Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-15 / 266. szám

SZOMBAT, 2003. NOVEMBER 15. • AKTUÁLIS* 3 Vásárhelyen vállalkozóval kötöttek szerződést az ételmaradék el­szállítására. Fotó: Gyenes Kálmán PRÉM LESZ BELŐLE A Szegeden naponta készített 20-22 ezer adag menzakoszt fölös­legessé vált része sem megy pocsékba. A maradékot ugyanis pré­mes állatok tenyésztői viszik el, az óvodák és iskolák étkeztetését biztosító Suli-Host Kft.-vei kötött szerződés alapján - tudtuk meg Rázsó Lajos ügyvezetőtől. lítja el. Azzal etetik a befogott Dohányné Jelenfi Hona, a kony­kóbor kutyákat. ha vezetője, - ám ez még min­- Mindezért nem kapunk dig jobb megoldás, mintha az semmiféle térítést - mondta ételmaradékot mint veszélyes A területfejlesztés jövőjéről Makón A makói kistérségnek az uniós csatlakozást követően is jó pá­lyázati esélyei lesznek, mert az anyagokat összeállító itteni szakemberek már gyakorlottak, a fejlesztési elképzelések pedig kiérleltek - mondta makói lá­togatása alkalmával Veress Jó­zsef, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztéssel és központi támogatásokkal foglalkozó szakembere. Veress József pénteken a térségi területfejlesztési önkormányzati társulás ülésén tartott előadást Önkormányzati és területfejlesz­tési jövőkép címmel. Lapunknak a fórum előtt elmondta: az uniós csatlakozást követően a terület­fejlesztésben a korábbinál is na­gyobb szerep jut az ország 168 kistérségének, hiszen a belépést követően még könnyebben fog­nak támogatáshoz jutni az együt­tesen pályázó települések. Az ezt koordináló országos intézmény­rendszer szervezés alatt áll. A makói kistérség - a dél-alföldi ré­gió sok más településéhez hason­lóan - már nagy tapasztalatokkal rendelkezik a közös célok megva­lósításában; komoly Phare- és IS­PA-pályázatokat is nyert koráb­ban. Búzás Péter polgármester kérdésére azt is megerősítette, hogy a jövő évi költségvetésben lesz egy hozzávetőleg tízmilliár­dos alap, amelyet a szűkös költ­ségvetéssel rendelkező önkor­mányzatok az önerő előteremté­séhez igénybe vehetnek. így akár néhány százalékos önrésszel is sikeres lehet egy pályázat - a pénz felhasználásának szabályait vár­hatóan januárban teszik közzé. A tanácskozás végeztével Bú­zás Péter bejelentette: a Makó térségét - a települések közötti együttműködés 1995 óta létező szervezete miatt - Lamperth Mó­nika belügyminiszter mintahely­lyé nyilvánította. Az országban mindössze hat ilyen kistérséget jelöltek ki. A kistérségi szabályo­zás hazai bevezetése előtt ezek tapasztalatai alapján fogják vég­leges formába önteni a vonatko­zó jogszabályokat. A polgármes­ter reményei szerint ez a Makóra irányuló központi figyelem pozi­tív hatással lesz az itteni pályá­zatok fogadtatására is. SZ. I. M. Időszerű a távmunka A távmunka időszerű kérdéseiről rendezett konferenciát tegnap a Szegedi Mozgáskorlátozottak Egyesülete és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoz­tató Perdix Kft. A rendezvény egyik célja volt, hogy „összehoz­za" a dél-alföldi régióban műkö­dő megváltozott munkaképessé­gűeket és távmunkásokat foglal­koztató mintegy 50 vállalat veze­tőjét. A konferencia egyik szervezője, a Perdix Kft. a rendszerváltás óta vesz részt a rehabilitációs foglal­koztatásban. A cég dolgozói kizá­rólag megváltozott munkaképes­ségű, fogyatékkal élő emberek. A kezdetben főleg egyedi bútorok gyártásával foglalkozó vállalat ma már csomagolással, adminisztrá­ciós munkákkal, fóliatasakok gyártásával, valamint nyomdai előkészítéssel is foglalkozik. A Perdix jelenleg 130 megváltozott munkaképességű embernek ad biztos megélhetést. A terjeszke­dést minden esetben pályázati pénzek elnyerésével oldották meg, illetve a megyei munkaügyi központtól kaptak támogatást. Tevékenységük minőségét jelzi, hogy egyre több nemzetközi cég keresi meg őket, s kapnak hosszú távra szóló megbízást. G. SZ. L. Jegyváltás, utazás a chipkártyás diákigazolvánnyal Premier a Mars téren Szereplők KOVÁCSANDRAS A felperesek az átlagosnál egyszerűbb személyiségükből kifolyó­lag a majd' 15 hónapos elzárást nem élték meg olyan fokú pszi­chés károsodással, amely indokolná a kereseti kérelmükben elő­terjesztett kártalanítás összeg megítélését. Meggyőződésem, hogy ha így hangzott volna az ártatlanul 15 hónapot előzetesben töl­tött magyarcsanádi Gán fivérek kártérítéséről szóló, nem jogerős bírósági döntés, a testvérpár története nem rengeti meg az orszá­got. De megrengette, mert az egyszerű szó helyett a primitív sze­repelt az indoklásban. Amikora történetet lapunk nyilvánosságra hozta, tudtuk, hullá­mokat ver majd, de arra nem gondoltunk, hogy még több mint egy hét múlva is az országos napilapok címoldalán szerepel, s a leg­főbb közjogi méltóságok a nyílt színen ennyire összevesznek. Meg­szólal a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, az or­szág első bírója, a kisebbségvédő és szinte mindenki, aki számít. Tanulságos az is, hogy a testvérpár ügyvédje először azt nyilat­kozta lapunknak, őrül, hogy védenceit kártalanítják, s bár az igény mérséklésének indoklását különösnek találja, nem felleb­beznek, a nagyon szerény körülmények között élő embereknek minél előbb szükségük van a pénzre. Azóta fellebbeztek. Amennyire lehet, próbáltam követni a történteket, s mindig oda kanyarodtam vissza, menyivel egyszerűbb volna, ha fix tari­fája lenne egy ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött napnak. Nettóban, áfa nélkül, évente inflációval emelve. És akkor minden ember olyan egyenlő lenne, hogy abba már nem lehetne beleköt­ni. Valamiért nem így van, s gyanítom, nem véletlenül. Nagyon sok mindent mérlegelnie kell a bíróságnak, a jövedelmi viszonyo­kat, az életkörülményeket, először ült-e, vagy már negyedszer, teljesen tönkretette-e egy ember életét az ártatlan meghurcolás, vagy nem rontott rajta olyan sokat. Nem irigylem a mérlegelőket. Valamiért a bírói kar is nagyon összezárt az ügyben, kívülálló úgy gondolná, egy „talán szerencsétlen volt ebben a szövegkör­nyezetben a primitív szó használata" beismeréssel ki lehetetett volna húzni az ügy méregfogát. Mert a fivérek átlagosnál egysze­rűbb személyiségét nem szükséges bizonyítani, megtették ezt a kereskedelmi televíziók, amelyeknek láthatóan nagy erőfeszítés­be került kerek mondatokat kicsikarni a nyilatkozásba mind in­kább belejövő főszereplőkből. Akik talán észre sem vették, mikor váltak az óriási sajtóvisszhangot kiváltó ügy mellékszereplőivé. Es lehet, hogy ez az egyik legnagyobb tanulsága a történetnek. Ammóniától sírtak az asszonyok Folytatás az 1. oldalról A szentesi tűzoltóságon Kajtár István őrnagy azt mondja: őket a mentősök értesítették, hogy menjenek a laktanyájuk szom­szédságában lévő gyárba. A helyi tűzoltók aztán riasztották a csongrádi, hódmezővásárhelyi és a szegedi kollégáikat, valamint a katasztrófavédelem vegyi felderí­tő egységét. A védőruhába öltö­zött szentesi tűzoltók a helyszí­nen megállapították, hogy a ve­szélyhelyzet közben elhárult, ezért visszafordíttatták a megye­beli városokból már segítségükre indult társaikat. A kórházba lég­zőszervi irritáció gyanújával szállított négy dolgozó mellett több mint tíz személyt a gyárban vizsgáltak meg és láttak el a mentősök. A tűzoltó őrnagy azt is közölte: mivel nem volt szük­ség az ő beavatkozásukra a gyár­ban, ezért visszavonultak az állo­máshelyükre. A szentesi kórház sürgősségi osztályán az ügyeletes főorvos, dr. Szigethy Zsuzsanna lapunk érdeklődésére azt mondja: négy asszonyt vittek be hozzá­juk a Hungerit Rt.-tői. A cég­nél történt eset következtében köhögtek és könnyezett a sze­mük. A főorvosnő elmondása szerint megfigyelték a pácien­seket, de már haza is engedték őket. B. I. A Mars tér 7-es kocsiállássáról indult tegnap a Szeged-Duna­földvár-Szeged járat, amelyen először fizethettek diákigazol­ványukkal az egyetemi és fő­iskolai hallgatók. Magyar Bálint oktatási minisz­ter, Szabó Gábor, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora, Koz­ma József várospolitikai alpol­gármester és Szeri István, a Ti­sza Volán Rt. vezérigazgatója buszra várt a Mars téren. Ke­zükben nem pénztárcát, bankje­gyeket, hanem úgynevezett in­telligens chipkártyás diákigazol­ványt szorongattak, az országos premieren ők válthattak először jegyet ezzel az új módszerrel. Pillanatnyilag a rendszer (a Ti­sza Volán Rt., az SZTE, a Di­ák-Bónusz Kht. és az EMKE Kft. közösen fejlesztette ki| az átuta­lás elvén működik, de alkalmas lehet majd arra is, hogy elektro­nikus pénztárcaként közvetle­nül leemelhessék róla az utazás ellenértékét. Ez „csupán" a legújabb alkal­mazási terület, hiszen - mint azt az élelmiszer-ipari főiskolai kar épületében tartott sajtótájé­koztatón elmondták - szeptem­bertől az SZTE egyes számító­gépes laborjaiban a chipkártyás diákigazolvánnyal léphetnek be a hálózatba a hallgatók és hasz­nálhatják az internetet. Három laborban is elérhetőek lesznek a chipkártya-olvasós számítógé­pes megoldások, valamint 500 diák próbálhatja ki az elektroni­kus könyvutalvány rendszert. Ez utóbbival a jegyzettámoga­tást nem papíralapú utalványo­A chipkártyás diákigazolvány újabb hasznosítási lehetőségéről beszélget (balról az előtérben) Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója, Magyar Bálint oktatási miniszter és Szabó Gábor, az SZTE rektora. Fotó: Gyenes Kálmán kon, hanem a diákigazolvá­nyukra feltöltve kapják meg a hallgatók. De vissza az utazáshoz! Pilla­natnyilag kísérleti jelleggel (2003. december 31-éig), csakis a Tisza Volán Rt. Szeged-Győr vonalán (a közbeeső állomáso­kat is ideértve) használható fize­tésre a diákigazolvány, amellyel a hallgató egyben a kedvez­ményre való jogosultságát is iga­zolja a pilótánál. Szeri István megemlítette, hogy a társasá­guknál 1999 óta kísérleteznek a Szeged-Kübekháza vonalon a chipkártyás szisztémával és a tapasztalataik kedvezőek. Az egyetemen is 1999-től folynak chipkártyás fejlesztések ­mondta Szabó Gábor rektor. Kozma lózsef alpolgármester pedig hozzáfűzte: - Az egyetem jelenléte, az innovációs szemlé­let és a város fogadókészsége tette lehetővé, hogy Szeged ad­jon otthont ennek az újszerű kezdeményezésnek. Magyar Bá­lint oktatási miniszter remé­nyét fejezte ki, hogy 2004 szep­temberétől általánossá válik a chipkártyák alkalmazása. - Pluszidőt nem jelent a diákiga­zolvánnyal való jegyváltás ­mondta Fodor Ferdinánd, a debü­táló járat pilótája. Jelentős pozití­vum és könnyebbség, hogy nem kell pénzzel foglalkoznunk. Jó és továbbfejleszthető ötletnek tar­tom ezt a rendszert - tette hozzá a dunaföldvári busz sofőrje. I.P. kárba hulladékot megsemmisítésre az ATEV Rt.-vei szállíttatnánk el, mert az nekünk kerülne pénz­be. - Nagyon kevés az az mara­dék, mely megmarad a csongrá­di Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetnél naponta elkészí­tett háromezer-ötszáz adag ételből - mondta lapunknak Törköly Péterné intézményve­zető. Ennek felhasználására kutyatartókkal kötöttek szerző­dést, mely értelmében a város­ban található tizennégy étel­osztótól egy-egy ebtartó viheti el a megmaradt ételt, amiért természetesen fizet is. - Mindezt bejelentettük a főál­latorvosnak, aki ellenőrzi is az ételmaradék felhasználását - tet­te hozzá az intézményvezető, aki úgy véli, ezzel jobban járnak, mintha fizetniük kellene az el­szállításért és megsemmisíté­sért. Makón a kisállat-, azaz zö­mében kutya és macskatulaj­donosok használják fel a men­zai ételmaradékot - tudtuk meg Bende Sándortól. A Kom­munális és Közbeszerzési Kht. igazgatója hozzátette azonban, hogy a napi kétezer adagból elenyésző mennyiségű marad, hiszen a fölös adagokat legin­kább repetaként adják ki a menzán. KOROM ANDRÁS Állatok eszik meg a menzai ételmaradékot Az ételmaradék nem vész A Csongrád megye városaiban naponta keletkező menzai étel­maradék sorsa azonos: állatok­kal etetik fel. A megoldások azonban különböznek egymás­tól. - Változó mennyiségű az az étel­maradék, mely a vásárhelyi Cse­resnyés-kollégiumnál megmarad - mondta lapunknak Faddi Lász­ló, a naponta körülbelül hétezer adagot készítő Hód-Menza Kft. ügyvezetője. Azt azonban nem kívánta megbecsülni, hány kiló vagy liter marad ott a menzai tá­nyérokon. - Ez attól is függ, hogy „szeretem", vagy „nem szere­tem" ételt készítettünk - tette hozzá. A Cseresnyés-kollégiumtól, és a közelben lévő József Attila Ál­talános Iskolától ugyanaz a vál­lalkozó szállítja el a maradékot, a főállatorvos engedélyével. Ebből azonban csak azután lakmároz­hatnak a sertések, ha kiválogat­ták belőle a húst, majd felforral­ták. A többi vásárhelyi iskola sa­ját maga keresett olyan embert, aki elviszi tőlük a menzai mara­dékot. A szentesi Központi Gyer­mekélelmezési Konyha napon­ta körülbelül négy és félezer adag ebédet készít. A változó mennyiségű ételmaradékot a polgármesteri hivatalhoz tarto­zó gyepmesteri szolgálat szál-

Next

/
Thumbnails
Contents