Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-15 / 266. szám

20 SZIESZTA 2003. november 15., szombat A MESTER TIZENKET APOSTOLA FÉRFI VOLT Örökkön örökké Gyulay Endre aranymiséje. A püspök szerint a cölibátus biztosítja, hogy a papok teljes odaadással szolgálják az Urat. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Jézusnak tizenkét apostola volt, s mind férfi, következésképpen Krisztus szolgálói is csak azok lehetnek. A nötlenséget szabad akaratukból vállaló papok osztatlan lélekkel szolgálhatják az Urat jelentette ki Gyulay Endre megyés püspök, aki a legkevésbé sem ért egyet a katolikus egyház merevségét bírálókkal. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök az eperjesi templomot szentelő beszédében azt mondta: a gyerekek a sátán „bélyegével" jönnek a világra, s ez mindaddig rajtuk marad, amíg meg nem kapják a keresztséget. E kijelentést lapunknak így magyarázta: természetesen képes beszédként kell ezt értelmezni, melynek alapja nem más, mint az eredendő bűn. A teremtéssel egy időben ugyanis az embernek szabad akaratot adott az Isten, s ennek birtokában eldöntheti, hogy az ő útján jár, vagy letér arról. Az édenkertben ott volt a lehetőség a paradicsomi állapot megtartására, de az ember másként döntött, evett a tudás fájáról. A teremtésnek ez a leírása természetesen azért született, hogy képszerűen értelmezhető legyen az ember számára, miről is van szó. A teremtett lény elhajolt az isteni akarattól, a keresztség visszasegíti hozzá. „Szaporodjatok" Gyulay püspök ügy gondolja, hogy a teremtés maga ezzel nem fejeződött be, hiszen az Úr az embert munkatársának Gyereknap a szegedi ferenceseknél. Szabad akaratukból vállalják a nötlenséget. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA hívta meg, mint teremtő eszközt használja. Kérdésünk azt firtatta, vajon a gyermekek születésének megbélyegzett körülménye enged-e következtetni arra, hogy a szexualitás bűnös dolog, a püspök egyértelmű nemmel válaszolt. Kijelentette: Isten a teremtéskor azzal bízta meg az embert: szaporodjatok, sokasodjatok, ez pedig csak párkapcsolattal teljesíthető, melyet Jézus tanítása alapján emelt a A cölibátus bevezetése a katolikus egyházban VII. Gergely pápa nevéhez fűződik, aki 1073-tól 1085-ig uralkodott Szent Péter trónján. Megválasztása előtt is óriási nemzetközi tekintélynek örvendett. 1074-ben a nős papokat eltiltotta a szolgálattól. Ebben az időszakban kezdődött el Európában a pápa és a német-római császár között az úgynevezett invesztitúraharc, melyben tisztázásra várt: kié az új püspökök kinevezésének és beiktatásának joga. A politikai kérdés a pápai hatalom javára dőlt el, de időbe tellett, mire a A világi ok keresztény világban a gyakorlat általánossá vált. Könyves Kálmán magyar király pápapárti volt ebben az ügyben, viszonylag gyakran tartott zsinatokat a hazai egyházi vezetők számára. A cölibátus bevezetése itthon először az 1100 körül megtartott tarcali zsinaton merült fel, 1104-ben az esztergomi zsinat pedig kimondta: azok a papok, akik törvényes házasságban élnek, maradhassanak a szolgálatban, de asszonyaik birtokjogokat nem élvezhetnek. Történeti elemzők szerint a folyamat mögött nemcsak erkölcsi megfontolások húzódtak meg, hanem az egyházi vagyon oszthatatlanságának biztosítása is - szögezi le Hóman Bálint Szekfű Gyulával írt Magyarország története című könyvében. Az 1114-ben szintén Esztergomban megtartott következő zsinat pedig úgy határozott: a pappá szentelés kritériuma szüzességi fogadalom. A cölibátust szellemi szempontból erősíti az ismeretlen szerző tollából 1100 körül született Imre herceg-legenda: István fia házasságot kötött, de szüzességet fogadott. Imre ma a katolikus szentek egyike. katolikus egyház szentségi rangra. Egyben súlyosan elítéli, ha meg nem született gyermekeket ölnek meg. Házas diakónusok Gyermek nemzésére jelenleg nincs módjuk a katolikus egyházban felszentelt papoknak, akik szabad akaratukból nötlenséget fogadtak. Gyulay Endre magyarázata szerint ugyanis a párkapcsolatban élők hitvesük kedvét keresik, úgynevezett megosztott lélekkel tudnak csak szolgálni Istennek, míg a cölibátusban élők úgymond osztatlan lélekkel szolgálhatják az Urat - ez utóbbi pedig módot ad a teljes odaadásra. Negyven éve, a II. vatikáni zsinat óta az állandó diakonátust kérőknek van módjuk arra, hogy hitvest is tudhassanak maguk mellett, de szentmisét, bűnbocsánatot nem adhatnak a híveknek. A püspök nem tudott magyarázatot adni arra, vajon miért nem szaporodik az egyházon belül a házas diakónusok száma, de emlékeztetett azokra, hogy a nötlenséget minden pap szabad akaratából választja. Kitért azokra az egyházon belül főként más országokban tapasztalható törekvésekre, melyekben nők követelik, kezdeményezik, hogy papként szolgálhassák Istent. Gyulay püspök ezzel a szentírásra hivatkozva nem ért egyet. Mint mondta: Jézusnak tizenkét apostola volt, s mind férfi, következésképpen az áldozópapi szentséget is csak férfi kaphatja. Egy nő nem lehet pap, de lehet csodálatos édesanya, a legnagyobb öröm, az élet adója. A nőknek számtalan egyéb módjuk van arra, hogy a katolikus egyházon belül szolgáljanak, hitoktatás, karitász és egyéb területeken. A fiatalok és a vallás A cölibátussal kapcsolatban pedig elmondta azt is: ha egy holnap következő vatikáni zsinat kimondja, hogy az egyházban ezentúl csak nős papok teljesíthetnek szolgálatot, akkor az természetesen meg is valósul, de erre utaló jelet egyelőre nem lát. Nem osztja azt a vélekedést, mely szerint jelentősen nőne az egyház iránt megnyilvánuló szimpátia, ha a papok házasságban élnének, a férfiak szabad akaratukból vállalják a nötlenséget. Az ifjak, a leendő papok által szervezett csoportosulások, programok pedig tapasztalata szerint szellemi értelemben értékes részét képezik Szeged kulturális életének. A különbség viszont „a vallással nem törődő fiatalokkal szemben abban áll, hogy a mieink nem vesznek részt korhelykedésekben, s ez minden bizonnyal javukra szolgál" - mondta Gyulay Endre. Az Ors2#ggyű1óe$i Köny^r0 GABR1ELU állományából törölve A költőnő felfedezése Verebes István a két héttel ezelőtti Heti hetesben nyilvánosan fölfedezett egy költőnőt, és ennek végül is mindannyian örülhetünk. Azt mondta, az egyik internetes oldalon talált rá Falcsik Mária verseire, azt is megtudta ugyanott, hogy a hölgy negyvenöt évesen, 2001-ben kezdett csak publikálni, kötete még nincs. Régen olvasott ilyen jó verset, mondta Verebes, és élményét megpróbálta megosztani a nézőkkel, a jelenlévőkkel. A közönség pedig - amely az imént még azon nevetett, hogyan ugratták a művész urak Jáksót, akivel a spontán szavazás tanúsága szerint csupán egy jelenlévő lány lenne hajlandó eltölteni egy éjszakát - tisztelettudóan elcsitult, és figyelt: ez most komoly lesz. Sajnos az előadás módja egyáltalán nem illett a szöveghez. Verebes fölemelte az ujját, amikor úgy érezte, fontos gondolat következik, és elég gyorsan átszaladt a szövegen, amiből a hallgatóság számára jóformán csak az derült ki, hogy n'mes, ritmusos, és tényleg jó lehet, ha már Itt, ezen a fórumon elhangzik. A közönség tapsolt, Jáksó azt javasolta, csináljanak a hölgynek most azonnal reklámot, Havas Henrik pedig hátradőlve a székében, komolyan fölvetette, beajánlja a hölgyet a kiadójának, ha tényleg annyira jók a versei. Ezzel a témát, úgymond, ki is végezték, jöhetett a következő. Holott, ez azért nem jó így. Nincs a Heti hetessel semmi baj, nagyon is rendben van, hogy a közönség hajlamos afféle civil ítélőtáblaként tekinteni rá, olyan nyilvános, ízlést és véleményt formáló közéleti bíróságként, ahol jó szándékú és jó humorú emberek megítélik a miniszterelnök és a pornósztár legutóbbi bugyuta nyilatkozatát egyaránt. Azt azonban meg kell mondani, hogy ezt a költőnőt, Falcsik Máriát nem kell fölfedezni, legalábbis abban az értelemben már nem, ahogyan ez megtörtént. Verseit gyakran közlik a nívós irodalmi lapok, és az, hogy Verebes az interneten talált rájuk, nem azt bizonyítja, hogy a költőnő túl szerény a tehetségéhez képest, és elvész a tömegben, amelyből ki kell emelni, hogy jobban látsszon. Csak azt, hogy Verebes nem olvassa a Jelenkort és a Holmit. Ezentúl fölsejlik az is, dacára annak, hogy színdarabokat rendez, sőt drámát is ír, a kortárs szépirodalom számára kicsit gyanús szekértábor, ahová persze néha nem árt benézni. Súlyos vád ez, mégis ide merem írni, mert az a mód, ahogy Verebes erre a színpadra állította a költőnőt, erről győz meg. A verset itt ünnepélyes, komoly, kicsit kesernyés szövegként szerette volna működtetni Verebes, holott a vers nem ünnep, hanem elsősorban mindennapi emberi tapasztalatok sűrítménye, amely a megírás révén önálló életre kel, „valóságos léteseménnyé" válik. A költő nem légies, elvont lény, pislákoló gyertyaláng, aki rögvest lángoszlopként sistereg föl, ahogy fölemelik. Hanem egyetemista, nyugdíjas, tanár vagy hajóskapitány, férj, feleség, apa, édesanya, kismama, aki főz és piacra jár. Van a szobájában egy csöndes sarok, ahová leül, számítógépet használ, esetleg a konyhaasztalán ír, a vacsora utón letörölt viaszosvásznon. Sok mindenhez köze lehet, ám az élet dolgai közül mostanában épp a közélethez, a kereskedelmi tévék nyilvánosságához, a reflektorfényhez van a legkevesebb köze. Eszébe se jutna például, hogy elmenjen egy ilyen fölvételre, tapsolni, majd arról elmélkedni, eltöltene-e egy éjszakát Jáksó Lászlóval. A költőnő, bár csak virtuálisan voltjelen, feszengett ezen a színpadon, és.elszorult a szívem attól, hogy ezt ott, a jelenlévők közül senki sem vette észre. Persze lehet, hogy csak az én szívemmel van baj. BAKOS ANDRÁS 9 SZEMKÖZT a környezetvédelemért Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Szabó Ferencet, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatóját faggatta Csala Gabriella és Garai Szakács László a cég fejlesztéseiről és a szelektív hulladékgyűjtésről. A 21. századi minőségért és presztízsért elnevezésű díjat vette át nemrég Amszterdamban a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság ügyvezetőjeként Szabó Ferenc. Az elismerést egy spanyol többségű multinacionális cégcsoport ítélte oda. A világ minden tájáról mintegy húsz cég kapta meg ezt a díjat, a környezetvédelem területén viszont egyedül a szegedi társaság részesült elismerésben. Szabó Ferenc tíz éve áll a környezetgazdálkodási kht. élén, s két fideszes és két szocialista önkormányzat alatt is dolgozott. - A különböző önkormányzatokkal más-más kapcsolatot tudtunk kialakítani. Azt hiszem, mindig szerencsés helyzetben voltunk, mert sikerült a szakmai kérdésekre szakmai válaszokat adnunk - vont mérleget ebből az időszakból. A megismételt hulladékgazdálkodási ISPA-pályázatról Szabó Ferenc elmondta: a projektet azért kell újra benyújtani, mert „rajtunk kívül álló okok miatt" az első jelentős építési tender csak a múlt év végére készült el, addigra azonban az eredetileg kalkulált költségek 30-50 százalékkal emelkedtek. Az ügyvezető szerint februárban, vagy március elején döntés születhet a pályázatban. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban Szabó Ferenc úgy véli, Szegeden máris jó eredményeket értek el. - Mintegy 30 ezer háztartásból hozzuk el a hasznosítható hulladékot zöld zsákos gyűjtés keretében. Újrahasznosításra előkészített másodnyersanyagot állítunk elő, amit papírgyárakba, műanyagfeldolgozókba, illetve üveggyárba szállítunk el. A papír esetében nyereséges a tevékenység, a műanyagnál nincs veszteség, és az üveget is el tudjuk adni minimális veszteséggel mondta Szabó Ferenc, aki úgy véli, a szelektív hulladékgyűjtésben öt éven belül utolérjük a nyugatot. H.SZ. ornányöb