami pénz nyilván nem az al­bérleteztető szegedi lakástulajdonosok sokaságának a zsebében landol, hanem a diákszállót működtető vállalkozó zsebében. Vagy nem. Hiszen a diák úgy is dönthet, hogy továbbra is lakást, szobát, ágyat bérel. Ha akarom, ez is jó hír. Mert a választás lehe­tőségérőlszól. Mindeme feltételezések után a valóságot - majd meglátjuk. Folytatás a 1. oldalról Információink szerint az AKA Rt.-tői csak péntek este érkezett meg a javaslatot tartal­mazó csomag. Garai Valéria, az AKA Rt. saj­tószóvivője újra csak azt erősítette meg, amit korábban is hangsúlyozott: a társaság mind­addig nem nyilatkozik, amíg a tárgyalások nem zárulnak le. A gazdasági tárca olyan megoldást várt, amely egyrészt felvetné a kivásárlás lehetősé­gét, megnevezné az összeget, lehetővé tenné a matrica bevezetését az M5-ösön már 2004-től, s olyan árnyékdíjjal, amely a költ­ségvetés számára is viselhető. Árnyékdíjon a szakértők azt az összeget értik, amelyet a koncessziós társaságnak a matrica miatt ke­letkező bevételkiesés miatt adnának, egyes számítások szerint ez évi 8-10 milliárd fo­rintra rúgna. A Népszabadság úgy tudja, hogy a háttérben a minisztérium szakértői már hónapokkal ezelőtt kidolgozták az M5-ÖS országhatárig még hiányzó szakaszá­nak megépítésére, a matricás díjrendszer ki­terjesztésére és az AKA kivásárlásának elha­lasztására egyidejűleg módot adó javaslatu­kat. A tegnapi parlamenti ülésen Manninger fenő fideszes országgyűlési képviselő Med­gyessy Péter miniszterelnökhöz intézett kér­dést az M5-ÖS, Európa legdrágább autópályá­jának ügyében, jelezve, hogy itt a vissza nem térő alkalom, hiszen 2003. december 31-ével az AKA Rt. a koncessziós szerződés szerint elveszíti a jogát a sztráda továbbépítésére. A miniszterelnök kijelentette: egyértelmű a kormány szándéka az M5-ös matricás rend­szerbe történő bevonásával kapcsolatban. A kivásárlásról szólva kétszer is megismételte, hogy annak pénzügyi fedezetét a Postabank eladásából származó összeg biztosítja majd. EK. Magyar és román mérce Aradon Az aradi Szabadság-szobor fel­állítását támogató Teleki László Alapítvány elnöke reméli, új­raindulhatnak a munkálatok a Tűzoltó téren. Közben a na­pokban Ion Iliescu Aradon el­helyezte a Nagy Egyesülés em­lékművének alapkövét. Aradon járt a napokban a Teleki László Alapítvány delegációja, hogy a júniusban megkötött támo­gatási szerződés értelmében össze­vesse az aradiak által elküldött el­számolást a helyszínen tapasztal­takkal - adta hírül a Nyugati leien című romániai magyar napilap. A helyszíni szemlének - az építkezés leállásán kívül - sem­mi rendkívüli oka nem volt, az elszámolás időnkénti ellenőrzése a megállapodásban is szerepel. A Szabadság-szobor Egyesület a Teleki László Alapítványon ke­resztül kapta meg a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma által megítélt 2,3 milliárd lejnyi támogatást, amelynek csak az egyharmadát használták fel. Az összeg az eddigi munkálatoknak 80 százalékát fedezte. Az egyesü­let beszerezte a térre szánt gránit­lapokat, világítótesteket is. Eze­ket a munkálatok leállítása miatt nem tudták felhasználni. Király András, az egyesület el­nöke a Délmagyarország és a Délvilág kérdésére elmondta: a szoboralakok restaurálása teljes egészében, a tervek szerint befe­jeződött. Az egyesület most azt kéri, hogy a Teleki alapítvány a koráb­ban már szintén megítélt, de nem folyósított összeg kifizeté­sét ütemezze át. Diószegi László, az alapítvány elnöke azt mondta, a Szabadság-szobor újbóli felállí­tása nemzeti ügy, és reméli, a munkálatok hamarosan ismét folytatódhatnak. Az aradiak magyar nyelvű na­pilapja azt is hírül adta, hogy Ion Iliescu Aradon járt, és a polgár­mesterrel közösen lerakta az úgynevezett Nagy Egyesülés em­lékművének alapkövét, miköz­ben még az sem dőlt el, hogy pontosan hol fog állni ez az alko­tás, milyen lesz és mekkora. Az önkormányzat urbanizációs bi­zottságának magyar elnöke azt nyilatkozta, a hatályos törvé­nyek értelmében részleges urba­nisztikai terv nélkül tilos bármi­féle építkezésbe fogni közterüle­ten. „A város építészeti hatósá­ga, az urbanizációs hivatal, a fő­építész külön mércét használ, amikor magyar és külön, amikor román érdekű emlékmű elhelye­zéséről kell döntenie" - állapítot­ta meg a Nyugati Jelen cikkírója. B.A. A szoborállítás támogatására buzdító plakát. Fotó: Gyenes Kálmán A ferencesek ötszáz esztendeje MUNKATÁRSUNKTÓL A ferences lelkiség 500 éve címmel konfe­renciát rendeztek tegnap a szeged-alsóváro­si ferences templom felszentelésének fél év­ezredes jubileumának tiszteletére. A feren­ces plébánia, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Történettudományi Tanszékének, valamint a Szeged Alsóváros Kultúrájáért Alapítvány szervezésében számos előadást hallgathat­tak meg az érdeklődők. Az ötszáz éves múltra emlékező konferen­ciát P. Magyar Gergely ferences tartomány­főnök nyitotta meg. A szőregi Szent Fülöp­monostor, valamint az alsóvárosi kolostor történetét Nóvák István főépítész ismertet­te. Ezenkívül szó volt még a kolostor mű­emléki rekonstrukciójáról, a rendház könyvgyűjteményéről, a ferences szerzete­sek szerepéről az 1848/49-es szabadság­harcban, illetve arról, hogy a szerzetesek milyen hatással vannak Szeged és a dél-al­földi régió lakóinak életére. Kiskunfélegyházi fizetőkapu. Nyúlfarknyi sztráda ilyen drágán nem annyira jó út. Fotó: Karnok Csaba A németek befektetéssel hálálták meg a minőséget Autólégtartály-gyár Vásárhelyen Újabb befektetéssel alapozza meg Közép-Európa legnagyobb autólégtartály-gyárát Vásárhe­lyen a német Linnemann-Schet­zer cég. A jelenleg tizenöt fős üzembe jövőre még negyven munkavállalót alkalmaznak. Európa több országában keresett gyártókapacitást az ezredfordu­lón Európa legnagyobb autólég­tartály-gyártója, a német Linne­mann-Schetzer, mely évente 1,8 millió acél és közel 40 ezer alu­mínium légféktartályt gyárt a MAN-nak és más kamiongyár­tóknak. A termék iránti kereslet­re számítva végül úgy döntöttek, hogy a vásárhelyi Alucon Kft. te­lepén vásárolnak maguknak te­rületet. Az Alucont birtokló Plet­tac és a Linnemann-Schetzer ha­mar meg is állapodott egymás­sal. Az utóbbit az is Vásárhelyre vonzotta, hogy a városban meg­felelő szakértelemmel rendelke­ző munkavállalókat talált. - Új üzemcsarnokot épített magának a Linnemann-Schetzer Kft., melyben tíz fizikai dolgozó­val, s két közvetlen termelésirá­nyítóval kezdődött meg a munka - mondta lapunknak Tarsoly Er­zsébet, a Linnemann-Schetzer Kft. megbízott igazgatója. A kis létszámot az tette lehetővé, hogy különféle szolgáltatásaival az Alucon is besegített. A Linne­mann-Schetzer nem sokkal ké­sőbb továbblépett, s megvette az Alucontól a hazai légtartálypia­cot, mely csupán egyetlen céget a Rábát, s az annak szállított évi három-négyezer tartályt jelen­tett. A német kft. termelésének többi részét pedig az anyavállalat által biztosított piac, így a MAN és a többi kamiongyártó jelenti. A Linnemann-Schetzer annyira elégedett volt a Vásárhelyen ké­szített légtartályok minőségével, hogy az idén újabb fejlesztésbe kezdett. Kétmillió-kétszázezer euró értékben újabb csarnokrészt vásároltak meg az Alucontól, s ebbe most szerelik be az acél lég­tartálygyártó gépsort. Ezzel a ter­melés egy részét Vásárhelyre hoz­zák. De már működik az nyomás­próbázó gépsor is, mely Európá­ban csúcstechnológiának számít. - Jövő év végére olyan présgé­pet állítanak itt üzembe - árulta el Tarsoly Erzsébet -, mely már az alapanyagból képes tartályfe­neket sajtolni. A Linnemann szándéka, hogy 2004-ben már Vásárhelyen ké­szüljön 112 ezer acél légtartály, mely azt jelenti, hogy Közép-Eu­rópa legjelentősebb légtartály­gyára működik majd a városban. A fejlesztéshez körülbelül negy­ven, a fémiparban jártas szakem­bert vesznek fel, hogy betanított munkásként dolgozzanak. Öten már alkalmazottként ismerked­nek a beüzemelésre váró hegesz­tőrobotokkal. KOROM ANDRÁS Az utolsó simítások az egyik tartályon. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents