Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-18 / 268. szám

KEDD, 2003. NOVEMBER 18. • MEGYEI TŰKOR* 7 A helyszíneken áruló jeleket keresnek A bűnügyi technika segít a nyomozóknak A különböző bűncselekmények tetteseit ujjlenyomat, vér- és a cipőnyom mellett akár egy eldobott papír zsebkendő, sőt egy odébb tolt banán is lebuktathatja. Sok múlik a bűnügyi technikusokon, akik a nyomozás kulcsszereplőinek számítanak. - A külső szemlélő csak annyit lát a munkánkból, hogy beszélünk a helyszínt biztosító egyenruhás rendőrrel, majd csendben végezzük a dolgunkat és elmegyünk - kezdte a beszélgetést Tímár Ferenc rendőr őrnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi technikai osztályának vezetője. A helyszíni szemle során a szakemberek minden lehetséges nyomot rögzítenek, hiszen nem lehet tudni, a nyomozás során mi lehet fontos bizonyíték. így például egy bolti rablás helyszínén a bejárat közelében talált cigarettacsikket és papír zsebkendőt is megvizsgálják. Egy zsebkendőben lévő váladék, esetleg vér segítségével később, a DNS-vizsgálat után azonosítható az elkövető - magyarázta az osztályvezető. Fontos a szemle Ha bűncselekmény történik, az ügyeletes járőrt küld a helyszínre, aki felveszi az adatok és biztosítja a területet. Ezután érkezik meg a nyomozó és a technikus. - A szemle során megpróbáljuk rekonstruálni a történteket. Merről jött, merre ment az elkövető, mit fogott meg, milyen nyomokat hagyott hátra. Minden esetben levesszük a vétlen személyek ujjlenyomatát is. A nyomozó ekkor összehasonlítja az elkövető nyomait a nyilvántartásban lévő, hasonló bűncselekményt elkövetett személyekével. Ha szerencsénk van, megvan a tettes mondta Tímár őrnagy. Előfordult, hogy egy betöréses lopásnál banán buktatta le a bűnözőt, aki pakolás közben megfogta a gyümölcsöt. - A sértett szólt, hogy nem ott van a banán, ahol hagyta. Levettük az ujjlenyomatot és nem sokkal később meg is lett a betörő. Ritka az ilyen, mivel a gyümölcs felülete nedves, ezért nagyon nehéz levenni róla a nyomokat - tette hozzá az osztályvezető. Kell a szerencse is Persze nem mindig ennyire szerencsések a bűnügyi technikusok. Az őrnagy elmesélt egy másik történetet, amikor meglepő módon egy őrzött terület biztonsági őrének kutyáját lopták el. A technikusok itt sajnos nem találtak semmilyen használható nyomot. A városi kapitányság technikusainak megyei kollégái a tízmillió forintos értékhatár feletti, valamint az életveszélyt okozó testi sértés, vagy annál súlyosabb bűncselekményeknél vonulnak ki a helyszínre. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság negyedik emeletén Kiss György rendőr őrnagy, bűnügyi technikus kalauzolt végig. Az egyik szobában két próbababa, egy „férfi" és egy „nő" állt. Az utóbbi „segítségével" mutatta meg a balástyai rémként elhíresült, sorozatgyilkossággal vádolt férfi, Szabó Zoltán, hogyan fektette a vasúti sínekre egyik áldozatát. Útkijelölés a gyilkosságoknál A megyei bűnügyesek, érthető módon nagyobb apparátussal dolgoznak, mint városi kollégáik. Akár egyszerre 20-25 nyomozó is dolgozhat egy ügyön. - A gyilkosság helyszínén a technikus jelöli ki az utat, ahol egyáltalán mozogni lehet. Az úgynevezett statikus részben az egész helyszínt értékeljük, többek között azt vizsgáljuk, hogyan érkezett az elkövető, mit csinált hogyan távozott. Előfordul, hogy azt is kell tisztáznunk, van-e elkövető. Megtörtént ugyanis, hogy egy lakás minden helyisége tiszta vér volt. Hamar kiderült, hogy a szerencsétlen áldozat leesett a lóról, beverte a fejét, mindent összevérzett, majd belehalt a sérüléseibe - mesélte Kiss őrnagy. Előfordult az is, hogy egy szegedi emberölés helyszínén három napig dolgoztak a nyomokon a technikusok, mire egyértelmű következtetésre jutottak. Gyilkosságnál a holttest a kiindulópont. A vizsgálatot az igazságügyi orvos szakértő a technikus segítségével végzi. - Először a sérülést, majd az azt okozó eszközt keresünk. Egy késszúrás ugyanis más sebet hagy, mint egy olló. A helyszíni halottszemle után következik a nyomkutatás, amit magyarázó hanggal videóra rögzítünk - magyarázta a szakember, Kiss György. A. T. J. Fontos a helyszínelők munkája. Fotó: Miskolczi Róbert Ma elkezdi a szegedi kamaraszínház felújításának és a hozzá kapcsolódó huszonnyolc lakásos társasház építésének munkálatait a Délépítő Rt. A beruházás több mint egymilliárd forintba kerül. A szegedi kamaraszínház bővítéses rekonstrukciójára és a hozzá kapcsolódó 28 lakásos, Arany János utcai társasház építésére kétfordulós, előminősítéses nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki májusban az önkormányzat. Az eljárás első szakaszában a generálkivitelezői munkára jelentkező cégek alkalmasságát vizsgálták. A június végi határidőig tizenegy építőipari vállalat jelezte, hogy szeretne részt venni a tenderen. A bírálóbizottság júliusban kizárta a további versengésből a Magyar Épületszerelő (Maszer) Rt.-t, a Közép-európai Építő és Szerelő (KESZ) Kft.-t, valamint a Ferroép Rt. és a Dombi és Társai Kft. által létrehozott konzorciumot. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester lapunknak kifejtette, hogy a Maszert azért zárták ki, mert nem rendelkezett a részvételi felhívásban előírt 300 millió forint értékhatár feletti új lakásépítési referenciával, a KÉSZ-nél összeférhetetlenséget állapítottak meg, a FerroépDombi konzorcium pedig nem felelt meg az előírt alkalmassági követelményeknek. A Közbeszerzési Tanács értesítőjéből kiderül, hogy az „új lakások építését" másképpen definiálta az ajánlatkérő önkormányzat és másképpen a Maszer Rt. Utóbbi előadta, hogy a fővárosban egy rehabilitációs tömbfelújítás keretében nem csupán az elavult részeket bontották le, de újabbakat is hozzáépítettek, valamint komfort nélküli épületeket komfortosítottak, s így a rehabilitáció egyben átépítést is jelentett. A KESZ-nél kiderült, hogy az építőipari vállalat egyik ügyvezető igazgatója, Tivadari József - aki azóta már közös megegyezéssel távozott a KÉSZ-től - és a közbeszerzési pályázatot lebonyolító Foyer Kft. tulajdonosának, Homolya Lászlónak a lánya házasságban élnek, így a cég esetében összeférhetetlenség áll fenn. A Maszer és a KÉSZ kérte a Közbeszerzési Döntőbizottságot (KbD), hogy semmisítse meg az ajánlatkérő határozatát. A KbD a Maszer Rt. esetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt, egyben megsemmisítette a korábbi határozatot. A KÉSZ jogorvoslati kérelmét elutasította. Bár a Maszer megtehette volna, nem váltotta ki a tenderdokumentációt és nem adott árajánlatot. Elemzők szerint mindez egyfajta fricska volt az önkormányzatnak a Radnóti tornacsarnokért. Ismeretes, hogy ott még huzakodnak az érintettek a kötbéren. (Lásd még keretes írásunkat.) A kamaraszínház felújítására és a társasház-építésre végül nyolc cég adott be ajánlatot. A bírálóbizottság a napokban hirdetett eredményt. Szentgyörgyi elmondta: összességében és árban is a Délépítő Rt. tette a legjobb ajánlatot. A szegedi cég 100 millió forinttal olcsóbban vállalta el a munkát, mint a második helyezett Baucont Rt. Míg a Délépítő 830, addig a budapesti székhelyű cég 930 millió forintos építési költséggel számolt. Az önkormányzat már megkötötte a szerződést a kivitelezővel. A munkaterületet ma adja át a cégnek. A beruházás befejezési határideje: 2005. január 15. Mészáros András, a Délépítő Rt. főmérnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a munkát az építési terület kijelölésével, valamint a színházban bontással kezdik, de készülnek már az alapozásra is. A főmérnök szerint ahhoz, hogy 14 hónap alatt végezni tudjanak a beruházással, feszített tempóban kell dolgozniuk. A kamaraszínház színpadgépészeti, valamint szcenikai világítás és elektroakusztikai rendszerének megépítésére kiírt nyilt közbeszerzési pályázatáról már év elején döntött az önkormányzat. Míg a színpadgépészeti rendszert 127 millió forintért a Bosch Rexroth Kft., addig a világítási és akusztikai rendszert öt cég, a budapesti Lisys Rt., a Rent-A-Spot Kft., a Rexfilm Kft., a Stúdiótech Hungary Kft. és a szegedi Votec Kft. építheti meg. Utóbbi beruházás 126 millió forintba kerül. Az említett cégekkel már megkötötte a szerződést az önkormányzat. sz. c. sz. KÉTSZER EGYMILLIÓS BÍRSÁG A Közbeszerzési Döntőbizottság (KbD) a Maszer-ügy kapcsán egymillió forintos bírságot rótt ki az önkormányzatra. A város nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz. Szentgyörgyi Pál mindezt azzal magyarázta, hogy nem akarták húzni-halasztani a beruházás elkezdését. Mivel a városnak élő szerződései vannak, jobban megérte befizetnie a bírságot. Csúszás esetén ugyanis a bírság többszörösét kellene késedelmi díjként kifizetnie a kamaraszínház felújításában résztvevő cégeknek. Korábban a színpadgépészeti munkával kapcsolatos eljárásnál is megbüntette a KbD egymillió forintra a várost. Bár bukott az önkormányzat egymilliót, mégis nyertesen kerül ki az ügyből, ugyanis a győztes cég 15 millió forinttal olcsóbban vállalta el a munkát. Maszer-fricska a városnak a Radnóti tornacsarnokért Ma kezdődik a felújítás Kívül-belül megújul a szegedi kamaraszínház. Fotó: Gyenes Kálmán Fapalotában lakott Attila, a vezér Attila Csongrádon szent dolog. Tari László sokszor elmondta, hogy a hunok vezére, Attila, akitől retteget az akkori Európa, a mai város közelében, a Nagyrét várháti részén lakott egy nagy, fából készült „palotában". Attila palotájáról dolgozatot is írt Tari László, az amatőr csongrádi régész, aki fogorvoslásból élt. A tanulmányt a Csongrádi Mozaikok 1979-es számában publikálta. Ennek nyomán Gát László történelemtanár, nyugalmazott iskolaigazgató Csongrádi olvasókönyvében (a Mozaikok 1982-es számában) egy külön fejezetet szentelt a hunoknak. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy zsúfolásig megtelt a csongrádi múzeum, amikor nemrégiben Attila és Csongrád kapcsolatáról tartott előadást Vörös Gabriella régész. - Aki az Alföldön dolgozik, s régész, ráadásul múzeumigazgató, az találkozik Attilával - mesélte Vörös Gabriella. - Nemcsak a szakirodalomban, hanem időnként másként is. Amikor még szentesi múzeumigazgató voltam, tizenhat éven át ott éltem Csongrád szomszédságában, s egyszer bejött hozzám egy atyafi, akiről lerítt, hogy tanyai ember, s elmondta titokzatosan: megtalálta Attila sírját! Honnan tudja? - kérdeztem tőle. Erre elővett egy ingát, egy alumínium láncot, a végén egy fafogóval. Ezzel! - mutatta. Már tudja is, hol van, és tőlem mindössze hozzájárulást kér. Egy kikötéssel megadtam neki: ha a hármas koporsóhoz ét; s megkoccan az ásó, először engem értesítsem. Azóta se jött... De azért is találkoznom kellett Attilával - folytatta saját történetét Vörös Gabriella -, mert pályám kezdete óta az Alföld római korával foglalkozom. Ez mintegy félezer évet fog át. Ám szükséges az előzményekkel is megismerkedni, a késő vaskori népekkel, a keltákkal és a hun-korral is, az ötödik és hatodik századdal. Csongrád régészeti szempontból Vörös Gabriellához tartozott, mikor szentesi múzeumigazgató volt, ezért nem egyszer ásott a város határában, például a Kettős-halomnál, ahol egy hunkori szarmata település nyomait kutatta. Kötődését a városhoz elmélyítette, hogy monográfiát terveztek kiadni, s ennek régészeti részének egy fontos fejezetét megírta, benne a hun-kort is. Hol volt Attila szálláshelye? Ezzel a kérdéssel Vörös Gabriella is szembenézett. Ki ide teszi, ki oda. Priskos bizánci történetíró, aki 448-ban követségben járt Attilánál, egyebek közt ezt írta: „leghíresebb szállása fából és gyalult deszkából volt összeillesztve és fakerítéssel körülvéve..." A tudomány mai állása szerint - folytatta a választ Vörös Gabriella - Tari László - akit jeles régészek fogadtak el munkatársuknak. Például: Párducz Mihály, a hazai szarmata- és hun-kor legkiválóbb kutatója -, a csongrádi amatőr régész nem sokat tévedett. Bóna István, aki a korszak legkiválóbb hazai kutatója, erről a témáról vastag könyvet írt, és kiderítette: Attila hazai szálláshelye itt volt. Amikor a Kárpát-medencébe beköltöztek a hunok, 445-től innen indította hadjáratait Attila Itáhába és Nyugat-Európába. A főhadiszállás - a tudomány mai állása szerint - a Körösöktől délre, a Tiszától keletre volt, vagyis: Csongrád és Szentes térségében. De a táborhely behatárolható nyomaira még nem bukkantak rá a régészek, s hogy valaha is tudjuk-e pontosan lokalizálni - tárta szét kezét a megyei múzeumigazgató - ez nagy kérdés. BÁLINT GYULA GYÖRGY