Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

6 •MEGYEI TŰKOR« SZOMBAT, 2003. NOVEMBER 29. Zenés mesejáték a nagyszínházban a legkisebbeknek Pinokkió, aki életre kelt A gycrckközönség zajos tetszésnyilvánítással, közbekiabálásokkal, dübörgő tapssal fogadta Collodi klasszikus meséjének, a Pinokkiónak csütörtöki bemutatóját a Szegedi Nemzeti Színházban. jó befektetés egy olyan örökzöld mesét, mint a Pinokkió színpadra állítani. Viszonylag kevés pénzből is ki lehet hozni, ugyanakkor hosszú éveken át műsoron tartható. Ha ideális címszereplőt találnak, a siker is garantált. Például Pogány Judit Kaposvárott másfél évtizeden át játszotta hallatlan sikerrel a hosszú orrú fabábu kedves figuráját. Nagyszerű Pinokkióra lelt most a szegedi színház is: Főző Dittát mintha erre teremtették volna. Nádszálvékony, játékosan kisfiús, remekül mozog, a hangja és a habitusa is passzol a szerephez. A gyerekek a legőszintébb kritikusok: rögtön a szivükbe zárták, kiabáltak, segíteni próbáltak neki. Már a bemutatón sztárt csináltak belőle. A produkciót rendező Galkó Y r ll Pw -jm*lí • fi 1 f i T* i é ^Hi 1 rjl Gőmöri Krisztián (Róka) és Főző Ditta (Pinokkió) a Szegedi Nemzeti Színházban. Fotó: Miskolczi Róbert Bence nem bonyolította túl az előadást, maradt a bevált, lineáris történetmesélésnél. Frenetikus a Róka és a Macska szerepében az összeszokott páros: Gőmöri Krisztián és Borovics Tamás. Nagyszerűen kihasználják a termetük, fizimiskájuk különbözőségéből adódó lehetőségeket. Amikor megjelennek a színen, kacagtató gegjeikkel, mulatságos karakterparódiájukkal mindig felfrissítik az időnként hullámvölgybe kerülő előadást. Szimpatikus, hogy Gepetto mesterként Rácz Tibor megtiszteli a gyermekközönséget azzal, hogy kompaktul hozza az öreg asztalosmester figuráját. Janik Lászlónak is jól áll a lelkesedés a Táltos Tücsök szerepében. Szűcs Lajos és Somló Gábor a harsányságtól sem visszariadva, kifejezően formálják meg a rájuk bízott figurákat. Boncz Ádám kifinomult mozgással kelti életre a Nyestet, Kanóc szerepében pedig igazi, vagány kamasz. Talán több varázslatosság és báj is szorulhatott volna a Tündért játszó Czirják Csillába. Csomor Ágnes Pillangója pedig olyan földhözragadt, unalmas, színtelen és civil, hogy érthetetlen, mit keres egy profi társulat produkciójában. Egyszerűek, de praktikusak, ötletesek Horváth Judit díszletelemei, Papp Janó jelmezei fillérekből is színesek és meseszerűek. H. ZS. Alonso Alegría darabja Márkus Judittal és Janik Lászlóval a JATE-klubban Ma este: Kötélen a Niagara felett A kubai emigránsként az Egyesült Államokban élő Alonso Alegría Kötélen a Niagara felett című darabját játssza ma este 7 órától a JATE-klubban Márkus Judit és Janik László. MUNKATÁRSUNKTÓL Alonso Alegria világsikerű színmüve valóságos személyről, egy híres francia kötéltáncosról szól, aki számtalanszor átment kötélen a Niagara felett, miközben különböző trükköket hajtott végre. Például gólyalábat kötött vagy a nyakába vett valakit. A Kötélen a Niagara felett izgalmas színpadi játék - kissé elrugaszkodva a valóságtól. Történet egy fiatalemberről, aki visszalopja az öregedő kötéltáncos szívébe az elmúlt idők lelkesedését, a fiatalságot és talán valami mást is... Mese két emberről, akiknek szükségük van egymásra ahhoz, hogy önmagukra találjanak. Játék ott, ahol a legveszélyesebb játszani. Eredetileg két férfi szereplőre íródott a darab - két ember, egy öregedő és egy fiatal születendő barátságáról szól. Az előadást rendező és az egyik főszerepet játszó Janik László, a Szegedi Nemzeti Színház népszerű színésze kicsit átírta és a férfi-nő kapcsolatát vizsgáló darabot varázsolt belőle. Partnerét, Márkus Juditot a Jekyll és Hyde-ban láthatta a szegedi közönség, valamint vendégszerepelt a Nemodin Színház /sona című produkciójával a régi zsinagógában. A produkciót tavaly már játszották, a ma esti felújítás után további előadások december 3-án 19 órától és 4-én 21 órától a JATE-klubban. A tűzoltókat riasztották a férfi megmentésére Rémisztő reklám ijesztget a levegőben Egy óriásplakát alá függesztett, élethű figura jókora riadalmat okozott Szegeden, a Rókusi körúton. Jó néhány szegedit megrémített, amikor meglátták, hogy a Rókusi körúti OTP-ház oldalán egy megbillent szerelőkosárba kapaszkodó férfit himbál a szél. A védősisakot és kezeslábast viselő, csizmás alak már csak egyik kezével csimpaszkodott a fémkosárba, úgy tűnt, nem bírja sokáig, s lezuhan a négy-ötemeletes magasságból. A városi tűzoltósághoz több hívás is befutott ez ügyben: az aggódó telefonálók sürgették, mielőbb hozzák le az életveszélybe került férfit. Szerencsére a tűzoltók időben értesültek arról, hogy csupán egy hatásos reklámfogás áldozatául estek a jó szándékú segélykérők, így nem rendeltek el fölösleges kivonulást. Az OTP-ház sarkáról fölnézve látható: csupán egy beöltöztetett bábu lóg az óriásplakát alatt, amely arra szólítja föl olvasóját (és reklámot fölszerelő munkást), hogy „kapaszkodjon", mert új üzlet nyílt a városban. Hasonlóan csüngő emberből még fityeg néhány Szegeden: nem kell tőlük megijedni, csupán a fogyasztókat egyre drasztikusabban bombázó reklámkészítők agyából pattantak ki teljes fegyverzetben, mint Zeusz fejéből Pallas Athéné, bár utóbbi városvédő lándzsájával talán a hirdetők fejére húzna egyet végső csattanóként az okozott riadalomért. NY. P. A vásárhelyi Merkur-szobor Magyarékat is húzza az a bizonyos ág Bizonyítvány híján segély sincs Ha valaki megérkezik Vásárhelyre és körülnéz a Kossuth téren, rögtön szemébe ötlik a „nagytakarék" kupolájának Mercurius-szobra. Nem lehet nem észrevenni. Hirdeti: a pénz, bár nem boldogít - kiváltképp, ha nincs-, mégis örök érvényű. „Ki csinálta ezt a szobrot, hogy került Vásárhelyre, arról sokáig nem tudtunk semmit" - írja Kiss Lajos 1957-ben, a Vásárhelyi művészélet című művében. Kőszegfalvi Ferenc helytörténésztől tudjuk: akik mégis tudtak valamit a műről, sokáig Rubletzky Géza nevéhez fűzték létrehozását. Az egykori takarékpénztár 1906-ban kezdte el építeni kupolás székházát - a terveket Müller Miksa szegedi építész készítette, a kivitelező Koncz Pál építőmester volt -, s a szobormunkákat Balla József vállalta föl. Hogyan került a köztudatba mégis Rubletzky neve a Merkúr-szoborral kapcsolatosan? Balla 1907-ben tuberkulózisban megbetegedett, s hosszú szenvedés után elhunyt, a szobrot az ő hívására Vásárhelyre érkező, az ő műhelyében dolgozó Rubletzky fejezte be. A szobor Grünfeld Jakab ércöntő műhelyében nyert végső formát. S mit kell tudni a korán elhunyt szobrászról, akinek nevéhez végül is leginkább köthető a szobor? Balla József (18831907) tizenkét gyermekes hódmezővásárhelyi téglaverő második fiaként látott napvilágot. A hat elemi elvégzése után apja mellett dolgozott, általában pedig, ha csak lehetett, „az agyagot gyúrta", írja Kószegfalvi Ferenc. Első szobrocskái hamar feltűntek a család számára megélhetést biztosító szegedi téglaverő üzem tulajdonosának, Sándor Ferencnek, akinek segítségével az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában - a mai Iparművészeti Főiskolán - folytathatott tanulmányokat. Úgy tűnik, vonzódott az antik témákhoz - klasszikus szépségű Venus-szobrát hozzátartozói máig őrzik. F.CS. A Magyar család. Egyetlen keresetből négy gyermeket és két unokát eltartani lehetetlen. Az önkormányzatnál nincs ember, aki segítene a csanyteleki Magyar családon. A munkanélküli házaspár egy háztartásban él négy gyermekével és két unokájával, s csupán egyetlen keresetből gazdálkodhatnak. A polgármesteri hivatal egy általános iskolai bizonyítvány hiánya miatt nem ad segélyt a családnak. Több mint tíz éve költözött Budapestről Csanytelekre a Magyar család, de az utóbbi időben vált egyre nehezebbé megélhetésük. A férfi hosszú ideje nem talál munkát a környéken, az asszony munkaviszonyát magas vérnyomása miatt megszüntette bokrosi munkaadója, így kilenc hónap robot után 55 napnyi munkanélküli járulékra lett jogosult. A folyósítás lejárta után a munkaügyi központban azt tanácsolták Magyar Lászlónénak, hogy jelentkezzen állandó lakhelyén a polgármesteri hivatalnál, s ott közcélú munka fejében kérelmezzen rendszeres szociális segélyt. A kérvényezés megtörtént, azonban a hivatal formai kellékek hiánya miatt nem adta meg a havi 15 ezer 200 forint segélyt, s hiánypótlásra szólította fel az érintettet. Időközben kiderült, hogy a szükséges általános iskolai bizonyítvány már évekkel ezelőtt elveszett, s annak pótlására nincs is remény. Előző munkahelyeimen is elfogadták ezt a hiányosságot, dolgozhattam is, nem tudom, itt miért nem. Fogalmam sincs, hogy mitévő legyek - sopánkodott a 46 éves asszony. Információnk szerint ilyen eseteknél az illetékesek el szokták fogadni azt, ha az érintett személy büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a legmagasabb iskolai végzettségéről. Fotó: Tésik Attila - Egy hatósági ellenőrzés során többször hangsúlyozták, hogy a közmunkáknál figyelembe kell venni az adott személy legmagasabb iskolai végzettségét, különben a közcélú munka feladatköre sem állapítható meg. E tekintetben tehát a bizonyítvány létfontosságú, a nyilatkozatot nem fogadhatjuk el - reagált megkeresésünkre Lajkó Norbert, a csanyteleki önkormányzat szociális ügyeinek illetékese. A jogi hercehurca egyetlen eredménye a tanácstalanság, pedig az ilyen, és az ehhez hasonló esetekre találták fel a családsegítői státust, ami - mint már megírtuk - nem működik Csanyteleken. Magyarék így továbbra is egy keresetből, és kisebbik lányuk gyeséből próbálnak boldogulni - kevés sikerrel. BÍRÓ DÁNIEL A Merkur-szobor a vásárhelyi „nagytakarék" kupolájának tetején áll. Mercurius a kereskedők istene volt. Fotó: Térik Attila A riadalmat okozó bábu a ház oldalán Fotó: Gyenes Kálmán