Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-07 / 259. szám

PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 7. • AKTUÁLIS» 3 Csongrád megyében csatlakoznának is meg nem is Sztrájkra készülő orvosok A Magyar Orvosi Kamara egyre inkább el­kerülhetetlennek látja a sztrájkot, hiszen az egészségügyi tárca nem tárgyal a kama­ra 20 százalékos béremelési követelésé­ről. Csongrád megyében már nem látszik ennyire egyértelműnek a helyzet, persze vannak, akik ellenzik és vannak, akik tá­mogatnának egy esetleges munkabeszün­tetést. MUNKATÁRSAINKTÓL Hajnal Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Csongrád megyei szervezetének elnö­ke úgy véli, nem kell sztrájkig élezni a helyze­tet, elég a készenlét is. Ha a szakszervezetek létrehozzák a sztrájkbizottságokat, az már elegendő kényszerítő erő lehet az érdekegyez­tetésre. Hangsúlyozta: az orvosok követelése nem irreális. A csatlakozó országok közül Csehországban háromszor, Lengyelország­ban pedig kétszer annyi az egészségügyi dol­gozók átlagjövedelme, mint Magyarorszá­gon. Balogh Károly adjunktus, a szegedi Il-es kórház traumatológiai osztályának orvosa egyetért a sztrájkkal. A 26 éve praktizáló or­vos a különböző pótlékokkal és ügyeletekkel együtt havonta 130 ezer forintot visz haza. ­Valami biztosan nem jól működik. Magyar­országon a baleseti sebészek, a radiológusok, az aneszteziológusok, az intenzív osztályo­kon és a laborokban dolgozók méltánytala­nul keveset keresnek. Ugyanezeken a terüle­teken foglalkoztatottak Hegyeshalmon túl a legjobban megfizetett orvosok közé tartoz­nak. Az adjunktus szerint az általa említett te­rületeken dolgozók biztosan csatlakoznak majd egy esetleges sztrájkhoz. A Makón háziorvosi praxist folytató Do­mokos Mária úgy véli: az orvos feladata a gyógyítás és nem a politizálás. A szakember szerint az egészségügyi kamarának is ezt a szempontot kellene előtérbe helyeznie. Bár a doktornő az érdekképviselet küzdelmének számos céljával egyetért, mégis úgy véli: nem menne utcára, ha a kamara erre szólí­taná fel az egészségügyieket. Emellett ki­emelte, hogy az eddig elért számos ered­mény, mint a bérfejlesztés is, csak inflációt követő emelésekkel számíthat tartós nép­szerűségre. Ványai Éva szerint az egészségügy helyzete jóval komplexebb probléma annál, hogy azon csupán az orvosok jövedelmének növelésével lehessen javítani. A szegedi önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának MDF-es orvos elnöke úgy gondolja, a finan­szírozási rendszert egészében kell megoldani, és béremelésekre is csak akkor lesz pénz, ha a strukturális változások végbemennek, és az intézmények hatékonyan tudnak működni. Nem csatlakozik az egészségügyi dolgozók tervezett demonstrációjához Kovács Gyula. A szentesi családorvos mintegy 30 éve prak­tizál, az utóbbi 25 esztendőben a betegellátás „első frontján". Számára elsődleges a pácien­sekről való gondoskodás, ennek elmulasztá­sa ugyanis halálesetekhez vezethet. - Akárhogy is dönt az ember, nagyon meg kell gondolnia, miként határoz - fogalmaz Fejes Kinga, a vásárhelyi Erzsébet-kórház fül-orr-gégészeti osztályának orvosa. Hozzá­teszi: a magyarországi egészségügy még mű­ködő egészségügy, melyet a benne dolgozók elhivatottsága működtet. A doktornő fölhív­ja a figyelmet, egyetlen egészségügyi dolgozó sem szeretne sztrájkolni, de egyre romlóbb helyzetükre föl kell hívni a közvélemény fi­gyelmét. Ha a helyzet nem javul, az orvoshi­ányhoz, az egészségügyi személyzet létszám­csökkenéséhez vezethet, s így veszélybe ke­rülhet a betegellátás. Csökkentenék a hazai bérterheket Burány Sándor munkaügyi mi­niszter. Fotó: Miskolczi Róbert A magas minimálbér és az erős forint ellehe­tetleníti az exportra dolgozó cégek egy részét ­jelentette ki a munkaügyi miniszter, aki új fog­lalkoztatáspolitikai stratégiát is ígért egy szegedi konferencián. - A bérterhek csökkentésére kell minden erőnket összpontosítani - jelentette ki Szegeden Burány Sándor. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Forrás Szállóban megrendezett Foglal­koztatás 2004 konferencián hangsúlyozta: az adók csökkentésével általában növelhető a versenyké­pesség, legyen szó kis- vagy középvállalkozásokról, vagy akár multinacionális cégekről. A hamarosan a kormány elé kerülő új foglalkoztatáspolitikai stra­tégia többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik. Beszédében a miniszter beismerte: egyetlen hoz­zá forduló fiatalnak sem tudná megmondani, hol tanuljon tovább, hiszen nincsen olyan információs rendszer, amely rögzíti, hogy mekkora a „túljelent­kezés" az életben egy szakmára. Bár a jövőt nem le­het előre látni, olyan prognózist kell készíteni, amely régiókra lebontva megadja, mely szakmákra lesz igénye a munkaerőpiacnak. Lapunk kérdésére, hogy hány fő maradhat az ön­kormányzatok takarékossági intézkedései miatt jö­vőre munka nélkül, Burány nem tudott válaszolni, hiszen egyelőre még a jövő évi költségvetése sem ala­kult ki a helyhatóságoknak, és csak a konkrét szá­mok ismeretében dönthetnek esetleges létszámcsök­kentésről. A miniszter szerint az önkormányzatoktól elbocsátott emberek a munkaügyi központokhoz for­dulhatnak, ahol majd segítenek nekik. M.I. B. Kikérem magamnak SZAVAY ISTVÁN Már szerdán jöttek a hírek, miszerint botrányba fulladt a bróker­ügyet vizsgáló parlamenti bizottság ülése. Akkor még csak meg­vontam a vállam, végül is csupán az történt, ami a parlament mai állapotát tekintve várható volt. Csütörtökön reggel azonban belenéztem a tévéhíradóba, és amit ott láttam, az már bennem is elszabadított némi indulatot. Fölháborító és mélyen elkeserítő volt, amit a bizottság produ­kált. Az a kisstílű kakaskodás, az elemi kompromisszumkészség és tárgyalási hajlandóság teljes hiánya, amit a bizottság elnökével egyetemben fölmutatott, szégyenletes volt. Minden jel arra utalt, hogy a bizottság messze nem a történtekre és magára az ügyre kí­váncsi, messze nem a valót akarja föltárni, hanem ki-ki a politi­kai ellenfélre-ellenségre húzható lehetséges vizes lepedők előállí­tására fordítja teljes energiáját. És ami a legszomorúbb: a mostani helyzet már következmény. Következménye a pohtikusaink kö­zött eluralkodott, sokszor öncélúan konfrontatív légkörnek, és annak, hogy a bizottság fideszes elnöke ahelyett, hogy próbálna valamiféle konszenzusra jutni a partnerekkel, már a mostanit megelőző, első bizottsági ülésen is olyan trükkel lepte meg az el­lenfelet, ami garantálta, hogy a folytatás a lehetetlenül kisstílű kakaskodássá váljon. Még szerencse, hogy a bizottság elé behívott gazdasági vezetők képesek voltak fölmutatni, hogy ez az ország mégsem elfuserált cserkészdzsemhoríként működik. A meghívottak ugyanis képe­sek voltak csöndben tűrni a kaotikus hangzavart, újságot olvas­gatva közben. Úgy viselkedve, ahogyan azt valaha jobb családok­ban beleverték a gyerekbe, miszerint ha a pincér a hátad mögött hasra esik öt tálcával, szigorúan tilos megfordulva bámulni a csö­römpölés okát. És ezek az emberek végül föltalálták magukat. A méltatlan és lehetetlen közegből átmentek a gazdasági miniszté­riumba, és ott sajtótájékoztatón válaszoltak a bizottság által át­adott kérdésekre. Hiába, ők olyan porondon tanultak meg viselkedni és tárgyalni, ahol kötelező tudomásul venni a partner érdekeit és véleményét, amennyiben eredményt akarnak elérni. Politikusaink, úgy lát­szik, másutt és másmilyen leckét tanultak, másféle eredményori­entáltság jegyében dolgoznak. Igaz, ők nem egy céget, „csak" az országot vihetik csődbe. De elég. A magam részéről nem is akarok tovább foglalkozni a történtekkel. Legföljebb azt elmondani, kikérem magamnak, hogy az adóforintjaimból is fizetett képviselőink ily infantilis, pél­dátlanul felelőtlen módon gyakorolják mesterségüket. Az uniós országjelentés is kitér arra, hogy az EU tart a magyar belpolitikai feszültségektől. Én pedig nemcsak tartok tőlük, hanem mélysége­sen el is keseredem a gondolatra, hogy ez a kaotikus szomorújá­ték ugyanígy folytatódik majd. Tovább. Közlekedési konferencia a V4 országok részvételével Folyamatosan napirenden van az M5-ös autópálya ügye Az M5-ös ügyében fordulópont­hoz értek a tárgyalások - je­lentette be tegnap Szegeden Ve­res János, a Pénzügyminiszté­rium politikai államtitkára. Ötödszörre rendeznek Szegeden nemzetközi közlekedési konfe­renciát, s eddig minden évben ígéret hangzott el a kormány ré­széről arra, hogy megoldást talál­nak az M5-ös autópálya tovább­építésére és a drasztikus úthasz­nálati díjak csökkentésére. A Ti­sza Szállóban tegnap elkezdődött kétnapos rendezvényen a közle­kedési szolgáltatások EU-kon­form finanszírozásáról előadást tartó Veres János sem kerülhette el a szokásos kérdést: mi lesz az M5-össel. A Pénzügyminisztéri­um politikai államtitkára kije­lentette: az M5-ös esetleges meg­vásárlása nincs összefüggésben azzal, hogy az állam mikor kapja meg az eladott Postabankért járó 101 milliárd forintot az Erste Banktól. Mint mondotta, az M5-ös megvétele és továbbépíté­se, valamint az összeg megérke­zése egymástól független tranz­akció. Amennyiben ugyanis si­kerül megállapodni az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vei, akkor a kormány talál forrást a költségvetésben a sztrá­da ügyének rendezésére. A tár­gyalások részleteiről azonban taktikai okok miatt nem nyilat­kozott. A Visegrádi Alap támogatásá­val, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (CSMKIK) rendezésében megvalósult kon­ferencián - mint ahogy az Szeri Istvánnak, a CSMKIK elnöké­nek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési kollégi­uma elnökének megnyitó szavai­ból kiderült - ezúttal fő témája az, milyen feladatok várnak az unióhoz csatlakozó országokra 2004. május 1. után. Az EU-ban például a megrendelőnek - ál­lamnak, önkormányzatnak ­meg kell térítenie a közlekedési társaság számára a közszolgálta­tásból származó veszteségeket. A két nap során tapasztalataikat is kicserélhetik egymással a jelen­lévő cseh, szlovák, lengyel és ma­gyar szakemberek, a V4 országok képviselői. A cseh NORDlogistic cég teg­nap egy gázüzemű autóbuszt is bemutatott a szakmának, s po­tenciális vevőjének, a Tisza Vo­lán Rt.-nek. A részvénytársaság, amelynek birtokában már most is 35 gázbusz található, 2012-ig környezetbarát járművekre sze­retné lecserélni teljes, a városi közlekedésben részt vevő flottá­ját. F.K. Cseh gyártmányú gázbuszt mutattak be: a Volán jövőre dönt, megveszi-e. Fotó: Gyenes Kálmán Ünnepeltek az orvosok és a gyógyszerészek Szent-Györgyi-nap az egyetemen Néhai rektora, Nobel-díjas pro­fesszora előtt tiszteleg az egye­tem az évente megrendezett Szent-Györgyi-napon: a tegnapi ünnep volt a tizedik. A Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Cent­rum elnöke, dr. Lonovics János professzor mondott beszédet teg­nap az egyetem aulájában, ahol a tizedik Szent-Györgyi-nap ünne­pi ülését tartották. Megemléke­zett a Centrum névadójáról, a Szent-Györgyi Albert által képvi­selt egyetemes emberi értékekről. Mint mondta, a Nobel-díjas tu­dós emléke és életműve előtt tisz­telegnek azzal, hogy évente átte­kintik az orvosi és a gyógyszerész­karon végzett munkát, kitünteté­seket adnak át az arra érdemesek­nek, tudományos ülésen számol­nak be új kutatási eredmények­ről, s mindezt művészeti progra­mokkal is összekötik. Hagyományosan a Szent­Györgyi-napon adják át az eme­ritus professzori címet a nagy te­kintélyű, nyugalmazott egyetemi tanároknak. Az idén ebben a ki­tüntetésben részesült dr. Bernáth Gábor, dr. Kása Péter, dr. Kovács László, dr. László Aranka, dr. Lázár György és dr. Pintér Sándor professzor. Az egyetemért vég­zett, hosszú éveken át tartó ki­váló munkáért ítélik oda a Szent-Györgyi-emlékérmet, amelyet tegnap Tekulics Péter egyetemi magántanár, a gyer­mekkórház igazgatója vehetett át. Az Általános Orvostudomá­nyi Kar Kiváló Oktatója címet kapta dr. fanka Zoltán tanszék­vezető professzor és dr. Tiszlavicz László egyetemi docens. Kiemelkedő oktató, betegellátó és adminisztratív munkájukért heten, a tudományos diákkörök segítéséért hárman részesültek dékáni dicséretben. Kiváló tanul­Évtizedes hagyomány szerint a Szent-Györgyi-napon egyetemi ki­tüntetéseket és jubileumi diplomákat adnak át az orvosoknak és a gyógyszerészeknek. Fotó: Schmidt Andrea mányi eredményt és tudomá­nyos diákköri kutatómunkát is­mernek el az Apáthy István em­lékéremmel, ezt az idén Gecse Krisztina orvostanhallgató kap­ta, hét diákkörös dékáni elisme­rő oklevelet vehetett át. A gyógy­szerészhallgatók és pályakezdők elismerésére alapított dr. Nóvák István pályadíjat Bicsák Izabella és Mészáros Andrea nyerte el. A dr. Németh András Alapítvány pályadíjával Ugocsai Pétert jutal­mazták. A két karon egykor végzett or­vosok és gyógyszerészek jubile­umi diplomákat vettek át: négy orvos vasdiplomát, hárman gyémántot, huszonnyolcan aranydiplomát kaptak, míg két gyógyszerész vehetett át gyé­mántdiplomát, s huszonötén voltak az aranydiplomások. A jubileumi diplomák adományo­zását a kitüntetettek nevében dr. Rák Kálmán köszönte meg röviden. Az ünnepségen közreműkö­dött a Szegedi Rézfúvós Kvin­tett. A Dugonics téri közpon­ti épületben kamarakiállítás nyílt. Ezen dr. Bóna Endre gyűj­teményéből láthatók érmék, melyeken Szent-Györgyi Alber­tet, illetve a szegedi egyetemet ábrázolták a művészek. Tegnap délután tudományos konferen­ciával folytatódott az emléknap programja, amelyen a Centrum kutatói tartottak előadásokat: dr. Dux László, dr. Penke Bo­tond, dr. Csizmadia Imre, dr. Falkay György, illetve a makói kórház főigazgatója, dr. Takáts István. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents