Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-08 / 285. szám

HETFÖ, 2003. DECEMBER 8. •AKTUÁLIS« 3 Egyes patikusok szerint több gyógyszer hiánycikk lesz Felvásárlási láz kezdődött néhány szegedi patikában MEGYEI NYUGALOM Makón egyelőre nincs jelentős felvásárlás. Tóth György, a Korzó gyógyszertár vezetője szerint náluk az ilyenkor szokásosnál nem vásárolnak többen gyógyszert. A patika vezetője hangsúlyozta: nem látja tragikusnak a helyzetet, bár hozzátette, kérdés, hogy mi lesz 1-2 hét múlva. Hódmezővásárhelyen több gyógyszertárban is hasonlóan nyilatkoztak, mint Makón, egyelőre sehol nem tapasz­taltak jelentős gyógyszerfelvásárlást. Szentesen az Eszes patika vezetője, Eszes Edit azt mondta, az elmúlt napokban fokozatosan nőtt a pirulák, elsősorban a fájdalomcsillapítók iránti kereslet. A patikus hozzátette: szerinte a gyógyszergyárak taktikázása is hoz­zájárulhat egy esetleges hiányhoz. Csongrádon a Fantoly gyógy­szertár vezetője nem tapasztalt jelentős változást az elmúlt na­pokban. Páhánné Fantoly Judit még átmenetileg sem érzékelt za­vart a különböző készítmények beszerzésében, szerinte ki tudják elégíteni a betegek igényeit. Mindszenten a Kamilla patika vezető­je elmondta, náluk az utóbbi napokban nem fordult meg több be­teg, mint az elmúlt hetekben. Ménesiné Szabó Ilona azt azonban megjegyezte: szerinte az emberek éppen a hírműsorok és az újsá­gok által felvetett esetleges gyógyszerhiány miatt rohanhatják meg a patikákat. Az év utolsó hónapjára jellemző gyógyszer-felvásárlási hullám a januári áremelés miatt az idén több patikában jóval nagyobb, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Egyes vélemények szerint a gyártók taktikázása, mások szerint a felvásárlási láz­ról szóló hírek is gyógyszerhi­ányhoz vezethetnek. December elején ugrásszerűen megnőtt egyes gyógyszerkészítmé­nyek iránt a kereslet. Néhány fáj­dalomcsillapító, gyulladáscsök­kentő és vitamin sok helyen már most hiánycikk, szinte biztosra vehető, hogy a hónap végére a leg­nagyobb patikákból is elfogyhat­nak ezek a készítmények. Az év végi gyógyszervásárlás mindig fel­fokozott, az idén azonban még a korábbinál is többen térnek be a patikákba, ugyanis jövőre emelke­dik a gyógyszerek áfája. A várható drágulás miatt sokan szatyor­számra hordják haza a tablettákat. Zolnay Kriszta, a szegedi Kígyó patika vezetője elmondta, de­cember eleje óta érzékelhető a megnövekedett kereslet. Bizo­nyos gyógyszerekből, így például az Algopyrinből, a Semicilinből, a Nospából és a Betalocból már a nagykereskedők sem tudnak annyit szállítani, mint amennyit a gyógyszertárak rendelnek. A Kígyóban egyhavi készletet rak­tároznak, így ott egy darabig még biztosan kaphatók lesznek a hi­ánycikknek számító gyógyszerek is, ám a patikavezető mindenki­nek azt javasolja, hogy még most váltsa ki tablettáit. Véleménye szerint elképzelhető, hogy de­cember végére már nem lehet majd hozzájutni néhány alapve­tő készítményhez. A kisebb forgalmú Széchenyi gyógyszertárban még nem érzé­kelhető a "felvásárlási láz. Domo­kosné Vágó Zsuzsa patikavezető elmondta, tegnap az Algopyrin­ből volt hiányuk, ám délutánra azt is beszereztek. Ezenkívül csak a Neocitrannal kapcsolat­ban tapasztalta, hogy egy nagy­kereskedés nem tudott szállítani belőle, de egy másiktól azt is meg tudta rendelni. Véleménye sze­rint egyébként nem valószínű, hogy a patikák vásárolják fel ezt a rengeteg gyógyszert, inkább azt tartja elképzelhetőnek, hogy az áfaemelés miatt a'nagykereske­dők tartják vissza a készleteket. TÍMÁR KRISZTA Egyes láz- és fájdalomcsillapítókat nagy mennyiségben vásárol­nak. Fotó: Gyenes Kálmán A kisteleki és mórahalmi kistérség is támogatásra vár Félsivatag lett a Homokhát Forint­válság PANEK SÁNDOR Folytatás az 1. oldalról - A Duna-Tisza közi vízpótlás mindig is önállóan szerepelt a költségvetésben. Most azonban összevonták a Szigetköz rehabilitá­ciójával, a Mosoni-Duna fejlesztésével, a Ba­laton megmentésével és még számos más vi­zes programmal, amire összese 3 milliárd 500 millió forintot fordítanak - mondta Nóg­rádi Zoltán országgyűlési képviselő, Móraha­lom polgármestere. Emiatt szerinte lobbiér­dekek döntenek, melyik területet fejlesszék. A képviselő parlamenti felszólalásában azt kérdezte, hová tűnt a vízpótlás ügye, hozzá­tetéve, hogy az idén már 1 milliárd 500 mil­lió forintot kellett volna a térségre fordítani, ami elmaradt. - A vízpótlás ügye egyszerűen kútba esett, jövőre nem lesz belőle semmi ­folytatta Nógrádi. A Homokhátság igazi veszélyzóna, hiszen évente több tízmilliárd forintot fizetnek ki a gazdáknak aszálykáruk enyhítésére. A kiste­leki és a mórahalmi kistérségben összesen 60 ezren élnek, a családok zöme mezőgazdaság­ból tartja fenn magát. Nógrádi Zoltán szerint egyedül az európai uniós támogatások jelentik a megoldást. ­Nincs átfogó elképzelés a Duna-Tisza közi hátság helyzetének javítására, s még a nem­zeti fejlesztési tervben sem szerepel a térség megmentése - tette hozzá a képviselő. A szá­mítások szerint a következő 5 évre összesen 30 milliárd forintból lehetne megoldani a problémát, az összeg felét az EU-tól várja a térség. - A népességet helyben kell tartani, mert máshol sem találnak maguknak megélhe­tést a homokhátiak. Ha mégis hagyják őket elvándorolni, akkor tényleg lakatlan siva­taggá válik a táj - mondta végül Nógrádi Zoltán. K.T. Nincs pánikhelyzet a pénzpiacon, csupán kicsit elbizonytalanod­tak a befektetők, nyilatkozta fárai Zsigmond röviddel azután, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatót tartott, körülbelül ugyanezzel a mondanivalóval. A jó hír ebben az, hogy a nem léte­ző pánikhelyzet hatására érezhetően egyezteti stratégiáját a kor­mány és a nemzeti bank, a rossz hír viszont az, hogy a pénzpiac­nak senki sem szólt: nincs pánik. A spekulatív pénzpiac szereplői közvetlen közelről követik a magyar politikát, és éppen úgy nem bíznak a nyilatkozatokban, ahogyan sajnos a hétköznapi ember sem. A pénzek mozgatói egyszerűen szólva rászálltak a forintra, és már-már groteszk iróniával tükröt tartva reagálnak a magyar politika fejleményeire. Pénteken a kormányszóvivő sajtótájékoz­tatója előtt arra tettek nagyobb tétet, hogy az egyre nyilvánvalóbb forintválság miatt a kormány összefog az ellenzékkel, egyszerre áll fel helyéről a jegybankelnök és a pénzügyminiszter, a költség­vetést újraalakítják, ami nagyobb stabilitást sugall majd - ennél­fogva forintot kezdtek vásárolni. Ők is tévedhetnek. így jár, aki nem ismeri eléggé a magyar politikát. A kormányszóvivő érdemi bejelentés helyett az ellenzéket oktatta ki, miszerint a költségvetés változtatására tett minden javaslat politikai jellegű, és összejátszik a forint fölött köröző keselyükkel. A spekulatív tőke vesztett (az ó baja), viszont a forint már pénteken ismét gyen­gülni kezdett, és egyáltalán nem biztos, hogy a kormány piacnyugta­tó bejelentése, miszerint bízik a pénzügyminiszterben, s az elmúlt másfél év gazdaságpolitikájának eredményeképpen erősödik a ma­gyargazdaság hitelesen hangzott. Jellemzőül, hogy ugyanez a kérdés miként néz ki a másik oldalról, álljon itt egy a sok hasonló külföldi elemzői nyilatkozatból, amelyet a Reuters adott ki. Callum Hender­son, a Bank ofAmerica elemzője: „A magyardöntéshozók úgy tűnik, harcban állnak egymással, és mi nem várhatjuk, hogy ez változni fog. Ez a sajtótájékoztató teljesen fölösleges volt... Az a problémájuk, hogy senki nem hisz annak, amit mondanak..." Újságolvasó legyen a talpán, alá innentől kezdve eligazodik a forint ügyében. Nézzük sorra: az első probléma az, hogy miért van kiszol­gáltatva a magyar forint annak a tőkének, amely politikai nyilatkoza­tok, pénzügyminiszteri elszólások másnapján rögtön reagál, és köz­vetlen hasznot lesve köt üzleteket ? Ennek oka, hogy az adósságfi­nanszírozásunk magas szintje van külföldi kézben, hiszen az elmúlt időszak osztogatás politikája mögött nem volt hazai gazdasági telje­sítmény, ezt importforrásból kellett fedezni. Ezért a forintpiac ki van téve az árfolyamkockázatoknak, amit persze ki lehet használni. A kormány különböző jóléti tervei csak rövid távú politikai hasznot hoztak, s ennek jelentkezik a böjtje. A kormány most egyszerre sze­retné elkerülni a 2006-os bukást (vagyis a további szigorítást) és sta­bilizálni a gazdaságot, a pénzpiac azonban láthatóan nem hiszi, hogy ez a kettő menne együtt. A pénzpiacnak vagy további költségvetési kiadáscsökkentés kellene, vagy az, hogy lazítsák a forint-euró 250-260-os árfolyam­sávját. Előbbi a kormánypobtikával, utóbbi a jegybank inflációel­lenes politikájával ellenkezik. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a pénzromlást (és a várható inflációt) a múlt héten már csak a be­fektetőknek nyújtott magasabb kamattal lehetett ellensúlyozni: azok ugyanis már csak magasabb kamattal hajlandók kölcsönt nyújtani. Több mint gyanítható, hogy itt már nemcsak a forró tő­ke ki-be mozgásáról van szó, hanem arról, hogy általában véve csökkent a bizalom a magyar állampapírokkal szemben. Félő, hogy ez már a magyar államadósságot finanszírozó hosszú távú hitelezők körére is igaz. A Homokhátságon élő emberek fő megélhetési forrása a mostoha feltételek ellenére is mezőgazdaság. Fotó: Gyenes Kálmán Felsőoktatási tájékoztató A felsőoktatási intézmények­ben mintegy 4500 felvételi le­hetőséget ismertet a december 15-én megjelenő 2004. évi hi­vatalos felvételi tájékoztató; a továbbtanulni szándékozó diá­koknak a március 1-jei jelent­kezési határidőig két és fél hó­napjuk van választásuk átgon­dolására - tartalmazza az Or­szágos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján közzé­tett tájékoztató. Már érkeznek a regisztrációs számok , Postás nem vihet ki uniós pénzt November végére befejeződött a gazdaregisztráció, az FVM-hiva­talt és a falugazdászokat egy nap alatt százak keresték fel a megyé­ben. A nyilvántartásba vétel nél­kül ugyanis jövőre nem kaphat­nak pénzt az EU-tól a termelők. November végéig azok a terme­lők léphettek kapcsolatba a me­gyei földművelésügyi hivatallal, avagy a falugazdászokkal, akik korábban már kértek állami tá­mogatást. Az FVM-hivatal által nyilvántartott mintegy 15 ezer termelőből 94 százalék jelentke­zett is, 6 százalék, 842 fő azon­ban valamilyen oknál fogva nem tartotta szükségesnek a regiszt­rációt. Őket tértivevényes leve­lekkel még egyszer értesítették, de ettől kezdve nekik már nem a helyi hivatalhoz, hanem közvet­lenül a Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell fordulniuk. Szakáll Sándor, a Csongrád megyei FVM-hivatal vezetőhe­lyettese elmondta, olyan kiegé­szítő adatokra voltak kíváncsiak, mint például a bankszámla­szám. Előírás ugyanis, hogy uni­ós pénzt nem vihet ki postás, azt bankszámlára utalják majd át. Az adatok feldolgozása folyama­tos, ezekben a napokban már postázzák is az első regisztrációs számokat. Az egyszer kiadott tíz­jegyű regisztrációs számról tudni kell, hogy a gazdálkodót mindad­Szakáll Sándor, az FVM-hivatal helyettes vezetője mozgalmas no­vemberről számolhatott be. Fotó: Gyenes Kálmán dig azonosítja, ameddig termel. A jövőben bekövetkező változá­sokat azonban mindig 15 napon belül kell majd az FVM-hivatal­nak bejelenteni: ha valaki ezt el­mulasztja, vagy hamis adatokat szolgáltat, fél évig nem kaphat uniós támogatást. A regisztrációs számot tartal­mazó borítékban egy nyomtat­ványt is talál majd a termelő, amelyen fel kell sorolnia az általa használt terület blokkazonosító számait. Ehhez segítséget nyújt majd az a térkép, amelyet a jövő héten valamennyi önkormány­zatnál és falugazdásznál kifüg­gesztenek, hogy a termelők a blokkszámokat leolvashassák és területüket beazonosíthassák. A „blokkbeazonosítás" határideje 2004. augusztus 20., addig meg­fordul egy-két levél a termelő és az MVH között, a gazdálkodó legutoljára egy térképet kap egy vagy több blokkról, amelyeken be kell rajzolnia az általa tényle­gesen művelt hektárokat. A térképeken alapuló ellenőr­zési rendszer - Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Me­par) - nélkül a magyar gazdák nem juthatnának az Európai Unió területalapú közvetlen kifi­zetéseihez. EK.

Next

/
Thumbnails
Contents