Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-15 / 266. szám

20 SZIESZTA 2003. november 15., szombat A MESTER TIZENKET APOSTOLA FÉRFI VOLT Örökkön örökké Gyulay Endre aranymiséje. A püspök szerint a cölibátus biztosítja, hogy a papok teljes odaadással szolgálják az Urat. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Jézusnak tizenkét apostola volt, s mind férfi, következésképpen Krisztus szolgá­lói is csak azok lehetnek. A nötlenséget szabad akaratukból vállaló papok osz­tatlan lélekkel szolgálhatják az Urat ­jelentette ki Gyulay Endre megyés püs­pök, aki a legkevésbé sem ért egyet a katolikus egyház merevségét bírálókkal. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök az eperjesi templomot szente­lő beszédében azt mondta: a gyerekek a sátán „bélyegével" jönnek a világra, s ez mindaddig rajtuk marad, amíg meg nem kapják a keresztséget. E kijelen­tést lapunknak így magyarázta: termé­szetesen képes beszédként kell ezt ér­telmezni, melynek alapja nem más, mint az eredendő bűn. A teremtéssel egy időben ugyanis az embernek sza­bad akaratot adott az Isten, s ennek birtokában eldöntheti, hogy az ő útján jár, vagy letér arról. Az édenkertben ott volt a lehetőség a paradicsomi állapot megtartására, de az ember másként döntött, evett a tudás fájáról. A terem­tésnek ez a leírása természetesen azért született, hogy képszerűen értelmez­hető legyen az ember számára, miről is van szó. A teremtett lény elhajolt az is­teni akarattól, a keresztség visszasegíti hozzá. „Szaporodjatok" Gyulay püspök ügy gondolja, hogy a teremtés maga ezzel nem fejeződött be, hiszen az Úr az embert munkatársának Gyereknap a szegedi ferenceseknél. Szabad akaratukból vállalják a nötlenséget. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA hívta meg, mint teremtő eszközt hasz­nálja. Kérdésünk azt firtatta, vajon a gyer­mekek születésének megbélyegzett kö­rülménye enged-e következtetni arra, hogy a szexualitás bűnös dolog, a püspök egyértelmű nemmel válaszolt. Kijelen­tette: Isten a teremtéskor azzal bízta meg az embert: szaporodjatok, sokasodjatok, ez pedig csak párkapcsolattal teljesíthető, melyet Jézus tanítása alapján emelt a A cölibátus bevezetése a katolikus egyházban VII. Gergely pápa nevéhez fűző­dik, aki 1073-tól 1085-ig uralkodott Szent Péter trón­ján. Megválasztása előtt is óriási nemzetközi tekintély­nek örvendett. 1074-ben a nős papokat eltiltotta a szolgálattól. Ebben az idő­szakban kezdődött el Euró­pában a pápa és a né­met-római császár között az úgynevezett invesztitúra­harc, melyben tisztázásra várt: kié az új püspökök ki­nevezésének és beiktatásá­nak joga. A politikai kérdés a pápai hatalom javára dőlt el, de időbe tellett, mire a A világi ok keresztény világban a gya­korlat általánossá vált. Könyves Kálmán magyar ki­rály pápapárti volt ebben az ügyben, viszonylag gyak­ran tartott zsinatokat a ha­zai egyházi vezetők számá­ra. A cölibátus bevezetése itthon először az 1100 kö­rül megtartott tarcali zsina­ton merült fel, 1104-ben az esztergomi zsinat pedig ki­mondta: azok a papok, akik törvényes házasság­ban élnek, maradhassanak a szolgálatban, de asszo­nyaik birtokjogokat nem él­vezhetnek. Történeti elem­zők szerint a folyamat mö­gött nemcsak erkölcsi meg­fontolások húzódtak meg, hanem az egyházi vagyon oszthatatlanságának bizto­sítása is - szögezi le Hó­man Bálint Szekfű Gyulával írt Magyarország története című könyvében. Az 1114-ben szintén Eszter­gomban megtartott követ­kező zsinat pedig úgy hatá­rozott: a pappá szentelés kritériuma szüzességi foga­dalom. A cölibátust szelle­mi szempontból erősíti az ismeretlen szerző tollából 1100 körül született Imre herceg-legenda: István fia házasságot kötött, de szü­zességet fogadott. Imre ma a katolikus szentek egyike. katolikus egyház szentségi rangra. Egy­ben súlyosan elítéli, ha meg nem született gyermekeket ölnek meg. Házas diakónusok Gyermek nemzésére jelenleg nincs módjuk a katolikus egyházban felszentelt papoknak, akik szabad akaratukból nöt­lenséget fogadtak. Gyulay Endre magyará­zata szerint ugyanis a párkapcsolatban élők hitvesük kedvét keresik, úgynevezett megosztott lélekkel tudnak csak szolgálni Istennek, míg a cölibátusban élők úgy­mond osztatlan lélekkel szolgálhatják az Urat - ez utóbbi pedig módot ad a teljes odaadásra. Negyven éve, a II. vatikáni zsi­nat óta az állandó diakonátust kérőknek van módjuk arra, hogy hitvest is tudhassa­nak maguk mellett, de szentmisét, bűnbo­csánatot nem adhatnak a híveknek. A püspök nem tudott magyarázatot adni ar­ra, vajon miért nem szaporodik az egyhá­zon belül a házas diakónusok száma, de emlékeztetett azokra, hogy a nötlenséget minden pap szabad akaratából választja. Kitért azokra az egyházon belül főként más országokban tapasztalható törekvé­sekre, melyekben nők követelik, kezdemé­nyezik, hogy papként szolgálhassák Is­tent. Gyulay püspök ezzel a szentírásra hi­vatkozva nem ért egyet. Mint mondta: Jé­zusnak tizenkét apostola volt, s mind férfi, következésképpen az áldozópapi szentsé­get is csak férfi kaphatja. Egy nő nem lehet pap, de lehet csodálatos édesanya, a leg­nagyobb öröm, az élet adója. A nőknek számtalan egyéb módjuk van arra, hogy a katolikus egyházon belül szolgáljanak, hitoktatás, karitász és egyéb területeken. A fiatalok és a vallás A cölibátussal kapcsolatban pedig el­mondta azt is: ha egy holnap következő vatikáni zsinat kimondja, hogy az egy­házban ezentúl csak nős papok teljesít­hetnek szolgálatot, akkor az természete­sen meg is valósul, de erre utaló jelet egyelőre nem lát. Nem osztja azt a véle­kedést, mely szerint jelentősen nőne az egyház iránt megnyilvánuló szimpátia, ha a papok házasságban élnének, a férfi­ak szabad akaratukból vállalják a nötlen­séget. Az ifjak, a leendő papok által szer­vezett csoportosulások, programok pedig tapasztalata szerint szellemi értelemben értékes részét képezik Szeged kulturális életének. A különbség viszont „a vallással nem törődő fiatalokkal szemben abban áll, hogy a mieink nem vesznek részt kor­helykedésekben, s ez minden bizonnyal javukra szolgál" - mondta Gyulay Endre. Az Ors2#ggyű1óe$i Köny^r0 GABR1ELU állományából törölve A költőnő felfedezése Verebes István a két héttel ezelőtti Heti hetesben nyilvánosan fölfe­dezett egy költőnőt, és ennek végül is mindannyian örülhetünk. Azt mondta, az egyik internetes oldalon talált rá Falcsik Mária verseire, azt is megtudta ugyanott, hogy a hölgy negyvenöt évesen, 2001-ben kezdett csak publikálni, kötete még nincs. Régen olvasott ilyen jó ver­set, mondta Verebes, és élményét megpróbálta megosztani a nézők­kel, a jelenlévőkkel. A közönség pedig - amely az imént még azon nevetett, hogyan ugratták a művész urak Jáksót, akivel a spontán szavazás tanúsága szerint csupán egy jelenlévő lány lenne hajlandó eltölteni egy éjszakát - tisztelettudóan elcsitult, és figyelt: ez most komoly lesz. Sajnos az előadás módja egyáltalán nem illett a szöveg­hez. Verebes fölemelte az ujját, amikor úgy érezte, fontos gondolat következik, és elég gyorsan átszaladt a szövegen, amiből a hallgató­ság számára jóformán csak az derült ki, hogy n'mes, ritmusos, és tényleg jó lehet, ha már Itt, ezen a fórumon elhangzik. A közönség tapsolt, Jáksó azt javasolta, csináljanak a hölgynek most azonnal reklámot, Havas Henrik pedig hátradőlve a székében, komolyan föl­vetette, beajánlja a hölgyet a kiadójának, ha tényleg annyira jók a versei. Ezzel a témát, úgymond, ki is végezték, jöhetett a következő. Holott, ez azért nem jó így. Nincs a Heti hetessel semmi baj, na­gyon is rendben van, hogy a közönség hajlamos afféle civil ítélőtáb­laként tekinteni rá, olyan nyilvános, ízlést és véleményt formáló köz­életi bíróságként, ahol jó szándékú és jó humorú emberek megítélik a miniszterelnök és a pornósztár legutóbbi bugyuta nyilatkozatát egyaránt. Azt azonban meg kell mondani, hogy ezt a költőnőt, Falcsik Máriát nem kell fölfedezni, legalábbis abban az értelemben már nem, ahogyan ez megtörtént. Verseit gyakran közlik a nívós irodalmi lapok, és az, hogy Verebes az interneten talált rájuk, nem azt bizo­nyítja, hogy a költőnő túl szerény a tehetségéhez képest, és elvész a tömegben, amelyből ki kell emelni, hogy jobban látsszon. Csak azt, hogy Verebes nem olvassa a Jelenkort és a Holmit. Ezentúl fölsejlik az is, dacára annak, hogy színdarabokat rendez, sőt drámát is ír, a kortárs szépirodalom számára kicsit gyanús szekértábor, ahová per­sze néha nem árt benézni. Súlyos vád ez, mégis ide merem írni, mert az a mód, ahogy Verebes erre a színpadra állította a költőnőt, erről győz meg. A verset itt ünnepélyes, komoly, kicsit kesernyés szöveg­ként szerette volna működtetni Verebes, holott a vers nem ünnep, hanem elsősorban mindennapi emberi tapasztalatok sűrítménye, amely a megírás révén önálló életre kel, „valóságos léteseménnyé" válik. A költő nem légies, elvont lény, pislákoló gyertyaláng, aki rög­vest lángoszlopként sistereg föl, ahogy fölemelik. Hanem egyetemis­ta, nyugdíjas, tanár vagy hajóskapitány, férj, feleség, apa, édesanya, kismama, aki főz és piacra jár. Van a szobájában egy csöndes sarok, ahová leül, számítógépet használ, esetleg a konyhaasztalán ír, a va­csora utón letörölt viaszosvásznon. Sok mindenhez köze lehet, ám az élet dolgai közül mostanában épp a közélethez, a kereskedelmi té­vék nyilvánosságához, a reflektorfényhez van a legkevesebb köze. Eszébe se jutna például, hogy elmenjen egy ilyen fölvételre, tapsolni, majd arról elmélkedni, eltöltene-e egy éjszakát Jáksó Lászlóval. A költőnő, bár csak virtuálisan voltjelen, feszengett ezen a színpa­don, és.elszorult a szívem attól, hogy ezt ott, a jelenlévők közül senki sem vette észre. Persze lehet, hogy csak az én szívemmel van baj. BAKOS ANDRÁS 9 SZEMKÖZT a környezetvédelemért Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kér­dezi aktuális témákról. Az e heti adásban Szabó Ferencet, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatóját faggatta Csala Gabriella és Garai Szakács László a cég fejlesztéseiről és a szelektív hulladékgyűjtésről. A 21. századi minőségért és presztízsért elnevezésű díjat vette át nemrég Amszterdam­ban a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Közhasznú Társa­ság ügyvezetőjeként Szabó Fe­renc. Az elismerést egy spa­nyol többségű multinacioná­lis cégcsoport ítélte oda. A vi­lág minden tájáról mintegy húsz cég kapta meg ezt a díjat, a környezetvédelem területén viszont egyedül a szegedi tár­saság részesült elismerésben. Szabó Ferenc tíz éve áll a kör­nyezetgazdálkodási kht. élén, s két fideszes és két szocialista önkormányzat alatt is dolgo­zott. - A különböző önkor­mányzatokkal más-más kap­csolatot tudtunk kialakítani. Azt hiszem, mindig szerencsés helyzetben voltunk, mert sike­rült a szakmai kérdésekre szak­mai válaszokat adnunk - vont mérleget ebből az időszakból. A megismételt hulladékgaz­dálkodási ISPA-pályázatról Szabó Ferenc elmondta: a pro­jektet azért kell újra benyújta­ni, mert „rajtunk kívül álló okok miatt" az első jelentős építési tender csak a múlt év végére készült el, addigra azonban az eredetileg kalku­lált költségek 30-50 százalékkal emelkedtek. Az ügyvezető sze­rint februárban, vagy március elején döntés születhet a pá­lyázatban. A szelektív hulladékgyűjtés­sel kapcsolatban Szabó Ferenc úgy véli, Szegeden máris jó eredményeket értek el. - Mint­egy 30 ezer háztartásból hoz­zuk el a hasznosítható hul­ladékot zöld zsákos gyűjtés keretében. Újrahasznosításra előkészített másodnyersanya­got állítunk elő, amit papír­gyárakba, műanyagfeldolgo­zókba, illetve üveggyárba szál­lítunk el. A papír esetében nyereséges a tevékenység, a műanyagnál nincs veszteség, és az üveget is el tudjuk adni minimális veszteséggel ­mondta Szabó Ferenc, aki úgy véli, a szelektív hulladékgyűj­tésben öt éven belül utolérjük a nyugatot. H.SZ. ornányöb

Next

/
Thumbnails
Contents