Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

SZOMBAT, 2003. OKTÓBER 25. • AKTUÁLIS* 5 Néhány szállodába meglepően sok vendég érkezett Az utcák üresek, az üzletek teli voltak Folytatás az 1. oldalról Felesége, Ágnes a Kárász utcában gyönyörködött, és több cukrász­dába is beültek. Azt sajnálta, hogy a múzeumok kínálata nem olyan széles a városban, hiszen ilyen hideg időben jólesne sok ér­dekes kiállítást megcsodálni, a szél elől behúzódni. Az avar kort bemutató tárlat azonban tetszett nekik a Móra Ferenc Múzeum­ban. A Magyar Szállodaszövetség el­nöke, Wolff Péter azt jósolta, hogy a hétvégén megtelnek az üdülőhelyek szállodái. A fürdő­helyek és a többnapos családi programot kináló városok vonza­nak majd több vendéget - mond­ta az elnök. Szeged szállodáiban látszik is, meg nem is a hosszú hétvége ha­tása. A Forrás majdnem telt há­zas, néhány szabad szobájuk van még. A vendégek java része csa­ládos, belföldi turista. A Tisza és a Royal Szálló forgalmán nem érezni növekedést. A Novotelben meglepően sok a belföldi vendég, akik családostul érkeztek - tud­tuk meg. A Termálfürdőbe jegyet váltók száma kétszerese a szokásosnak, sokan jöttek ide is gyermekeik­kel pancsolni, a nagy bohócfej vízsugaraival dögönyöződni. Sok kamasz döcögött ki a négyes tu­jával a jégre, ahol ez idő tájt a leg­sikamlósabb kalandokba lehet keveredni. A szegediek kihasználták a hétvégét vásárlásra is. A belváro­si üzletek egy része kinyitott pénteken, de hiába a díszburko­lat, a parkok, a virágok, a színes kirakatok, kevés volt az utcákon a járókelő. Hatalmas volt a forga­lom viszont a nagy csarnokok­ban: a bevásárlóközpontok, óriás áruházak megteltek. Hogy mennyien voltak a Cine­ma Cityben, arra a szigorú sza­bályok miatt ott nem válaszol­hattak. De kerülő úton kiderítet­tük, hogy a szokásos látogató­szám többszöröse mozizott. A Belvárosi moziban viszont, csak­úgy mint a nyirkos Belvárosban, kevesen voltak. Bajban volt az, aki nem tart elég olvasnivalót otthon, mert a Somogyi fagyos üvegkockaként állt a Dóm téren, majd csak hét­főn nyitnak ki. Az egyik lakótele­pi videokölcsönzőben viszont jól ment a bolt. Ez esetleg kritikája a tévéprogramnak. Szeged talán azért volt ilyen bús, üres, mert az egyetemisták és az őslakosok is elhagyták. Aki vasárnap este kilenckor kizarán­dokol a vasútállomásra, láthatja, hogyan öntik ki a vonatok né­hány perc alatt több ezer utasu­kat, és hogyan tér vissza lassan a dermedt utcákra az élet. MOLNÁR BALÁZS IMRE Huszonnyolc éve vezeti Újszentivánt Ezüst érdemjelet kapott Talpai János A Köz szolgálatáért érdemjcl ezüst fokozatát kapta Talpai Já­nos. Az újszentiváni polgármes­ter huszonnyolc éve vezeti a települést, de most tüntették id először. Október 23-a alkalmából Szege­den, a megyeházán vehette át Újszentiván polgármestere, Tal­pai János a belügyminiszter által alapított Köz szolgálatáért ér­demjel ezüst fokozatát. - Az átadás előtt három nappal telefonáltak, hogy október 22-én ne csináljak magamnak progra­mot, hanem jöjjek be Szegedre. Ekkor még nem mondták meg, hogy miért - mesélte Talpai Já­nos. A díjról sokat nem tud, csak annyit, hogy kifejezetten az ön­kormányzati szférában dolgo­zóknak adják munkájuk elisme­réséül. Újszentivánt huszonnyolc éve, vagyis 1975 óta vezeti. ­Már kilencedik alkalommal vá­lasztottak meg a szentivániak. Eddig még soha, semmilyen díj­jal nem jutalmazták a munká­mat, de nem is vártam - tette FEL SZAVAKBÓL Újhelyi István országgyűlési képviselő kiváló önkormány­zati szakembernek tartja Tal­pai Jánost. - Fél szavakból is megértjük egymást, ha új­szentiváni pályázatok ügyé­ben kell a különféle miniszté­riumokhoz rohangálnom ­mondta a képviselő. Nagyra­becsülése mellett szívből gra­tulál a polgármesternek a megérdemelt állami díjához. Újhelyi választókerületében az elmúlt két esztendőben nem Talpai János az egyetlen polgármester, aki ilyen magas kitüntetést kapott. Deszk el­ső embere, Simicz József 2002-ben vehette át a Köz szolgálatáért érdemjel arany fokozatát. „A legnagyobb elismerés, hogy folyamatosan fejlődik közsé­günk." Fotó: Kamok Csaba hozzá. Véleménye szerint ebben az is közrejátszott, hogy soha­sem volt a hatalom kegyeltje, ráadásul igen kicsiny települést igazgat. Az elismerésnek is örül, de az jóval boldogabbá teszi, hogy Csongrád megyében Újszenti­vánt a kiemelten fejlett települé­sek közé sorolták. Ezt a jó hírt a kitüntetés átvétele előtti napon olvasta a Délmagyarországban. Mind a díjra, mind Újszenti­ván előkelő helyezésére azért is büszke, mert ezeket úgy érték el, hogy már évek óta forráshiány­nyal küzd a község. - Harminc­millió forinttal kevesebből gaz­dálkodhatunk, mint amennyi kellene. Ezért is tartom nagy do­lognak, hogy képesek vagyunk a fejlődésre - mondta végül Talpai János. Az újszentiváni polgármeste­ren kívül a Köz szolgálatáért ér­demjel bronz fokozatát kapta Ba­logh Ferenc bordányi polgármes­ter. Az ünnepen Szauter Hildát, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjét bel­ügyminiszteri dicséretben része­sítették. K.T. Milliárdos rekonstrukciót terveznek a Szent István téren Kilátó lehet a víztoronyban Ha a pályázat sikeres lesz, megszépül a tér, megfiatalodik a torony. Fotó: Gyenes Kálmán Kilátó megnyitását is tervezik a szegedi Szent István téri víztoronyban - ha ered­ményes lesz a térrekonstrukciót célzó pá­lyázat. Szeged két belvárosi tere újulhat meg a közel­jövőben: a fürdő már folyamatban lévő felújí­tása után az Anna kút terének rendezése is szerepel a városi tervekben, s ha eredményes lesz egy Phare-pályázat, a Szent István tér ­és rajta a víztorony - turistákat is vonzó lát­ványosság lehet. Százmillió forintos önrész biztosításáról döntött a legutóbbi közgyűlés, amelyhez 900 milliót szeretne nyerni a Phare integrált helyi fejlesztéseket ösztönző pályázatán - a Szent István tér komplex felújítására. Erre azért van remény, mert a dél-alföldi régió számára összesen 14,5 millió euró értékű összeg pá­lyázható lepusztult városrészek felélesztésé­re. A projektben nemcsak területfejlesztésre, hanem a hozzá kapcsolódó közlekedés kor­szerűsítésére, és a terület munkahely-terem­tést célzó funkcióváltására lehet támogatást nyerni. A Szent István téri víztorony, amely egyike az első betonépítményeknek, már régóta aggasztó állapotban van, mára he­lyenként a vasszerkezetig lerohadt róla a beton. A torony része a városi vízközmű vagyonnak, a Szegedi Vízmű Rt. használa­tában van. A cég már korábban elkészít­tette a rekonstrukció tervét. Annyiban változna meg a felújítás után a műemlék­torony funkciója, hogy kilátóként is lehet­ne használni: a legtetejére nem, de a víz­tartály alatti, harmadik emeleti, zárt er­kélyig föl lehetne menni, s ez a magasság már a környező épületek fölött van. Mint Nagy Sándor városfejlesztési alpol­gármestertől megtudtuk, a Phare-támoga­tásért a város pályázik, hiszen a kiírás fel­tételei szerint a fejlesztendő területnek önkormányzati tulajdonban kell lennie. A projekt magába foglalja a víztorony felújí­tását és funkcióbővülését, a tér rendezését és a kapcsolódó közlekedés átalakítását. A térrendezés részeként parkosítanak, a je­lenlegi piac pedig átkerül a Bocskai utca felőli részre. A környező utcákban min­den bizonnyal megváltozik a forgalmi rend, a téren pedig kerékpárutat vezetnek keresztül. Mindez viszonylag gyorsan megvalósulhat, hiszen november 7-éig be kell nyújtani a pá­lyázatot, január végén, február elején döntés születik. Ha Szeged számára ez előnyös lesz, jövő nyáron indulhat a Szent István tér és a torony újjáépítése. S. E. Romológiai képzés indult a szegedi egyetemen A téveszmék eloszlatása a cél Egyéves, posztgraduális romológiai képzés indult a szegedi egyetem bölcsészkarán főleg olyan ve­zető beosztású államigazgatási, rendőr- és gyám­ügyi szakembereknek, akik munkakörükben a cigányság hétköznapi gondjaival foglalkoznak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán (SZTE BTK) európai uniós támogatással romológiai képzés indult ebben a hónapban. - A májusban csatlakozó országok közül Magyarorszá­gon él a legtöbb roma. Társadalmi beilleszkedésük nemcsak nekünk, hanem az unió valamennyi tag­államának fontos. A spanyol és a francia tapaszta­latok szerint a romák felemelkedésének záloga az oktatás - mondta /óni Gábor, az SZTE BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense, programvezető. Jóni Gábor megjegyezte, hogy ebben a tanévben indult el a romológia tanulmányok témájú felsőfo­kú szakképzés kidolgozása és akkreditációja. - A képzés most kísérleti jellegű. Fő célja az államigaz­gatás és a rendvédelem azon szakembereinek kép­zése, akik munkakörükben a roma népcsoport problémáival foglalkoznak. A korszerű ismeretek átadása mellett a toleráns attitűd kialakításával és az EU-konform hivatali magatartás elemeivel is­merkedhetnek meg a szakemberek a kurzus során - tette hozzá az egyetemi docens. Az akkreditáció után a programot az SZTE BTK felsőfokú szakképzésként, továbbképzésként meg­hirdeti és továbbviszi. A projekt idén olyan szak­embereket céloz meg, akik a roma felzárkóztatás főbb területein - államigazgatás, rendészet, okta­tás, egészségügy - tevékenykednek, és számukra hasznos, ha a romológia tudományos területén el­méletileg megalapozott ismeretekkel rendelkez­nek. - A szakemberek ezen ismeretek és készségek birtokában képesek lesznek tanult szakmájuk mű­velésében magasabb szintre jutni. A képzést köve­tően megértik a hazai cigányság társadalmi, politi­kai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai, munkaerő-piaci helyzetét, és kitekintésük van a nemzetközi összefüggésekre, illetve a tudományos eredményekre is hangsúlyozta a programvezető. Egészség, gazda(g)ság A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Csongrád Megyei Szerve­zete Egészség - gazda(g)ság cím­mel október 29-30-án konferen­ciát szervez Szegeden, a Forrás Szállóban az egészségügyi ellátó rendszer modernizációjának le­hetőségeiről és veszélyeiről az EU-csatlakozás kapcsán. Mire jut pénz és mire nem? Átalakítás nélkül meddig finanszírozható az egészségügy? Ilyen és ezekhez ha­sonló kérdésekre próbálják majd megtalálni a választ Magyaror­szág vezető közgazdászai. Októ­ber 29-én délelőtt 10 órakor a megnyitó előadást - Tráser Fe­rencnek, az MKT megyei szerve­zete elnökének és Szabó Gábor­nak, a Szegedi Tudományegye­tem rektorának köszöntő szavait követően - Veress József egyetemi tanár tartja. Felújították az SZTE BTK épületét, megszépül a számítóközpont Csinosodó intézményben jobb tanulni Megszépíti belvárosi épületeit a Szegedi Tüdományegyetem. A beruházásokhoz saját forrást használnak fel. A szegedi egyetem sajátbevétele­iből újítja föl az Árpád téri szá­mítóközpont épületét. Korábban az épület belsejében végeztek je­lentős felújítást, bővítést. - Az informatikai tanszékcso­port székhelyének külső tatarozá­sa 15 millió forintba kerül, és de­cember elejéig tart - mondta Trá­ser Ferenc. Az egyetem gazdasági és műszaki igazgatója szeretné, ha minél hamarabb felújíthatnák a számítóközponttal szomszédos Dugonics téri központi épületet is, hiszen a Belváros egyik jelleg­zetes épülettömbjéről van szó, amelyet belül több helyen alá kel­lett dúcolni, kívülről pedig folya­matosan pereg a vakolat. Tráser Ferenc hozzátette: az SZTE BTK Egyetem utcai épüle­tének megszépítése befejeződött. A munkások már az épület mel­letti kis park füvesítését végezték a héten, és még néhány falfelüle­tet festettek. Itt belső felújításo­kat is végeztek: korszerűsítették a mellékhelyiségeket az egykor vasúti irodaházként funkcionáló egyetemi épületben. Az ablakok egy részét kicserélték, a többit új­rafestették, felújították az eső­csatornát, díszburkolat került a belső udvarokra. A BTK-épület hivatalos műszaki átadása a jövő héten lesz, erre az épületre közel kétszázmillió forintot költött az intézmény. M. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents