Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-11 / 262. szám

KEDD, 2003. NOVEMBER 11. •MEGYEI TŰKOR* 7 A SZAKEMBEREK NEM TALÁLTAK SEMMIT Hajnal Árpád és Hajnal Arpádné néhány hete Medgyessy Péterhez fordult. Emlékeztették a kormányfőt arra, hogy amikor még a választások előtt miniszterelnök-jelöltként Szegeden járt, személyesen találkoztak, és akkor ígéretet kaptak segítségre. Ez az utolsó reményük. A család az elmúlt négy év alatt többször kért segítséget a rendőrségtől is. Legutóbb fél éve, amikor is a rendőrök a katasztrófavédelmi igazgatóság szakembereivel a dorozsmai házban semmilyen egészségre ártalmas vegyi anyagot nem találtak. Hajnalék bejelentéseit számtalanszor kivizsgálták, mindannyiszor azt állapították meg, a rendőrség elvégezte a számára törvényben előírtakat, a bejelentéseket semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Hajnalék azt állítják, igazat mondanak, egyszerre hárman nem tévedhetnek Pokollá vált egy család élete Dorozsma szélén Az elmúlt tél a fácánállományt is megtizedelte. Fotó: Tésik Attila Elégtételt érez Szentes díszpolgára Nem sajnálja az elutasított miniszteri széket Egy dorozsmai család azt állítja, évek óta ismeretlenek zaklatják, többször megpróbáltak méreggel végezni velük, lakásukba besurrannak, olykor követik őket, életük maga a pokol. Hiába fordultak rendőrséghez, politikusokhoz, köztük miniszterekhez, kormányfőkhöz, senki nem segített rajtuk. Az az érzésük, hülyének nézik őket. v MUNKATÁRSUNKTÓL Hajnal Árpád és felesége azt állítja, négy éve, 1999 nyara óta minden megváltozott körülöttük: meggyőződésük, számukra ismeretlen személyek végezni akarnak velük. Azokra a kérdésekre, ismerik, esetleg sejtik-e, hogy kik és miért, csak rázzák a fejüket. - Még csak nem is sejtjük, kinek lehetünk útjába - válaszolja a nő és a férfi szinte egyszerre. Alig néhány pillanattal később mégis mondanak két nevet. - De ezt csak gondoljuk - teszik hozzá -, bizonyítani nem tudjuk. Az asszony és a férfi ezután elmondja, hogy kálváriájuk 1999 nyarán kezdődött, akkor megrongálták fiuk autóját. Ezt követően egyre gyakrabban érezték, hogy hiába fekszenek le viszonylag korán, mégis fáradtan, kialvatlanul, begyulladt, égő szemekkel, rendkívül erős fejfájással ébredtek. Előbb gyermekük, majd saját ruhájukon, cipőjükön is foltokat találtak. - Meggyőződésünk, hogy a foltok mérgező anyagtól származtak, méreg okozza visszatérő rosszullétünket - jelenti ki á nő. Később ilyen nyomokat találnak szinte mindenütt: ágyakon, ágyneműkön, Senki sem hisz nekik. szekrényekben, spájzban, a konyhaszekrényben, hűtőszekrényben, ételeket tartalmazó edények oldalán, sőt szalámin is. - Természetesen kértük, hogy vizsgálják meg a nyomokat, elvégezték, de semmit nem találtak, szerintünk nem véletlenül - mondja kérdezés nélkül az asszony, férje közben bólogat. Arra, hogy miért kételkednek a vizsgálat eredményében, azt válaszolják, ilyen hozzáállást tapasztaltak mindenki részéről. Meglepő, hogy nyugodtan beszélnek négyéves kálváriájukról. A férfi szinte már-már egykedvűen jelenti ki: - Lehetetlenné teszik, tették életünket. Pokollá. Meggyőződésük, hogy amikor nincsenek otthon, vagy amikor alszanak, besurrannak házukba, a tettesek szerintük álkulcsot használnak. Azt állítják, az „idegenek" a lakásban nyomokat hagynak hátra, eldugaszolták kéményüket, ezek mind bizonyítékok lefotó: Schmidt Andrea hetnének állításaikra. Sokszor észrevehetően követik őket, de senki nem hisz nekik. Arra a közbevetésre, hogy azok között, akiktől eddig segítséget kértek, volt-e olyan, aki megkérdőjelezte elmeállapotukat, szintén egyszerre válaszolnak: - Hülyének néznek bennünket. Akadt, aki odavetette, elmegyógyászati eset vagyunk. De ez nem igaz, egy család három tagja egyszerre nem lehet hülye, nem láthatjuk, hallhatjuk, tapasztalhatjuk mindannyian ugyanazt, legutóbb három napja. Tanúink is vannak Amikor megkérdezem, nem gondoltak-e arra, hogy eladják a házukat és elköltöznek valahová, ahol senki nem ismeri őket, nemmel válaszolnak. A férfi csak úgy, magának megjegyzi: - Érdekes, ezt kérdezi mindenki. De nem megyünk sehová, itt maradunk, bármi is történjen, ezt a házat mi építettük a két kezünkkel. Nagyon megcsappant az apróvadállomány Élete egyik legjobb döntésének mondja Csikai Miklós, Szentes díszpolgára, hogy nem vállalta el a neki felajánlott agrárminiszteri széket. A kitüntetés átvételekor annak örült a legjobban, hogy az ünnepség résztvevői nem pusztán udvarias tapssal köszöntötték. A jóleső érzésen túl nagy elégtételt is érez Csikai Miklós, akit Szentes díszpolgárává fogadtak. A jelképes kárpótlást azért tartja fontosnak említeni a Magyar Agrárkamara elnöke, az Árpád Agrár Rt. vezetője, mert néhány évvel ezelőtt olyan „politikai jellegű, szakmai eszmefuttatásnak álcázott vélemények" kaptak nyilvánosságot, amik arról szóltak: nem lenne baj, ha Szentesen nem „gyüttmöntek" állnának a gazdasági egységek élén. Azt említi a méltatlan támadás kapcsán Csikai Miklós, hogy 35 éve él Csongrád megyében, és 20 esztendeje dolgozik az Árpádban. - Én nem jöttem és mentem, hanem jöttem és maradtam - nyugtázza a díszpolgár. De marad a jövőben is. Arra meg külön büszke, hogy mindhárom leányuk, a vők és a hét unokájuk is Szentesen telepedtek le. Amikor átvette Csikai Miklós a díszpolgári címet, a meglepetés erejével érte, hogy Dimény Imre akadémikus, volt miniszter vállalta az ő méltatását. A professzortól nemcsak tanult a kitüntetett, hanem az oktató kérésére együtt is dolgozhatott vele a kertészeti egyetemen annak idején. Ám a legnagyobb elismerés mégiscsak az volt a számára, hogy a díszpolgárrá avatási ceremóniát nem udvarias taps kísérte. Dimény Imre szerint nagy dolog, hogy a rendszerváltozás idején Csikai Miklósnak sikerült egyben tartania a szentesi Árpádot. Azt mondja erről a szentesi agrárszakember: tényleg nem volt könnyű. O abban az időben lett az elnöke az Árpád Szövetkezetnek. De éppen Dimény professzortól tanulta meg, hogy az egységben és távlatokban való gondolkodás kell vezérelje az agrárirányítást. Ha rendszer helyett tűzoltó jelleggel végzik a munkát, akkor annak az eredménye megkérdőjelezhető. Csikai Miklós szerint kevés helyen gondolkodnak így, de az Árpád Agrár Rt.-nél többnyire igen. S az ország mezőgazdaságában? Firtatjuk ezt annak tükrében, hogy Medgyessy Péter még kijelölt miniszterelnökként felkérte Csikai Miklóst az agrártárca vezetésére. Úgy emlékszik erre: az embert ilyen megtiszteltetés egyszer éri. Mondták is neki akkoriban, hogy hatvanévesen bárkit is csak egy alkalommal szokás miniszterségre felkérni. Lassan két esztendő után úgy véli a díszpolgár: az egyik legjobb döntése az életben az volt, hogy nemet mondott, és nem fogadta el a miniszteri széket. Saját magát ugyanis a szakmai munka segítésére tartja alkalmasnak. Azt képtelen megtenni, hogy bármilyen pártpolitikát képviseljen szakmai érdekkel szemben. Évtizedek óta azt tapasztalja tudniillik, hogy „a politika ebben a szegény országban mindig leCsikai Miklós nemcsak jött, hanem maradt is Szentesen. Fotó: Tésik Attila győzi a rációt", ennek pedig ő nem kíván részese lenni. Csikai Miklós arra törekszik, hogy az ésszerűség jegyében „pallérozza a politikai szándékokat". Ezért is ajánlotta fel a miniszterelnöknek és az agrártárca vezetőjének, hogy tanácsokat ad a szakmai kérdésekben. Nem véletlenül kísérte el legutóbb a kormányfőt, más gazdasági vezetők társaságában, Indiába. A Magyar Agrárkamara elnökeként viszont - mint fogalmaz - kemény vitákat, birkózásokat folytat a kabinet illetékeseivel a mezőgazdaság szereplőinek a boldogulása érdekében. Csikai Miklós szerint 2004 májusában jön el az igazság pillanata. Az Európai Unióban már szektoroktól függetlenül csak azok maradnak talpon, akik minőségi termékeket visznek a piacra alacsony áron, azaz versenyképesek. Hozzáteszi, hogy nem a magányos farkasok ideje következik, csak az összefogás, az integráció jelenthet gyógyírt az ágazat bajaira. Azt állítja: egyre kisebb az esély arra, hogy a mezőgazdaság szereplőinek a többsége nyertese legyen az integrációnak. Úgy fogalmaz, hogy számításai szerint a gazdálkodóknak egy kisebb része tud a mai teljesítményével megmaradni az unió piacán. BALÁZSI IRÉN Új élőhelyek kellenének Az elmúlt télnek és nyárnak egyetlen közös tulajdonsága volt: megtizedelte a vadállományt. Ez azért is gond, mert az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a mesterséges állománypótlás még a fácán esetében sem ideális megoldás, noha ez a szárnyas vad könnyen szaporítható. Újra meg kell teremteni a vadállomány számára megfelelő élőhelyeket. - A vadállománynak három dolog kell, ennivaló, víz, és nyugalom. Az elmúlt télen ennivalója nem volt, nyáron vize, nyugalma pedig - mindezek következtében - sosem. A következmény: az októberben elkezdődött apróvadszezonban a szokásoshoz képest 40 százalékos terítékek várhatók. Az eddigi vadászati próbálkozások lehangoló eredményeket hoztak - mondja Hagymási László nyugalmazott főiskolai docens, az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Karának oktatója, akinek a vadgazdálkodás a szakterülete. A fácán esetében a vadgazdálkodási egységek megpróbálták pótolni a kiesett mennyiséget, de ez csak időleges megoldást jelenthet. Vadon is szaporodjanak - A mesterségesen keltetett fácán megmaradási aránya össze sem hasonlítható a természetes állományból származóval - hívja föl a figyelmet a szakember. Ráadásul az ivarérett kort megérő egyedek sokszor nem kotlanak megfelelően, mert a tenyésztelepeken nem a megbízható kotlás, hanem a minél nagyobb tojásmennyiség felé szelektálódnak a madarak. Tehát növelni kell a vadon élő állomány szaporodási lehetőségeit, s ez egyáltalán nem reménytelen. Csenderesek igénye Nem kevés olyan mezőgazdasági terület található Vásárhely környékén és egyebütt, ahol alig-alig folytatható kellőképpen megtérülő mezőgazdasági termelés. E földeken bokros-cserjés területeket, úgynevezett „csendereseket" kell teremteni, lehetőleg vízközeiben - e víz lehet akár belvízlevezető-, öntözőcsatorna is ahová semmiféle vegyszert nem juttatnak ki. Itt rövidesen kellőképpen elszaporodik a rovarvilág, s ez a fácán-, de különösen a rendkívül megfogyatkozott fogolyállomány számára nélkülözhetetlen. Ismét más területeket pedig lehetne ugyan művelni, de vadgazdálkodási szempontok figyelembevételével, bevetve például napraforgóval, cirokfélékkel, kenderrel, melyek révén akkor is búvóhelyet talál az apróvad, mikor az elsődleges hasznosításra szánt haszonnövényeket már betakarították, s amelyek ( részben a téli táplálékot is biztositják. Erdők és ugarok - Ezek a területek bérleti szerződés segítségével kerülhetnének a vadásztársaságok kezelésébe mondja Hagymási László. Az EU egyébként is javasolja azon földek termelésből való kivonását, ahol nem folytatható gazdaságos növénytermesztés. Itt nagyrészt erdők létesülnek a tervek szerint, ám a terület egy részén ugaroltatás történik, és ez, pontosabban a zöld ugar (a vetett növényt csak zöldtrágyaként hasznosítják) jó vadélőhelyet is jelenthet. Szintén szóba jöhet az energiafűvel - mint a jövő egyik lehetséges, meghatározó növényével hasznosított terület, csak arra kell vigyázni, hogy a betakarítás ideje ne essen egybe a különböző vadfajok szaporodási időszakával. F.CS.