Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

HETFO, 2003. NOVEMBER 17. •AKTUALIS" 3 Szegeden és környékén az év első tíz hónapjában minden harmadik napra jutott gyalogos- vagy kerékpárbaleset. A tragédiákat nyolcan nem élték túl, hatvanketten pedig súlyosan megsérültek. A balesetek és az áldozatok száma is rendkívül magas. MUNKATÁRSUNKTÓL Az idén október 31-éig Szegeden és környékén, valamint a város be- és kivezető útjain 70 gyalogos baleset történt. Öten meghaltak, harmincnégyen súlyosan, harmincegyen könynyebben megsérültek. A számok magasak, igaz, az előző év hasonló időszakához viszonyítva nincs nagy eltérés, de az megfigyelhető, a tendencia nem mutat csökkenést. A balesetek fele egyébként a gyalogosok hibájából, figyelmetlenségéből következett be: körültekintés nélkül léptek az úttestre, vagy a gyalogos átkelőhelyeket kikerülve mentek át akár a legforgalmasabb, lámpákkal védett útszakaszokon is. A közelmúltban a Szegedi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyalogosan közlekedők számára is legalább olyan fontos a „látni és látszani" elv alapján közlekedés, mint a járművezetőknek. „A gyalogosok viseljenek például fényvisszaverő anyagot ruhán, táskán." A kerékpárosok is gyakran voltak főszereplői a különböző baleseteknek. Az év első tíz hónapjában 56 kerékpárbaleset történt a fentebb már említett területen. Hárman meghaltak, huszonnyolcan súlyosan, huszonötén könnyebben megsérültek. A balesetek több mint felét, harmincötöt közvetlenül a kerékpárosok okozták, huszonegynél pedig közvetve hozzájárultak a tragédiákhoz. Leggyakrabb baleseti ok a jármű kivilágításának elmulasztása volt. Ami érdekes, a kerékpárbalesetek zöme, negyven, Szeged területén belül történt. A rendőrségi felhívás, amire néhány sorral fentebb már hivatkoztunk, kéri a kerékpárosokat, szereljenek lámpát, fényvissza• BALESETEK SZÁMA SZEGED ÉS KÖRNYÉKE ÚTJAIN (gyalogosok és kerékpárosok, 2002) út Halálos kimenetelű balesetek Súlyos balesetek Könnyű balesetek Sérüléssel nem járó balesetek E75 \ 4 2 9 65 55 J 2 8 1 15 24 43 2 5 2 28 verő prizmát, villogót a kétkerekűjükre, ezzel életeket menthetnek meg. Elsősorban sajátjukét. A kerekezők, még azok is, akiknek van jogosítványa, gyakran „saját KRESZ" szerint közlekednek, ráadásul sokan nem veszik igénybe a kerékpárutakat sem. Szegedet négy főútvonal érinti, van, amelyik átszeli, s van, amelyik innen indul (itt ér véget). Rendkívül forgalmas és ezáltal gyalogosok és kerekezők számára is kiemelkedően veszélyes kategóriába tartozó az E75-ÖS, az 55-ös és a 43-as főútvonal. (A negyedik a 47-es.) A legtöbb halálos kimenetelű baleset az E75-ösön történik. Az 55-ös úton közlekedik a legtöbb kivilágítatlan kerékpáros, ebből a szempontból kiemelkedően veszélyes útszakasznak számít a Domaszék-Mórahalom közötti. Valamennyi főútvonalra jellemző, hogy a járművek többsége nem tartja be a sebességhatárokat. Aggályok a csongrádi malom ünnepén Kitüntetésekkel és szakmai fórummal ünnepelte tízéves fennállását a Csongrádi Malom Rt. a városi galériában. Szekeres Imre államtitkár az Alföldben rejlő lehetőségekre, Csikai Miklós pedig a magyar agráriumra jellemző visszaesésre hívta föl a figyelmet. Az 1993-as megalakulás óta eltelt tíz esztendő ürügyén Gráner Gyula, a részvénytársaság igazgatósági elnöke elmondta: régió gazdaságában töretlen szerepet vállaló malom a megbízhatóság és a kis lépésekkel történő fejlődés szimbólumává vált Csongrádon, s ezt javarészt dolgozóinak köszönheti. Az elismerés jeleként emlékplaketteket adott át az évtizednyi sikerben közreműködőknek. Az Alföldé a jövő - kezdte mondandóját Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A szakmai tanácskozás kormányt képviselő vendége ezt az általa meggyőződéssel tett kijelentést azzal indokolta, hogy az urbanizáció számtalan arculata és formája van jelen Magyarország rónáján, és ez a sokszínűség, valamint a városok intézményesített oktatási háttere kiváló táptalajt jelenthet a további fejlődésre az uniós csatlakozást követően. A rózsaszín jövőkép után a magyar mezőgazdaság szigorú statisztikai adataival borzolta a kedélyeket Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. A szentesi szakember az államtitkári optimizmust irigylésre méltónak tartotta, a többi mutatóval a rendszerváltás óta tapasztalható mezőgazdasági mélyrepülést jellemezte. Kiderült, hogy agráriumunk 2003-as termelése kétharmada a kilencvenes évek eleji teljesítménynek, miközben a vetetlen szántóföldek területe a korábbi hatszorosára növekedett. Ezek a csúfos eredmények egyértelművé teszik, hogy miért is nem számítunk komoly versenyzőnek a világ és Európa élelmiszerpiacán. Csikai leszögezte: hathatós kormányzati segítséggel a magyar gazdáknak kell az intenzitást növelni a földeken, mert más rajtunk nem fog segíteni. Az előadásokat követően a hallgatóság kérdéseket fogalmazhatott meg a legégetőbb problémákkal kapcsolatban. A minisztériumi és kamarai válaszokból kiderült, hogy december közepén szavaz a parlament a jövő évi agrártámogatások keretösszegeiről. Tízmilliárd forint jut az idei aszálykárokra, de arról is szó esett, hogy az uniós regisztrációban résztvevő gazdáknak kötelező banki folyószámlát létesíteni, hiszen a támogatásokat csak e csatornán kaphatják meg. B. D. Az MDF a Nemzeti Agrárkerekasztal összehívását sürgeti Valódi reformokra lenne szükség Az MDF már márciusban figyelmeztette a kormányt, hogy az EU-csatlakozásnak számos veszélye van a magyar mezőgazdaságra nézve. Medgyasszay László országgyűlési képviselő szerint a tavaszi aggályok kezdenek beigazolódni. Az európai uniós népszavazás előtt a Magyar Demokrata Fórum négy fontos szempontra hívta fel a kormány figyelmét, hogyan alakítsa át a mezőgazdaságot a minél előnyösebb csatlakozás érdekében. - Már akkor sejtettük, hogy baj lehet, ha nem lépünk. Egyre kevesebb az időnk, de a kormány még mindig nem tett semmit mondta a hét végén Zákányszéken megtartott sajtótájékoztatóján Medgyasszay László, az MDF országgyűlési képviselője. Medgyasszay szerint a tőkejuttatás, az intézményrendszer reformja, a hatékony marketingmunka és a termőföld magyar kézben tartása jelenthet megoldást a mezőgazdaságnak. - A legoptimálisabb megoldás az lett volna, ha a tőkejuttatást a költségvetésből oldja meg a kabinet. Erre azonban nincs esély, így egy kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelkonstrukció lehetne a megoldás. A kormánynak el kellene érnie a bankoknál, hogy a tervezett beruházást fedezetként fogadja el a pénzintézet. Ellenkező esetben a termelőknek esélyük sem lesz visszafizetni a hitelt - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Medgyasszay László hozzátette: az MDF elnöke, Dávid Ibolya levélben kérte Medgyessy Péter miniszterelnököt arra, hogy hívja össze a Nemzeti Agrárkerekasztalt. - Mentőövet szeretnénk dobni ezzel a kezdeményezéssel a kormánynak. Szakmai összefogással, négypárti egyetértéssel a lehető legtöbb kérdésben egyezségre kellene jutnunk ahhoz, hogy a mezőgazdaságból élők ne legyenek a csatlakozás vesztesei - közölte az MDF-es képviselő, aki megjegyezte azt is, az agrárium mai állapotáért a rendszerváltás utáni összes kormány felelősségre vonható. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A nyomozót ma is izgatja a rejtélyes bűncselekmény Palatínus könyvet ír Farkas Helga-ügyben Folytatás 1. oldalról Június 30-a után megszakadt a kapcsolat a zsarolók és a Farkas család között, az emberrablók azután soha többé nem jelentkeztek. Adatok szerint a szegedi Deák Ferenc Gimnázium negyedikes diákját Orosházán, egy garázs aknájában tartották fogva. Farkas Helga sorsáról a mai napig semmilyen hitelt érdemlő adat, információ nem került elő, és nem találták meg a lányt sem élve, sem holtan. A szegedi diáklány elrablásának körülményeiről most könyvet ír Palatínus Gábor rendőrtiszt. Nála jobban szinte senki nem tudhatja, mi történt 1991. június 27-e után. A még mindig fiatal nyomozó a bűncselekmény elkövetésétől hónapokig éjjel-nappal a Farkas család közelében tartózkodott, a nyomozás minden mozzanatát ismeri. Palatínus Gábornak egyébként meghatározó szerepe volt abban, hogy a balástyai sorozatgyilkos, Szabó Zoltán vallomást tett, és egymás után vezette a rendőröket áldozataihoz. A '90-es években az egyik legköltségesebbnek tartott nyomozás évekig tartott, tulajdonképpen 2000-ben, a bíróság ítéletével zárult. A rendőrök több ezer bejelentést vizsgáltak meg, több száz tanút hallgattak ki, ám közvetlen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy kik rabolták el a negyedikes középiskolást, hol tartották fogva, és azt sem, hogy a lányt meggyilkolták volna. A család felkérésére az ügyben „nyomozott" Uri Geller világhírű parafenomén is, de több száz magyar „kollégájához", ingáshoz, jóshoz, kártyavetőhöz, vagy egyszerűen zsákmányt szimatoló szélhámoshoz hasonlóan ő sem járt sikerrel. A Farkas Helga-ügy a lány elrablása után kilenc évvel, 2000 decemberében a bíróságon fejeződött be: közvetett bizonyítékok alapján jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték Csapó Józsefet. Az utolsó felvonásban a Legfelsőbb Bíróság is bizonyítottnak látta, hogy Csapó és Juhász Benedek rabolta el Farkas Helgát, ők követeltek 500 ezer márkát a szegedi diáklány szabadon bocsátásáért. A bíróság nem emberrablásban mondta ki bűnösnek Csapót, hiszen a bűncselekmény idején a Btk.-ban még nem szerepelt az emberrablás, hanem társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében. Arra, hogy Farkas Helga gyilkosság áldozata lett, nincs bizonyíték, ebben nem is hozott ítéletet a büntetőtanács. Juhász Benedeket nem állíthatták bíróság elé, mivel a rendőrség elől bujkáló férfit 1995-ben meggyilkolták. Holttestét egy Orosháza melletti csatornában találták meg. Az ügyészség Juhász meggyilkolásával is Csapót vádolta, a vádirat szerint Juhász Benedeknek azért kellett meghalnia, hogy elfogása esetén ne köthessen vádalkut, és a Farkas Helga-ügyben folytatott büntetőeljárásban ne vallhasson Csapó ellen. A vád egyik koronatanúja egyébként Juhász felesége volt, aki azt állította: férje többször is mesélt neki a lány elrablásáról, amit Csapóval együtt követtek el. Csapó József bűnösségét Juhász meggyilkolásában azonban a bíróság nem találta bizonyítottnak, ezért ezt a vádat ejtette. Palatínus Gábort még 12 évvel a történtek után sem engedte el a Farkas Helga-ügy. Részben ez a magyarázata, hogy elszánta magát és megírja az emberrablás nyomozásának történetét. De csak részben ez. A többire ígérete szerint a könyv ad választ. Sokan nem veszik igazán komolyan, hogy a kerékpár is „veszélyes üzem". illusztráció: Miskolczi Róbert Évtizedek A gyalogosoknak és a kerékpárosoknak is be kell tartaniuk a KRESZ-t Két lábon és két keréken Az elmúlt héten a szokásos módon megosztott vita bontakozott ki arról, hogy a politika milyen mértékig ítélheti meg a független bíróságok ítéleteit. A két eset, amelynek kapcsán a diskurzus zajlik, ifj. Hegedűs Lóránt felmentése antiszemita kijelentése nyomán, és a szegedi ítéletben szereplő „primitív" jelző két cigány nemzetiségű emberről. Közös vonásuk, hogy a két téma a magyar nyilvánosság két kényes kérdéséről szól: hol van a határa a közbeszédben a gyűlöletkeltésnek és a kirekesztésnek, s hol kezdődik a szólásszabadság. A vita nem is biztos, hogy a bíróságokról szól. De még csak nem is a gyűlöletbeszédről, hanem annak politika tematizálásáról. Magyarországon a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos témákat a liberális baloldal rendre a jobboldalhoz köti, mivel leglátványosabb esetei a szélsőjobboldah csoportokkal történnek. Azt azonban szociológiadag semmi nem igazolja, hogy a például a cigányellenesség csakis jobboldah szavazókhoz köthető. Ha az itthoni tematizálást összehasonlítjuk a német vagy a francia helyzettel, beszédes a különbség. Németországban a jobboldali szociáldemokrata párt a napokban zárta ki frakciójából azt a képviselőt, aki a náci vészkorszakhoz hasonlította azoknak az oroszországi zsidóknak a szerepét, akik az 1917-es orosz forradalomban vezető szerepet játszottak. Fel sem merült, hogy a CDU/CSU-frakció habozzon a döntésben, mert Németországban évtizedek óta közmegegyezés, hogy a nácizmus szerepét nem viszonylagosítják; a szociáldemokrata párt ennélfogva ezt a témát nem használhatja ellenfele sarokba szorítására. Ugyanígy Franciaországban. A Le Pen-féle szélsőjobb ugyancsak évtizedek óta Chirac gaulle-ista pártját nagyobb ellenségnek tekinti, mint a szocialistákat. Ez hiányzik Magyarországon: az évtizedek során kiérlelt közmegyegyezés, amelyek során a szélsőséges, de elszórt kirekesztő megnyilvánulások miatt senki sem vonja kétségbe, hogy a jobboldalon (vagy akár a baloldalon) létezik mértéktartó demokrata gondolkodás. Az évtizedek hiányoznak. Medgyessy Péter mondta a minap a szovjet hadifogságból visszatérők ötvenedik évfordulóján, hogy nincs különbség jobb- és baloldali diktatúra között. Igaza van•, bár a címzettektől, s mindannyiunktól történetesen ama „baloldah" diktatúra vette el ezeket az évtizedeket, sok tekintetben érintetlenül konzerválva azokat a problémákat, amelyeket egy nyitott társadalom idővel megold. PANEK SÁNDOR