Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-29 / 278. szám
NAPI MELLÉKLETEK Hétfő a £>a sportja ^T"^ "•T"'"'! F" 'jmym "^j ja Kedd a pénz beszél, ^^¡¡k A b -. ' «i ' Szerda >&\i •x JF Jfr -Á B JLJ ^fejp J^^^JJ JA^JÁ, JML Péntek délmadár SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. NOVEMBER 29. WWW.DELMAGYAR.HU TIZENÖT EVE JELENT MEG LAPUNKBAN A REFORMKORI FELHÍVÁS Szegedről indult Ma tizenöt esztendeje, hogy lapjainkban, a Délmagyarországban és a Délvilág elődjében, a Csongrád Megyei Hírlapban megjelent az MSZMP reformköreinek létrehozását szorgalmazó felhívás. Éppen azon a napon, amikor Grósz Károly első titkár a budapesti sportcsarnokban elmondta a fehérterror rémével fenyegető hírhedett beszédét. Igencsak zsúfolt volt szobám a Délmagyarország szerkesztőségében 1988 novemberének egyik estéjén. Lovászi József kezdeményezésére találkoztunk tízegynéhányan. Nyilván méltatlan leszek egyesekhez, hisz sajnos már nem emlékszem mindenkire, aki ott volt azon az éles vitákkal tarkított megbeszélésen, amelyen lényegében megszületett a reformköri mozgalmat útjára indító, jó néhány tabun átlépő felhívás szövege. Annyi bizonyos, hogy Lovászi József és Géczi József volt az ötletgazda, hogy Keserű Imre szentesi tanár radikális megfogalmazások mellett érvelt, hogy Katona Péter egyetemi adjunktus és Kissné Nóvák Éva egyetemi docens árnyalt tudás birtokában igyekezett átfogóvá és lényegivé formálni a szöveget. Végül megszületett a Reformköröket a pártban is! címet viselő dokumentum, amelyet végül huszonhatan írtak alá. A felhívás november RÉSZLETEK A DOKUMENTUMBÓL: I. Kelet-Európában, az úgynevezett létező szocializmus országaiban strukturális válság van mélyülőben. Ez a válság csak radikális és komplex reformokkal küzdhető le. Történelmi feladat a sztálini modell képződményeinek felszámolása. A gazdaságot, a politikát, a társadalom más szféráit - és magát a szocialista gondolatot is - visszafordíthatatlanul ki kell szabadítani a bürokratikus mechanizmusok fogságából. Egyszerre van szükség: 1. világos felzárkózási stratégiára, a világgazdaságba való visszaintegrálódásra (ezen belül elsősorban egy végre már működőképes piacra, a „túltagadott" polgári értékek visszaemelésére, 2. a szocialista mozgalom minden érvényes értékét is felvállaló, újrafelfedező politikai-idelológiai reformra, 3. valamint a politikai intézményrendszer olyan reformjára, mely teret ad az egyének és közösségek autonómiájának és természetesnek tekinti a többpártrendszert. II. Társadalmunkban ma vál29-én jelent meg lapjainkban, eredményeképpen pedig 1988. december 2-án a Sajtóház klubjában megalakult az MSZMP-tagok Csongrád megyei Reformköre. Tizenöt éve valódi földindulás kezdődött az országban. Sokan - mindenekelőtt az értelmiség egy része - tisztában voltak azzal, hogy az ország pénzügyi-gazdasági helyzete katasztrofális. Azt is sokan tudták, lévén az ország minEgy felhívás előéletéből Az utóbbi évtizedekben «* MSZMP «2 or&eág többször f) nekirugasxkoiíott a gonlaságí, ptdiitkai. tártadéin,i reformtmk, aftftofe érdekében, hogy hatékonya bbon i's eredményesebben müköriö gazdatűig. politika és társadalom alakuljon ki, jöjjön létre e hátéban, S tervesett és többször is utjukra tnditotl reformok révén Wpdní ex az ország Jobban megfelelni ox akkor még ytivónek neveseit, s mindinkább felenné váló világttndemrták kihívásainak £ reformpróbálkozások — bar eredményeket is hoztak tou zabái MtfHI !ri>?«<HÍh<*tSffc: ki, iwtm utolsósorban azért, mert a reform mindenkort támoga tóit a nyilvánosságot korlátotés erőteljesen frtttimiütált politikai methanitmu sokban háttérbe lehetett szorítani £ te pasztalatok alapján született meg MMt az itt közreadóit Csongrád megyei felhívás. Reformköröket a pártban is! I Kciet-EurApéiwm, a* IV. Ha a pirton MM ÍAromok. rrformkMk. Mit úRynevewtt Iat«tö sxocia- iwm int6utrénye*ű)hct a _ wfannlcór ma, üamus orsataaiban straktu- Un&adalmi-poltUkai «00- k h . . rali» viiife* van me!yulib«i. doikwW» tokttMÓt, <3. e n»»™«"»«« mag *ra»U| B* a viteág csak radikális goodolatok nem vRvraulhvt- « bm'onandik kérít. sághangulat uralkodik. Sokrétű önszerveződés erősödött fel. Sokak keserűsége, tanácstalansága még nem öltött politikai formát. A politikai megmérettetés, a nyilvános, tisztázó viták hiánya miatt sok követelés félrevisz, vagy épp a meglévő struktúrát konzerválja. A végiggondolt reformkoncepció hiánya, valamint széles rétegek elégedetlensége, radikalizmusa tápot adhat „rendteremtő" reflexek feléledéséhez den kibontakozási kísérlettel mélyebben merült az adósságcsapdába és a válságba, hogy az az eszmei alapvetés és politikai gyakorlat, amely az országot (és a térség államait) irányította, alapvetően hibás, és saját korlátai miatt képtelen megoldást nyújtani a bajokra. Az ország iránti felelősség így sokakat arra késztetett, hogy új jövőképet fogalmazzanak meg. Furcsa év volt 1988. Tavaszéppúgy, mint a bénultság és a felszínes, kapkodó gyógymódok állandósulásához... III. Ma olyan „reformszocialistákra" van szükség, akik nem csupán „bátrak", de 1. kritikusan értékelik a múltat, benne saját korábbi tevékenységüket, 2. sürgetik a gyakorlati reformlépések egymásba kapcsolódó sorozatát, 3. küzdenek a reformértékű változtatásokért saját szűkebb közösségükben. szal a Szovjetunióban előtérbe kerültek a keményvonalasok, és az ortodoxia képviselői itthon is kezükbe akarták vonni az irányítást. Mindenképpen szerencse volt, hogy az 1988 májusában tartott pártértekezleten néhány ókonzervatív személyiség kikerült a vezetésből, de az MSZMP-n belül kezdtek teret nyerni a balszél keményvonalas csoportjai (Münnich Ferenc Társaság, Munkásőrség Baráti Köre IV. Ha a párton belül nem intézményesülhet a társadalmi-politikai gondolkodás sokfélesége, és e gondolatok nem egyesülhetnek a vitákban platformokká a döntések szervezett befolyásolása érdekében, a kritikai szellemű és politizáló hajlamú párttagok passzivitásba húzódnak vissza, mint azt régebben tették, vagy elhagyják a pártot, mint újabban tapasztalható. V. A fentiek szellemében kezdeményezzük a párttagok megyei reformkörének létrehozását. Felhívjuk a megyében élő reformelkötelezett párttagokat, és a pártból valamilyen módon „kikeveredett,, marxistákat, csatlakozzanak a kezdeményezéshez!... VI. Javasoljuk, hogy ahol felhívásunktámogatásra talál, alakuljanak helyi vitafórumok, reformkörök... VII. Alakuló összejövetelünket 1988. december 2-án 14 órakor tartjuk Szegeden, a Sajtóház klubjában... stb.). Ezzel párhuzamosan viszont szeptember és november között sorra jelentették be független politikai szervezetként való működésüket a rendszerváltás utáni parlamentek későbbi pártjai. Az ország tehát úton volt a rendszerváltás felé. Senki nem tudta azonban igazán, hogy mi fog történni valójában, és hogy minderre milyen szovjet reakció várható. Mint ahogyan azt sem, hogy a Grósz Károly vezette MSZMP-ben milyen irányzat kerekedik fölül, milyen jellegű hatalommal kell számolnia a demokratikus ellenzéknek vagy a párton belüli másként gondolkodóknak. A szegedi felhívás és az, hogy a reformköri mozgalom 1989 tavaszára országossá terebélyesedett, valószínűleg fontos szerepet töltött be a békés rendszerváltás előkészítésében. Bár 1989 őszén, az MSZP megalakulásával túllépett rajta az idő, minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az állampárt vezetői abban a tudatban kezdték meg 1989 nyarán a sorsfordító érdemi tárgyalásokat az ellenzékkel, hogy a párttagság jelentős része is elkötelezett a demokratikus átalakulás, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság, a politikai pluralizmus és a parlamenti demokrácia, vagy legalábbis a felsorolás egyes elemei iránt. E tudat részben hátteret és fedezetet adhatott a számukra, részben pedig föltehetően némi kényszerként is hatott a békés átmenetet szolgáló kompromisszumok megkötése, a szabad választások és a tárgyalásos alkotmányozás érdekében. Ma Szegeden emlékeznek a mozgalom tagjai, alapítói és szimpatizánsai. A lapunkban megjelent felhívás évfordulóján délután fél 2-től a megyeházán tartják 15. születésnapjukat az egykori reformszocialisták. SZÁVAY ISTVÁN SZIGORÚSÁG ÉS SZERELEM A SIKETEK NYELVÉN jelek Az esélyegyenlőség jegyében a siketek és nagyothallók egyre több televíziós műsort kísérhetnek figyelemmel a képernyőn megjelenő jeltolmács segítségével. A parlament munkáját, egyes közszolgálati híradókat, vagy show-műsorokat egyaránt végigkövethetnek. Kádár Bálintné (jobbról) szerint a jeltolmácsolás valóságos színészi munka, FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT A jelnyelv a legtöbb siket ember elsődleges nyelve, amely lehetőséget nyújt számukra, hogy kifejezhessék magukat. A nyelvészeti kutatások bebizonyították, hogy a siketek nyelve megfelel a természetes nyelvre vonatkozó követelményeknek, ugyanis hangtannal, alaktannal és mondattannal egyaránt rendelkezik. így az Európai Unió több országában is szociális-kisebbségi nyelvnek minősül. Hazánkban ezt az álláspontot még nem sikerült elfogadtatni. A siketek többsége kétnyelvű: a magyar nyelvet és jelnyelvet egyszerre birtokolja. Sokaknak közülük halló családban felnőve nincs alkalma természetes módon elsajátítania ezt a speciális kommunikációt, ezért hatéves korukig általában - kérdések és válaszok nélkül - a világtól elszigetelve élnek. A változást az iskola jelenti, ahol a hangzó nyelvet magyarórák keretében, idegen nyelvként, a jelnyelvet pedig társaiktól sajátítják el. Nem véletlen tehát, hogy a siketek diskurzusát látva azt tapasztalhatjuk, hogy beszédük gyakran monoton, rossz ritmusú és hangerejű. Kádár Bálintné szegedi jelnyelvi tolmács szerint ezenkívül szókincsük és nyelvtani tudásuk is hiányos. Mint mondja, a siketek emiatt halló társaikkal szemben sokszor szégyellik magukat. Beszédkészségük viszont nagyban függ egyéni tehetségüktől vagy iskolai végzettségüktől. A hazai siket nyelvközösségben két nyelvváltozat él. Az egyik az úgynevezett jelelt magyar, amelyben a szabályos magyar mondatokat egy másik kódrendszerre ültetik át. Ilyenkor a jeleket artikulált szavak kísérik hanggal, esetleg hang nélkül. Ez a siketek számára presztízsnyelv, amit hallók jelenlétében használnak. Maguk között azonban a tiszta magyar jelnyelvet alkalmazzák. A siketek nyelvével kapcsolatban a köztudatban több tévhit is él. Sokan úgy gondolják, hogy benne minden egyes jel egy konkrét fogalmat imitál, ezért bárki megértheti, akár egy pantomimjelenetet. Szintén helytelen az az állítás, hogy a jelelés folyamata lassabb, mint a beszédé. Ezzel szemben az igazság az, hogy olykor gyorsabb is lehet, ugyanis egyes részeit, mint a kézformát, mozdulatot, arckifejezést egyszerre használják. Kevéssé ismert az is, hogy a jelnyelv nem nemzetközi jellegű, minden országnak saját nemzeti jelnyelve van. És ki gondolná, hogy ez egy-egy országon belül sem egységes? Magyarországon hét dialektus különíthető el. A jelnyelvvel beszélő személy nagyfokú szabadsággal rendelkezik. A helyes használathoz gyakran elég a megfelelő méret- vagy formaosztályozókat ismerni. Például, ha összeszorított ujjainkkal egy négyest mutatunk, az lapos felületekre vonatkozik. így jelenthet padlót, asztalt, de akár karcsút is. A jelelést ma már egyre több tanfolyamon oktatják. A jelentkezők között pedig fül-orr-gégész, pénzügyőr, vagy akár rendőr is akad. -A szakmánk valósággal színészi munka: jelentős koncentrációt igényel, mutogatunk és artikulálunk, miközben mindenki ránk figyel mondja a szegedi jeltolmács, majd hozzáteszi, ez a speciális kommunikációs forma éppúgy alkalmas a szigorúság, a költőiség, a filozófiai elemzés vagy a szerelem kifejezésére, mint a hangzó beszéd. PATAKFALVI DÓRA