Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-03 / 231. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 3. • AKTUÁLIS« i 3 Fél évre is eltilthatják a szabályszegőt Szigorúan felügyelt kamionok Az elmúlt időszak balesetei is jelzik: szigorúbban kell ellenőrizni a kamionokat. Fotó: Karnok Csaba A gyorshajtó, vezetés közben elalvó kamionsofőrök okozta balesetek számát csökkentheti a szigorú szabályozás és ellenőrzés. Elvileg a járművek sebességét korlátozza egy berendezés, elvileg nem vihetnek túl sok rakományt és a sofőröknek pihenőt kell tartani. A közlekedésfelügyelet szakembere szerint ellenőrzéseiknek van foganatja. Egyelőre még különbség van a nemzetközi és a belföldi közúti áruszállítás szabályozása között, de májustól már az uniós normákat kell alkalmazni mindenkinek. A nemzetközi forgalomra érvényes előírásokat, a sofőrök vezetési és pihenési idejét egy egyezmény rögzíti, amelynek elveit átvették az unió rendelkezései is. - Egyrészt nem engedik, hogy túl nagy rakománnyal, vagy túl gyorsan, túl hosszú ideig haladva egyes vállalkozók tisztességtelen versenyelőnyöket szerezzenek. Másrészt rögzítik, hogy egy gépkocsivezető legfeljebb mennyit dolgozhat, és mennyit kell ezután pihennie - ismertette a szabályokat Tóth József, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője. A hitelesített, az adott járműhöz illesztett menetíró készülék, a tachográf korongra rögzíti a vezető tevékenységének (vezet, egyéb munkát végez vagy piheni idejét és a megtett utat, és a mért időből számított sebességet. Az ellenőrzések egy részét a vámosok végzik a határokon, útközben is megállíthatják a vezetőket a rendőrök és a közlekedési felügyelet emberei, de a hazai fuvarozókat a telephelyen is ellenőrzik. Az unió meghatározza, hogy Magyarországon 280 ezer menetíró korongot kell évente ellenőrizni. - A nagy haszonjárművek, a kamionok forgalmának korlátozására szolgál még a kamionstop intézménye. Az unió ezt elsősorban a közlekedők biztonsága érdekében vezette be. A hazai gyakorlat jelenleg közepesen szigorú, például nyáron éjszaka és télen megengedi nemzetközi forgalomban az áthaladást az országon - folytatta az osztályvezető. Emellett a kamionokba beépítenek sebességkorlátozó berendezést is, amely nem engedi, hogy a 12 tonnánál nehezebb tehergépkocsi kilencven kilométeres óránkénti sebességnél gyorsabban haladjon, így csökkentve például a borulás veszélyét. A határokon rendszeresen, és időnként a közúton is ellenőrzik a tengelyterhelést, többek között azért, mert a túlterhelt kamionok tönkreteszik az utakat. Tóth József szerint megfelelő eszközeik vannak a biztonságos és szabályos fuvarozás feltételeinek betartatására, és uniós támogatással még több műszert tudnak beszerezni, például a menetírók korongjainak elemzésére. Az osztályvezető jó példaként említette, előfordult, hogy ellenőrzéseik nyomán a vállalkozó elbocsátotta az előírásokat rendszeresen be nem tartó gépkocsi vezetőjét. Természetesen olyan is előfordul, hogy maga a vállalkozó gyakorol nyomást a sofőrre, hogy szegje meg a szabályt. A kockázat viszont nagy, hiszen olyan súlyosak a kiszabható büntetések, hogy teljesen ellehetetlenítik a vállalkozások működését. A munkaügyi felügyeletek milliós bírságokat tudnak kiszabni, míg a közlekedési felügyeletek hosszabb időre is fölfüggeszthetik a szabály ellen vétő tevékenységét, és visszavonhatják engedélyét is. M. B. I. Olaszoktól tanulunk Az Európai Unió közös agrárpolitikája címmel kezdődött tegnap háromnapos tanácskozás Szegeden, a megyeházán, magyar-olasz együttes szervezésben. Olasz mezőgazdászok adják át tapasztalataikat Csongrád megyei szakembereknek három napon át Szegeden, a megyeházán, a Csongrád Megyei Önkormányzat, az agrárkamara, valamint az FVM helyi hivatala szervezésében. A megyei önkormányzat tavaly írt alá együttműködési megállapodást az itáliai Toscana tartománybeli Arezzo provinciával, azóta az olaszok részt vettek az Euroland szakkiállításon, ezekben a napokban pedig az EU-t „tanítják" a magyar mezőgazdászoknak. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak azt nyilatkozta, a konferenciát is uniós források segítségével rendezték meg, amelyekre az olaszokkal közösen pályáztak. Előadásában pedig - amelyet Haskó Pálnak, a Csongrád Megyei Agrárkamara titkárának megnyitója után tartott - hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság uniós startja rossz, s ebben a gazdasági körülmények mellett az utolsó három év különösen aszályos időjárása is közrejátszott. Az arezzói delegáció képviseletében Roberto Vasai, a megye mezőgazdasági tanácsnoka tartotta meg a közös projekt ismertetését. A konferencia szombaton, a déli órákban ér véget. A három nap során olasz és magyar szakemberek tartanak előadásokat, az EU közös agrárpolitikáján kívül a nemzeti sajátosságokról is. F. K. Gazdasági fórum és üzletember-találkozó Szegeden A hármas határ az EU-ban is kötelez Magyarország előbb csatlakozik az unióhoz, mint Románia, valamint Szerbia és Montenegró, ami befolyásolja a hármas határon létrejött gazdasági együttműködést - többek között erről is tanácskoztak szerdán és csütörtökön a három ország szakértői Szegeden, a Novotelben. A kétnapos konferencia első napján, október 1 - jén a vámigazgatási szervek képviselői és a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) kamarai együttműködés elnökei zártkörű tanácskozást tartottak a szegedi Novotelben, amelyen többek között az EU-csatlakozás várható hatásairól tartott előadást Nagy fános vezérőrnagy, a VPOP parancsnoka. Tegnap pedig sor került az immáron hatodszorra összehívott hármas határ gazdasági fórumra és üzletember-találkozóra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád megyei kamara, valamint az ITDH szervezésében. A tradicionális konferenciát azt követően hívták össze minden esztendőben, hogy 1997-ben megalakult a DKMT határ menti eurorégió a magyar, a romániai és a szerbiai határ menti megyék közgyűléseinek közreműködésével. Ehhez a regionális együttműködéshez csatlakoztak 1998-ban a régió gazdasági kamarái, s többek között elindították a hármashatár-konferenciák sorozatát is. A tegnapi tanácskozáson - Szeri Istvánnak, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntője után - Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke európai léptékű eurorégiónak nevezte a DKMT-t. Lednitzky Péter, a Belgrádban, Bukarestben irodát, Szabadkán, Újvidéken, Temesváron és Aradon képviseletet működtető ITDH vezérigazgatója elmondta: Magyarország a környező országok befektetői között az élmezőnyben szerepel. Romániában a becslések szerint 500 millió dollárra tehető a magyar működőtőke-befektetés nagysága. Szerbiában még nem dicsekedhetünk ilyen eredményekkel, hiszen ott éppen csak elkezdődött a privatizáció. Závoczky Péter, a Külügyminisztérium kereskedelem-fejlesztési főosztályvezetője azt fejtette ki, 2004. május l-jétől érvényüket veszítik a korábban megkötött kétoldalú, magyar-román, magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodások, s az uniós feltételeket vesszük át. Mi közvetlenül nem is tárgyalhatunk szomszédainkkal, csak az európai bizottság tehet lépéseket. Az új helyzet bizonyos termékekre nézve hátrányos lesz számunkra, hiszen míg eddig például kétoldalú megállapodásaink alapján szállíthattunk baromfit Romániába, a jövőben az összes EU-tagállamra vonatkozó kvóták lesznek érvényesek. A főosztályvezető szerint kiegészítő tárgyalások indulnak azokkal az országokkal, amelyek még nem kerülnek be az EU-ba, de az unióval társulási megállapodást kötöttek, ilyen például Románia. Szerbia és Montenegróval pedig az uniónak egyezményt kell tető alá hoznia, hiszen vele jelenleg nincs érvényben semmilyen kereskedelmi megállapodás. FEKETE KLÁRA Támogatás felfüggesztve A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatására fordítható előirányzat forráshiánya miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium további intézkedésig kötelezettségvállalását felfüggeszti. A közlemény megjelenését követően e témában a minisztériumba nem nyújtható be pályázat. Továbbá a közlemény megjelenése előtt a tárcához benyújtott és már elbírált pályázatokra a támogatási kötelezettség nem vállalható. A megyei földművelésügyi hivatalok hatáskörébe tartozó támogatások esetében a helyi keret nem léphető túl. Barakkhalál BÁTYI ZOLTÁN Nem tudom, mit érdemelne az a bűnös, aki annak idején, évtizedekkel ezelőtt az építési engedélyt kiadta. Még ha kiállítási csarnoknak is épült egykoron Szeged palotás Belvárosában, egészen pontosan a Horváth Mihály utcában, az akkoriban itt tartott ipari vásár számára. De az ok mindegy - a földszintes tákolmány elkészült, s a szegediek soha nem barátkoztak meg az építménnyel, ami napi huszonnégy órában csúfította a városképet. Jelentem: a fabarakk kivégzése megkezdődött. S amilyen serényen a bontáson munkálkodók dolgoznak, könnyen elképzelhető, hogy pár nap múlva már csak rosszkedvünkben gondolunk rá. Csongrád megye székhelyén egy szégyenfolttal így kevesebb lett. s ha minden a tervek szerint halad, hamarosan egy többszintes szép ház alapjait áshatják a mesterek. Örülhetünk, hiszen a barakkcsúfságot unokáink már nem fogják látni. Ugyanakkor szomorúság is fészkelődhet bennünk, mivel Szeged központja még így is több sebből vérzik. Aki dühöngeni akar, javaslom, csak pár lépest tegyen a haldokló barakktól, máris szembesülhet a Vedres István Építőipari Szakközépiskola vakolatától búcsúzó, hosszú évek óta felújításra váró épületével. Talán ötven méterrel arrébb már a Kass Szálló 1976 decemberében bezárt palotája hirdeti, szép Szegedünkön sem vádolható meg mindenki azzal, hogy gondos gazdaként bánna értékeivel. Riasztó képet mutat a Hági étterem, s bár építménynek ahgha nevezhetnénk, a Centrum(Skála) áruház mögötti vasbetonnal erősített gödör se éppen képeslapra ajánlható szegedi látvány. Hogy ez a leltár még közel sem teljes • Tudom én, persze hogy tudom. Különösen nem, ha azt is számba vesszük, megyénkben még hány értékes épület vár arra, hogy végre megszabadítsák rongyos gúnyájától, s oly szépségben pompázzon, mint megépítése után. Egy példát is említek: a szentesi Petőfi szálló épülettömbjét látva a Kurca partjára érkezőt aligha lehet könnyű meggyőzni arról, már pedig a mi vidékünkön összes hangsúlyunkat a régi értékek megmentésére fektetjük. Hogy szegény ember ne siránkozzon, inkább lássa be - kevés pénzből mégsem lehet átfesteni az eget is ? No, effélét a romokkal találkozó aligha kérne. Ám az alighanem mindenkinek eszébe jut, hogy a városi sebhelyek gyógyítását gyakorta nem is annyira forintok hiánya akadályozza, mint inkább a hányaveti nemtörődömség. Aztán persze ráfoghatják a házgazdák saját bűnüket a tisztázatlan tulajdoni viszonyokra éppen úgy, mint a kedvezőtlen külgazdasági körülményekre, netán az étolaj árának robbanására. Házuk aligha fog vitába szállni velük. Inkább csak vár szebb sorsára, s reménykedik, akárcsak mi, városlakók - a barakktemetők szorgos munkáján felbuzdulva tervezőt, vidám kőművest keresnek a ma még pusztuló ingatlanok gazdái is. S talán egyszer még azt is megérjük, hogy a Petőfi Szálló szép szobájában álomra készülők arról beszélgetnek, milyen kellemesen is töltötték az estét egy hágis vacsora után a Kass Szálló báltermében. Új Démász-elnök A Démász Rt. október l-jén megtartott igazgatósági ülésén a testület elnöke, Dániel Dumont lemondott elnöki pozíciójáról. Ennek indoka az áramszolgáltató közleménye szerint az, hogy Dániel Dumont a Démász fő tulajdonosa, az EdF székhelyén, Párizsban új kinevezést kapott. A korábbi elnök továbbra is a Démász igazgatóságának tagja marad, a testület 2003. október 2-i hatállyal Dervarics Attilát, a tőzsdei cég vezérigazgatóját választotta meg az igazgatóság elnökévé. Dervanics Attila lett az igazgatóság elnöke is. Fotó: Karnok Csaba Elvonások a felsőoktatásban Szakszervezeti fórumot tartott tegnap a szegedi egyetemen a Felsőoktatási Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Kis Papp László országos elnök már a gyűlést megelőző sajtótájékoztatón is kritikával illette az oktatási tárcát a költségvetési elvonások és az érdekérvényesítő képesség hiánya miatt. Sorra járja a vidéki felsőoktatási intézményeket a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége, hogy helyben tájékoztassák az egyetemi dolgozókat a felsőoktatási törvény reformjáról, annak szerintük kedvezőtlen lehetőségeiről és a legújabb költségvetési megszorításokról. Az FDSZ országos elnöke, Kis Papp László tegnap a szegedi egyetem bölcsészkarán tartott sajtótájékoztatót és szakszervezeti fórumot a fent említett kérdésekről. A tegnapi fórumon az oktatási tárca szemére vetették, hogy a 3 milliárd 400 millió forintos elvonásoknak a 2003/2004-es tanév első féléve látja kárát. - Az elvonásokra nyáron derült fény. Akkor, amikor egyetemi tanácsok már nem tudták módosítani az idei tanévre tervezett költségvetéseiket - mondta Kis Papp László. Az FDSZ országos elnöke kritikán alulinak tartja a minisztérium érdekérvényesítő képességét, hiszen a tárca az elvonások nagyságát tekintve a harmadik helyen áll a minisztériumok sorában. Elhangzott, a jövő évi költségvetésben az Oktatási Mini> tériumtól (OM) újabb 6 százaléknyi forrást vonnak el. - Az intézményeknek elfogytak a tartalékaik, a hiányt mindenkinek egyedül kell kigazdálkodni. Ezzel a lépésével a kormányzat négyezer ember állását veszélyezteti - tette hozzá az elnök. Kis Papp szerint jól jellemzi a tárca politikáját, hogy úgy adja meg a 6 százalékos bérfejlesztés lehetőségét, hogy nincs meg rá a fedezet, azaz a béremeléshez egyetemi, főiskolai dolgozókat kellene elbocsátani. - Ez a magatartás számunkra elfogadhatatlan ebben a formában, így nem fogadjuk el a béremelési javaslatot - közölte az FDSZ elnöke. A szakszervezet vezetői az egységes európai felsőoktatási térhez kapcsolódó OM javaslatokat is kifogásolják. - Nem értünk egyet azzal, hogy szakmai helyett üzleti szempontok érvényesüljenek az egyetemek, főiskolák vezetésében - hangsúlyozta Kis Papp László. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ