Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 21. 3 A vádló és a védő szerint is Szabó Zoltán a per koronatanúja Életfogytiglan a gyilkosnak Folytatás az 1. oldalról Szabó Zoltán a perbeszédek megkezdése előtt elfogultságot jelentett be az ügyész ellen, kérte, az ügyből zárják ki a vád képviselőjét. A bíróság Szabó indítványát elvetette. Lőrinczy György 59 percen keresztül próbálta bizonyítani a vád megalapozottságát, Szabó Zoltán bűnösségét, ugyanakkor bevezetőjében elismerte: a közvetett bizonyítékok mellett az ügyészség „koronatanúja" maga a vádlott, hiszen nélküle nem lehetett volna feltárni a gyilkosságokat és - egy kivétellel - megtalálni az áldozatokat. Az ügyész kétségbe vonta Szabó állításait, védekezési kísérleteit, amelyek szerint nem ő végzett az öt fiatal nővel, hanem általa alig, vagy egyáltalán nem ismert személyek kényszerítették, hogy vállalja magára a rendkívül súlyos bűncselekmény-sorozatot. Az ügyész azt sem tartotta életszerűnek, hogy a rendőrség erőszakkal csikarta ki tőle a vallomásokat. Ezt később több vizsgálat is bizonyította. Szilágyi János kirendelt védő negyvenegy percig tartó beszédében tulajdonképpen „továbbította" Szabó védekezését. Becsatolta azt a vádlott által írt újabb módosítást, amelyben a férfi visszavonta, illetve módosította vallomásait. A védő - az ügyészhez hasonlóan - kijelentette: az ügyben az egyetlen bizonyíték Szabó Zoltán vallomása, amit a sértett többször is módosított, illetve visszavont. Szilágyi szerint a vádlott azért tett mintegy tízszer beismerő vallomást, mert az „információkat" nem egyszerre kapta. A védő azt mondta, Szabó vallomása nélkül semmi nem támasztja alá, hogy ő követte el a A sorozatgyilkos Szabó Zoltán (világos felsőben) az ítélet indoklását hallgatja. Fotó: Schmidt Andrea gyilkosságokat, s kérte, ezt egyetlen esetnél vizsgálják meg. - Ha Kovács Mónika megölését nem látja bizonyítottnak a bíróság, akkor a többi is megkérdőjelezhető, hiszen valamennyi bűncselekmény megoldásához Szabó Zoltán vallomása alapján jutottak el a nyomozók. A perbeszédek elhangzása után a bírónő megkérdezte a vádlottól, akar-e élni az utolsó szó jogával, akar-e valamit mondani. Szabó nemmel válaszolt... Az öt nő megölésével vádolt férfi a perbeszédeket végig rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul, némán hallgatta végig. Arca csak egyetlen pillanatra torzult el. Amikor elfojtott egy tüsszentést. Szabó arcvonásai akkor sem változtak meg, amikor Kovalcsik Éva kihirdette az ítéletet: „A bíróság Szabó Zoltán vádlottat több emberen, részben aljas indokból és részben nyereségvágyból elkövetett gyilkosság miatt életfogytiglani, fegyházban töltendő szabadságvesztésre ítéli és a közügyektől tíz évre eltiltja. Az elítélt leltételesen sem bocsátható szabadlábra." A Csongrád Megyei Bíróság négy nő megölése miatt ítélte el a balástyai rémet, az ötödik, egy prostituált megölésében felmentette Szabó Zoltánt. Szilágyi János szerint a bíróság az ítéletét elsősorban a beismerő vallomásokra alapozta. Ugyanilyen beismerő vallomás volt az ötödik áldozat, Kovács Mónika esetében is. Az utóbbival kapcsolatban a bíróság elfogadta a védelem álláspontját, és védence vallomása alapján nem látta bizonyítottnak az emberölést. Az ügyvéd szerint ezért felmerül, hogy nem volt igaz a vallomás többi esetben sem. Szabó Zoltán kérte, hogy a jogerős döntés megszületéséig helyezzék szabadlábra, ám azt a bíróság rövid tanácskozás után elutasította. Szabó és a védő ez ellen is fellebbezést jelentett be. • A megkérdezett családtagok véleménye: Almásy István (Józsa Róbertné Almásy Judit édesapja): - Föltétlen egyetértek az ítélettel! Forr bennem a bosszúvágy, jóleső érzéssel hallom öntől a bíróság döntését, súlyosabb ítéletet sajnos nem lehetett hozni. Jéga Szabó János (Jéga Szabó Bernadett édesapja): - Bárcsak ne ismertük volna Szabót. Szerintem kevés, amit kapott, ilyen komoly bűncselekményekben kivételt kellene tenni, egy ilyen gyilkost halálra kellene ítélni. Mást most nem tudok mondani, teljesen összeroppantam... Szanka Dezső és Szanka Dezsőné (Szanka Hajnalka szülei): - Ezzel az ítélettel elégedettek vagyunk. Ennél többet sajnos nem kaphatott, hiszen eltörölték a halálbüntetést. Reméljük, hogy soha többé nem teheti ki az utcára a lábát. Igazságkeresők a makói Koronában A bankbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke, Demeter Ervin szerint egyre többen vannak, akik kíváncsiak az igazságra, ezért bízik abban, hogy a szövevényes ügyben előbb-utóbb kiderül az igazság. A Fidesz-MPSZ helyi szervezete és Martonosi György honatya meghívására Makón járt bizottsági elnök fóruma előtt lapunk érdeklődésére elmondta: a vizsgálattal megbízott testület eddigi, botrányoktól kísért ülései azt látszanak bizonyítani, hogy a kormányoldalnak takargatnivalója van az évszázad pénzügyi visszaélésével kapcsolatban. Mással ugyanis aligha magyarázható, hogy még a munka megkezdését is minden eszközzel hátráltatni próbálják. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között egyáltalán van-e értelme a bizottság tevékenységének, azt válaszolta: ezt nincs joguk mérlegelni, a munka elvégzésére a parlamenttől kaptak felkérést, és ez a testület minden tagját kötelezi. Hozzátette, hogy a háttérben az elemző munka minden vihartól függetlenül folyik. Annyit például már sikerült megállapítani, hogy a Kulcsát Attila nevéhez köthető, hosszú időn át folyt pénzügyi manőverekben először a Medgyessy-kormány idején bukkantak fel közpénzek. A bizottsági elnök hisz abban, hogy előbb-utóbb fellebben a fátyol a brókergate titkairól. Reméli, hogy a kormányoldal minden ellenkező irányú törekvése dacára is eredményes munkát végez a bizottság, emellett bízik a független hatóságok munkájában és a sajtóban. Tapasztalata szerint egyre többen kíváncsiak az igazságra. SZ. I. M. Magyar perel, Varga fenntartásait hangoztatja Már csak két megyei milliárdos Folytatás az 1. oldalról A szerkesztői előszóban arról olvashatunk, milyen előkészületek után születtek meg a szócikkek, hogyan egyeztettek a szereplőkkel, s miként próbáltak meg „közösen számolni", amikor a vagyont megbecsülték. A vagyonfelmérés egyeztetése azonban úgy tűnik, nem minden esetben volt sikeres, hiszen Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója - akárcsak tavaly újfent tiltakozik amiatt, hogy a 100-as toplistán szerepel. A cégvezető 5 milliárdos becsült vagyonával a kis füzet 37. helyezettje. Magyar Józsefet tegnap telefonon értük utol, éppen Rédicsnél lépte át a szlovén határt, amikor kérdéseinkre válaszolt. Mint mondotta, az előzetes tárgyalások során nem járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a kiadványban. Egy évvel ezelőtt azt fontolgatta, pert indít a kiadó ellen, de végül elállt szándékától. APENZSZAMOLAS GAZDAGSAGI MÓDSZERTANA A kiadvány szerkesztői módszertanukról annyit árultak el, hogy előbb egy bővebb listát készítettek, majd ezt szűkíteni kezdték. Ebbe a körbe már szakértőket is bevontak. A közölt nagyságrendek tehát a gazdasági újságírás nemzetközi közgazdasági és etikai standardjai szerinti becslések. Az elkészült vagyonfelméréseket és szócikkeket egyeztették az érintettekkel - állítják. A Magyar Hírlap főszerkesztője egy tévéadásban azt is mondta, a tavalyi megjelenést követően egy pert sem indítottak ellenük. Idén azonban nem hagyja szó nélkül a történteket. Hozzátette, nem a személyével, pályafutásával kapcsolatban leírtak miatt perel, hanem amiatt, hogy a neve mellett álló összeg nem igaz. Nincs ugyanis 5 milliárdos vagyona. Varga Mihály, a szegedi székhelyű KÉSZ-csoport vezetője a lista 32. helyén áll 5,5 milliárdos becsült vagyona alapján. A sikeres menedzser azt mondta el lapunknak, míg tavaly nem kérdezték meg, hozzájárul-e ahhoz, hogy a kiadványban közreadják a vagyonával kapcsolatos adatokat, most egyeztettek vele a megjelenés előtt. Ennek ellenére mégsem a megbeszéltek szerint jelent meg. Kifejezett kérése volt az is, hogy fénykép nélkül jelenjen meg a szócikk hiába. A hasonló kiadványok megjelenése azonban kivédhetetlen véli Varga -, más országokban is összeállítanak toplistákat. „Nem lehet elbújni a nyilvánosság elől." Egy ilyen kiadványban való szereplés egyben azt is jelenti tette hozzá -, hogy aki rákerült a listára, a legnagyobb adófizetők közé tartozik. Az 5 és fél milliárdos becsült vagyonnal kapcsolatban azt mondta: ez nem pénz, hanem vagyoni érték, olyan kockázati tőke, amely a cégekben fekszik. A 2002-es első „milliárdos" füzet utcára kerülését követően a Csongrád megyeiek közül Csonka Gábor és Bába István indított pert azért, mert vagyonuk meg sem közelíti azt a nagyságrendet, amekkora a kiadványban állt. Információink szerint Csonka nyertesként került ki, peren kívüli megállapodást kötött a kiadóval. Ifj. Bába István ügyvéd lapunknak elmondta, máig folyamatban van a per, amelyben immáron a törvényes örökösök léptek édesapjuk helyébe. Kártérítést is kérnek, s az elhunyt ügyvéd kívánságának megfelelően az összeget egy alapítványnak szeretnék átutalni. FEKETE KLÁRA VagyonBecsült vagyon: 46 milliárd. Hogy ekkora összeget kimondani sem lehet? Jaj, dehogy nem. Sőt még annak sincs semmi akadálya, hogy a negyvennél éppen hattal több milliárd nyomtatásban is megjelenjen, így ország-világ megtudhatja: Magyarország leggazdagabb emberét 2003 novemberében Várszegi Gábornak hívják. Legalábbis a Magyar Hírlap most piacra dobott, A 100 leggazdagabb magyar című kiadványa szerint. Ebben (akárcsak tavaly, amikor először adták közre a legvagyonosabb magyarok aranykönyvét) száz olyan honfitársunk neve, életútja, vagyonbecslése szerepel, akit (akárcsak tavaly) milliók fognak irigyelni. Ez ellen, persze nincs mit tenni, a vagyon gondokkal jár, s ezek közül csak egy, hogy el kell viselni az irigykedő tekinteteket. Legalábbis Magyarországon, ahol egy év alatt sok minden változott, csak éppen a társadalmi közmegítélés nem. Vagyis a gazdagság irigyelendő. S miközben még mindig így kezdődik egy gazdagságokról szóló beszélgetés - hát ennek meg miből lett ennyi pénze ? -, csak nagyon kevesen érzik természetesnek: a sok munka, netán egy brilliáns ötlet elnyerheti jutalmát, a kapitalizmushoz éppen úgy hozzátartozik a szupergazdagok rétege, mint mondjuk a piacgazdaság. Persze több évtizedes egyenlősdi után nem olyan könnyű ráhangolódni arra, hogy van olyan kamra, ahol kazalban áll pénz. De ezt is (mármint ráhangolódást) megtanuljuk egyszer. Ám ennél is fontosabb, hogy mi, Csongrád megyeiek a pénzcsinálás fortélyát sajátítsuk el. A dolgok mai állása szerint ugyanis igencsak hátul kullogunk, már ami az egy négyzetkilométerre eső milhárdosok számát illeti. Az aranykönyv tavaly még öt Csongrád megyeit említett a száz leggazdagabb magyar között, az idén már csak két név szerepel a listán. De az is kiderül mai lapszámunkból, hogy közülük az egyik, Magyar József szentesi cégvezető perre megy a Magyar Hírlappal, ugyanis, mint mondja, túlbecsülték a vagyonát. Marad hát Varga Mihály, a KESZ Kft. többségi tulajdonosa, aki neves cégbirodalmat irányít, büszkék is lehetünk a KÉSZ országhatáron is átívelő sikereire. Ám a tény, hogy egy, csak egy legény van talpon szűkebb pártriánkból, talán azt is jelzi: mifelénk közel sem halad olyan jól a gazdaság szekere a kapitalizmus útján, mint az szeretnénk. Ami pedig az irigykedést illeti: az idei aranykönyv nekünk, kispénzű kisembereknek is hagyott reményt. A 46,5 helyen ugyanis ez áll: ismeretlen lottónyertes. Ezt, kérem, lehet itt bármilyen kapitalizmus is, mindenki egyforma eséllyel pályázhatja meg. A baj csak az, hogy eme tengernyi fontos információt kínáló aranykönyv az e heti nyertes számok közül nem árul el egyet sem. fürgén Köppen a német tapasztalatokról, Szegeden Aki mer költözni, biztosan nem veszít Jürgen Köppen (balról) és Frank József az uniós csatlakozás aktualitásairól beszélt. Fotó: Karnok Csaba A csatlakozás után azok biztosan jól járnak, akik tudomásul veszik: akár költözni is érdemes a megfelelő munkahely reményében - mondta Jürgen Köppen Szegeden. Az Európai Bizottság magyarországi nagykövete tegnap Csongrád megye polgármestereivel találkozott. Két napot tölt Csongrád megyében fürgén Köppen, az Európai Bizottság magyarországi nagykövete. Tegnap Szegeden találkozott Botka László polgármesterrel, aki Szegedről szóló multimédiás CD-rommal ajándékozta meg a diplomatát. A Szegedi Tudományegyetemen Szabó Gábor rektorral tárgyalt, és egyetemistáknak tartott előadást. Csongrád megye hatvan településének polgármestereit várták arra a fórumra, amelyet a megyeháza Csongrád Termében tartottak. Itt Frank József, a megyei közgyűlés elnöke mutatta be Csongrád megyét a vendégnek. Egy biztos: a csatlakozás után Magyarország ötször akkora, fejlesztésre fordítható támogatásra számíthat a strukturáhs alapokból, mint amennyi eddig az országba jött - mondta Jürgen Köppen. A nagykövet elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban azok lesznek előnyben, akik könnyen mozdulnak, és oda mennek, ahol a számukra legmegfelelőbb munkahely kínálkozik. E gondolattal kapcsolatban Szirbik Imre szentesi polgármester, a megyei közgyűlés EU-integrációs bizottságának elnöke hozzátette: lehet, ez a tendencia, helyi politikusként mégis azon fog dolgozni, hogy inkább a munkahelyet „hozza házhoz", s ebben a munkában az unió segítségére is számít. Búzás Péter makói polgármester, akit ismerősként köszöntött Jürgen Köppen, a magyar közigazgatási reformról, a kistérségek jövőjéről kérdezte a diplomatát. A vendég megjegyezte: ez a reform magyar belügy, az is, hogy milyen struktúra alakul ki, ám célszerű lenne, ha az átalakulás 2007-re, a tervezés következő határidejére tényleg befejeződne. b.a.