Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-18 / 268. szám

KEDD. 2003. NOVEMBER 18. AKTUÁLIS» 3 Drágul a búza, januártól áremelési hullám várható Jön a 200 forintos kenyér Nem mindegy, hogy mennyiért emeljük le a polcról. Fotó: Miskolczi Róbert • KORÁBBI, JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ BOLTI ÁRAK (Ft/kg) \ 2002. november j 2003, november Mpii.ir 1 kg fehérkenyér 120-145 145-160 160-200 1 kg i szeletelt kenyér 160-165 170-180 200-220 1 őt i kifli, zsemle T 8-12 14-16 16-20 Mindennapi, reklámáron FEKETE KLARA A pékek öldöklő küzdelméből eddig egyedül a vevő került ki győztesen. Annak köszönhetően, hogy a megyében háromszor akkora a sütőipari kapacitás, mint amennyit a piac elbírna, mi, vásárlók jelentős hasznot húztunk, olcsóbban vettük a kenyeret, kiflit, s természetesen sosem gondoltunk bele, miért van ez így. Senkit sem érdekelt, hogy azért került még hónapokkal ezelőtt is tíz forintba egy zsemle Szegeden vagy Vásárhelyen, mert a háttérben zajló, a napi eladásokért folytatott küzdelemben csak az a pékség kaphatott megrendelést, amelyik a legolcsóbban szállított. Ugyan, ki törődött a molnárok, pékek gondjaival, ha mindennapi kenyerünket a piaci ár alatt szerezhettük be. Na meg valljuk be, egészen őszintén: amikor a zacskóba válogatjuk a zsemlét a boltban, nem az foglalkoztat bennünket, hogy függ össze a péksütemény ára az aszállyal, a magas gabonaárral, valamint az energia drágulásával. Mint ahogy azért sem a vásárló tehet, hogy elcsábul a hipermarketek reklámfogásától, a 69 forintos kenyértől, nem számol semminek utána, csak megy, és vásárol. Az ipar gondjai akkor csapják arcul az embereket, amikor családtagjaik elveszítik az állásukat, mert a munkáltató alulmaradt a hazai piacon tomboló árversenyben. Az ugyanis képtelen olyan olcsón termelni, aminél olcsóbbat ne találna a megrendelő egy távolabbi földrészen. Vajon akkor, amikor a Cserepes soron egy vastag és hosszú pulóvert 1200 forintos áron megkapunk, vajon eszünkbe jut-e, hogy ezzel a vásárral egy utolsó kegyelemdöfést adtunk a magyar könnyűiparnak 1 Persze, hogy nem jut eszünkbe. Rosszul élünk, olcsón kell vásárolnunk. A beígért 200 forintos kenyérárakat is nehéz lesz megemésztenünk, ráadásul a mindennapit nem helyettesíthetjük egy Távol-Keletről behozott cipóval. Ha azonban utánaszámolunk annak, mi mibe kerül, mire elég manapság 200 forint, ha zokogva is, de el kell fogadni a szakemberek véleményét. Akik azt mondják, a 200 forinttal egy időre és végre a helyükre kerülnek a kenyérárak. Gánék esete szembeállította a közélet főszereplőit Kotroczó nemzetközi fórumon kopogtat? A búza ára egy év alatt megduplázódott, s könnyen elképzelhető, hogy néhány hét múlva egy tonna ára eléri, sőt meghaladja az 50 ezer forintot. Januártól a „sima" kenyér minden bizonnyal kétszáz forintnál is többe kerül, amiben közrejátszik a forgalmi adó emelése, illetve az energiahordozók drágulása is. A fogyasztót még mindig sokkolni lehet a kenyérárcmelés hírével, holott a valóság az, hogy a családok napi kiadásaiban szinte a legkisebb tételnek számít az a pénz, amit egy vekniért otthagynak a pénztárban. Magyarország szomszédos és hasonlóképpen csatlakozásra váró államaiban már most 180-300 forint között mérik az egykilós kenyér árát. Pillanatnyilag tehát nálunk a legolcsóbb a „sima" fehér kenyér, legfeljebb 160 forintba kerül. Nem régóta: csak októberben sikerült a sütőiparnak némi áremelést elérnie a kereskedőknél. Rövidesen azonban, alig másfél hónap múlva újabb jelentős áremelés elé nézhet a vásárló, januártól ugyanis a pékek kénytelenek lesznek megetetni a „feketelevest" a fogyasztókkal. Nem halogathatják tovább azt a lépést, hogy a fogyasztókkal fizettessék meg a megdrágult gabona, liszt, energia, valamint a magasabb 12 helyett 15 százalékos - áfát. A döntő lépés oka az aszály, aminek következtében kevés, mindössze 2 millió 900 ezer tonna gabona termett az országban. S mivel nemcsak nálunk volt rossz termés, a kenyérnekvaló ára rohamos, hisztérikus emelkedésnek indult az árutőzsdén. A kocsiparkot le kellene cserélni, a mentőállomások fele felújításra szorul, állítja a leköszönő kormánybiztos. Csongrád megyében a mentőszolgálat nincs rosszabb helyzetben, mint máshol - összegezte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) megyei mentőállomásának helyzetét Györfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője. Véleménye szerint az elmúlt napokban olyan információk is elhangoztak, amelyek a közvélemény biztonságérzetétveszélyeztették. Mint mondta, a mentőszolgálat működését a kormány garantálja, az nem kerülhet veszélybe. Elismerte: az OMSZ nehéz anyagi helyzetben Míg tavaly alig 23 ezer forintot kértek egy tonna kenyérgabonáért, ugyanez idén szeptemberben már 40 ezerbe került, ma pedig 45 ezer forint az ára. A decemberi üzleteket 47 ezer forintos áron kötik a Budapesti Árutőzsdén, a tavalyi ár duplájáért, s szakem' berek szerint márciusra 50 ezer forintot is elkérhetnek egy tonna búzáért. Ezzel szemben a lisztárak csak ezekben a napokban kezdték el követni a búzaárakat - mondta van, az azonban soha nem fordulhat elő, hogy emiatt egy mentő nem megy betegért. A kommunikációs vezető egy jelentés nyilvánosságra került megállapításaira reagált, amelyben a leköszönő miniszteri biztos, Székely Tamás azt állította, hogy az Országos Mentőszolgálat további segítség nélkül az évvégéig sem tudna működni. A kocsiparkot le kell cserélni, a mentőállomások fele, azaz 107 intézmény pedig felújításra szorul. A kormányzat ezért soron kívül 300 millió forintot biztosít, amelyet központilag osztanak majd szét, az OMSZ pedig takarékossági intézkedéseket vezetett be. TÍMÁR KRISZTA Nyilasi Endre, a vásárhelyi malom, a Véka Kft. ügyvezető igazgatója. Decembertől januárig lépcsőzetesen 30 százalékos áremelkedés várható. A Véka Kft. december l-jétől 5 forinttal, 10 százalékkal többért adja a lisztet, így egy kiló, a sütőiparnak eladott lisztért 60, a bolti kiszerelésűért 70 forint plusz áfát kérnek. Majd januártól - közel 20 százalékos drágulást követően 70, illetve 80 forint lesz ugyanezen kiszerelések ára, áfa nélkül. Botka László tegnap napirend előtt felszólalt az országgyűlésben. A szegedi polgármester kijelentette: ahová autópálya vezetj ott gyorsabb és látványosabb a fejlődés. MUNKATÁRSUNKTÓL Botka László szegedi polgármester tegnapi napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy 3 ezer 250 forintot fizetett az M5-ös autópályán, és két és fél óra alatt ért Szegedről Budapestre. A szocialista politikus a folytatásban Elkerülhetetlennek tűnik tehát, hogy egy kiló kenyérért 200 forintot fizessünk, de nem csak azért, mert megdrágul a liszt. Kiss Mihály, a makói Holsum Sütőipari Kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, noha egy kiló kenyér előállításának költségeiben 70 százalékos arányban a liszt dominál, a sütőiparnak még mindig nem ez a tétel adja fel leginkább a leckét. Egy 20-30 embert foglalkoztató pékséget ugyanis a munkabér terhei, az energiaköltségek, valamint az áfakulcsok változása bűvészmutatvány elé állítják. Kiss Mihály szerint, ha sikerül elfogadtatni az áremeléseket a piaccal, helyrebillenhet a sütőipari cégek gazdálkodása. F.K. kijelentette: ha Debrecenbe ment volna tovább, újabb három és fél óra út várt volna rá, ha Nyíregyházára, akkor ugyananynyi. Botka ezek után reményét fejezte ki, hogy 2006-ban már azt mondhatja: másfél óra alatt ért Szegedről Budapestre, két óra alatt pedig Budapestről Debrecenbe vagy Nyíregyházára. Anélkül, hogy fizettem volna a kapuknál. Rajtam kívül még egy fél ország szeretné ezt - tette hozzá a szocialista politikus. Botka a kormány múlt heti döntésére utalva megjegyezte: A Gán testvérek történetének országos visszhangja azt jelzi, mostanra vált érzékennyé a közvélemény az igazságszolgáltatás és a társadalom viszonyát érintő alapvető kérdésekre - véli az ártatlanul előzetesben tartott magyarcsanádi testvérpár jogi képviselője. Kotroczó Béla szerint egyelőre korai azon gondolkozni, nemzetközi fórumok elé vigye-e az esetet. Mint emlékezetes, lapunk elsőként írta meg, hogy az emberöléssel vádolt magyarcsanádi Gán fivérek tizenöt, ártatlanul előzetesben töltött hónap után a fejenként kért kétmilliós összeg helyett csupán 1,2 milliót kaptak, azzal az indoklással, hogy az átlagosnál primitívebb személyiségük miatt kevésbé viselte meg őket a rács mögött töltött idő. Országos felháborodást keltett az ítéletben szakkifejezésként szereplő „primitív" szó, de az is, hogy a kárpótlás összegét erre hivatkozva mérsékelték. A két testvér, valamint jogi képviselőjük az elmúlt néhány napban az újságok címlapjára került, tévéműsorokban szerepelt. A Gán fivérek ügyvédje, dr. Kotroczó Béla lapunk érdeklődésére elmondta: nem számított arra, hogy az ügy ekkora visszhangot vált ki. végre nem feltételes módban, hanem jövő időben beszélhet, 2006-ban pedig már jelen időben. (A kormány arról döntött, hogy jövő év elejétől az M5-ös autópálya is matricás rendszerben működik.) A polgármester szerint mindenki tudja, mit jelent egy város, egy régió fejlődése szempontjából az autópálya: új befektetőket, új munkahelyeket, felpezsdülő kereskedelmet és turizmust, magasabb életszínvonalat, bővülő esélyeket a legszegényebbek számára. - Mindenekelőtt azért fordultam az ítélettel a nyilvánossághoz, mert szerettem volna, hogy mindenki megtudja: védenceim ártatlanok voltak. Az előzetesben töltött hónapok alatt ugyanis nagyon sokan elfordultak tőlük és rokonaiktól, mondván, hogy gyilkosok mondja a makói ügyvéd. Kotroczó Béla szerint az, hogy az ország az ítéletre felfigyelt, annak köszönhető, hogy - más ügyek kapcsán is - mostanra vált érzékennyé a közvélemény olyan kérdésekre, amelyek az igazságszolgáltatás és a társadalom kapcsolatát, viszonyát érintik. A makói ügyvéd úgy véli, ha már az eset ekkora visszhangot váltott ki, jó lenne, ha fellebbezésük után a másodfokú ítélet elvi kérdéseket is tisztázna - például, hogy valóban helyes-e az a bírói gyakorlat, amelynek jegyében az első fokú ítélet született. Kotroczó Béla egyelőre nem gondolkozott azon, hogy a jogerős bírói ítélet megszületése után esetleg a strassburgi emberjogi bírósághoz fordul. Most abban bízik, hogy az eset súlyának megfelelő sürgősséggel zárul le a másodfokú eljárás. Nemzetközi fórumhoz ugyanis csak akkor lehet fordulni, ha az adott ügyben már az összes lehetséges hazai jogorvoslati lehetőséggel éltek. SZABÓ IMRE A képviselő „lehetetlen helyzetnek" nevezte, hogy Magyarország legnagyobb városait nem kapcsolják össze autópályák. Lehetetlen helyzet, amelynek azonban Medgyessy Péter kormánya véget vetett, amikor határozott az M3-as, M35-ös, M6-os és az M5-ÖS továbbépítéséről. Botka László beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, hogy Szeged végre esélyt kapott a fejlődésre. Sok százezren várták, hogy az M5-ös fizetőkapui helyett olcsóbb és egyszerűbb matricás rendszert vezessenek be. Beindult a közszféra-karcsúsító henger a megyében Hivatali listák és a leépítések Csongrád megyében a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési intézményeinek többségénél már összeállították az elbocsátandó dolgozók listáját. A költségvetési takarékosság jegyében eddig több mint nyolcvan köztisztviselőnek mondtak fel a megyében. A Pénzügyminisztérium (PM) felügyelete alá tartozó Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságán jelenleg 184-en dolgoznak. Itt a kormányhatározat alapján 10 százalékos létszámleépítést hajtottak végre. A 18 köztisztviselőt már értesítették arról, hogy megszüntetik munkaviszonyukat. Siket Judit igazgató elmondta: a dolgozók december 15-én kapják meg a felmondólevelüket. Kérdésünkre, hogy milyen munkaköröket szüntettek meg, azt válaszolta: arányosan, feladatkörönként csökkentették a létszámot. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán, mint megírtuk, már közölték a rossz hírt az érintettekkel: 40 munkatárstól válnak meg, ami 8 százalékos leépítést jelent. Az elbocsátott APEH-dolgozók egy része nyugdíjba megy, helyettük nem vesznek fel újakat, egy AZ IDOJOSOKAT IS ELBOCSÁTJÁK A közszféra-karcsúsító program keretében az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) is küldenek el embereket. Információink szerint a szolgálatnál közel háromszáz munkatársat foglalkoztatnak, és 10 százalékos létszámleépítést helyeztek kilátásba. Az OMSZ Szegeden székelő Dél-magyarországi Regionális Központjában hatan dolgoznak. Megtudtuk, hogy itt már egy nyugdíjasként dolgozó munkatársnak felmondtak, aki helyett nem vesznek fel új embert. másik csoport határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezett, s ez jár le 2003. december 31-én. Az egészségügyi minisztérium irányítása alá tartozó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei és városi (szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi és makói) intézetében jelenleg 310-en dolgoznak. Itt 7,5 százalékos létszámleépítést határoztak meg, ami 23 munkatársat érint. Nagy Zsuzsanna megyei tiszti főorvostól megtudtuk, hogy a dolgozókat azt követően értesítik, miután az ÁNTSZ országos központja rábólint a névsorra. Megtudtuk: főként a nyugdíj mellett dolgozókat bocsátják el. A belügyminiszter döntése alapján a megyei közigazgatási hivatalokat és a területileg illetékes főépítészeti irodákat nem érinti a létszámleépítés. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban jelenleg hetvenegyen, a szegedi székhelyű, hárommegyés (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) területi főépítészi irodán pedig öten dolgoznak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalának vezetője, Tasnádi Gábor nem kapott engedélyt Budapestről arra, hogy nyilatkozhat az elbocsátásokról. Korábban azt mondta lapunknak, hogy náluk a belső átszervezések miatt egyébként is csökken a létszám az év végéig. Az FVM megyei szervezeténél a falugazdászokkal együtt közel nyolcvan köztisztviselő tevékenykedik. sz. c. sz. Mentik a mentőket Botka László r. Botka László már tényként kezeli, hogy az M5-ös matricás lesz Az autópályákról a parlamentben