Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* FENTEK, 2003. NOVEMBER 21. Családi események Házasságot kötött Szélpál Gábor István és Nagypál Márta Eszter, Bíró Zoltán és Tóth Zsuzsanna Erzsébet, Varga Zoltán és Jenei Márta, Süli Szilveszter és Kállai Renáta, Beretka György János és Sloszár Adrianna, Szekeres Béla és Széplaki Laura, Juhász Tibor és Csiszár Katalin, Balogh Krisztián és Török Krisztina Katalin, Bogos Attila és Papp Edina Julianna, Solymosi Attila Zoltán és Szabó Bernadett, Boros Attila és Dezső Mónika Zsuzsanna. Született Erdei Tamás Ferencnek és Mihály Katalin Tündének Regina Georgina, Tálász Antalnak és Jómihály Zsuzsannának Boglárka Ivett, Savanya Bélának és Hegyi Évának Eszter Abigél, Németh Antalnak és Sípos Editnek Edit Jázmin, Molnár Károlynak és Janicsek Mariannak Zsuzsanna, Szalai Zoltánnak és Szekeres Andreának Albert, Bálint Imrének és Bite Éva Ilonának Bence Imre, dr. Kopasz Zsoltnak és Horváth Klárának Balázs, Vásárhelyi Ferenc Csabának és Csókási Márta Katalinnak Márta Anna, Bulik Andrásnak és Holecska Éva Irénnek Petra, Vass Lajosnak és Papdi Judit Ilonának Dávid, Molnár Miklósnak és Palatinusz Mónika Máriának Dzsenifer Zoé, Csorba Istvánnak és Szentendrei Melinda Ibolyának Melinda Lilla, Havasi Gyulának és Magna Andreának Orsolya, Kiss Ernő Árpádnak és Balogh Editnek Eszter Dorottya, Szabó Zsolt Ferencnek és Pap Ágnesnek Dorina, Nagygyörgy Róbertnek és Tóth Mariannának Ádám, Tót Zoltánnak és Bálint Ildikónak Benjámin Márk, Poppány Józsefnek és Joó Editnek Kira Amália nevű gyermeke. Meghalt Karancsi István, Szűcs József, Csontos Győzőné Szalóki Julianna, Dudás Imre Ferenc, Temesvári Mihályné Varga Rozália, Bogdán István, Szalma István, Dobó Józsefné Dénes Eszter, Juhász Istvánné Zádori Gizella, Ábrahám-Ködmen Jenő, Méhes Lajos, Varga Gábor, Kovács István, Greksa Jánosné Jagicza Mária, Barna Dezsőné Havasi Magdolna, Molnár Károly, Illés József, Mohola Illésné Csóti Irén, Újvári Antalné Ábrahám-Tandari Julianna, Turi Imréné Dékány Julianna, Szántó István, Kálmán Györgyné Kálmán Piroska, Mayer Frigyesné Tombácz Rozália, Nacsa Györgyné Ördög Rozália Jolán, Bagosi Alexandru, Kéri Imréné Koszo Rozália, Kecskés István Illés, Migh Sándorné Illés-Németh Mária, Seres Dánielné Ambrus Margit, Nagy Jánosné Csillag Erzsébet, Csehó Antalné Császár Anna, Ferenczi Sándor Antal, Kovács József Jánosné Lővei Mária Eszter, Zsurek Józsefné Kucsa Erzsébet, Kővári Józsefné Ungi Erzsébet, Pásztor Albert, Rozsnyai Mihályné Újvári Mária, Kovács Antalné Vigh Anna, Bán Imréné Horváth Irén, Lippai András, Süli Józsefné Jéga-Szanbó Piroska, Bárkányi István Pál, Nagy-Márton Ferenc, Fogas Antal, Egyed Ferenc, Illés Géza, Bódis Éva, Klivényi Károly István, Fogas Géza László, Kiss Ferenc István, Gombos Jánosné Lele Anna. Törzskönyvezett állatokra lenne kereslet Termelői mangalicagondok Egyre inkább bekerül a köztudatba, hogy a mangalica - amely sertést egykor Csongrád megyében is nagy számban tartottak, főleg a vásárhelyi tanyavilágban - húsa, zsírja egészségesebb, mint a közhasználatú fajtáké. A vásárhelyi kistermelők mégsem tudják megfelelő áron értékesíteni állataikat. A jövő a külföldön is keresett bio-, illetve a törzskönyvezett mangalicáé. A Pick Szeged Rt. a Hortobágyi Nemzeti Park területéről származó biomangalicának és bioszürkemarhának a húsából készít a Biocontroll Hungaria által ellenőrzött bioszalámit, tudtuk meg Forró Sándor élőállat-forgalmi vezetőtől. A kérdésre, hogy ha Csongrád megyei termelők biomangalicával jelentkeznének, átvenné-e azokat e célra a Pick, a forgalmi vezető azt válaszolta: ha az igény több, mint a Hortobágyról származó mennyiség, akkor igen. A Csongrád megyében előállított, nem biomangalicát ugyanannyiért veszi át a Pick, mint az egyéb sertést. A Gyulai Húskombinát Rt. szintén gyárt mangalicatcrmékcket. A törzskönyvezett állatokból származó sonka, karaj Spanyolországba kerül, ezek további húsrészei s a nem törzskönyvezett állatok húsa hazai piacra jut, főtt, füstölt tarja, szeletelt és egész kolbász, füstölt, illetve fehér, sózott mangalicaszalonna formájában. - Évente 7000-8000 mangalicát vágunk le, dolgozunk föl, jelenleg 5000-nél tartunk - tájékoztat Zahorán fános felvásárlási főosztályvezető. Csongrád megyéből nem keresték meg őket termelők, pedig a távolság nem akadály, ezt az is mutatja, hogy még soltvadkerti tenyésztővel is kapcsolatban állnak. Persze, lehetőleg törzskönyvezett - s főképpen nem egy-két darab sertésért mennek ki. A törzskönyvezetlen állatokat ugyan szintén átveszi a kombinát, de kevesebbért. Ha több alapanyagot biztosítanának a beszállítók, akkor az említett menynyiségnél sokkal többnek a földolgozását is vállalnák - teszi hozzá a főosztályvezető. Hódmezővásárhelyen - ahol a város körüli pusztákban, a tanyavilágban valamikor nagyon elterjedt volt a mangalica - ma is sok helyen foglalkoznak ezzel a régi magyar fajtával, de értékesítési gondokkal küzdenek. - ElEz a malac még növésben van, de nagy jövő előtt áll. adni ugyan el lehet a mangalicát, ám szinte többe kerül a takarmány, mint amennyit kapunk érte - mondja Töröcsik Mihály. Ménesi fánosné gyerekkorában tanyán nevelkedett, és ott megszokott állat volt a mangalica az udvaron. Most is tartanak ilyen sertést. Hízóik, süldőik, malacaik egyaránt vannak. Fotó: Tésik Attila Nehezen tudjuk őket eladni. Pedig csodálatos húsa van a mangalicának, zsírja szinte, mint a cukor, pörög, s ráadásul koleszterinben szegény - így Ménesi fánosné. Egy bizonyos: a bio- és a törzskönyvezett mangalicáé a jövő. F.CS. A pécs-pogányi repülőtér új, másfél kilométeres futópályája 1,6 milliárd forintba került A szegediek is szeretnének betont Történelemtanárok nemzetközi fóruma Biztonsági kihívások évszázada a XXI. Régi masina az új repülőtéren. Egykor sűrűbben jártak. A norvég külügyminisztérium támogatásával rendezte meg tegnap a történelemtanárok VII. nemzetközi fórumát a Szegedi Biztonságpolitikai Központ. A konferencián, amelyet a szegcdi városháza dísztermében Botka László polgármester nyitott meg, mintegy 130 egyetemi oktató és hallgató vett részt Magyarországról, illetve Szerbia és Montenegróból. MUNKATÁRSUNKTÓL A XXI. század biztonságpolitikai kihívásaival és az euroatlanti integráció kérdéseivel foglalkozó fórumnak nagy nyomatékot adott, hogy tegnap újabb robbantásos merényletekre került sor Isztambulban. A Norvég Királyság éppen azért támogatja a Szegedi Biztonságpolitikai Központ által Északi fény néven indított rendezvénysorozatot, hogy térségünkben csökkenjenek a biztonsági kockázatok, létrejöjjön az a párbeszéd, amely a problémák racionális elemzésével segít a közös érdekek feltérképezésében. Ilyen szempontból kitűnő befektetésnek tűnik, hogy a két ország történelemoktatói illetve egyetemi hallgatói hasznos ismeretanyagot kaphattak Európa és a világ működéséről. A kérdés annál is fontosabb, mert - ahogyan Gyarmati István nagykövet előadásában kifejtette - a világ veszélyesebb, mint 1992-ben, vagy azt megelőzően volt. Mint mondta, ma az utazás a térben egyúttal időutazás is, akár vissza a XVII. századba, hiszen premodern, modern és posztmodern társadalmak élnek egymás mellett a földön. Ennek következtében nagy térségekben a szerves fejlődés együtt járna háborúkkal, népirtásokkal, amelyeket viszont érzékeny, globalizált világunk nem engedhet meg működőképességének veszélyeztetése nélkül. A beavatkozás pedig, lett légyen bármilyen, együtt jár többek között a hiperterrorizmus kialakulásával. De azzal is szembe kell néznünk, hogy kiszámíthatatlan folyamatok zajlanak Észak-Afrikában és tőlünk keletre is. Nem csak Közép-Ázsia és a kaukázusi országok, hanem Ukrajna, sőt Oroszország jövője is sok alternatívát tartalmaz. És már régen nem az a kérdés, hogy ezek a problémák érintenek-e bennünket, hanem csak az: mikor, hol és hogyan? Magyarországnak elemi és megkerülhetetlen érdeke, hogy jól működő védelmi és biztonsági rendszerbe integrálódjon, illetve megteremtse az ország biztonságát szolgáló belső feltételeket. Úgy például, hogy bár a haderőreform keretében csökkenteni kell a létszámot, létrehozva egy profi hadsereget, figyelemmel kell azonban lenni arra az alapigazságra, hogy minél kisebb a hadsereg, annál jobb felderítésre van szükség. Nálunk pedig egyelőre azt is leépítik. A fórumon - amelyen részt vett fan ¡öllé, a Norvég Királyság és Dejan fanca, Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete is - emellett Ka re Dahl Martinsen norvég professzor a Bush-doktrínáról tartott előadást, illetve olyan témakörökkel foglalkoztak, mint a haderőreform kérdései, az EU és a délszláv válság, Jugoszlávia felbomlásának belső és külső tényezői, valamint a daytoni szerződés utóélete. Győr után már Pécsnek is van közepes méretű repülőgépek fogadására alkalmas betonozott futópályája. A rekordidő alatt elkészült beruházást szerdán adták át ünnepélyesen. A rendezvényen résztvevő maroknyi szegedi örült ugyan a szomszéd sikerének, de - mit tagadjuk irigykedett is. Szerdán átadták a pécs-pogányi repülőtér 1 milliárd 600 millió forintból kiépített futópályáját. A másfél kilométer hosszú, 30 méter széles betoncsíkon elsőként az avatási ünnepség résztvevőit szállító veterán, szovjet Li-2-es repülőgép landolt, amelyhez hasonlók az 1960-as években rendszeres légi közlekedést biztosítottak Pécs és az ország más nagyvárosai között. E két kilenchengeres csillagmotorral hajtott típuscsalád Szegeden is gyakran járt, s egyik lestrapált darabjában működött sokáig egy presszó az újszegedi vidámparkban. A repülőtéri fejlesztés 1 milliárd 600 millió forintos költségéből egymilliárd forintot a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, 200 milliót a pécsi és a Baranya megyei önkormányzat biztosított, az építéshez eredetileg a jövő évre szánt mintegy négyszázmillió forintot pedig a kivitelező Strabag Rt. előlegezte meg. Mindössze hét hónap alatt elkészült a futópálya, a hozzá tartozó gurulóút, a fogadóépület elé egy kisgépes és egy nagygépes betonozott előtér, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszer. Az eredeti tervek egy ezer méter hosszú futópálya megépítéséről szóltak, de a Strabag Rt. előlegének köszönhetően a pálya teljes hosszában megépült. A reptér korszerűsítését az 1990-es években kezdeményezték Pécs és Baranya megye politikai, gazdasági vezetői arra hivatkozva, hogy a reptér oldani fogja a régió, de főleg a megye közlekedési elszigeteltségét és jó hatással lesz a gazdasági fejlődésre. Toller László, Pécs polgármestere frappánsan fogalmazott az ünnepségen, amikor azt mondta: 1,5 milliárd forintnyi repülőtéri futópályáról messzebbre el lehet jutni, mint 1,5 milliárd forintnyi autópályáról. Ennek megfelelően tíz év alatt 65 ezer, tizenöt év alatt pedig mintegy százezer utasra számítanak. A kiszolgálás korszerűsítése érdekében további beruházásokat terveznek, amelyek között precíziós ILS navigációs rendszer, rossz időben az éjjeli és a nappali repülésekhez szükséges fénytechnikai berendezés telepítése, az utasforgalmi épület bővítése és más infrastrukturális fejlesztések szerepelnek. KOVÁCS ANDRÁS HÁTSZÉLBEN ÖTVEN PERC Ha egy fővárosi autós cég szalonavatóra hívja a vidéki újságírókat, jellemzően parkolási útmutatóval segítenek a feltételezhetően kocsin érkezőknek, nem azt kezdik magyarázni, melyik villamosra szálljon a Nyugatiban. Ha egy reptéri futópályát avatnak, oda a többi reptérről nem távolsági busszal mennek a „kollégák". Egy hely szerdán az újságírónak is maradt a Szegedről Pécsre induló Cessnán. Kiss László és Ágoston Attila pilóta igazi repülőidőben vezethette a húszéves, de kiváló állapotú gépet. Odafelé szembeszélben 70 perc, visszafelé hátszélben ugyanennyi volt a menetidő, igaz, ez utóbbiból bő húsz perc az őszi Mecsek és a Zengő megtekintésével telt el.