Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: SZABÓ CSILLA, LÉVAY GIZELLA 2003. NOVEMBER 27. NAPI MELLÉKLETEK Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, GYÓGYÍR Szerda RANDEVÚ WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDEN TANULÓ INDIAI ES IRÁNI NOK ÖLTÖZKÖDÉSÜKRŐL ES SZOKÁSAIKRÓL Farmer a hej ab alatt Minden hölgy különleges, izgalmas, más. Ez még inkább Igaz, ha az általunk megszokottól eltérő kultúrából származó nőkről van szó. A már első pillantásra is bájos testvérpár, Mahsa Ebadi (Mahsa E.) és Melissa Ebadi (Melissa E.) az iráni nők érzéseiről meséltek. Számunkra talán furcsa, hogy az iráni feleség férje beleegyezése nélkül soha nem válhat el. Jlsha iose Kallikkadantól a még mindig működő indlsi kasztrendszerről tudtuk meg: a család megakadályozhatja a rangon aluli házasság megkötését. - Az öltözködésük pontosan olyan, mint a magyar lányoké. Iránban és Indiában is elfogadott ez? Melissa E. - A modernizáció és a nyugati hatások elérték Iránt is, így főleg a városokban teljesen természetes, ha egy lány ilyen ruhát visel. Persze mint minden nemzetnek, nekünk is van népviseletünk, de mivel a különböző régiókban élők viselete eltérő, legalább tíz különböző létezik. Egyetlen nagyon fontos darabja van az iráni nők ruhatárának: a hejab, ami tulajdonképpen egy sál. Ezt a lányok és asszonyok a fejükre terítik, úgy, hogy az arcuk teljesen, a hajuknak pedig egy része szabadon marad. A fülek és a nyak rejtve van, akárcsak a karok csuklóig és a test, nagyjából combközépig. Hogy mennyire takarja el magát egy nő, az a vallásosságán múlik. Nincsenek merev szabályok. A hejab alatt pedig mindegy, hogy farmert vagy hagyományos öltözetet viselünk. Ennek a sálnak a viselése az iszlám rezsim működése óta, mintegy huszonnégy-huszonöt éve kötelező. Mahsa E. - A muszlim vallású nők csadort hordanak, de ez sem kötelező, ha nem megrögzött hívők. J. J. K. - Indiában is léteznek tradicionális viseletek. Az egyiket sarii-nak hívják, egy másiknak salwar a neve. Ezeket főleg a nagyobb városoktól távolabb, falvakban élő emberek viselik mindennap, de ünnepek alkalmával hagyománytiszteletből én is felveszem őket. - Milyen a kapcsolat férfiak és nők között Iránban? Létezik hierarchia a nemek között? Mahsa E. - Ez attól is függ, melyik vallást követed, hiszen például az iszlámban szigorú előírások vannak. De általában egyenrangú félnek tekintenek Melissa, Masha és Jisha harcolna, ha kell, a szeretett férfiért, csupán vallását nem változtatná meg. fotó: miskolczi róbert bennünket. Tanulunk, szórakozni járunk, a munkahelyeken ugyanazokat a pozíciókat töltjük be, mint a férfiak. Melissa E. - Ezeket az országokat rengeteg modernizáló hatás érte, ezért kultúrájuk sokat változott. Nagyjából ott is úgy működnek a dolgok, mint itt. Egy érdekes különbség mégis van: ha egy nő el akar válni a férjétől, a magyar bíróságok elválasztják őket. Egy iráni nő esetében a férjének is akarnia kell a válást, másképp nem lehetséges. A férfi viszont minden beleegyezés nélkül elválhat feleségétől. J. J. K. - Indiát kettősség jellemzi. A nagyvárosokban nyugati életszemlélet uralkodik, de a falvakban lakók csak nagyon lassan tanulják meg, hogy a nőkkel másként kell bánni. A fiúgyermek születése még mindig hatalmas büszkeséggel tölti el a családokat, hiszen ők az erőt testesítik meg. Ha lány születik, az nem olyan örömteli esemény. A kasztrendszer pedig a lassú változás ellenére még mindig létezik. A vidéki emberek még ma is óriási szégyennek tartják, ha valaki a saját osztályánál alacsonyabb társadalmi csoportba tartozóval köt házasságot. - Előfordulhat, hogy a család, a szégyentől és a társadalomból való kirekesztéstől tartva, megtiltja a különböző kasztból származó fiatalok házasságát? J. J. K. - A kasztrendszer nagyon régóta létezik Indiában, a kasztok közötti szakadék pedig akkorára nőtt, hogy a közöttük kötött házasság tilos volt vagy rendkívül ritka. Bár India sokat változott, a falvakban élők még mindig nagyon negatívan ítélik meg az ilyen frigyeket. A család sok mindent megtehet, hogy megakadályozza a létrejöttüket. - Milyen áldozatokra lennének képesek a szeretett férfiért? Melissa E. - Ez nem kultúrafüggő, inkább személyes kérdés. Ha valakit igazán szeretek, azért bármire képes lennék, csupán egy dologra nem: a vallásomról nem térnék át soha. Házasság működhet különböző vallásúak között is. Ez nem lehet feltétele az elkötelezettségnek. - Milyenek a magyar férfiak a külföldi nők szemével? Melissa E. - Ez szintén egyéni ízlés kérdése: kit találunk vonzónak. Nekem a barna hajú, barna szemű fiúk tetszenek. A magyarokkal egyébként nem sok lehetőségünk van ismerkedni, nem találkozunk velük az előadásokon vagy a szórakozóhelyeken. Az mindenképpen különbség, hogy Iránban, ha szórakozni mész egy fiúval, elképzelhetetlen, hogy a lány bármit is kifizessen. Itt a párok néha elosztják az ital vagy a vacsora árát. Mahsa E. - Itt teljesen természetes, ha egy lány odamegy egy fiúhoz, aki tetszik neki, és megadja a telefonszámát. Nálunk ez még nem bevett szokás. MÁTÉ ERZSÉBET Hiedelmek a hajápolásban 1. A korpa egy száraz fejbőrhámdarabka. Téves. A korpa a legtöbb esetben olajos, amikor a lehámlott darabkákra nézünk a legtöbben azt feltételezzük, hogy teljesen szárazak. Nem így van, ugyanis minden hámsejt termel valamennyi olajat. 2. Az őszülő haj durvább szerkezetű. Téves. Az ősz hajszálak éppen hogy finomabb szerkezetűek, ám szárazabbak, így durvábbnak tűnhetnek. 3. A hajvágástól erősödik a haj. Téves. A hajvágás egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy milyen sűrű valakinek a haja. Az öröklött tulajdonságokon múlik. Az viszont igaz, hogy a hosszú haj könnyebben öszszekuszálódik, s így hamarabb töredezik. 4. Minél gyakrabban mosunk hajat, annál hamarabb bezsírosodik. Téves. A hajtípust nem befolyásolja, hogy milyen gyakran samponozzuk a hajunkat. Muszlim nők az EU-ban Számos muszlim nőnek nehézséget jelent a nyugati kultúrákba való beilleszkedés. Hiszen egyszerre kell megfeleniük a modern polgári törvényeknek és az otthonról hozott vallási előírásaiknak. „Mondd a hívő nőknek, hogy süssék le tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre és ne mutassák díszeiket és kendőzzék el ruhakivágásaikat..." Olvashatjuk a muszlimok szent könyvében, a Koránban. Az iszlám országok jogforrásai a nőket kettős megítélésben részesítik. Az asszonyok egyrészt mint a férfiak társai, az iszlám hit letéteményesei, kiváló anyák, erényes és a férfiak életét örömmel eltöltő teremtmények jelennek meg a szövegekben, másrészt viszont a férfi elsőrendűségét, a nő engedelmességre szorítását, közéleti színterekről való kitiltását hangsúlyozzák. Az európai civilizációtól távol álló hagyományok és népszokások megértése nem könnyű feladat a nyugati ember számára, mivel befogadását számos sztereotípia nehezíti. Dr. J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem tanára, az arab világ kutatója szerint napjainkban az Európai Unió vezetőségének egyik fő célkitűzése, a tolerancia hirdetése a bevándorló muzulmánok és anyaországuk iránt. Különösen fontos ez, ha figyelembe vesszük, hogy az unió területén 13-15 millió muzulmán él, akiknek közel fele nő. Többségük ma már az unió polgára, akik egyszerre próbálnak megfelelni a befogadó ország és saját vallásuk törvényeinek. A modern polgári viszonyokhoz idomulva törekednek az iszlám tradíciók megőrzésére. A tolerancia elvével ellentétben, számos európai nemzetállam akadályokat állít az iszlám nők beilleszkedésével szemben. Gondoljunk csak Fereshta Ludin, Németországba bevándorolt afganisztáni tanítónő esetére, aki muszlim vallása miatt került összeütközésbe a német jogrendszerrel. A német állam ugyanis megtiltotta számára, hogy hagyományos iszlám öltözetben, azaz fejkendőt viselve álljon a katedrára. Az időközben pert nyert tanítónőt vallási térítés vádjával illették. Ehhez hasonló esetek megtörténtek több más európai államban is. A hagyományokhoz való ragaszkodást a bevándorolt nők saját személyiségi joguknak tartják, hiszen a muszlim nő fogalmához szorosan hozzátartozik a régi tradíció, a fátyol, illetve a fejkendő viselése. Ősi iszlám szokás, hogy a nőknek tisztelet, becsület és a szüzességfátylával kell díszítenie magát. Az uniós kívánalmak szerint nyugati országok nem korlátozhatják a bevándorlókat vallásuk gyakorlásában a vallási térítés veszélyére hivatkozva. A muszlim nők beilleszkedését segíti elő az anyaországukban megindult emancipációs hullám felerősödése. Jelenleg a legnagyobb muszlim állam, Indonézia női miniszterelnökkel büszélkedhet. A női egyenjogúság Lila és Alma: a testvéreket hazaküldték a Párizs melletti Aubervilliers-i középiskolából, mert az igazgató szerint fejkendöjük kirívó vallási jelképként értelmezhető. fotó: mti/ap/francois mori/ szempontjából Tunézia számít úttörőnek, ahol 1930-ban Tahar Haddad Női emancipáció címmel adott ki könyvet. Feminista mozgalmak indultak már az 1920-as években Tunézia mellett Egyiptomban, 1945 után pedig Algériában és Marokkóban is. Ezekben az észak-afrikai országokban ugyanis erőteljes francia hatás érvényesült, a modern eszmék fogékony táptalajra találtak. Ezekből az országokból érkező nők a beilleszkedés szempontjából lépéselőnyt élveznek Közel-Keletről jött társaikkal szemben. Kuvait, Szaúd-Arábia, Irán területén még mindig a retrográd, merev törvények vannak túlsúlyban. Szigorúan szem előtt tartják az iszlám hit intelmeit. NAGY KRISZTINA ALTO GL dupla légzsákkal 1 875 000 Ft-tól 1,1 literes, 4 hengeres, 16 szelepes, 64 lóerős motor vezető- és utasoldali légzsák alapfelszereltség ajtókba épített merevítők állítható magasságú előfeszítős övek elöl indításgátló átlagfogyasztás: 4,9 liter 100 kilométeren . Egy csöpp energia. Üzemanyag-fogyasztás (kombinált): 4,91/100 km. COj -kibocsátás (kombinált): 119 g/km.