Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-08 / 285. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 8. HVB Karácsonyi Betétakció 06-40/50-40-50 www.hvb.hu EBKM: 12% ' Eves kamat a magjmiemílyek a Ital elhelyezésre kerülő, 2 hónapos akciós betétekre. S millió forint feletti lekötés esetén A betéti szerződés részletes feltételeit a Bank Betételhelyezési Úzletszabalyzata tartalmazza Az akció visszavonásig érvényes! HVBvBank Gazdag fános segít a reformátusoknak Egyházi múzeuma lesz Makónak A helyi gyülekezet és a refor­mátusság történetét, kincseit és emiékeit bemutató múzeumot alapított a belvárosi református egyházközség Makón. A tárlat­nak majdan otthont adó épület felújítása a közösség reményei szerint jövőre fejeződik be. A különleges múzeumnak a Kál­vin tér egyik meghatározó épüle­te, az öreg parókia fog otthont adni. A most még vakolatlan házfalon már tábla hirdeti: Szik­szai György-Szirbik Miklós-em­lékház. A makói reformátusság országosan is ismert, tisztelt két alakjáról - haláluk évfordulói kapcsán - néhány héttel ezelőtt emlékeztek meg Makón, s ekkor avatták fel a majdani múzeumot jelölő táblát. A belvárosi refor­mátus gyülekezet vezető lelké­szétől, Kondrát Zoltántól meg­tudtuk: az önálló múzeum gon­dolata azért vetődött fel a közös­ségben, mert jó néhány közfigye­lemre érdemes tárgyi emléket, dokumentumot őriznek Makón a városi múzeumban, illetve a közösségnél, és ezeket érdemes lenne egy állandó kiállítás kere­tében láthatóvá tenni. Többek között bemutatja majd a múze­um a régi anyakönyveket, családi íveket, az 1700-as évek második feléből ránk maradt vörösréz ke­resztelőmedencét és kannát, az arannyal hímzett úrasztali terí­tőt, illetve a szintén vörösréz úr­vacsorai kelyhet és kenyértartó tányért. Ezek nem csak a makói reformátusság számára jelente­nek felbecsülhetetlen értéket. A templomépítő Szikszai György és a krónikaíró Szirbik Miklós nevét viselő épület felújítása ­éppen ez utóbbi hivatkozással - a Széchenyi-terv keretében nyúj­tott központi támogatással már tavaly nyáron megkezdődött. Menet közben statikus és építész tervező segítségét is kérniük kel­lett. Maga Kondrát Zoltán sem gondolta, hogy a kétszáz eszten­dős épület olyan rossz állapotba került, hogy a falak belső meg­erősítésére is szükség van; ezt vé­gül beépített vasbeton oszlopok­kal oldották meg. Emellett ki kellett cserélni a mennyezetet és a teljes tetőszerkezetet. A nagy­szabású, műemlékvédelmi fel­ügyelet mellett zajló munka azonban korántsem ért még vé­get. Szükség lesz a négyszáz négyzetméteres alapterületű in­gatlan épületgépészeti felújításá­ra, ki kell cserélni a nyílászáró­kat, emellett a külső és a belső vakolás, valamint a tetőtér kiala­kítása várat még magára. A további munkálatokhoz szükséges központi támogatás előteremtéséhez a gyülekezet Gazdag János szocialista hon­atya közbenjárását kérte. A kép­viselő ez ügyben már tárgyalt is a kormány egyházügyi illetékesei­vel, akik azzal biztatták: a jövő évi költségvetés elfogadását kö­vetően megkeresik annak lehető­ségét, milyen formában finanszí­rozhatják a makói beruházás be­fejezését. SZABÓ IMRE Csengerí Ottilia A víg özvegyben szerepel és a szilveszteri gálára készül Musicalszínész - hazai pályán Haeffler: Nem szűnik meg a Vasárnapi Újság Hacffler András főszerkesztő szerint az ál­landó támadások ellenére sem fog meg­szűnni a Vasárnapi Újság. Az viszont elő­fordulhat, hogy a stábot egyik napról a másikra lecserélik. A Krónika után a Magyar Rádió legnépszerűbb műsora Haeffler András szerint azért áll folya­matosan a támadások kereszttüzében, mert nem hajlandó elfogultan a kormányt dicsérni, „ehelyett igyekszik a közszolgálatiság jegyében dolgozni". A baloldal emberei ezt azzal próbál­ták ellehetetleníteni, hogy nem nyilatkoznak a műsornak. Az egyoldalúság vádja azonban tarthatatlan azóta, hogy kiderült, a Vasárnapi Újság igazolhatóan mindig megkeresi a másik oldalt is. A főszerkesztő, aki a napokban a Haj­rá, Makó! Polgári Körök Egyesülete meghívá­sára tartott telt házas előadást Makón, el­mondta: a támadások formája most leggyak­rabban a feljelentés. Ezekről utóbb mindig ki­derül, hogy alaptalanok, de a baloldali sajtó ad­dig is cikkezhet róluk. Úgy gondolja, a műsort az óriási nyomás ellenére sem fogja megszün­tetni a Magyar Rádió - az azonban előfordul­hat - mondjuk egy elnökváltás után -, hogy a stábot egyik napról a másikra kicserélik. Haeffler András úgy látja: a kormánypár­tok és az ellenzék között nincs egyetértés ab­ban, milyen a sajtószabadság helyzete Ma­gyarországon. De ha erről beszélni kell, az azt jelzi, hogy valami nincs rendben. SZ. I. M. Kevesebb pénzből több eredmény Erdőtelepítés, gombafonállal A ma még romos küllemű épület páratlan egyháztörténeti kincsek otthona lesz a felújítást követően. Fotó: Schmidt Andrea A víg özvegyben egy látványos revüképben láthatja a közönség az Apacs-dalt éneklő Csengerí Ottiliát. A szegcdi születésű musicalszínésznő örömmel jár haza; fellép a teátrum szilvesz­teri gálaműsorában is. Mindig magával ragadó tűzzel, erotikus kisugárzással táncol és énekel Csengerí Ottilia, akit Székhelyi József színidirektor meghívásának köszönhetően hosszú idő után újra hazai pá­lyán láthat a közönség. - Szege­den születtem, kisgyermekként N. Kádár Andreához jártam ba­lcttórákra a színházba. A nagy­színház színpadán rendezték a vizsgákat, ezért különös boldog­ságot érzek, ha felléphetek itt. Később Ugjai Ilonától nemcsak a klasszikus balettet tanultam, ha­nem olyan emberi tartást is kap­tam, amire mindig tudtam építe­ni - meséli a kezdetekről Csen­ged Ottilia, aki a Rockszínház csapatában kezdte pályafutását. A társulat tagjaként az 1987-es lézus Krisztus szupersztártól a Nyomorultakon át a Miss Saigo­nig több szerepben is sikerrel lé­pett fel nyaranta a Dóm téren. ­A Roekszínházban váltam igazi musicalszínésszé. Kiváló gárda dolgozott együtt, nagyon jó mű­helymunka folyt ott. Szívesen emlékszem többek között Várko­nyi Mátyás és Miklós Tibor Sztár­csinálók című darabjára, amely­Íren Ulrikát alakítottam. Csengerí Ottilia a Lehár-operett revüsztárjaként. Fotó: Veréb Simon Miután megszűnt a Rockszín­ház, szabadúszó lett, több szín­házban szerepelt vendégként, és énekelt a Musical World műso­rában is. 1996 óta legsikeresebb szerepeiből összeállított ze­nés-táncos önálló estjével is járja az országot - a szegedi kisszín­házban is elbűvölte vele a közön­séget. A rendező, Kalmár Péter felkérésére két éven át a buda­pesti Moulin Rouge Revü déja vu című műsorának dívája volt. - Régen szilvesztereztem Szege­den, ezért örömmel fogadtam a felkérést az idei esztrádműsorba. Több helyre is hívtak, de úgy dön­töttem, hazajövök. A családom, a szüleim ma is Szegeden élnek. A megértő, segítő családi háttér mindig roppant fontos volt szá­momra. Édesanyám, Máté Tóth Ottilia festőművész gyakran ve­lem van Budapesten. Azt gondo­lom, a tehetségünk egy tőről fa­kad, csak más formában nyilatko­zik meg. Ezt fejezzük ki azzal is, hogy az utóbbi időben sajátos együttműködést valósítottunk meg: tárlatainak megnyitóin ezekre az alkalmakra összeállított műsorommal én is fellépek. Édes­anyámnak legközelebb december 12-én, a Tosca bemutatója előtt nyílik kiállítása a szegedi színház Foyer Galériájában - mondja Csengerí Ottilia, aki Horváth Esz­ter operaénekes segítségével képzi a hangját; neki is köszönhette, hogy amikor meghívták Bécsbe, a Csárdáskirálynő címszerepére, nagy sikert aratott. A következő hetekben az operaházi Denevér­ben vendégszerepel, majd Kerényi Miklós Gábor rendezésében a Ró­meó és Júlia musicalváltozatának januári operettszínházi bemuta­tójára készül. H. ZS. szántóföldi növénytermesztésből kivont területek egy részére a ter­vek szerint erdők kerülnek. Ám az erdőalkotó fák erdőtalajt igé­nyelnek, és a művelésből frissen kivont területek talaja szinte el­lenséges környezetnek minősül számukra. Az új telepítések sike­re tehát többnyire nagyon is két­séges. De ha megfelelő gombával „beoltott" talajba kerülnek a kis fák, a megmaradási arány 20-70 százalékkal is javulhat, növeke­désük pedig mintegy 30 százalék­kal gyorsul. Egyébként nemcsak erdészetek, hanem a gyümölcs­termesztéstől a szántóföldi gaz­dálkodáson át a dísznövénykerté­szetekig mindenütt fölhasznál­hatók a gyökérkapcsolt gombák, s köztük ehetőek is akadnak, a ti­nóru- és rizikefélék. - Ilyenkor kettős hasznosítás is elképzelhe­tő: részint eredményes a faülte­tés, részint lehet szedni a nagy tö­megben, koncentráltan termő gombát - hívja föl a figyelmet a központvezető. A gyökérkapcsolt gombák (mikorrhizák) fölhasz­nálásával kapcsolatban 4 hektá­ron folytat kísérleteket a Kefag, biztató eredménnyel. A Kiskunsági Nemzeti Park ­Csongrád megyében is vannak te­rületei - nagyon jelentősnek tart­ja a Kefag kezdeményezését. Vajda Zoltán természetvédelmi osztály­vezetőtől megtudtuk: a gyökér­kapcsolt gombák az őshonos fafa­jok, többek közt a kocsányos tölgy visszatelepítésénél is nélkülözhe­tetlen szerephez juthatnak. De természetvédelmi területen csak őshonos gombákról lehet szó. F.CS. Az uniós csatlakozás kapcsán az élelmiszernövény-termelésből kivont szántók helyére részben erdők kerülnek. A csemeték vagy megmaradnak, vagy nem, a siker óriási ráfordítást igényel, főként a száraz délkeleti régióban. E ráfordítást csökkenthetik, a meg­maradási arány jelentős növelésével, az úgynevezett gyökérkap­csolt gombák. A szárazföldi növények több mint 90 százaléka kapcsolatban áll alacsonyabb rendű növények­kel, elsősorban gombákkal. A gombafonalak a hajszálgyökér­zethez kapcsolódnak, és - mert e szálak óriási területet behálóz­nak - valósággal a gyökerekhez vonzzák a nedvességet, s a benne oldott tápanyagokat - ismerteti a gomba-gyökér kapcsolat lénye­gét Barna Tamás, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. szaporí­tóanyag-termelési központjának vezetője. Gombák nélkül a gyö­kérzet csak kis területről tudja fölszívni a nedvességet. A gyö­kérkapcsolt gombával együttélő növény életkilátásai sokkalta jobbak, gyorsabban nő, a károsí­tok kevésbé ártanak neki. A gombának mi haszna az együtt­működésből? Kész tápanyagok­kal látja el a gazdanövény, s erre szüksége is van, önmaga szervet­len tápanyagból nem tud szerve­set alakítani. A gomba-gyökér együttműkö­dés alkalmazása fontos lehet, a hosszú távú szárazság sok terüle­ten szinte lehetetlenné teszi az erdőtelepítést. Pedig nemsokára az új erdők korát élhetnénk, az uniós csatlakozás kapcsán a A gombafonalakkal átjárt földben jobban megmaradnak a csemeték. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents