Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

III. SZIESZTA 2003 október 25., szombat ANTONjO SCIACOVELLI A MAI MAGYAR SZÉPIRODALOM MEGHATÁROZÓ MŰVEIT ÜLTETTE ÁT OLASZRA A kudarccal lesz Kertész jelen Itáliában Figyelembe véve a magyar nyelv sajátos sokszínűségét és hangzásvilágát, nincsenek irigylésre méltó helyzetben a műfordítók. Antonio Sciacovelli a saját bőrén tapasztalhatta mindezt, a mai magyar szépirodalom talán két legnagyobb élő alakjának meghatározó műveit üttette át olaszra. - Hogyan lett Esterházy Péter és Kertész Imre műveinek fordítója? - Még a nápolyi egyetemen ismerkedtem meg a magyar nyelvvel, majd tanulmányaim befejezése után véletlenül Magyarországra kerültem. " Lassan tíz éve élek és tanítok itt. A szépirodalom mindig is az egyik kedvenc szórakozásom volt, mondhatnánk, hobbiból álltam neki néhány ismeretlen szerző kisebb antológiájának lefordításához. Három éve egy konferencián találkoztam a magyar származású olasz íróval, Giorgio Pressburgerrel, akit épp abban az időben kért fel Esterházy a Harmónia Caelestis című munkája fordítására. Mivel a mű nagyon hosszú volt, arról nem is beszélve, hogy az Esterházy-könyvekre oly jellemző egyedi nyelvi világ különleges nehézségeket ígért, így Giorgio felajánlotta nekem a közös fordítást. 2001 elejére végeztünk az utolsó simításokkal, s néhány hónap múlva a mű már az olasz könyvesboltok polcain volt. - Milyenek voltak a viszszajelzések? - Esterházy Péter elégedett lehetett, hisz a Harmónia Caelestis három hónapig szerepelt a különböző milánói, firenzei és római bestsellerlistákon, a legmagasabb helyezése a negyedik volt. Kertész Imre A kudarc című könyve tolmácsolásával olasz kiadóm bízott meg. Talán érAntonio Sciacovelli tíz éve él és tanít Magyarországon. dekes volt a felkérésben, hogy a Nobel-díjas szerzőnek nem a holokausztról szóló könyvét, hanem az szocialista időkben játszódó művét kellett fordítani. Közös döntés volt ez a kiadóval, melynek oka rendkívül prózai: a kudarcot találtuk az eddig legjobban sikerült Kertész-regénynek. Nagy várakozással tekintünk a jövő szeptemberi megjelenés elé, az előrejelzések szerint a mű nagy sikerre számíthat Itáliában. Egyébként kétségtelenül a választásban az is nagy szerepet játszott, hogy az olasz szépirodalmi piac a hazai szerzők különböző Auschwitz-feldolgozásaival eléggé telített. Például nem egy tanulmány szerint Primo Levinél senki sem írt hitelesebben a koncentrációs táborok világáról. Ugyanakkor nem hiszem, hogy szerencsés lenne Levit Kertésszel összehasonlítani; az ilyen szintű íróknál nincs értelme a ki a jobb kezdetű kérdéseknek. Már csak azért sém, mert tudomásom szerint Kertész Imre legutóbb épp azt nyilatkozta, hogy ő nem kifejezetten csak holokausztkönyvet írt a Sorstalansággal, ellentétben a tragikus Utoljára repülte át az óceánt a Concorde Utolsó útját tette meg tegnap a repüléstörténet első szuperszonikus utasszállító repülőgépe, a brit-francia fejlesztésű Concorde, amelyet huszonhét évi szolgálat után a British Airways is kivon a forgalomból. MTI Az Air Francé már májusban leállította a hangnál sebesebb Concorde-ok menetrendszerű járatait, de a brit légitársaság mostanáig üzemeltette a maga gépeit. A British Airwaysnél az 1976-ban kereskedelmi forgalomba állított típus leállítását az érlelte meg, hogy meredeken csökkent a Concorde-ok üzemeltetésének forgalmi bevétele, miközben csaknem ugyanilyen ívben növekedtek az öregedő gépek fenntartásának költségei. Mindemellett a típus közös kifejlesztésében részes francia Aérospatiale utódja, az Airbus közölte, hogy nem vállalja tovább a világon létező mindössze 12 Concorde egyre gazdaságtalanabb karbantartását. A Concorde-korszak lezárultát két katasztrofális esemény siettette. Három éve az Air Francé egyik ilyen gépe Párizs mellett, felszállás közben lezuhant, 113 ember halálát okozva. Alig több mint egy évre rá - éppen öt nappal azután, hogy a brit ConcorIH^ttMfeHÉIIfliHHtaÉHHÉBifl^B i * - I "SŒàÊÊÊ"^ A Concorde volt eddig az egyetlen utasszállító gép, amely a hangnál sebesebben repült. de-ok visszakapták a párizsi baleset miatt korábban bevont repülési engedélyüket terroristák egyszerre négy utasszállító repülőgépet térítettek el Amerikában; kettő közülük a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyaiba csapódott, lerombolva a két felhőkarcolót. A brit Concorde-ok forgalma ezek után soha nem tért vissza a korábbi szintre. A típus leállításáról szóló tavaszi bejelentés előtt voltak olyan járatok, amelyeken öt utas ült; igaz, a kivonás hírére - főleg a különféle kedvezményes akciók hatására - megindult a roham a jegyekért, és a Concorde-ok az utolsó hónapokban addig nem tapasztalt telítettséggel repültek. A típus soha nem vált a tömeges légi utazás eszközévé. Törzsközönsége a felső tízezer néhány ezer tagjából, a szórakoztatóipar, a média, a sport és az üzlet legjobban fizetett sztárjaiból állt. Az egy útra szóló jegy ára 4 ezer fontról csaknem másfél millió forintról - indult; igaz, ezért luxuséttermekben szokásos kiszolgálás járt. A statisztikák szerint a brit Concorde-okon a szolgálatban eltöltött 27 év alatt összesen mintegy 750 ezerhomárt, 120 tonna füstölt lazacot, 30 tonna kaviárt, 6,5 millió tábla csokoládét, mindehhez több százezer üveg pezsgőt szolgáltak fel. Tegnap, az utolsó napon összesen három Concorde landolt a londoni Heathrow repülőtéren. Kettő brit városokból érkezett, a több hétig tartó hazai búcsúkörút záró repüléseként, egy pedig az utolsó menetrendszerű járat volt, New Yorkból. sorsú, nyolcvanéves korában öngyilkosságot elkövető torinói íróval szemben. Tartották a reményt - Ön szerint a fejlett nyugati demokráciákban a volt szocialista kelet-közép-európai írók mi miatt élik reneszánszukat, a rendszerváltást követően minek köszönhetik jelentős népszerűségüket? . - Valószínűleg a térségre tipikusan jellemző életérzés közvetítésével. A fájdalmas, néha kicsit groteszk felé hajló, unikumnak számító gondolatvilágukkal. Kunderától kezdve Hrabalon át a magyar és lengyel írókig kivétel nélkül témáikban mindannyian fenntartották a reményt a vasfüggöny leereszkedése után is, és ezzel például Olaszországban nagy elismerést szereztek országaiknak. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez csak pici gyógyír lehet az itt élők jelenlegi gondjaira. A múlt mindenhol nehéz örökség - Ha már a jelen problémáit említette, Magyarországon gyakori téma, például Kertész Imre is visszatérően hajtogatja, hogy a múlttal történő szembenézés még várat magára; hazánkban sem a nyilas terrorral, sem a szocialista évtizedekkel nem számoltak el az emberek. Az olaszok hogyan élik meg a második világháborúban betöltött szerepüket? - Nagyon nehéz erre pontosan válaszolni. Mussolini és az általa létrehozott fasiszta rendszer minden negatívuma ellenére olyan hatást gyakorolt az olasz társadalomra, sót megkockáztatom, az egész európai történelemre, hogy nyilvánvalóan az olasz köztársaság kikiáltása nem lehetett egyenlő a múlt lezárásával. Mivel a fasiszták totalitárius állama oly mértékben behálózta az egész társadalmat, a második világháborút követően szinte nem volt ember, kinek neve ne tapadt volna a letűnt diktatúrához. Éppen ezért Olaszországban is hosszadalmas folyamat volt a múlt feltárása és megtisztítása, sok-sok időnek kellett eltelnie a sebek begyógyulásához. Még néhány éve is óriási vitákat kavart a történelem oktatásáról szóló törvény elfogadtatása, vagy a nemzeti ünnepek kialakítása. Egyébként abban nem teljesen osztom Kertész Imre véleményét, hogy az önvizsgálat Németországban végleg sikeresen megtörtént volna, gondoljunk csak egy másik Nobel-díjas íróóriás, Günther Grass könyveire. Kivétel nélkül minden művének kiindulópontja a vesztes világháborút követő trauma, melyet egzisztenciális értelemben akárhogyan is közelítenek meg a németek, jól feldolgozni lehetetlen. Márait fordítana - Következő fordítói munkája mi lesz? - Ez nagyban függ az olasz kiadóm akaratától, mindenesetre régi vágyam valamelyik Márai-regény. A nyolcvanas évek végén a magyar szépirodalom iránti olasz érdeklődés pont Márai Sándorral kezdődött, legnépszerűbb köteteit már ebben az időben többen is megjelentették. Komoly művét viszont a szó klasszikus értelmében még nem fordította le senki olasz nyelvre, remélem, nekem hamarosan sikerül. SZEGHALMI BALÁZS 9 SZEMKÖZT A megosztott társadalom Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Géczi Józsefet, az MSZP szegedi országgyűlési képviselőjét, a Nagy Imre Társaság megyei elnökét faggatta Márok Tamás és Garai Szakács László a társadalom 1956 miatti megosztottságáról. Az adás után egy nappal avatták fel az 1956-os forradalom később kivégzett miniszterelnökének, Nagy Imrének a szobrát Szegeden. A szoborállítás indokairól is kérdezték Géczi Józsefet, a Nagy Imre Társaság Csongrád megyei elnökét. - Nagy Imrének még nincs olyan sok szobra az országban, Csongrád megyében van egy-két róla elnevezett utca, Röszkén egy dombormű, így épp ideje volt, hogy szobrot is állítsanak neki - mondta a képviselő. - Egyébként sok tekintetben kötődik a megyéhez. Innéh származik az Égető család, ahová benősült, és 1944-ben ide jött haza először, amikor a földosztási programot hozta magával, amit aztán „átpasszoltak" a Nemzeti Parasztpártnak. Nagy Imre hagyományait sokan ápolták a megyében, ahol egészen a nyolcvanas évek közepéig egy kései szupersztalinizmus élt. A Tiszatáj című folyóiratot is egy Nagy Imrére utaló vers miatt tiltották be annak idején magyarázta Géczi József. Hozzátette: Nagy Imre az egész nemzeté, mert vállalta a halált, és pontosan tudta, hogy az egész nemzet becsületét menti meg azzal, ha őt kivégzik. Arra a kérdésre, miért osztja meg a társadalmat a forradalom még tizenhárom évvel a rendszerváltás után is, a képviselő azt mondta: 1956-ban a demokratikus szocializmus eszméi a polgári demokratikus eszmékkel együtt jelentek meg. Mivel az oroszok november 4-én bevonultak, minden megszakadt, és csonkán maradt. 1989-ben pedig már nem volt arról szó, hogy jobb szocializmust kellene csinálni, addigra már felismerte a magyar társadalom, hogy a rendszer javíthatatlan. Vagyis 1989-ben nem voltak folytathatók 1956 baloldali hagyományai. Most mindenki versenyez 1956 hagyományaiért. Ez visszavezethető Nagy Imre 1989-es újratemetésének pillanatáig. Akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő - akit nagyon tisztelek - azt mondta, miközben ők ültek a börtönben, más emberek megalkudtak a rendszerrel. A társadalom tehát azt az üzenetet kapta, hogy aki jól érezte magát a Kádár-rendszerben, az szégyellje magát - idézte a rendszerváltás hajnalát a szocialista képviselő. Géczi József úgy véli, még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy 1956 a lelkekben a helyére kerüljön. - Azt hiszem, a mi generációnk már nem fogja megélni. Amikor az eseményekben akkor aktívan részt vevő generáció kihal, 15-20 év múlva, eljön majd a megbékélés. Ebben optimista vagyok, csak a közeljövőre nézve nem - mondta. H. SZ. A nevetésről komolyan E hónap végén ünnepli kilencéves évfordulóját a Negyedik Dimenzió című televíziós magazinműsor. A vasárnapi adás témája - a jeles alkalomhoz illően - a humor és a nevetés lesz, vendége pedig. Maksa Zoltán „humorszakértő", aki nemcsak hivatása rejtelmeit, de ufókkal kapcsolatos élményeit is megosztja a nézőkkel. Az elmúlt évek során az ünnepi adás hagyományos mozzanatává vált az élő telefonos játék, amelynek nyertesei ez alkalommal is értékes ajándékokkal lesznek gazdagabbak. Az adás holnap este 7 órakor kezdődik a Telin Televízió képernyőjén.