Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-30 / 253. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 30. -AKTUÁLIS­5 Sztrádalicit Bosszankodom. Most például azon, hogy lassan már betöltöm a negy­vennyolcadik évemet, s még mindig nem sikerült megtanulnom hor­vátul. Emiatt nem olvashatom déli szomszédunk újságjait, rádióik, televízióik tudósításából sem sikerül kihallanom a híreket. A szomo­rú következmény: arról sincs fogalmam, például, miként vesznek össze pohtikusaik a sztrádaépítési tendereken, az autópálya-program (már, ha van a derék horvátoknak egyáltalán ilyen) legkülönbözőbb variációin, miként bonyolítják a saját beléptető kapus, matricás, kon­cessziós aszfaltrendszerüket, s hány kiló szitkot szórnak egymásra a közbeszerzési eljárások eldöntésekor. Mert hogy vitáznak, abban biztos vagyok. Csak közben építkeznek is. Horvátországban - olvasom a hírt teljesen magyarul - november 15-én átadják a Letenye-Zágráb közötti autópálya utolsó, 13,6 kilométeres szakaszát így az idén 150 kilométer sztráda készül el a horvátoknál, míg jövőre 192 kilométert fognak megépíteni. Most már csak azt szeret­ném tudni, a horvátországi választási kampányban vajh hány sztráda­kilométert hcitáltak egymásra a versengő pártok, ha a végeredmény két év alatt 342 ezer méter. Ám, mint mondám: horvát nyelvismeretem még gyengének sem minősíthető, így ez utóbbi kérdésre sem tudom a választ. De kérdem én, érdekelne egyáltalán valakit / B. Z. A képviselő bírálta a költségvetés tervezetét Gyógyszeráremeléstől tart Bartha László Bartha László (képünkön) sze­gedi képviselő tegnap a parla­menti vitában élesen bírálta a jövő évi költségvetés-tervezet egészségügyet érintő fejezetét. A sárga vonalat sem biciklis, sem autós nem lépheti át Határviták vannak a hídon Folytatás az 1. oldalról MUNKATÁRSUNKTÓL Bartha László szegedi országgyűlé­si képviselő, az országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja tegnap felszólalt a parlament költ­ségi vitájában. A volt szegedi pol­gármester bevezetőjében az Álla­mi Számvevőszék megállapításai­ra hivatkozva kijelentette: soha nem látott mértékű hiánnyal ter­vezik az egészségügyi ellátást. Bartha elképesztőnek nevezte, hogy a kormányzatnak semmiféle kezelési terve, javaslata nincs a hi­ány rendezésére. A fideszes politi­kus többek között azért is bírálta a kabinetet, hogy az egészségbizto­sítási járulék mértékét 3-ról 4 szá­zalékra növelte, a gyógyszerkasz­szában kevesebb kiadással tervez­tek a szakértők által is jelzettnél. Bartha László különböző véle­ményekre hivatkozva 20-30 szá­zalékos gyógyszeráremelést sem tart kizártnak. A képviselő szerint Fotó: Karnok Csaba az egészségügyi intézmények to­vábbi eladósodása elkerülhetet­len. Ezt a helyzetet csak súlyos­bítja, hogy jövőre az önkormány­zatok is jelentősen kevesebb pénzből fognak gazdálkodni. - A betegek azt fogják érezni, hogy romlik az egészségügyi el­látások színvonala, hiszen ugyanazért az ellátásért keve­sebb pénzt fog kapni az egész­ségügyi intézet - nyilatkozta la­punknak az előbbi kijelentéseit kiegészítve Bartha László szege­di országgyűlési képviselő. A polgármesteri hivatal városfej­lesztési irodájának vezetője, Vincze Tibor elmondta: négy és fél méter széles járműosztályo­zót festettek föl a hídról Szeged felé lehajtó járművek számára. A jobbra kanyarodóknak a jármű­osztályozó jobb széléhez kell hú­zódniuk, az egyenesen haladók­nak a bal szélére. A lámpa hosz­szabb ideig mutat zöldet a Híd utca felé, mint korábban. Gasztány Zoltán figyelmez­tet: bár nem mindig elég a hely a járművek számára, a kerék­pársávra nem állhatnak gépko­csik. Az egyenesen haladó ke­rékpárosoknak elsőbbségük van a kanyarodó járművekkel szemben. A lámpa „telizöld" jelzésére elinduló biciklis elvi­leg keresztezheti a Stefániáról közben a hídra kanyarodó autó­forgalmat. Vincze elismerte: ez hiba, a jelzőlámpa tervezőjével kijavíttatják. A rendőr úgy érzi, nem egyér­telmű a kerékpárosok fölvezetése a kerékpársávra és levezetésük sem. Az irodavezető hangsúlyoz­ta, hogy kísérleti jelleggel festet­ték föl a sávokat, a problémákat orvosolják. Korábban is ugyanott haladt kerékpáros és autóbusz a hídon, csak most a védtelenebb biciklisek helye egyértelmű, job­ban figyelnek rájuk, csökken a balesetveszély - tette hozzá. A járműosztályozó sávokat is szokni kell még. Fotó: Schmidt Andrea Nagy Tamás, aki rendszeresen kerekezik a Tiszán túlra, jobban érzi magát a sáv védelmében, bár mutatja az úttesten, a kerékpár­út nyomvonalát jelző letört priz­mákat, amelyeket a vonalra haj­tó autók Toppantottak szét. - Az újszegedi oldalon, a hídról lefelé a kerékpársáv a forgalmi sáv mellett vezet balra, a jobbra tartó gépkocsikkal szemben a bi­cikliző lenek elsőbbségük van. A tervezők osztrák példa alapján dolgoztak. Az autósok közé veze­tett kerékpárosok látszólag ve­szélybe kerülnek, valójában mi­A szegedi főépítész november 30-ig marad Felmentését kérte Nóvák István Folytatás az 1. oldalról Nóvák István munkájáról szólva úgy fogalmazott, hogy feladatát sze­retett városa iránti szolgálatnak tekintette. A főépítész megnyugvás­sal látja, hogy lassanként megvalósulnak azok a programok, amelyek kidolgozásában és elindításában részt vett, s megtiszteltetésnek érez­te a polgármester kérését, amely szerint további feladatokkal bíznák meg. Az Ybl-díjas építész természetesen tovább dolgozik majd: tervező­munkája mellett Makó és Szarvas főépítészeként segíti a két város fejlődését. NY. P. Sajtóháború robbanhat ki az egyetemen Elvették a bölcsészek Bölcsőjét A jövőben új néven, változatlan szelle­miséggel jelenik meg a szegedi egyetem bölcsészkarának eddig Bölcső néven is­mert havilapja. A változást az indokol­ja, hogy az újság nevét a szerkesztőséget megelőzve levédette egy szegedi egyete­mista, Haág Zalán István, aki nem volt hajlandó egyetlen kérdésre sem vála­szolni. MUNKATÁRSUNKTÓL A történet tavasszal kezdődött, amikor a Bölcső szerkesztősége szerette volna a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettu­dományi Karának hallgatói lapjaként nyolc éve megjelenő Bölcsőt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) lapnyilvántartásánál hivatalo­san bejegyeztetni. Valaki azonban meg­előzte a szerkesztőséget, hiszen március 24-én ugyanerre a névre már érkezett egy regisztrációs kérelem. A Bölcső nevet, szegedi bölcsészhallgatók tárgykörrel Haág Zalán István szegedi egyetemista kívánta nyilvántartásba vétetni. A Bölcső legfrissebb, egyben utolsó szá­mából kiderül: a BTK Hallgatói Önkor­mányzatának (HÖK) akkori elnöke, a lap felelős kiadója, Esztergályos Dóra írás­ban kérte a kulturális tárca lapnyilván­tartását, hogy utasítsa el Haág Zalán Ist­ván beadványát, és a Bölcsőt ténylegesen működtető BTK HÖK nevére regisztrál­ják. Október elején kapta meg a hallgatói önkormányzat az NKÖM főtanácsosának levelét. Seregélyest János tudatta, hogy jogi akadálya nem lévén, nyilvántartásba veszi a Bölcső című lapot Haág Zalán Ist­FRIED: PARTIZÁN AKCIÓ A bölcsészkari lap legutóbbi számá­ban egyetemi oktatók nyilatkoztak a Bölcső-ügyről. Marjanucz László egyetemi docens egyebek mellett el­mondta: Haág Zalánnak vállalni kell azt, hogy a folyóiratot kiadja. Nagy Marcell latin-amerikai lektor etikát­lannak tartja az eljárást, főleg úgy, hogy egy, az egyetemhez kötődő má­sik lap szerkesztőjéről van szó. Zsigri Gyula adjunktus szerint erkölcstelen a levédetés, főleg egy olyan ember ré­széről, aki tud erről a folyóiratról. Fried István egyetemi tanár úgy véli: ha valaki úgy találja, hogy ez a lap nem képviseli az egyetem érdekeit, és ellene van, akkor megvan a módja an­nak, hogy belépjen a szerkesztőségbe. Fried szerint azonban ennek semmi esetre sem az a módja, hogy partizán­akciót folytat. ván kérelme alapján. Az alapító és kiadó Haág mezőtúri székhellyel jegyeztette be a Bölcsőt. A szerkesztőség vezetőjének Erhardt Ágostont tüntette fel. Hausz Katalin, a BTK HÖK jelenlegi elnöke, a Bölcső felelős kiadója és a szerkesztőség tudomásul vette a kultu­rális tárca döntését, az ellen nem nyújt be fellebbezést. Ugyanakkor a bölcsész­kar hallgatói önkormányzatának testü­lete legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a jövőben megváltozott névvel, de változatlan szellemiséggel jelenteti meg a lapot. Hausz elmondta, hogy az új ha­vilap nevéről még nem született döntés. Majd kajánul megjegyezte: ha határoz­tak volna a havilap új nevéről, akkor sem árulná el, nehogy levédesse azt va­laki. A Bölcső most megjelent utolsó számá­nak vezércikkében nem firtatták Haág Zalán István motivációit. Lapunk azon­ban kíváncsi lett volna arra, mi vezérelte Haágot. így szerettük volna megkérdezni tőle, miért éppen most védette le tízezer forintért a nyolc éve működő bölcsészkari lap nevét; azért jegyeztette-e be nevére a Bölcsőt, hogy később eladja pénzért a be­járatott lapnevet; nem tartja-e etikátlan­nak azt, amit tett; kiadják-e a Bölcsőt, ha igen, mikor jelenik meg az első szám, fel­állt-e már a szerkesztőség, hol terjesztik és miből tartják fenn a lapot. Haág Zalán István, a szegedi felsőokta­tás információs háttérmagazinjának, az Egyetem című lapnak a felelős szerkesz­tője nem volt hajlandó kérdéseinkre vála­szolni. Csupán annyit mondott lapunk­nak az üggyel kapcsolatban: - Tudomá­som szerint senki nem tiltotta meg a Böl­cső korábbi szerkesztőségének, hogy a Bölcső nevet használja. Információink szerint az SZTE BTK HÖK és a Haág Zalán István közötti fe­szültség régebbi időkre nyúlik vissza. Ha­usz szerint nem a Bölcsővel voltak problé­mái Haágnak, hanem a BTK HÖK vezetői­vel. Volt olyan, aki azt mondta lapunknak, hogy ezzel a lépéssel már a tavaszi hallgatói önkormányzati választást készítik elő, hi­szen a bejáratott Bölcsővel sajtókampányt lehet indítani a bölcsészkaron a HÖK-veze­tőkkel szemben. vei az elsőbbségi viszony és a bi­ciklis továbbhaladási iránya is egyértelmű, az autóvezető nyu­godtan dönthet, hogyan húzódik jobbra - mondta Vincze. A közle­kedési helyzetelemzések azt mu­tatják, az ilyen fonódás kisebb balesetveszélyt jelent. Tombácz Béla taxisofőr szerint a kerékpározók most nagyobb biztonságban vannak. Korábban, amikor még járt villamos a híd közepén, ő faros Ikarust vezetett, és elfért a hídon a villamos mel­lett. Le kell lassítani - mondta. A Széchenyi téren álldogáló kollé­gái nem értettek vele egyet, de nem nyilatkoztak. Szerintük a személykocsik elférnek, de a buszra nem figyeltek eléggé a ter­vezők. Egy újszegedi járatot vezető so­főr, aki nevét nem kívánta nyil­vánosságra hozni, erre azt mondta: korábban jobban rá tu­dott húzódni a biciklisekre, azok pedig utat engedtek neki és egé­szen a járdaszegélyhez zárkóztak föl. Most viszont le kell lassíta­nia, mert a kerekezők a sáv vé­delmében haladnak. M. B. I. Két napon át az ingatlanvagyonról Szegeden rendezik a X. országos ingatlankezelési konferenciát. A tegnap kezdődött kétnapos ren­dezvényen az önkormányzati kezelésben álló ingatlanvagyon aktuális kérdéseit vetették fel. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden, a Royal Szállóban teg­nap délelőtt Botka László szegedi polgármester és Németh István, az IKV Rt. vezetője nyitotta meg a X. országos ingatlankezelési konferenciát. A megnyitót köve­tő előadásokon szó esett a külföl­diek magyarországi ingatlanbe­fektetéseiről, valamint a magyar tőke határon túli ingatlanokba áramlásáról. A panelházak felújí­tásáról és az önkormányzati tu­lajdonú üzletek bérleti jogviszo­nyáról is tanácskoztak a résztve­vők. Ez utóbbi témában elhang­zott: az idén lejár a nem lakás cé­lú önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérleti jogának felmondási moratóriuma, ám er­re még kevés önkormányzat, s még kevesebb bérlő készült fel. Németh István, az IKV Rt. el­nök-vezérigazgatója helyi példával érzékeltette a helyzetet: Szeged belvárosában a bérlők havi 900-1000 forintot fizettek négy­zetméterenként a bérleményekért, amit nem ritkán ennek négy-öt­szöröséért adtak tovább, albérlet­be. Az idén januártól az önkor­mányzat e bérleti díjakat duplájá­ra, esetenként annál is nagyobb mértékben emelte, s ezt a döntés a bérlők kétharmada elfogadta. Keresztély Dezső, a Magyar In­gatlangazdálkodók Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a bevásárló­központok megjelenésével sok­szor a belvárosi üzletek is csődbe mennek, ezért a nagyvárosokban csak fokozatosan emelhetők az eddig egyébként alacsonynak szá­mító iroda- és üzletbérleti díjak. A helyiségbérlet mellett a részt­vevők tanulmányozták a panelhá­zak felújítására az országban első­ként elindított szegedi programot, valamint a helyi kéményrekonst­rukciós pályázatok eredményeit. A ma délután záruló konferencián a társasházi törvény, a lakástör­vény és a szövetkezeti törvény módosításairól esik majd szó. Szegedi tudományos siker Japánban MUNKATÁRSUNKTÓL Évente más helyszíneli tartja vi­lágkongresszusát a lombikbé­bi-eljárásokra specializálódott magánintézetek nemzetközi szö­vetsége (A-PART). Az idei, tokiói kongresszuson, amely a napok­ban fejeződött be, Kaáli Géza professzort választották meg a szervezet soros elnökének. Mint ismert, négy Kaáli Inté­zet működik az országban, Buda­pesten, Debrecenben, Győrött és Szegeden. Az összes lombikbé­bi-eljárások két harmadát ezek­ben a magánintézetekben végzik. (További hét egészségügyi intéz­ményben van lehetőségük a rá­szorulóknak meddőségi kezelés­re.) Kaáli professzor a magyaror­szági meddőségi kezelések jelen­tőségéről tartott előadást a világ­konferencián, az SZTE női klini­ka, az Orvosi Genetikai Intézet és a szegedi Kaáli Intézet kutató­inak közös posztere pedig a kongresszus tudományos nagy­díját nyerte el. Dr. Zádori fános szülész-nő­gyógyász szakorvostól, a szegedi Kaáli Intézet munkatársától megtudtuk, hogy az intézet és a klinika közös vizsgálatai egy spe­ciális női kórképre irányulnak. Fennáll a gyanú, hogy azoknál a nőknél, akiknél nincs peteérés, a petefészekben a szabályos he­lyett sok apró tüsző van, ezzel a kórképpel együtt jár egy geneti­kai változás, amely később ma­gas vérnyomást okozhat. Az ed­digi, harminc beteggel elvégzett vizsgálatok eredményeiről beszá­moló poszter nyert nagydíjat Ja­pán7 an.

Next

/
Thumbnails
Contents