Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

KEDD, 2003. NOVEMBER 25. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Közös zenélés A németországi testvériskolában járt a közelmúltban a Mindszen­ti Alapfokú Művészeti Iskola 28 diákja és 6 pedagógusa. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ifjú mindszenti zenészek Hemmingenben nagy sikert arat­tak koncertjeikkel, melyeken nemcsak a komolyzene területén bizonyították tehetségüket, ha­nem a populáris műfajokban is. A magyar művészeti iskola Hypolead zenekara pedig a prog­ram zárásaként rendezett bálon „húzta a talpalávalót". A mind­szentiek a német művészpalán­ták mellett a francia diákokkal is felléptek, akik ugyancsak a hem­mingeniek testvériskolájából ér­keztek a találkozóra. A magyar tanulók 2005-re meghívást kap­tak a normandiai városba, s ezzel bővülhet a mindszenti művészeti iskola testvérkapcsolati köre. Ha­zaérkezésük után a mindszenti művészeti iskola diákjai javában készülnek a december 20-i ha­gyományos karácsonyi koncert­jükre. Jövő év elején pedig szeret­nék bemutatni Mindszenten a német testvériskola diákjai és pe­dagógusai által írt musicalt. Tfelegdy Gyula elődása a Dugonics Társaságban A Dugonics Társaság ma 18 óra­kor a szegedi városháza díszter­mében rendezi soron következő előadóülését. Dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke A magyar tudomány helyzete euró­pai kitekintésben az ezredfordu­lón címmel tart előadást, majd a Dugonics Társaság és a SZAB vezetői együttműködési megálla­podást írnak alá. Szelídvízország címmel bemutatják a Csizmazia György emlékére a Fehér-tón for­gatott filmet is. Dunai Edit az Alföldi Galéría-beli bemutatóra készül A személyes, belső Hódmezővásárhely A teljesség jelképei - jutott eszünkbe, amikor Dunai Edit, a természetelvű ábrázolás irány­zatát képviselő új vásárhelyi fes­tőgeneráció tagja elmondta: a négy őselem ábrázolásán dol­gozik. Dunai Edit a Képzőművészeti Egyetem hallgatója. Jelenleg a fővárosban él, éppen ezért ma­gában hordoz egy személyes, belső Vásárhelyt. Az 5. hódme­zővásárhelyi képzőművészeti szimpóziumon résztvevő Sensa­ria Képzőművészeti Egyesület keretében tevékenykedő alkotó számára Vásárhely viszonyítási pont. - Tornyai János szóalkotá­sa, „a nagy sömmi" a vásárhelyi világról le nem választható pusztát jelentette, amely önma­gában is a teljesség. Következés­képpen a „semmi" ellentéte, a „minden" szintén benne van ­mondja Dunai Edit. A jövőre diplomázó alkotó feltűnően vonzódik a zárt - s egyszer­smind végtelen - rendszerek­hez. Az univerzumhoz. Talán mert Vásárhely is önálló univer­zum. Jelenleg a Négy őselem cí­mű sorozatán dolgozik, a föld, a tűz, a levegő, a víz megjelenési formáit láttatva. A vízzel kezd­te, a tűzzel folytatta - utóbbit a szimpózium záró kiállításán is látni lehetett -, hátra van a föld, a levegő. Dunai Editet nemcsak a teljesség összetevői vonzzák, hanem az ellentétek is, határtól határig bejár mindent. A vizes képekkel díjat nyert a Barcsay Jenő-pályázaton. Milyen stílust érez sajátjának? Igazi vásárhelyiként fontosnak tartja a természetelvű ábrázolás folytatását, ugyanakkor óvako­dik behatárolni saját lehetőségeit skatulyázással. Korai is lenne ­előtte a jövő, az ország számos helyén szerepelt már csoportos kiállításokon. Hol és mikor lát­hatók képei légközelebb Vásár­helyen? Az Alföldi Galériában, a Sensaria bemutatója keretében, tavasszal. ECS. A négy őselem titkát kutatja Dunai Edit. Fotó: Tésík Attila A mozgatandó könyvek és folyóiratok mennyisége, a rendjük és épségük meg­őrzése, de a sok helyszín is megköveteli, hogy aprólékosan kidolgozott terv szerint költözzön Szegeden az Egyetemi Könyvtár az Ady téri új épületbe. A napokban írják ki a pályázatot. Évekkel ezelőtt elkezdtek tervezni a szakem­berek. Végtére is 1,4-1,5 millió közé tehető a könyvek, füzetek, folyóiratok (szaknyelven: könyvtári egység) száma, amit meg kell majd mozgatni. Ráadásul nem egyszerűen arról van szó, hogy át kell pakolni a Dugonics téri épületből az Ady téribe. Ennél sokkal bonyo­lultabbak a teendők. A legutóbbi döntések szerint a kari és tan­széki könyvtárak többségének anyaga is az új épületbe kerül, kivéve a nagyobb fizikai távolságban lévő karokat, tanszékeket, mint az újszegedi, vagy a vásárhelyi. Az orvoskari könyvtár bekerül, viszont a klinikákon meg­maradnak a saját könyvtárak. - Nem is pusztán az okoz fejtörést, hogy a legkülön­bözőbb helyszínekről kell majd szállítani ­mondja dr. Mader Béla, az Egyetemi Könyv­tár igazgatója. - Hanem az, hogy a sokféle állomány feldolgozottsági szintje nem egy­forma. Az e-katalógus kiteljesítése-egysége­sítése adja majd a gyorsan elvégzendő fel­adataink egyik részét. Másfajta bonyodal­mat okoz, hogy egy-egy tudományterület könyvei gyakran négy-öt tanszéki vagy kari könyvtárban is fellelhetők, különböző pél­dányszámban. Hogy az új könyvtárban „egymásra találjanak", ugyanazon a helyen legyenek elérhetőek, szintén nem kevés munkánkba fog kerülni. Az új épületben sok minden másképpen lesz, mint a régiben. Elsősorban a helyhiány miatt a jelenlegi könyvtárban viszonylag ke­vés kiadvány van szabadpolcon, a könyvek többségét a használóktól elzárva, raktárban tárolják. Gazdaságos helykihasználással, mechanikus rend szerint: az azonos nagysá­gú könyvtári egységek vannak egymás mel­lett. Mondjuk egy fizikakönyv mellett az iro­dalmi antológia. A könyvtáros közreműkö­dése nélkül ezekhez nem lehet hozzáférni. Az Ady téri épület adottságai azonban lehető­vé teszik, hogy sokkal több, mintegy 400 ezer egység lehet majd szabadpolcon, a két nagy olvasótérben és a galériákon. Ezzel a szabad­polcos mérettel a szegedi egyedülálló lesz a hazai felsőoktatási könyvtárak között. - A nyitottság fontos célunk, de a szabadpolcos kapacitásunk megnövekedése azt is jelenti, hogy előre ki kell választanunk: a mostani raktárból, valamint a tanszéki és kari könyv­tárak állományából mi kerül szabadpolcra, mi marad ezután is raktárban és mi az, amit ki kell selejteznünk - magyarázza az igazga­tó. A selejtezés a legégetőbb, hiszen az új könyvtár tervezésekor a támogatást megítélő szakbizottságok feltétele az volt, hogy a nem használt, elavult anyag számára nem szabad raktári kapacitást építeni. A költözés logisztikai tervet igényel. A több helyszínről épségben átvitt köteteknek válto­zatlan sorrendben kell kerülniük az előre meghatározott új helyükre. A könyvtárigaz­gatónak már 60 oldalas „térképe" van - ez lesz az egyik háttérdokumentuma a napok­ban kiírandó költözési tendernek. És eddig csak a nyomtatott, hagyományos anyagról beszéltünk, pedig az új könyvtárban ott lesznek a modern informatikai eszközök is. Négyszáz új számítógép áll majd a könyv­tárhasználók rendelkezésére. A könyvtárat mintegy 140 szakember működteti - a gép számukra is elengedhetetlen munkaeszköz. Nem lesz könnyű nekik „összefésülni" a lé­tező elektronikus katalógusokat és elkészíte­ni a hiányzókat. A szegedi egyetemi könyvtár országosan is élenjár anyagának digitalizálá­sában, de ez a munka folyamatos. Az e-szak­irodalom használatához tanfolyamokon nyújtanak majd segítséget a hallgatóknak. A „nyári" vizsgaidőszakban a könyvtár még a régi helyen szolgál, lehetőleg úgy, hogy a diákok észre se vegyék a tempós belső ké­szülődést - a nagy ugrásra. SULYOK ERZSÉBET A hónap könyve novemberben II. Rákóczi Ferenc emlékiratai Logisztikai tanulmányt igényel az egyetemi könyvtárköltöztetés Nagy ugrás a XXI. századba A „nyári" vizsgaidőszakban a könyvtár még a régi helyen szolgál. A költözés logisztikai tervet igényel. Fotó: Miskolczi Róbert lálható. Rendkívül egyszerű, de nemes, barna bőrkötésben ezt a kisebb formátumú kiadást őrzi a Somogyi-könyvtár az egykori tu­lajdonos, Madame de Savigny bejegyzésével. Az Histoire des Révolutions de Hongrie... első részében Magyarország történe­tének rövid összefoglalója 1699-ig terjed, amely minden valószínűség szerint Brenner Domokos szepesi prépost, Rákó­czi diplomatájának műve. A munka tartalmazza Bethlen Miklós apokrif memoárját is. Rákóczi személyesen vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, több vár (Tokaj, Szat­már, Szeged, Esztergom) ostro­mát. A vezérlő fejedelem 1704. július 20-án érkezett Szeged alá seregével. A vár ostromát azon­ban augusztus 12-én ő is föladta, mert betegsége, majd fejedelem­mé választása miatt el kellett tá­voznia. Rákóczi korának nemcsak ki­váló hadvezére, hanem írója is volt. Emlékirataiban számos sze­gedi utalás is található, ami mi­att az olvasók szíves figyelmébe ajánljuk. A Somogyi-könyvtár gyűjtemé­nyének egyik féltve őrzött kin­csét Somogyi Károly esztergo­mi kanonok adományozta a könyvtárnak. A könyv bemuta­tásának aktualitását a Rákó­czi-szabadságharc 300 éves év­fordulója adta. MUNKATÁRSUNKTÓL Az emlékirat Rákóczi halála (1735) után négy évvel látott napvilágot nyomtatásban. Első megjelenése óta Rákóczi vissza­emlékezéseit olvassák és értel­mezik, de titkainak egy részét máig őrzi. Ilyen például keletke­zésének pontos ideje. A legkivá­lóbb szakértők (Hopp Lajos, Kö­peczi Béla) 1717 első felére te­szik a kézirat születését. A feje­delem - XIV Lajos halála után ­a Párizshoz közeli Grosbois-ba, a kamalduli szerzetesek vendéghá­zába vonult vissza, s ott írta meg a szabadságharc eseményeit 1703-tól 1711-ig taglaló emlék­iratait. A mű magán viseli a bu­kás, a bujdosás és számkivetett­ség alapérzését. A könyvnek két kiadását is­merjük, a kettő teljesen azonos, de a formátuma más. Az egyik két kötetben jelent meg negyed­rét formátumban, a másik hat kötetben, tizenketted rétben. A Mémoires du Prince Francois Rákóczy...- tehát az Emlékirat­ok - a kisebb formátumú kiadás ötödik és hatodik kötetében ta­A 1 A « A »I. Ctm 3 s ft M £ A ff i M M. JA me. XÏXIX. Brenner Domonkos szepesi prépost II. Rákóczi Ferencről szóló műve. H I S T O IRE R E VOLUTIONS de hongrie, OV VOX PON NE U:« üíc jaíte te. he Upfaae Gmmeaxtx LE S M EM o 1 r e s . Ott PRtKCE FRANÇOIS R A SOC.n %VX LA CUktltl OS HOXSJltf. u cm au c«»ti h « t L E ?,S K i K L O S So? äw A&m *äs «tó ** , r o * » itt « m.

Next

/
Thumbnails
Contents