Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

20 SZIESZTA 2003. november 22., szombat NEGYVEN ESZTENDEJE GYILKOLTÁK MEG JOHN FITZGERALD KENNEDYT nálom az Elm utcában JFK - kevesen vannak, akik ne ismernék fel ezt a hárombetűs monogramot. John Fitzgerald Kennedy. Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke. Az 1000 napos elnök. A Pulitzer-díjas elnök. A legfiatalabb elnök. És a legfiatalabban elhunyt amerikai elnök. Akinek neve éppen negyven esztendeje, 1963. november 22-én mítoszt teremtett Dallasban, ahol azon a végzetes pénteki napon meggyilkolták. Ki ölte meg Kennedyt? - erre a kérdésre a merénylet után negyven évvel sincs megnyugtató válasz. Már csak azért sincs, mert az akták egy részét 75 évre, vagyis 2038-ig titkosították. „TETŐRŐL KÉSZÜL AZ ÖSGONOSZ TERV SÁTÁN ROMJA HULLIK A NAGYSÁGRA HALÁLÁVAL ÁRTATLANT VÁDOLNAK A BŰNÖS MEGBÚVIK A FA MEGETT." (nostradamus) A legendás JFK halála óta majd félszáz államelnök jutott hasonló sorsra, mégsem meglepő, hogy a XVI. században élt francia tudós és próféta rejtélyes sorait éppen az ő meggyilkolásával hozzák öszszefüggésbe. Mindig is a sajtó és a média középpontjában állt, s hatalmas tömeg várakozott rá azon a bizonyos november 22-én is, amikor az elnöki különgép 11.38-kor zökkenőmentesen landolt a dallasi Love Field repülőtéren. Halálának reggelén Kennedy elnök tett egy hátborzongató megjegyzést tanácsadójának: „Ha valaki meg akar ölni egy elnököt, nincs különösebben nehéz dolga: fog egy távcsöves puskát, fölmegy egy magas épület tetejére, és senki sem tehet ellene semmit." A népszerű államfő érkezését példátlan biztonsági intézkedések előzték meg. FBl-ügynökök vásárolták a marhahúst a bifsztekhez és bontották fel az ebédhez előkészített italokat. Még a vásári éttermet díszítő 5000 szál sárga rózsát is gondosan átvizsgálták. Lövések a könyvraktárból? Kennedy kedvéért még kedvenc GG-300-as rendszámú páncélozott Lincolnját is ideszállították. Pillanatnyi késlekedés nélkül indult el a kocsikaraván, melynek útvonalát már egy héttel korábban kiválasztották. A 16 km-es távon negyedmilliónál is többen sereglettek az utcákra, hogy lelkesen üdvözöljék a népszerű elnököt. A konvoj élén a dallasi rendőrfőnök Fordja haladt, mögöttük Kennedy autója, amelyben helyet kapott hitvese, Jackie, valamint Connally kormányzó és felesége is. Az út mentén felsorakozott mosolygós emberek láttán a kormányzóné az elnökhöz fordult: „Igazán nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti önt." A novemberi napsugár kellemesen nyalogatta az utasok orcáját, a hőmérő higanyszála egészen a 26-os skáláig kúszott fel. A tetőt golyóálló lamináttal vonták be, de a Fehér Ház lakója utasította testőreit, hogy tolják hátra a ponyvát, mert üdvözölni szeretné a kordon mögül integetőket. Utánuk rendőrségi autók, az alelnök járműve, helyi tisztviselők gépkocsijai, újságírók és tévések buszai következtek. A'kíséretet mindkét oldalon motoros rendőrök alkották. A Lincoln nem gyorsult 20 km/h fölé, Kennedy és felesége mosolyogva fogadta a papírzászlókat lobogtató tömeg éljenzését. Két alkalommal meg is álltak, hogy az elnök kezet rázhasson egy diákcsapattal és néhány apácával. 12.30-kor hajtottak el az Elm Streeten a texasi iskolai könyvraktár mellett, és már a viadukthoz közeledtek, amikor az első lövés eldördült. Kennedy előrebukott, fejét elborította a vér. A golyó átment az elnök nyakán, majd Connally kormányzó hátába fúródott, elöl átszakította a mellkasát, megsebesítve jobb csuklóját és bal combját is. Ekkor újabb találat érte az elnököt, ezúttal sokkal súlyosabb, amely kiszakította a koponyája hátsó részét. (A „csodálatos golyó" elmélete, vagyis hogy ugyanaz a lövedék két emberen egyszerre több sebet ejtett, később hatalmas vitákhoz vezetett.) Miközben a sofőr teljes sebességre kapcsolt, a rémült Jackie Kennedy megpróbált kimászni a gépkocsiból. A legközelebbi kórházban azonnali műtétet hajtottak végre Kennedvn. A mesterséges lélegeztetés érdekében megnyitották az áldozat légcsövét, vérátömlesztéssel és külső szívmasszázzsal is próbálkoztak, ám a szétroncsolt koponyával nem tudtak mit kezdeni. Egy órakor a sebészeknek fel kellett adniuk a kilátástalan küzdelmet. A feltételezett gyilkost „bravúros" nyomozás révén szinte azonnal elcsípték. Lee Harvey Oswald előzékenyen hátrahagyott a könyvraktár emeletén A dallasi merénylet előtti felvételen a nyitott tetejű páncélozott Lincolnban hátul ül Kennedy és a felesége, előttük a texasi kormányzó, Conally a hitvesével. ABRAHAM LINCOLN Elnökké választották 1860-ban. Pénteken lőtték fejbe. Titkárnőjének neve: Kennedy. Gyilkosa, John Wilkes Booth, 1839-ben született. A „Ford" színházban lőtték le. minden bizonyítékot, amelyre a rendőrségnek szüksége lehetett: egy kiárusításon vásárolt Carcano 38 mintájú puskát japán gyártmányú távcsöves szerkezettel és három üres töltényhüvelyt. Sokáig azonban nem faggathatták Oswaldot az indokai felől. Két nappal a merénylet után biztonságosabbnak ítélt fegyházba kísérték át, ám az újságírók közül előugrott Jack Ruby bártulajdonos, s a kamerák jelenlétében agyonlőtte a nyomozók által körülvett rabot. Ki ölte meg Kennedyt? J. F. KENNEDY Elnökké választották 1960-ban. Pénteken lőtték fejbe. Titkárnőjének neve: Lincoln. Gyilkosa 1939-ben született. Egy Lincolnban (Ford cég) lőtték le. körülmények kivizsgálására. A Warren főbíró nevével fémjelzett csapat jelentésében magányos elkövetőt állapított meg, a fotók, filmfelvételek, ballisztikai szakértők azonban egyaránt kétségbe vonták, hogy a pontatlan fegyverrel eltalálhatta-e bárki az elnököt, s a lövések irányát is megkérdőjelezték. Egy Zapruder nevű bámészkodó kamerájával rögzítette az eseményeket, s a filmen jól látható, hogy az elnök feje először előrecsuklik, majd hátrahanyatlik, összhangban azzal a föltevéssel, hogy a második golyó, amely leszakította a fejtetőt, immár elölről jött és hátrafelé távozott. Nem kizárt, hogy a konvoj útvonalára néző fűvel benőtt dombocskáról is rálőtt valaki. Más tanúk megpróbáltak elkapni egy férfit, aki futva távozott a parkolóból, de végül az illető kereket oldott. A brit titkosszolgálat szerint három mesterlövész lőtt három különböző helyről, öt(!) ezüst-ólom ötvözetből készült golyót alkalmazva. Eltűnt az elnök agya Egy képviselőházi bizottság, amely 1976 és 1977 között újra kivizsgálta az elnökgyilkosság körülményeit, arra a következtetésre jutott, hogy a Bethesdai Haditengerészeti Kórházban a gyilkosság másnapján elvégzett boncolás nem felelt meg a szakmai követelményeknek. Az egyik boncolóorvos annak idején szóvá is tette, hogy nenijárhatták fel a testben a Két nappal a merénylet után tévékamerák és fotósok /w Afc'ífrfezálggylö léslf' K örtyvtó kit, mert Jack Ruby (jobbról) hasba lőtte Oswaldot (középen). áilomdftyábti&tŐrOIVH" személyi15 S A gyilkosságok után azonnal bizottságot állítottak föl a ség", föltehetően egy katona kifogást emelt ez ellen. A tartósított agyat és egyéb boncolási anyagokat Kennedy titkárának adták át. Amikor ezeket 1966-ban archiválták, az agy hiányzott. Ha nem egyedül Oswald volt a tettes, akkor már csak az a kérdés, hogy ki bérelte fel őket? A kubai diktátor, Fidel Castro, vagy talán a szovjet titkosrendőrség (a KGB) állhatott a gyilkos mögött? Mások országon belüli hatalmi harcokat sejtettek az ügy hátterében, és az FBI vagy a CIA ügynökeit tették felelőssé az elnök haláláért. A legmakacsabbul azonban a maffia szerepére vonatkozó föltevés tartotta magát. Bűnös Bush? Egy fiatal belga kutatónő szenzációs következtetésre jutott John F. Kennedy meggyilkolásáról írt, idén megjelentetett könyvében. Caroline Lebeau nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi amerikai elnök édesapjának köze lehetett a merénylethez. Merész állítását arra alapozza, hogy Kennedy törvényben akarta szabályozni az olajkitermelést, ami a fűrókutakból meggazdagodott Bush családnak több százmillió dolláros kárt okozott volna. Az idősebb George Bush - a belga kutató állítása szerint - a CIA ügynökeként ott volt a merénylet helyszínén, sőt Lebeau azt állítja, valakinek előre részletesen elmondta, hogy mi fog történni. Igaz, az idősebb Bush mindig tagadta, hogy 1975, azaz a CIA igazgatójává történt kinevezése előtt e szervezet tagja lett volna. A könyv egyelőre nem keltett nagy vihart, csak eggyel növelte a merénylet körüli rejtélyeket. Amikor végre 2038-ban feloldják majd a Warren-jelentés titkosságát, talán fény derül a teljes igazságra. HEGEDŰS PÉTER - SZABÓ ZOLTÁN Összeesküvés múzeuma Negyven évvel Kennedy halála után még mindig számtalan teória kering az elnök elleni merényletről, holott 1988-ban az amerikai igazságügy-minisztérium hivatalosan lezárta a nyomozást, mert nem talált meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre. Ez a végkövetkeztetés azonban a mai napig nem győzi meg az amerikaiakat: a felmérések szerint több mint ötven százalékra tehető azoknak az aránya, akik nem hisznek a hivatalos változatnak. Róbert Dallek, a bostoni egyetem történelemprofesszora, Kennedyszakértő szerint a rejtély egyik oka, hogy az FBI és a CIA el akarta titkolni, hogy képtelenek voltak megvédeni az elnököt. A Kennedy-gyilkosság rejtélyeit a nyomozó hatóságokon, a kongresszuson és a történészeken kívül számtalan műkedvelő civil próbálta megfejteni. Közéjük tartozik Ron Rice, egy vietnami veterán, aki Összeesküvés múzeuma néven magánintézményt nyitott Dallasban, harcot hirdetve a gyilkosság hivatalos verziója ellen. A múzeum igazgatója újságkivágásokkal, fotókkal, valamint az egykori, időközben titokzatos körülmények között elhunyt tanúk listájával ébreszt kétséget a látogatóban a „magányos merénylő" elmélettel szemben. Egy falra rajzolt séma magyarázza meg a Rice által legvalószínűbbnek tartott verziót: összesen kilenc lövés dördült el két fegyverből, míg a hivatalos változat csak három, Oswald által leadott lövést ismer el. A háborús veterán szerint azonban Oswaldnak nem volt köze a merénylethez. Úgy véli, a háttérben mindenekelőtt Lyndon B. Johnson alelnök mozgatta a szálakat.