Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-07 / 234. szám

KEDD, 2003. OKTÓBER 7. • AKTUÁLIS" 3 A vandáloknak még mindig kedvelt célpontja a nyilvános készülék Megtépázott telefonfülkék Ezt a készüléket sem kímélték a graffitisek. Fotó: SchmiJt Andrea A mobiltelefonok terjedésével 2003-ig minden évben csökkent a nyilvános telefonok forgalma. Aktívak viszont a rongálok: telefirkálják vagy összetörik a fülkeablakokat, leszaggatják a vezetékeket, meggyújtják a telefonkönyvet. A nyilvános telefonkészülékek forgalma csökken, a rongálok pedig havonta több százezer forintos kárt okoznak az üzemeltető Invitel (a közelmúltban még V-fon) Rt.-nek. A cég pontos számadatokat sem a fülkék forgalmára, sem a kárértékre nem adott, viszont a nagyságrendek és arányok is jelzik a folyamatokat. A törvény előírja, hogy minden 500 lakosra egy nyilvános telefonnak kell jutnia: a megyében minden település hálózata megfelel ennek a követelménynek. Sőt: a 165 ezres lélekszámú Szegeden túl is teljesítette a normát az Invitel: a megyeszékhelyen 547 utcai, vagy intézményekben, CSÖKKENŐ A FORGALOM Csongrád megyében összesen 1179 nyilvános készülék van, közülük 757 érmével 422 telefonkártyával működik. Forgalmuk az utóbbi években folyamatosan fogyott: 1999-hez viszonyítva minden évben 10 százalékkal csökkent a nyilvános készülékről telefonálók száma. A visszaesés idén megállt. munka- és szórakozóhelyeken fölszerelt készülék működik. Fülkéből természetesen kevesebb van, hiszen sok telefonos utcai házikóban két (általában egy érmés és egy kártyás) készülék is van. A megyében összesen 907 nyilvános fülke üzemel, csaknem egyharmadukat (342 darabot) Szegeden szerelték föl. A mobiltelefonok rohamos terjedésével arányosan - egyes adatok szerint a lakosság „lefedettsége" megközelíti a kétharmadot - csökkent az utcai fülkék forgalma. Nem csillapodik viszont a vandálok érdeklődése a fülkék és készülékek iránt. Csongrád megyében havonta átlagosan félszáz fülkcablakot törnek össze (az üvegek darabja 5-10 ezer forint), és 20-25 készülékben okoznak átlag 10 ezer forintos kárt. Ehhez jön még a graffitisek „munkája": akadnak fülkék, amelyeknek üvegfalát sűrűn telefirkálták kézjegyükkel az alkoholos filctollakat forgatók. A lemosás drága, különösen akkor, ha festett felületről kell eltávolítani a firkát, mert ekkor a festék is lejön; ráadásul a graffitisek gyorsan újraalkotják műveiket. Pénzért már ritkábban törik össze az érmés készülékeket, mint korábban. A fosztogatók és vandálok közül többen tudnak már a nyilvános fülkéket védő riasztórendszerről, amely a rendőrségen megmutatja, hogy éppen mely készüléket érte támadás. A gyorsan a helyszínre érkező rendőrök már több rongálót tetten értek és előállítottak. A fülkék rendben tartását a közelmúltban új alvállalkozóra bízta az Invitel (föltehetőleg elégedetlenek lehettek az előd munkájával). Havonta egyszer, a Belvárosban kétszer takarítják a fülkéket, kivéve, ha a „tisztelt" ügyfél nem rendeltetésszerű használata miatt sürgősen szükségessé válik a tisztítás. Az utóbbi alkalmak sem ritkák: a szegedi Roosevelt tér sarkán a napokban gyújtottak föl egy fülkét, de az is előfordult már, hogy valaki illemhelyként is igénybe vette a bódét. De nemcsak a fülkében halmozódó szemét rontja a szolgáltatóról alkotott képet, hanem a csipkésre tépett telefonkönyv is. Az Invitelnek viszont egy korábbi rendelkezés értelmében már nem is lenne kötelessége kifüggeszteni a regisztert, mégis megteszik, a telefonálók érdekében. A karbantartásba a megszaggatott könyvek pótlása is beletartozik, ezenfelül félévente minden fülkében kicserélik a telefonszámok jegyzékét. NY. P. Demszky csodálkozik BAKOS ANDRÁS Tanulságos Demszky-interjút sugárzott a napokban a Kossuth rádió; a műsor vezetője kétszer is hangsúlyozta, komoly, drámai hangon, hogy vágatlanul adják a beszélgetést. Budapest főpolgármestere arról beszélt, hogy a kormány ellehetetleníti a főváros önkormányzatát, ha a jelenlegi költségvetés-tervezetet fogadtatja el a parlamenttel. Csődbe juthat Budapest, ha nem kapja meg azt a pénzt, amire szüksége van, ez pedig nem fordulhat elő. Azért volt érdekes ez a monológ, mert Demszky Gábor arra csodálkozott rá, amit a kilencvenes évek közepe óta környékünkön nagyon sok kistelepülés önkormányzatának polgármestere megtapasztalt, és megél azóta is: tényleg csorbul az önkormányzatiság, ha a helyhatóság első körben kevesebb pénzt kap az államtól, mint amennyire az intézményeinek működtetéséhez szüksége van. Megalázó, hogy kunyerálnia kell - lásd önhikis pályázatok! -, miközben ugyanez az állam újabb és újabb föladatokat ad neki, s nem biztosítja a közszférában végrehajtott fizetésemelés fedezetét. A főpolgármestert faggató riporter természetesen elsősorban az SZDSZ-es nyulat szerette volna kiugratni a bokorból. És, persze, valóban érdekes az, hogy a szabad demokraták koalíciós partnere annak idején a „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!" jelmondattal a zászlaján nyert, s épp most derül ki, hogy a választási ígéret komolyan veendő-e, vagy csupán egy üzemszerűen működő, ha úgy tetszik, szabad piaci versenyben induló párt profin kidolgozott marketingstratégiájának egyik eleme, azaz eszköze. Ám a kérdés arról szólt, Demszky minek tekinti magát inkább, főpolgármesternek vagy az SZDSZ egyik meghatározó politikusának, és miként fordulhat elő az, hogy közösen tiltakozik a tervezett költségvetés ellen a fideszes kaposvári polgármesterrel, Szita Károllyal és más, jobboldali illetőségű városvezetőkkel. Bár mifelénk az ilyen természetű önkormányzati összefogás nem ritka, mint kiderült, ezt a közős föllépést a főpolgármester is különleges pillanatnak tartja. Hozzátette, azért „megvannak az eszközei" a fővárosnak arra, hogy tiltakozzon. Hiszen már elkészült az az alternatív javaslat, amely a BKV több járatának megszüntetését helyezi kilátásba, ha nem jut több pénz, s az a fölháborodás, amely ezt, illetve a metróberuházás elmaradását kísérné, nyilván elgondolkodtatja a honatyákat... Ezen a ponton aztán a hallgató kezdett el csodálkozni. Azon, hogy a közös gondok mellett micsoda különbségek és távolságok vannak ebben a könnyes zsebkendőnyi országban. Kétszer gyalázták meg a szentesi keresztet Megtalálták a tetteseket Fiatalok két külön csoportja rongálta meg azt a szentesi fakeresztet, melyet az erőszak áldozatainak emléket állító kápolna helyén állított a Lakos József Baráti Társaság. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról beszámoltunk: a szentesi Somogyi és Daru utca találkozásában felállított fakeresztet eltörték, majd összefirkálták. A Szentesi Rendőrkapitányságon még szeptember indult eljárás ismeretlen személyek ellen. A nyomozással a rendőrség látókörébe került egy 9 fős, fiatalokból álló társaság, amely azon a bizonyos napon a feszület közelében gyűlt össze tudtuk meg M. Toronykőy Márta rendőr hadnagytól, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől. A rendőrség adatai alapján feltételezi: a csoport egyik fiú tagja egy másiknak fölvetette, hogy „Mi lenne, ha ezt innen eltávolítanánk?" Az ötletet a fiú a „felbujtás" hatására meg is valósította. Az így eltört keresztet a provokáló fiatal a Sátán szó ráírását követően megfordítva a helyszínen földbe szúrta. A nyomozás megállapította, hogy a fiatalok cselekedetét nem vezérelte sem politikai, sem pedig a keresztet felállító baráti társaság elleni tudatos és ellenséges hozzáállás. A két fiatal ellen az eljárás garázdaság bűncselekmény elkövetése megalapozott gyanúja miatt van folyamatban a Szentesi Rendőrkapitányságon. Mint ismeretes, ez a kereszt az említett esetet megelőzően szeptember közepén - célpontja volt már egy jellegében hasonló cselekedetnek. Akkor egy nyomdafestéket nem tűrő szöveg került föl rá. A rendőrség megállapította, hogy ebben az esetben két gyermekkorú volt a firkáló. Tekintettel korukra, nem indult eljárás ellenük, mivel a kereszt nem sérült meg maradandóan. A rendőrség a két eset közt öszszefüggést nem talált. Csongrád megyéből is csatlakoznak a budapesti demonstrálókhoz Tiltakoznak az orvosok MUNKATÁRSUNKTÓL Az orvosok egyelőre csak figyelemfelkeltésre készülnek. Illusztráció: Miskolczi Róbert Demonstrációra készül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. (EDDSZ). Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium elé október 9-én délutánra tervezett demonstráció célja, hogy a kormányt kényszerítsék az érdekvédelmi szervezetekkel közös tárgyalásra a béremelésekről és a jogállási törvényről. A tervezett megmozdulással kapcsolatosan október 2-án kaptak körlevelet a helyi orvosi kamarák a MOK elnökétől, Éger Istvántól. A Csongrád megyei orvosi kamara elnöke, Hajnal Ferenc úgy nyilatkozott: egy-két napon belül aláírják a MOK és az EDDSZ vezetősége között született megállapodás mintájára a megyei kamara és a megyei szakszervezet együttműködési megállapodását. Ezt követően teszik közzé felhívásukat, hogy a dolgozókcsatlakozzanak az egészségügyiek budapesti demonstrációjához. Az EDDSZ Csongrád megyei elnöke, Tímár Péter annyit mondott: mozgósítják tagságukat a demonstráción való részvételre. Több mint egymilliárdot kértek a megye települései A tetemes forráshiány és a Mónika-fillérek Szentes, Csongrád és Makó önkormányzatának is takarékoskodnia kell - igaz, nem egyformán - ahhoz, hogy a forráshiányos költségvetés ellenére működjön minden intézmény. Kiderült: nem az önkormányzatok pályázatírói a hibásak amiatt, hogy egyik város sem kapott az önhiki alapjából. A hatvan Csongrád megyei helyhatóság közül az idén, az első félévben negyvenhat pályázott a forráshiányos önkormányzatok számára fönntartott alapra. A városok, községek összesen 1 milliárd 145 millió 147 ezer forintot igényeltek volna, de ez az összeg az egyeztetések, szűrők után 567 millió 708 ezer forintra olvadt. Nyolc önkormányzatot a Pénzügyminisztérium végül nem talált forráshiányosnak - áll abban a tájékoztatóban, amely a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságának munkájáról szól. Az igazgatóság vezetője, Siket Judit igazgató a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén számolt be a nemrégen még TÁH-nak nevezett intézmény tevékenységéről. Azt mondta, valóban jó kapcsolatokat ápolnak a helyi önkormányzatokkal, amit jelez az is, hogy előfordulhatott volna elvileg konfliktus az igazgatóság ellenőrző funkciója miatt, de eddig mindegyik önkormányzatnál figyelembe vették kérésüket, javaslataikat. Az ülésen Vincze László országgyűlési és megyei képviselő megkérdezte, vajon mi miatt alakult úgy, hogy Csongrád, Makó és Szentes önkormányzata is hiába pályázott, egyik helyhatóság sem nyert támogatást forráshiánya enyhítésére az önhiki révén. Vajon az önkormányzatok hibáztak • ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TELEPÜLÉSEK, - igények és támogatások Év Település/db IGÉNY | TÁMOGATÁS EZER FORINT 1999 42 1 725 365 739 471 2000 43 1 404 768 582 934 2001 43 1 570380 808 858 2002 42 1 431 524 786 127 2003 1. félév 46 1145147 567 708 - - J a pályázat elkészítésekor? A képviselő és az igazgatónő párbeszédéből kiderült: nem az önkormányzatok hibáztak, és nem is az igazgatóság, amely támogató javaslattal küldte tovább a pályázatokat. Az történt, hogy módosították az önhikis pályázat feltételeit, de erről elfelejtették értesíteni az igazgatóságot és az önkormányzatokat. Szentes önkormányzata mint megtudtuk - mintegy kétszázötvenmilliós forráshiányt állapított meg. Félegyháziné Somogyi Éva, a szentesi testület pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta kérdésünkre, az önkormányzat kapott „néhány millió forintot" a Belügyminisztériumtól, utólag, a fönnmaradó összeget azonban ki kell gazdálkodnia. Ezért eldöntötték: a tartalékban maradt összegek fölhasználására mindenütt terv készül. A város ismét beadta a pályázatát. Csongrád önkormányzata is kapott az önkormányzati szlengben „Mónika-filléreknek" nevezett belügyminiszteri alapból 6 millió forintot, ez azonban nem fedezte a forráshiányt, ami 96 millió forint. Redő Tamás polgármestertől megtudtuk, van remény arra, hogy további összeget nyerjenek, mert ismét föltöltötték a belügyminiszter alapját. E következő összegtől függ, menynyi működési hitelt kell fölvennie a városi önkormányzatnak. Makóra 30 millió forint gurult a Mónika-fillérekből. Bánfi Margit jegyző kérdésünkre elmondta, jelenleg is van 30 millió 872 ezer forintos forráshiányuk, ami a második félévre értendő. Gazdag János, a megyei közgyűlés pénzügyi bizottságának makói elnöke azt mondta, nem sportszerű, hogy a fideszesek az elutasított önhikis pályázatok miatt az MSZP-t bántják, mivel azt a szoftvert, amely, úgymond, leegyszerűsítette a minisztériumban a pályázatot elbírálók munkáját, az előző kormány idején állították be. Épp e gépies döntési mechanizmus miatt teremtették meg a Belügyminisztériumban a Mónika-fillérek alapját. B. A.