Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

SZOMBAT, 2003. NOVEMBER 22. • AKTUÁLIS" 3 Az eddiginél nehezebb kamionok is megjelennek majd útjainkon. HÁROMMILLIÁRD FORINT Megyénkben mindössze két 3 kilométeres útszakasz felel meg az uniós követetelményeknek - válaszolta kérdésünkre Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója. A 47-es, vásárhelyi úton a közelmúltban újították föl a laktanyától a kiskertekig, illetve a Kopáncstól a tiszai töltésig vezető részt, amelyek már elbírják a 11,5 tonna tengelyterhelést. Az 5-ös és 43-as út megyei szakaszán összesen mintegy 100 kilométeren kellene megerősíteni a közutat. A beruházás becsült költsége kilométerenként 30 millió forint. A pénzt központi és pályázati forrásokból igyekeznek előteremteni. függően rendszámot is kapnak a járművek. Ezeket a motorokat már nem lehet csupán KRESZ-vizsgával vezetni (mint eddig): a jövőben érvényes vezetői engedély is kell hozzá. A szakemberek becslése szerint a ma futó mopedek közel 20-30 százaléka olyan erős és gyors, hogy nem sorolható a segédmotorok közé. Ugyancsak érzékenyen érinti az uniós belépés a kétütemű járművek gazdáit. A Trabantok, Illusztráció: Gyenes Kálmán Barkasok és Wartburgok nyugodtan közlekedhetnek az unióban is - ha teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Ezenfelül a kétütemű kocsikat katalizátorral kell fölszerelni, mert csak ily módon felelhetnek meg az új szénhidrogén-kibocsátási határértéket meghatározó követelménynek. Egy katalizátor ára 25-30 ezer forint - csaknem annyi, mint egy kiszolgált jármű értékének fele. Kérdés, hány autósnak éri meg, hogy ennyit költsön kocsijára. Elképzelhető, hogy a kétüteműek rendszámát különleges matricával jelölik meg, s ha'egy nagyobb települést szmog fenyeget, a kétüteműekkel nem lehet közlekedni. ny. p. Útjaink még nem bírnák el az unióban előírt terhelést Kiszorulnak a Trabantok Magyar foci IMRE PÉTER Őszintén kíváncsi lennék, kinek mi, vagy ki jut az eszébe először a címben citált két szót olvasva. Valószínűleg nem járna egy srófra az agyunk, sorolnánk a neveket, a meccseket, az emlékezetes kacagtató, illetve ríkató pillanatokat. Átéltünk ilyeneket. Ma különösen - de ez nemcsak erre a napra igaz -az 1953. november 25-én, ötven esztendeje történt csoda kívánkozik az első helyre. Az évszázad meccsén, a londoni Wembley-stadionban Sebes Gusztáv Aranycsapata 6:3-ra verte Angliát, 90 éves hazai veretlenségétől megfosztva. A találkozóról készült képsorokat már többször láthattuk, mint a legújabb ezerrészes dél-amerikai szappanopera ötödik ismétlését - mégsem unjuk. Nosztalgiázunk, emlékezünk Puskás cseleire, góljaira, Hidegkúti találataira, Bozsik tanári passzaira, Grosics védéseire, Kocsis „Kocka" fejeseire és még hosszan folytathatnánk a sort. A legnagyobb baj az, hogy nehéz szavakat találni a leírhatatlanra. Arra, ami bár nem egyszeri volt, de eddig megismételhetetlen - a vérbeli magyar focira. Azóta is történtek emlékezetes események, elég, ha csak a Fradi Vásárvárosok-kupája győzelmére, későbbi Bajnokok Ligája szereplésére, az ifjúsági válogatott moszkvai Európa-bajnoki sikerére, a Videoton UEFA-kupamenetelésére fa döntőben Májerék megverték a Real Madridot a Bernabeuban, bár ez már kevés volt), és a Mezey-féle válogatott produkciójára - Mexikóig. Az utóbbi években - lassan már azt is írhatjuk, évtizedekben (Szabics Imre stuttgarti eposzát leszámítva) - elkerülnek bennünket az ilyen élmények. Nagy bajban lennénk, ha be akarnánk tartani a mondást - csak a szépre emlékezem... Mert sajnos, ma már mást jelent az a két szó: magyar foci. A válogatottkudarcok mellett, az elektronikus és írott média a botrányoktól (mindenki tucatnyit idézhet fel, csak az elmúlt évekből) hangos. A pályán és a lelátókon sem mindig a labdarúgásé, a sporté a főszerep. Az eddigi őszi szezonban Csongrád megye a botránytérképen fehér foltnak számított, a zárófordulóban azonban Makón és Kiszomboron is méltatlan események történtek. Ma sajnos inkább ezt jelenti a magyar foci. Erre viszont nem érdemes, nem lehet, nem kell emlékezni. S lassan azok is itthagynak minket, akik még felidézhetnék, milyen volt, amikor még szép volt. Csakis a sportágban dolgozókon múlik, hogy újabb ötven év múlva mit „mond" ez két szó: magyarfoci. Vajon mit jelent majd'... Poltot támogatták Az országgyűlés tegnapi plenáris ülésén az ősszel először fogadták el a képviselők a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát. Három Csongrád megyei ellenzéki képviselő azonban véletlenül leszavazta Polt Pétert. MUNKATÁRSUNKTÓL Az országgyűlés hétfőn - az őszi ülésszakban először - elfogadta a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát: Polt Pétert ezúttal ellenzéki képviselő, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese, Répássy Róbert kérdezte a Gresham-ügyben. A választ amelyet a kérdező azért nem fogadott el, hogy arról szavaznia kelljen a plénumnak - 310 igen szavazattal, három nem és két tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A nem gombot három Csongrád megyei fideszes politikus, Martonosi György, Nógrádi Zoltán és Rákos Tibor nyomta meg. (A tartózkodó gombot két szocialista képviselő választotta.) Répássy Róbert azzal fordult a legfőbb ügyészhez, hogy tavaly, az országgyűlési választások után bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a Gresham-palotát felújító társaság által Medgyessy Péter jelenlegi kormányfő cégének adott megbízás ügyében. - Mi alapján jutott az ügyészség arra a következtetésre, hogy a Gresham-palota ügyében nem használta fel a szocialista párt képviselőivel meglévő személyes kapcsolatait Medgyessy Péter? Milyen határozatot hozott volna az illetékes ügyészség akkor, ha történetesen nem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az ügy érintettje? - érdeklődött Répássy. Polt Péter közölte: azért szüntette meg a Medgyessy Péter tanácsadó cégének megbízásával kapcsolatos nyomozást a Legfőbb Ügyészség, mert a cselekmény nem bűncselekmény. A három Csongrád megyei ellenzéki képviselő véletlenül nyomta meg a nem gombot. Ezt Martonosi György és Rákos Tibor a szavazás után nyilatkozta lapunknak. Az utóbbi politikus arra a kérdésre, hogy számítanak-e büntetésre, nemmel válaszolt. Szeged önkormányzatával egyeztetett a megye A szakképzés közös átalakítása A megye és Szeged önkormányzata közösen hozna létre szenvedélybetegeket ellátó intézményt, amint erre pályázati lehetőség nyílik - hangzott el a két helyhatóság egyeztető bizottságának ülésén. Abban is megállapodtak, hogy közösen próbálják az új kihívásokhoz alakítani a szakképzést. MUNKATÁRSUNKTÓL Ülést tartott a napokban a szegedi és a megyei önkormányzat munkáját összehangoló egyeztető bizottság. A megbeszélésen elhangzott, hogy az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó szegedi intézmények telítettek, huszonhat gyermek vár arra, hogy bekerülhessen az ellátásba. Közülük huszonkettő nem szegedi. Ugyanakkor a feladat ellátására évente több mint 400 millió forintot költ Szeged önkormányzata, nagyrészt saját bevételeiből. A megyei önkormányzat viszont hasonló gondokkal küzd - a felnőtt ellátás terén. A terhek megosztása érdekében egyeztetni fog a két önkormányzat. Megállapodtak abban, hogy ha szenvedélybetegeket ellátó intézmény létesítésére nyílik pályázati lehetőség, a két önkormányzat azonnal közös pályázatot ad be, mivel általános probléma, hogy a szociális otthonokba sok szenvedélybeteg kerül be. Azt is megállapították, hogy a munkaerő-piaci helyzet változásai miatt át kell alakítani a szakképzést Csongrád megyében. A bizottság felhatalmazta a két hivatalt, hogy egyeztessen a kérdésben, és határozza meg a fejlesztés irányait. Csak hat kilométernyi útszakasz felel meg Csongrád megyében az uniós követelményeknek. A csatlakozás után fokozatosan eltűnnek a forgalomból a kétütemű járművek, rendszámot kapnak a nagyobb teljesítményű segédmotorok. Csupán a vásárhelyi út két, nemrégiben fölújított, egyenként háromkilométeres szakasza bírja el az unióban megkívánt 11,5 tonnás tengelyterhelést. Pedig a belépés után csupán két és fél év marad a nemzetközi úthálózatba tartozó utak és a hozzájuk csatlakozó, belső bekötő szakaszok megerősítésére: 2006. december 31-ig el kell végezni a munkát, mert a nehéz járművek mindenképpen megjelennek az országban. Erről Ballá Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója tájékoztatta lapunkat. A közlekedési hatóság már évek óta az uniós fölkészülés jegyében végzi munkáját, gondolva a belépés után érvénybe lépő követelményrendszer teljesítésére. Az utakról szólva az igazgató elmondta, hogy megyénkben az 5-ös (budapesti) és 43-as (makói) út része az európai közúti közlekedési hálózatnak, így ezek teherbíró képességét kell elsőként növelni. Ugyancsak megerősítésre szorul a 47-es (vásárhelyi) és 55-ös (bajai) út is. A jelenlegi, sok helyütt nyomvályús utakat tovább rongálnák a nehéz járművek. A tengelyterhelés határa most 10 tonna,- a 11,5 tonnás uniós követelményhez képest a különbség csekélynek tűnik, az útra gyakorolt hatást figyelembe véve azonban az eltérés számottevő. Megdöbbentő szemléltető adat: egyetlen teherautó annyira rongálja az utat, mint egymillió (!) személykocsi... Balló Zoltán az uniós csatlakozás kapcsán a segéd-motorkerékpárokat érintő változásokról elmondta: várhatóan 2005 végéig minden kismotort nyilvántartásba vesznek, s teljesítményüktől Diamond Ékszerszalon A Szeged Plazában, a mozi mellett. • Arany és ezüst ékszerek óriási választékban • Új briliáns ékszerek érkeztek • Különleges Walt Disney gyermekékszerek Botka az utakért lobbizik, a közművesítést megoldja a város A szegedi központnak nincs riválisa Folytatás az 1. oldalról - A koncepcióban három olyan közútfejlesztés szerepel, amelyek megvalósulása alapvető feltétel a szegedi logisztikai központ létrejöttéhez és működéséhez. Az egyik a nyugati elkerülő út, amely állami beruházás, kivitelezése jövőre elkezdődik. A másik az M5-ös autópálya ugyancsak 2004-ben induló továbbépítése. A harmadik az M43-as kiépítése, amely Északról kerüli meg a várost és köti össze az autópálya levezető szakaszát a 43-as úttal. Közúti és vasúti infrastruktúra nélkül nincs logisztika. A Rola terminál és az előbb sorolt közúti fejlesztések jó feltételeket jelentenek a vállalkozások számára ahhoz, hogy a szegedi önkormányzat által a közelmúltban megvásárolt 45 hektáros területen telephelyeket hozzanak létre, fejlesztéseket hajtsanak végre. Ehhez, a területen belüli saját fejlesztéseikhez természetesen pályázhatnak majd a cégek uniós támogatásra. De magának területnek a kiépítésére mi nem nyújtottunk be semmiféle pályázatot, hiszen a közművesítés néhány tízmilliós költségét saját erőből megoldjuk - mondta Botka László. Arra a kérdésre, hogy miként kerülhettek „egy kalapba", miért állítódhattak be valamiféle rivalizálásként a szegedi, valamint a győri és az érdi fejlesztési elképzelések, a polgármester azt mondta: tény, hogy ugyanabban a közlekedéspolitikai koncepcióban szerepel a győri kikötői és az érdi vasúti beruházás, mint az említett, a szegedi logisztikai központot érintő közútfejlesztések. Elképzelhető, hogy ezek az uniós stratégiai alapokból majd kaphatnak támogatást. Akárcsak a Szegedet érintő, a logisztikai központhoz erőteljesen kapcsolódó imént felsorolt közúti fejlesztések. HIVATALOS MINISZTÉRIUMI ÁLLÁSPONT Megerősítette a Botka Lászlótól kapott információkat Nádas Kornél, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium regionális fejlesztési főosztályának vezetője. Elmondta, hogy a logisztikai központok létesítése az EU-ban környezetkímélő, vagyis támogatandó beruházásoknak minősülnek, de a prioritások ciklusonként változnak. Nincs kizárva, hogy később nem lehet uniós támogatást nyerni logisztikai központhoz, de ebben a ciklusban az EU a magyarországi vasútfejlesztési projekteket részesíti előnyben. Győr nem volt riválisa Szegednek: az ottani logisztikai fejlesztések már hosszabb ideje elkezdődtek, EU-támogatással, a logisztikai infrastruktúrát kiteljesítő kikötői projekt szerepelt a korábbi tervekben is. A minisztérium azon van, hogy az elmaradottabb régiók, így a dél-magyarországi is igénybe vehessen minél több uniós támogatást és erre a közúti fejlesztések terén lehet is számítani - mondta a főosztályvezető.