Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-30 / 253. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. OKTÓBER 30. "AKTUÁLIS" 3 Közgazdászok konferenciája a kórház-privatizációról Magántőkét az egészségügybe! Kétnapos közgazdasági konferencia kezdődött tegnap Szegeden, amelynek témája az egészségügy állapota és a lehetséges szervezeti változások. A közgazdász-konferencia megnyitó előadását - Tráser Ferencnek, az Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete elnökének és Szabó Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem rektorának köszöntő szavait követően - Veress József egyetemi tanár tartotta a gazdaságpolitika és az egészségügy közös dilemmájáról. A neves közgazdász szerint míg elmúlt öt évben a lobbik azt erősítették, hogy az egészségügyben - a nyugdíjbiztosítókhoz hasonlóan - az egészségügyi biztosítók jussanak döntő szerephez, ez az elv most háttérbe szorult: a kórházak, vagyis az ellátórendszerek privatizációja került előtérbe, [elenleg kivárás tapasztalható, a Farkas Beáta, a szegedi egyetem ben is folytatták a konferenciát. gazdaságtudományi karának dékánja és Veress József még a szünetFotó: Karnok Csaba jogszabály kész, de a magánosítási roham még nem indult el. Veress EGESZSEG, GAZDA(G)SAG A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete Egészség - gazda(g)ság címmel kétnapos konferenciát szervezett Szegeden, a Forrás Szállóban az egészségügyi ellátó rendszer modernizációjának lehetőségeiről és veszélyeiről az EU-csatlakozás kapcsán. A tegnap délelőtt megnyitott tanácskozáson többek között arról tartottak előadásokat a szakértők, mire jut pénz és mire nem az egészségügyben,- átalakítás nélkül meddig finanszírozható; lehet-e és hogyan privatizálni az egészségügyet, erre pedig milyen források állnak rendelkezésre. szerint elképzelhetetlen, hogy magántőke nélkül működjön az egészségügy: erre jó példát mutatnak a háziorvosi praxisok, valamint a célzott betegségek, s bizonyos műtétek önfinanszírozása. De az államnak mindig is kézben kell tartania az egészségügyet, hogy az alapellátás ne sérüljön. Nincs tökéletes megoldás, hosszú távú, kemény lépésekkel végigvitt egészségügyi reformra szükség van. Ennek ugyan ártanak a négyéves parlamenti ciklusok, de most már egyetlen kormánypárt sem teheti meg, hogy elindult folyamatokat visszafordítson. Sokat bírálták a kórháztörvényt, ám hogy melyik oldalnak van igaza, a támogatóknak-e, vagy az ellenzőknek, nem tudni, hiszen ilyen még nem volt. Akár a kórházak 30-40 százalékát is privatizálhatják, ha a minisztérium képes a rendszer működtetésére. A professzor szerint legfeljebb 10-15 százalékuk kerül magánkézbe (ez az arány Amerikában 10 százalék). F.K. Megkezdődött az elmaradt jövedelempótlék utalása Adómentes lett a „kismamapénz" Folytatás az 1. oldalról A határozatokat október 21-étől folyamatosan postázzák. A kifizetéseket településenként kezdte meg a hivatal, így nem fordulhat elő, hogy valaki megkapja a pénzt, míg szomszédja, városbeli ismerőse hetek múlva sem. Szegeden már elkezdődött a folyósítás, Hódmezővásárhelyen és Szentesen is hamarosan útjukra indulnak a „mamapénzek", s a jövő héten várhatóan minden olyan kifizetés megkezdődik, amelynél egyértelműen megállapított a jogosultság. A területi igazgatóságon azt is megtudjuk, a mintegy 10 ezer, érintett kismamának kiküldött határozatból 10 százaléknyi érkezett vissza, ezekben az esetekben általában a lakcímváltozás vagy a gyest korábban kifizető családtámogatási kifizetőhelynél történt változás okoz problémát. Az államkincstár területi igazgatóságához egyébként 15 ezer kérelem érkezett, s jönnek a kérvények a mai napig - tájékoztattak a hivatal munkatársai. A jövedelempótlék összegét a ' is várják a pénzt. Fotó:Schmidt Andrea kismamák postai úton kapják meg, a rendelet „saját kézbe" történő kézbesítést ír elő. Ez azt jelenti, hogy tértivevényes postai utalványon érkezik a pénz, azt csak személyesen vagy a jövedelempótlék felvételére szóló meghatalmazással veheti át más. Bankszámlára még azoknak sem utalják a pótlékot, akiknek a gyes egyébként elektronikus úton érkezik. A jövedelempótlékra jogosultaknak az igényük érvényesítése érdekében nincs teendőjük, további kérelmek nélkül is megkapják elmaradt pénzüket. Kérvényezniük kell azonban azoknak, akik a gyesben részesülő esetleges halála miatt szereztek jogosultságot a pótlékra, s azoknak is akik olyan munkáltatótól kapták a jövedelempótlékot, amely ma már nem létezik. írásban, vagy személyesen 2004 januárjától igényt nyújthatnak be azok is, akik úgy érzik, jogosultak, de 2003. december 31-éig nem kaptak sem határozatot, sem pénzt. Az országgyűlés nemrégiben módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, így lehetővé vált, hogy a kismamák a jövedelempótlékot szja és minden egyéb köztehertől mentesen kapják meg. O. K. K. FACTORY OUTLET Levis II. oszt. Levi's 501 farmernadrág 7990 Ft II. oszt. Levi's cipzáras felső 4590 Ft Cím: Szeged, Római krt. 42. Ny.: h.-p.: 9-17 szo.: 9-13 C RA NIU M ELADÓ SORHÁZI LAKÁSOK SZEGED-MAROSTŐN Megvételre kínáljuk az építés alatt álló, 133, 142, 155 és 160 m2 alapterületű, 2 szintes, emelt szintű, szerkezetkész sorházi épületeinket, melyekhez önálló helyrajzi számmal rendelkező 377 m2 telek tartozik. Érdeklődni lehet: CRANIUM KFT. Szeged, Arany János u. 7. III. emelet 308. szoba és a 06-62-421-210 és a 06-30-45-42-365 telefonszámokon. Bíróság, rendőrség, szakszolgálat A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság felderítő osztályának kezdeményezésére tegnap Szegeden a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei bíróságok, illetve a három megye rendőr-főkapitányságainak illetékes munkatársai részvételével regionális értekezletet tartottak. A találkozó célja a titkos információgyűjtő munkán keresztül koordinálni, egységes jogi alapokra helyezni a rendőrség és a bíróság együttműködését. Az említett szervek képviselői megismerték egymás munkájának hátterét. Az értekezletet Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány nyitotta meg. BAKOSANDRAS Nem én vagyok ezen a képen - mondta rosszkedvűen, indulatosan a volt téeszelnök egy évvel a rendszerváltozás után, amikor régi tanára elébe tett egy fotót. Ezt a képet 1956-ban maga a tanár úr készítette, aki akkor meg akarta örökíteni az eseményeket. Utóbb viszont, amikor megtalálta, tanulmányt írt arról, mi minden történt az iskolában azon az őszön. Azt szerette volna megkérdezni volt tanítványától, mi történt, miután a közös fényképezkedés után a diákok elindultak a főtérre, s végül hová került az a hatalmas koszorú, amelyet a fotón a kezében tartott. A volt tanítvány azonban makacsul és ingerülten ta gadott, s végül a tanár úrnak kellett meghátrálnia, tudomásul vennie, hogy volt tanítványa nem akar beszélni életének erről a szeletéről. Valami történhetett vele, s az akkor föltámadt szégyenérzet még mindig összeszorítja a száját. Holott talán épp ez a valami lenne az, amit jó lenne magnóra venni, leírni, ami többet monilhatna el arról a korszakról a képnél és a dokumentumfilmnél is. A tanár úr ezt évekkel ezelőtt mondta el, s most ismét eszébe jutott, amikor egy fiatalabb kollégájával beszéltem. Ő hasonló föladatra vállalkozott egy másik dél-alföldi kisvárosban. Azonnal elkezdte a munkát, amint lehetett, és eleinte élvezte, hogy olyan témáról írhat, amelyről a még élő résztvevők elbeszéléseihői tájékozódhat. Faggatta az egykori tisztségviselőket és a forradalmárokat, többször is fölkereste ugyanazokat az embereket, és a lelkesedés szép lassan elfogyott. Mint mondja, azt kellett tapasztalnia, hogy az egykori tüntetők, emlékműledöntök mást mondtak a rendszerváltozás hónapjainak eufóriájában, és kicsit mást két évvel később; másként beszéltek a Horn-kormány idején, mint ahogyan az Antall-, a Boros- és az Orbán-éráhan. A baj csak az volt: ahelyett, hogy a többszöri meghallgatás nyomán folyamatosan tisztult, egészült volna ki a kép, inkább a korábban tisztán fénylő tükör homályosult el egyre inkább. Mert a beszélő saját szerepének jelentősége változott az elbeszélt történetekben. És bárcsak a hiúság írta volna át a megélt történelmet; de nem, a félelem írta át. A mai huszonéves, harmincéves korosztály számára ismeretlen természetű, így aztán nevetséges félelem. A fiatal történész azonban, aki ennek a félelemnek a természetét is megbeszélte interjúalanyaival, megértett belőle valamit, mert, mint mondja, eldöntötte: ha el is készül vele, egyelőre nem adja ki a könyvet, nem érett meg rá a közélet. Amikor megkérdeztem tőle, miért döntött így, azt mondta, nem akarja, hogy a könyve közéleti botrányt okozzon; nem akarja, hogy eszköz legyen bárki kezében, hogy választási kampányban idézgessék, lakossági fórumon vitatkozzanak vele. Attól tart - s ezt az érzést vállalja hogy ami egykor tragédiaként zajlott le, az most, általa komédiaként folytatódna. fárai Zsigmond Vásárhelyen Az erős forint mindenkinek jó A jegybank elnöke szerint az euró nagyon jó, stabil pénz. Fotó: Tésik Attila Az Európai Unió nem támogatást ad a csatlakozó országokban élőknek vagy az önkormányzatoknak, de lehetőséget biztosít a felzárkózásra, melyet azonban önállóan kell elvégezni. Előbb azonban erős forintra és stabil gazdaságra van szükség - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap esti vásárhelyi előadásán. A vásárhelyi városházán tartott Az eurózóna előtt, a monetáris politika aktuális kérdései című rendezvényen köszöntőjében már Lázár ]ános polgármester, országgyűlési képviselő felhívta arra a jelenlévők figyelmét, hogy Magyarország 2004 májusi csatlakozása kettős hatással jár majd, hiszen lesznek haszonélvezői és vesztesei idehaza is. Hangsúlyozta: azt sem tudja még senki, hogyan valósul majd meg a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlása. Járai Zsigmond előadásában már azt hangsúlyozta: erős forintra van szükség 2008. január elsejéig, azaz az euró magyarországi bevezetéséig, hiszen csak így lehet rendbe tenni a gazdaságot. Nem járható út az, hogy folyamatosan gyengítik a nemzeti valutát a hazai cégek védelmében, hiszen így konzerválódik egy rossz gazdasági szerkezet. A nemzeti bank elnöke szerint a rosszul gazdálkodó vállalatok ugyan csődbe mennek, ám helyettük majd indulnak újak. - Nagy lemaradásaink vannak ahhoz, hogy teljesítsük az eurózónához való csatlakozási feltételeket, hiszen nagyobb a költségvetési hiány, magasabb az infláció és a kamatszint. Ha 2008-ban a forintot felváltja az éuró, akkor jobb lesz a vállalatoknak (nem lesz például átváltási veszteségük) és az embereknek is - hangsúlyozta a jegybank elnöke. Kiemelte, hogy azért is jó lesz az közös valuta, mert az erősebb, mint a forint, s megjelenése önmagában 0,6-0,9 százalékos gazdasági bővülést okoz. Addig azonban le kell faragni az államháztartás (a választási év túlköltekezései miatt megnőtt) hiányát, s fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatni. B. K. A.