Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

SZOMBAT, 2003. NOVEMBER 22. -AKTUÁLIS­5 Humorgála a Pinceszínházban Az eredetileg tervezett helyszín, a Belvárosi mozi helyett a Pinceszín­házban rendezik meg ma este 7 órától a Chat Noir - Fekete Macska kabaré- és humorfesztivál gálaestjét. A műsorban a már befutott, pro­fi előadók, Bach Szilvia, Gulyás Zoltán és Hatházy László mellett fel­lépnek a humorista kerestetik verseny legjobbjai, többek között Frank György, Rácz László és Hajdú Szabolcs (ahas Balu). A város csütörtökig vár, majd elindítja a felszámolást Ultimátum a Mary tulajdonosainak A nyáron bezárt Mary 2000 Cipőgyár Rt. volt munkavállalóinak, valamint a cég tulajdonosainak ügyvédje folytatott tegnap egyez­tető tárgyalást Botka László polgármesternél. A közvetítő szerepét vállalta fel Botka László, Szeged polgármes­tere a Mary Cipőgyár Rt. volt dolgozói érdekében. Mint emlé­kezetes, az asszonyokat úgy tet­ték utcára, hogy az olasz tulajdo­nosok még mindig tartoznak ne­kik egyhavi munkabérrel, a fel­mondási időre járó keresettel, valamint a végkielégítés összegé­vel. A volt alkalmazottak egy hó­nappal ezelőtt végső elkeseredé­sükben fordultak a polgármes­terhez, aki megígérte, amennyire lehetőségei engedik, lépni próbál ügyükben. Tegnap egyeztető tárgyalásra került sor a városházán: Botka Lászlónál találkozott a munka­vállalók által felkért ügyvéd, Bá­lint fános, valamint az olasz tu­lajdonosi kör jogi képviselője, Császár Mátyás. Bábnt János a megbeszéléssel kapcsolatban ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy az eltelt időszakban egy-két probléma már rendeződött: az asszonyok hivatalosan is meg­kapták elbocsátó levelüket, ami­nek birtokában immáron jelent­kezhetnek a munkaügyi köz­pontban, valamint másutt mun­kát is vállalhatnak. A munka­ügyi központtól kapott felmen­tésnek köszönhetően a felmon­dási idő alatt is elhelyezkedhet­nek. Információink szerint a mintegy 250 elbocsátott dolgozó negyede már talált magának má­sik állást. De a volt dolgozók mind a mai napig nem kapták még meg el­maradt munkabérüket, a fel­mentési időre járó összeget, to­vábbá a végkielégítésüket. A pol­gármester kijelentette: mivel a Mary Rt.-nek a városnál több mint 5 millió forintos lejárt adó­tartozása van, a szegedi önkor­mányzatnak jogában áll felszá­molási eljárást indítani. Botka azt közölte az olasz tulajdonosok jogi képviselőjével, amennyiben jövő csütörtökig nem rendezik a számlát, ha nem kap egyértelmű jelzést arról, hogy elkezdték a já­randóságok kifizetését, kezde­ményezi a felszámolást. Bálint János információi sze­rint a csetényi polgármester ­ezen a Veszprém megyei települé­sen is működtettek üzemet az olaszok - már beadta a felszámo­lást a Csongrád Megyei Bírósá­gon. A mintegy 140 dolgozó ne­vében indított munkaügyi pert pedig 2004. január 21-ére tűzte ki a Szegedi Munkaügyi Bíróság. Ebben a keresetben a volt alkal­mazottak nemcsak járandóságu­kat, hanem annak kamatait is követelik. Az ügyvéd szerint, amennyiben felszámolásra kerül sor, az állami bérgarancia alaptól várható a munkabérek kifizetése. ek. November 28-án nyit a fedett ügetfüidő Sikeresen fújták fel a sátrat a SZUE-ban Kétévente váltják egymást a tulajdonosok a város főterén Újra dobra verik a Szegedet Próbaüzemben jól működött az újszegedi Ligetfürdő medence­sátraiba levegőt fúvó berende­zés. A több mint 40 millió fo­rintért téliesített uszodát jövő pénteken adják át. Tízezer köbméter levegő kering majd az újszegedi Ligetfürdő uszodájában lubickolok feje fö­lött, s tartja a levegőben a mint­egy 11 méter magas sátrat, meg­védve az úszkálókat akár mínusz 25-30 fokban is a hidegtől. Rónai Gábor, a Fürdővizek Sze­ged Kft. igazgatója tájékoztatása szerint a próbaüzem jól sikerült, így a hátralévő munkák elvégzé­se után, november 28-án (jövő hét péntekjén) átadhatják a vá­rosnak az immár télen is hasz­nálható medencéket. Amint arról a légbefúvó gépe­ket befogadó épület építésének kezdetén tájékoztattuk olvasóin­kat, a szegedi közgyűlés döntése nyomán, önkormányzati forrás­ból fedezik az összesen közel 42 millió forintos beruházás költsé­geit. Az új épületrész a két régi öltöző közé került, emeletén he­lyezték el a levegőt fújó, forgató és melegítő berendezést, vala­mint egy dohányzót, alul raktá­rai alakítottak ki, s innen nyílik a medencékhez vezető átjáró is, amelynek nyomáskiegyenlítő előteréből nem szökik ki a me­leg. A légbefúvó gép óránként 10 ezer, nagy hidegben 14 ezer köb­méter levegőt keringet majd. A sátor alatt 24-25 Celsius-fokos hőmérsékletet tartanak. Az átjá­rót úgy alakították ki, hogy a me­dencék a kerekes székkel közle­kedő mozgáskorlátozottak szá­mára is megközelíthetők legye­nek. A 64 méter hosszú és 24 méter széles ponyva alatt körüljárható a nagyobb úszó- s a kisebb tan­(korábban: termál-) medence, amelynek 30-32 fokos vizében megtanulhatnak úszni a torna­órákat a Ligetfürdőben töltő gye­rekek. NY. P. A medencét hatalmas fóliatető védi majd. Fotó: Schmidt Andrea A város legendás étterme, a Szeged újra eladó. A jelenlegi tulajdonosok azért válnak meg a vendéglőtől, mert profiltisztítást ter­veznek a portfolióban. Egy fővárosi napilapban adtak fel keretes hir­detést a Szeged étterem jelenlegi tulajdono­sai, eladásra kínálják a patinás vendéglátó helyet. A szövegben utalnak a vendéglő, bár, kávéház komplexum központi fekvésére, a műemlék épületre, a múlt század elejét idéző hangulatra, valamint arra, hogy szórakozó­helyet teljesen felújították, korszerűsítették, és hogy a berendezések is újak. Az értékesítés lebonyolításával megbízott Seszták Miklós ügyvéd arról tájékozatta la­punkat, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör - ez lapunk információi szerint a Szolgber Oros­háza Kft. - 2002 áprilisában vásárolta meg a Szeged bérleti jogát. Azóta több szolgáltatást korszerűsített, többek között felépített egy mobil, külső teraszt, amely a nyári Szeged közkedvelt helyévé lépett elő az elmúlt két évad alatt. Klimatizálta a lenti részeket és egységesítette a személyzetet. Tavaly júniusban azonban a befektetői cég­csoportba egy új tulajdonostárs lépett be, s a közös stratégia kialakítása során a csoport „portfóbótisztítási tevékenységet hajt végre" annak érdekében, hogy a fő ágazat, az energe­tika és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tevé­kenységek hatékonysága javuljon. Ezen pro­filtisztítás érinti a Szeged éttermet is, amely idegen „test" a tulajdonosok tevékenységi körében. Az eladók szándéka az - tette hozzá az ügyvéd -, hogy egy szállodák, éttermek Már hirdetik a tulajdonosok az éttermet. működtetésében jártas szakmai befektető csoport vegye át ezen nagy múltú étterem működtetését. A Szeged étterem bérleti joga a felújítás óta gyakran cserél gazdát. A város legendás szó­rakozóhelye a rendszerváltás követően vesz­teségessé vált, 1997-ben végleg bezárt, tulaj­donosa, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vál­lalat végelszámolással szűnt meg. De még a Fotó: Miskolczi Róbert végelszámolás alatt lévő vállalattól vásárolta meg 1998-ban, mintegy 20 millió forintért a Monarchia 2000 Kft., s újította fel több mint százmillióért az addigra teljesen az enyészet­té vált épületrészt. Betartva a műemlékvéde­lem szigorú előírásait. A Szeged 2000-ben nyitott ki újra, majd 2002-ben adták el a mostani tulajdonosi körnek. FEKETE KLÁRA ÁFAEMELÉS ÉS LAPÁRAK Az MI.F. elnökségének nyilatkozata A Magyar Lapkiadók Egyesülete sajnálattal ve­szi tudomásul, Hogy a nyomtatott sajtótermékekre (újságokra, hetilapokra, magazinokra stb.) vonat­kozó általános forgalmi adó az országgyűlési végsza­vazás eredményeként a 15%-os kategóriába került. Ez az adószint messze meghaladja az Európai Uni­óban használatos mértéket, és így Magyarország a kiemelkedően magas áfaszintű országok közé került. A magasabb adótartalom miatt a lapárak továb­bi emelkedésére lehet számítani, ami a lakosság las­sabban növekvő vásárlóereje miatt a példányszám­ok, következésképpen az olvasottság csökkenéséhez fog vezetni. K - '** • A magyar lapkiadók megértik a költségvetés egyensúlyának helyreállítására vonatkozó intézke­dések szükségességét, ugyanakkor nehezményezik, hogy a lapkiadás az adótörvények kialakítása és vi­tája során nem kapta meg a jelentőségének megfelelő figyelmet. Az MLE elnöksége rá kíván mutatni arra, hogy a lapkiadást az unió országaiban preferáltan támo­gatandó tevékenységnek tekintik, amely támogatás­nak alapvető módja az alacsony forgalmi adó. A magas adószint a lapkiadást egyben hátrányo­san különbözteti meg más média- vagy szórakozta­tóipari tevékenységekhez képest. Az MLE értetle­nül áll az előtt, hogy míg a kormányzat tízmilliár­dos nagyságrendben támogat vagy tervez támogat­ni más kulturális tartalmú tevékenységeket, mint a közszolgálati televízió, a könyvkiadás vagy a film­gyártás, a sok milliárd forintos összegben költség­vetési befizető lapkiadás az általa befizetett adókból, járulékokból gyakorlatilag semmilyen támogatásban nem részesül. Az MLE fontosnak tartja megjegyezni, hogy az adóelvonás miatt az újonnan megjelenő lapok szá­mának csökkenése, a lapkiadók gazdasági eredmé­nyességének gyengülése várható. Ez utóbbi erősíteni fogja a lapok pénzügyi függőségét egyéb pénzbevé­teli forrásoktól, ami egyben a lapkiadás független­ségét gyengítő tényező egy olyan időszakban, ami­kor a közélet érdekei éppen a sajtó önállóságának megerősítését kívánnák meg. A lapok árának, a lakosság általi elérhetőségének, a kiadók pénzügyi függetlenségének viszonylatá­ban a lapokra vonatkozó áfa a sajtó szabadságát érintő kérdés. Az egyesület szükségesnek tartja ki­jelenteni, hogy az alacsony adó — ugyanúgy, mint a könyvkiadás esetében - nem lehet összefüggésben a lapok tartalmával. Az elnökség megköszöni mindazon országgyű­lési képviselők, kormányzati vezetők kezdeménye­zéseit, akik felismerték az MLE alacsony adószint­re vonatkozó lépéseinek értelmét és ezeket támogat­ták. Megköszöni azon olvasók aktivitását is, akik fel­hívására felléptek az adóemelés ellen. A magyar lapkiadói szakma folytatni kívánja ki­állását a lapokra vonatkozó alacsony áfa mellett, és kifejezi azon reményét, hogy a kormányzat a következő, legkorábbi alkalommal — amikor arra lehetőség nyílik - kezdeményezni fogja a lapok áfá­jának alacsonyabb kategóriába sorolását. A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöksége Szegedi produkciók Pesten MUNKATÁRSUNKTÓL Tizennyolc színház 28 produk­ciója szerepel az idén a vidéki színházak november 23-ától december 5-éig tartó budapesti találkozójának programjában. Az előadások többségét a ha­gyományoknak megfelelően eb­ben az évben is a Thália és a Merlin Színházban láthatja a közönség, de ezúttal a Nemzeti Színház is csatlakozott a ven­déglátókhoz. A Szegedi Nemzeti Színház két friss produkciójával is kép­viselteti magát: az Almási-Tóth András rendezésében, Fekete Gizi, Rácz Tibor, Csomor Ágnes és Szerémi Zoltán főszereplésé­vel októberben bemutatott Hat szereplő szerzőt keres című Pi­randello darabbal, valamint Mrozek Emigránsok című szín­művével. Az utóbbit a színház új, éj­szakai játszóhelyén, a nagy­színpadon kialakított Holdud­varban mutatták be Janik Lász­ló rendezésében, Szerémi Zol­tán és Megyeri Zoltán főszerep­lésével. Mindkét előadást december l-jén a Nemzeti Színházban láthatja a fővárosi közönség. Kedvelik a gyermekek a felújított rendelőt Hivatalosan tegnap adták át Sze­geden a petőfitelepi körzeti gyer­mekorvosi rendelőt. A szinte csupaszra szétvert Vadas Márton utcai század eleji épületet három hónap alatt varázsolták újjá tíz és fél millió forintos államilag tá­mogatott hitelből. A 90 négyzetméteres rendelő minden szempontból megfelel az európai uniós előírásoknak. Elek Ágnes doktornő elmondta, már három hete dolgozik felújí­tott munkahelyén, és úgy látja, a gyerekeknek is tetszik a szí­nes, modern rendelő, ahol még a szemvizsgáló tábla keretét is az uralkodó kék-sárga színvilág­hoz alkalmazkodóan festették át. Az uniós előírások beváltak a gyerekeknél. Fotó: Kamok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents